Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

1993. február 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 9 Operettvilág Kft Kálmán Imre Csárdáski­rálynő című, operettje Buda­pesten öt éve nem volt reper­toáron. E hiány pótlására az Operettvilág Kft létrehozta a darab német nyelvű előadá­sát. Ezt Szolnoki Tibor, a kft egyik alapítója sajtótájékozta­tón jelentette be. Elmondta: a Csárdáskirálynőből a Buda­pesti Tavaszi Fesztiválon négy előadást tartanak, azt követően — júliustól októberig — 33 előadást terveznek. Az elképzelések szerint 1996-ig a főváros nyári kulturális prog­ramjai között is szerepel majd a darab. A rendező a Wiener Volksoperből az a Robert Herzt, aki évek óta telt házas bécsi előadásokat rendez a Csárdáskirálynőből. Régészeti és Művészettörténeti Társulat A társulat a múlt év végén a nemzetközi kapcsolatokat bő­vítve együttműködési megál­lapodást kötött a Steiermarki Régészeti Társulattal. Ennek keretében tudományos konfe­renciákat rendeznek stájer, il­letve magyar régészeti és műemlékvédelmi kutatásokról. Tanulmányutakat szerveznek, melyek lehetőséget adnak az országokban folyó ásatási munkákban való közös rész­vételre. A társulat keresi an­nak lehetőségét, hogy a kö­vetkezőkben hasonló megál­lapodásokat kössön a többi szomszédos országgal is. Sok évtized után 1992-ben a társu­lat új szakosztályt hozott létre. A húvárréaészeti csoport megalakítását az egyre inten­zivebb hazai víz alatti régé­szeti kutatások tették szüksé­gessé, de a későbbiek folya­mán tervezik a külföldi feltárá­sokban való részvételt is. Nyitott Színház Nyitott Színház elnevezés­sel új teátrum mutatkozik be Budapesten a Gutenberg Mű­velődési Otthonban. Első premierjüket szombaton tart­ják, az amerikai szerző, Schisgal Szerelem... oh! című vígjátékával. Amint azt Mihályi Győző művészeti igazgató elmondta: nevüknek megfele­lően nyitottak az új rendezői elképzelések iránt, a színészi szabadság hívei a rendezői önkénnyel szemben. Állandó társulatot nem szerződtetnek ugyan, de produkcióikhoz sze­retnének nagyjából azonos színész- és rendezői körből válogatni — hangzott el. Szándékaik szerint vidéki mű­vészek, illetve társulatok fővá­rosi bemutatkozására is lehe­tőséget teremtenek. Üvegfestészeti múzeum Róth Miksa üvegfestészeti múzeum létrehozását tervezi az Erzsébetvárosi Róth Miksa Alapítvány és a helyi önkor­mányzat a VII. kerületi Nefe­lejcs utca 26. szám alatt, a művész egykori szülőházá­ban. A Humán Kft által készí­tett terveket háromnapos tu­dományos ülés keretében vi­tatták meg a műemlékvéde­lem hazai és nemzetközi szakértői — tájékoztatott az alapítvány ügyvezető elnöke. A Róth életmű — üvegfest­mények és színes üvegmoza­ikok — megvédése és nagy- közönség elé tárása több tíz­millió forintba kerül, ezért az alapítvány támogatókat is ke­res. Polinszky Márta alpol­gármester elmondta: az er­zsébetvárosi önkormányzat a múzeum létesítését anyagiak­kal és a tulajdonában lévő Róth-hagyatékkal támogatja, illetve az épületet is átadják múzeumi hasznosításra. Kevesebb óraszámban, intenzívebben Előkelő helyen a Táncsics A kaposvári Táncsics gim­názium a továbbtanulóit te­kintve évek óta az országos átlag fölött szerepel. A leg­utóbbi tanév eredményei alap­ján az innen jelentkezők több mint 70 százalékát, az összes érettségizettnek az 56,7 szá­zalékát vették föl főiskolára vagy egyetemre. Ezzel az eredményével a Táncsics az ország gimnáziumai között igencsak előkelő helyet foglal el. A legjobb 15 között van. Ez feltehetően többek kö­zött annak a 91 szeptemberé­től bevezetett új, intenzív okta­tási koncepciónak is köszön­hető, amelynek lényege: ke­vesebb iskolai óraszám — in­tenzívebb órák. Mihályfalvi László igazgató elmondta, ez­zel alaposan megnőtt az ott­honi egyéni tanulás jelentő­sége, s a pedagógus — amel­lett, hogy igyekeznie kell minél jobban kihasználnia a rendel­kezésére álló órákat, részt kell vállaljon a diák otthoni mun­kája megszervezésében is, és az ellenőrzésében is. Az el­képzelés nem új, de ha jól működik, hatásos: több a diák szabadideje és sikeresebb a tanulás. Á jövő tanévben is normál tantervű, speciális és speciális jellegű osztályok in­dulnak a Táncsicsban. — A speciális és speciális jellegű osztályokba jelentke­zőknek felvételi vizsgát kell tenniük — mondta az igazgató —, a normál tantervű osztály­rvH-va j G»|<2kntlf 0-7 ö. kicol folv/ótoli beszélgetést folytatunk, azért, hogy tájékozódjunk a diák ál­talános műveltségéről és pá­lyaválasztási szándékairól. Személyesen szeretnék talál­kozni minden jelentkezővel. A normál tantervű osztályok diákjai az alaptanterv óraszá­Csendélet a Táncsics-galériában (Fotó: Csobod Péter) mai szerint tanulják majd az egyes tárgyakat, de már első osztálytól lehetőség van fakul­tációs tantárgyak választására a továbbtanulási szándéknak megfelelően. A fakultációs tárgyak: magyar, matematika, történelem, fizika, angol, né­met, orosz, kémia és földrajz. Természetesen gyakorlati jel­legű fakultációs tárgyak — például biztosítási ismeretek vagy videotechnikai ismeretek — is választhatók... Dönteniük kell arról is, hogy az alábbi nyelvek közül — angol, latin, német, francia, orosz, olasz, esetleg spanyol — melyeket tanulnák szívesen. A speciális tantervű osz­tályokban elsőtől kezdve ma­gasabb óraszámban tanulják az osztály jellegének megfe­lelő tárgyakat. Fakultációban való róaz-vélclre nilIUS leliölö­ségük, viszont ha második vagy harmadik év végén ab­bahagyják a speciális tárgy tanulását és azt csak alapóra­számban tanulják tovább, a felszabaduló óraszám terhére más tárgyakat, például felvé­teli tantárgyaikat tanulhatják fakultációban. Érdemes ezt tenni, ha például valaki 2. vagy 3. tanév végére leteszi a középfokú nyelvvizsgát. A következő tanévben vár­hatóan speciális matematika és angol-német osztály indul a Táncsicsban. Speciális jellegű osztályok a fakultációs óraszámot fel­használva alakulhatnak. A ta­nulók a választott tárgyat első osztálytól kezdve két órával magasabb óraszámban tanul­ják. A tornacsarnok elkészül­tével megteremtődtek a felté­telei egy speciális jellegű sportosztály indításának, va­lamint egy normál tantervű és speciális jellegű biológia osz­tály indítását is tervezik, ahol az osztály egésze normál tan­terv szerint tanul, egy része azonban elsőtől kezdve ma­gasabb óraszámban foglalko­zik a biológiával. A Táncsicsba jelentkezők emellett a szabadidejüket is különösen hasznosan tölthe­tik: Táncsics Stúdium, a diák­körök, az énekkar, az iskolai újság, iskolarádió a biztosíték erre. Nagy László Hová lettél, } ? — Két évtizede lényegében az első öt színésznő között voltál. Az utóbbi években pe­dig „eltűntél”, nem sokat sze­repeltél. Mi ennek az oka? — A legfőbb okot a beteg­ségeimben lehet keresni... Két éve például Győrben elütött egy teherautó... Hát, erre majdnem egy évem ment rá. Aztán amikor felgyógyultam, kaptam egy pajzsmirigybeteg­séget. Ezek nagyon visszave­tettek, megviseltek. De abban, hogy nem foglalkoztattak ele­get, én magam is hibás va­gyok, mert nagyon lassan mozdulok. Évekkel ezelőtt például egy nagyon jó színház hívott, de tétováztam. Meg a családom is nagyon fontos számomra, miattuk nem is szerződhetek Pesttől túl messzire. — Arra nem gondoltál, hogy szabadúszó légy ? — Egyszer eljöttem a mis­kolci színháztól azzal, hogy szabadúszó leszek. Nem könnyen határoztam el, és tu­lajdonképpen a színház is meg volt bántva. De nekem nem ment a szabadúszás. Nekem kell a színházhoz tar­tozás. — Mindig vidéki színháznál voltál? — Igen. A főiskola után, 1963 őszén Szolnokra szer­ződtem két évre. Nagyon jó társulat volt ott akkor, kiváló színészekkel, jó szerepeket is játszottam. Közben filmeztem is. A Nyár a hegyen című film lett a legnagyobb sikerem. 1966-ban született a lányom, és 1967-ben forgattuk ezt a filmet... Ez nagyon jó időszak volt az életemben. Szolnokról aztánMiskolcra, utána Pécsre szerződtem. — Miért nem Pestre? Hiszen ismert, sikeres színésznő voltál, ráadásul itt volt a családod, az ott­honod... — Pestre hívtak 1969-ben. Volt egy sikerült beugrásom a Nemzetiben, me­lyet húsz előadás követett, a Bűnbe­esés után című Arthur Miller-da- rabban. Végül a József Attila Szín­házhoz mentem, de a következő évben jött egy új főrendező, és lehe­tetlenné vált a helyzetem. Hát, ennyi volt az én pesti szerződé­sem. Most már több mint tíz éve a győri színház tagja vagyok. Kezdetben jól éreztem ma­gam, de most már nem olyan a műsorterv, ami számomra ideális lenne. Túl sok az úgy­nevezett könnyű hangvételű darab. — Nem sajnálsz valamilyen szerepet, amit nem kaptál meg? — Nem. Azt sajnálom, ami­kor megígértek valamit, és nem tartották be. Ilyen volt a Bovaryné, az Anna Karenina, a Cseresznyéskert... Ha mel­lettem elmegy egy szerep, majd lesz másik. Lehet, hogy ezt néha nehezebb kivárni. De ez egy ilyen pálya. Hullámhe­gyek, hullámvölgyek. És én soha nem is panaszkodtam, mert nem bírom elviselni, hogy sajnáljanak... De dicse­kedni sem szoktam. — Nem vagy harsány, nyi­tott ember. — Hát nem. Jobban szere­tek visszahúzódni, orvos fér­jemmel már sok éve élünk együtt, van egy nagy lányunk, aki már Amerikában tanul, hu­szonöt éves. Nem élünk nagy társasági életet. Amit igazán szeretek, az a természet, a növények, a közös nyaralá­sok. Édesapám ismert kertész volt, úgy látszik, valamit örö­költem tőle... — Lenne valami kívánsá­god? — Legyünk egészségesek. Aztán pedig minél többet sze­retnék játszani. Nem vágyó­dom a fővárosi színházakba. Nagyon jó színházak vannak vidéken is, amiket nagyon szeretek, nézőként is. Eöry Éva Alapítványból támogatott kaposfői diákok A nemzetiségi hagyományokat is ápolják Jótékonysági hangversenyt rendeztek a minap Kaposfőn a Verbai Alapítvány javára. A helyi művelődési ház adott otthont az iskolai rendezvénynek, amelynek látogatottsá­gáról és a részvevők adakozásáról beszédes adatot mon­dott el Borsa József iskolaigazgató. — Alapítványunk, amelyet 1992 szeptemberében je­gyeztettünk be, arra az egy­kori kaposfői tanítóra emlé­keztet, aki az elsők között állt katedrára falunkban. Verbai Mónus emlékére 20 alapítótaggal hoztuk létre a róla elnevezett alapítványt 26 200 forint alaptőkével. Az alapítvány célja a tehetsé­ges fiatalok fölkarolása, tá­mogatása, különösképpen azokra gondoltunk, akik az iskola mellett tanfolyamokat végeznek, idegen nyelvet tanulnak, tanulmányi verse­nyeken szerepelnek. Emellett az alapítványi pénzből az iskola felszerelé­sének bővítését is tervez­zük. A jótékonysági estün­kön 19 400 forinttal gazda­godtunk, így százezer forint­nál több pénzzel rendelke­zünk. — Gondolom, hogy nem­csak jótékonysági rendez­vényen folyt be pénz az ala­pítvány számlájára. — A szülői, az óvodai munkaközösség is támo­gatja a Verbai Alapítványt, ezenkívül számos magán- személy, aztán a kaposfői egyházközösség, az áfész is megértette törekvésünket. A kaposfői általános isko­lába kétszázhetven diák ta­nul. Három falu gyereke: ide járnak a kiskorpáénak, a kis- asszonydiak is a helybeliek mellett. Az alapítványra is mind a három településen áldoznak. — Miként lehet elnyerni az alapítvány támogatását? — Pályázat útján. A kura­tórium dönt arról, hogy kit il­let meg a Verbai Mónus Ala- pítány támogatása. Azoknak a pályázataira számítunk, akik szaktáborokban vettek részt, számítógépes vagy idegennyelv-tanfolyamokra iratkoztak be, vagy kiemel­kedően tanulnak az isko­lánkban. Először 1993 ne­gyedik negyedévében osz­tunk ki pénzt az alapítvány­ból. — Nemzetiségiek lakta te­lepülés Kaposfő. A jóté­konysági műsorban is fellép­tek a nemzetiségiek. Az is­kola is ápolja a hagyomá­nyokat? — Tavaly a kaposfői egy­házközösség kirándulást szervezett a németországi Hilgerthausenbe, az ottani egyházközösség meghívá­sára. Én magam is a cso­porttal utaztam, hogy kap­csolatot teremtések a két is­kola között, ^ikerrel jártam, az idén már gyerekek cse­reüdültetésére is sor kerül. Iskolánk nemrégiben újjáa­lakult énekara is ápolja a nemzetiségi hagyományo­kat. Részt vettünk az országos nemzetiségi pályázaton, cél­jainkat méltányolva pénztá­mogatást kaptunk. Énekka­runk nemzetiségi mozga­lommá alakult, most jegyzik be a cégbíróságon. Felvet­tük a kapcsolatot a szuloki és az ecsenyi nemzetiségi csoportokkal, közös műso­rokat tervezünk. A falunkban Weeber János a mozgatója a nemzetiségi hagyományok ápolásának. Horányi Barna Szentbalázs-Cserénfa-Hajmás- Kaposgyarmat községek önkormányzatának körjegyzője az 1993. évi li. tv. 3. § (1) bekezdése alapján a szentbalázsi Surján Rt részarány-földtulajdonosok részközgyűlését a földkiadó bizottság megválasztása céljából 1993. február 8-án 18 órára, a SZENTBALÁZSI KULTÚRHÁZBA, Szentbalázs községben részarány-földtulajdonnal rendelkezők részére, 1993. február 8-án 18 órára a CSERÉNFAI KULTÚRHÁZBA, Cserénfa községben részarány-földtulajdonnal rendelkezők részére, 1993. február 8-án 18 órára a HAJMÁSI KULTÚRHÁZBA, Hajmás községben részarány-földtulajdonnal rendelkezők részére, 1993. február 8-án 18 órára a KAPOSGYARMATI KÖNYVTÁRBA, a Kaposgyarmat községben részarány-földtulajdonnal rendelkezők részére, 1993. február 12-én 18 órára a SÁNTOSI KULTÚRHÁZBA, a Sántos községben részarány-földtulajdonnal rendelkezők részére, 1993. február 12-én 10 órára a GÁLOSFAI POLGÁRMESTERI HIVATALBA, a Gálosfa községben részarány-földtulajdonnal rendelkezők részére ÖSSZEHÍVJA (201344) Gyöngyössy Katalin sikerei teljében, a 60-as évek végén (Dolezsál László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom