Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS 1993. február 8., hétfő HÁROMÉVES NYOMOZÁS KUDARCA Nyomtalanul... A helyszín „vallatása” A fegyverektől a nyomozókutyákig A bűnügyi technikusok, nyomszakértők munkája misztikusnak tűnik, csupán azt tudjuk, hogy minden bűncselekmény helyszínén ott vannak, s munkájukkal jelentősen segítik a nyomozást. — Az elmúlt években felderített súlyos bűncselekmények között szinte egy sem akad, amelynek nyomozási sikeréhez nagymértékben ne járult volna hozzá a bűnügyi technika — mondta erről Dóri László százados, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályának vezetője. — Az osztályunkon folyó munka színvonalától nagymértékben függ, hogy a nyomozók „talpalása” eredményes lesz-e, az ügyész vádat tud-e emelni, s hozzájárul ahhoz is, hogy a bíró megalapozott ítéletet hozhasson. Mindez ugyanis sokszor ott dől el, hogy a helyszínen a technikus megtalálja-e a nyomokat, azokat hogyan rögzíti, és mit tud „kivallatni” belőlük. A bűnügyi technikai osztály munkatársai dolgoznak valamennyi bűncselekmény helyszínén. A kapitányságok ügyeletes technikusai a nap bármely órájában bevetésre készen állnak. — Mit dönt, dönthet el egy bűnügyi technikusi, nyomszakértői vélemény? — Elsődlegesen azt, hogy le- hetett-e a gyanúsított a bűncselekmény elkövetője, vagy kizárható a gyanúsítottak köréből, avagy többek között az adott tárggyal feszítették-e fel az ajtót. Feladatunk az is, hogy az országos központunk segítségével a tudomány, a technika legújabb vívmányait minél előbb a bűnüldözés szolgálatába állítsuk. Munkánkhoz ma már alap- követelmény a felsőfokú végzettség és a szaktanfolyamok elvégzése. — Milyen területei vannak a bűnügyi technikusi munkának? — Megyénkben írás-, nyomás fegyverszakértők dolgoznak. Az ezeken kívül eső témákban a BM Szakértői és Kutatóintézete ad szakvéleményt. Arra törekszünk, hogy minél több területen legyen helyi szakértő. Sokszor az dönti el egy ügy sorsát, hogy elég gyorsan érkezik-e a megalapozott válasz a kérdésekre. — Kérem, mutassa be a szakértők munkáját! — A fegyverszakértő feladata egyebek mellett eldönteni, hogy milyen fegyverből, milyen lőszerrel, honnan jött a lövés, s hogy az a fegyver egyáltalán alkalmas-e emberélet kioltására. A nyomszakértő azt tisztázza, hogy az adott nyom milyen eszköztől származhat, hogyan keletkezett és milyen egyedi jellemzői vannak. Egy jól rögzített lábbelinyomról meg tudja állapítani a cipő méretét, gyártmányát, egyedi jellegzetességei alapján pedig az esetleges cipők közül ki tudja választani az „igazit”. Az írásszakértő el tudja dönteni, hogy az adott kézírás — természetesen írásminták alapján — kitől származik, a gépírás melyik gépen készült. — Mi a különbség az írásszakértő és a grafológus között? — Lényeges: az írásszakértő az egyedi azonosíthatóságot, a kizárhatóságot vizsgálja tudományos alapokon, míg a grafológus az íráselemzéssel az egyén jellemére, tulajdonságaira mutat rá. Látványos feladata az osztálynak a nyomozókutyák alkalmazása, hiszen „Kántor” óta mindenki tudja, mire képes egy jól képzett nyomozókutya. A helyszínen rögzített szagnyomok, az „illatbank” lehetőséget ad az azonosításra, s ezt a nyomozások során sikerrel lehet felhasználni. Két speciálisan képzett kutya végzi ezt a munkát, kiegészítve a tárgyi bizonyítékok körét. A technikai háttérről Dőri László elmondta, hogy a legkorszerűbb technika már jelen van az osztályon. A korszerű számítógépes rendszer olyan nyilvántartási azonosítási lehetőségeket teremt, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, s aránytalanul több időt és fáradtságot kívántak. A közeljövőről megtudtuk, hogy egy olyan „mozgó labor” beszerzését és felszerelését tervezik, amely a megye bármely pontjára bármely időpontban el tud jutni. Ennek segítségével a legsürgetőbb kérdésekre azonnal és helyben válaszolhat a bűnügyi technikus — hogy megalapozza a későbbi eljárás sikerét. (Tamási) — Katonák szökése, rövi- debb-hosszabb idejű engedély nélküli távolmaradása ügyében számtalan vizsgálatot folytattunk már. Az egyetlen felderítetlen ügyünk Walfart Tibor Kaposváron szolgáló pécsi sorkatona eltűnése, akit már három éve próbálunk felkutatni. Az eset ma is épp olyan rejtélyes, mint a nyomozás első perceiben volt — mondta dr. Csók István alezredes, a Kaposvári Katonai Ügyészség vezetője. Öt katona indult el 1990. január 27-én öt katona indult el Kaposvárról Pincehelyre, hogy közelgő leszerelésüket egy igazi pinceszerrel ünnepeljék meg. Késő délután értek a faluba, ahol egyik társuk édesapja várta őket vacsorára. Vendéglátójuk a borospincéhez indult, hogy nekilásson a főzésnek. Csak Walfart Tibor ment vele, mivel már megelégelte a borozgatást. Négy társa a falu kocsmájában emelgette tovább a poharakat. Ók ekkor látták utoljára barátjukat... A házigazda vallomásában elmondta, hogy csak pár percre hagyta magára a fiút, akinek látszólag megártott az ital. S e rövid idő alatt nyoma veszett.. Azonnal a keresésére indult, de hiába kiáltozta a nevét Mintha a föld nyelte volna el Mikor a többi fiú visszatért, együtt folytatták a környék átkutatását. Abban bíztak, hogy Walfart Tibor a közelben lehet, hiszen sapka és kabát nélkül tűnt el. A késő éjszakába nyúló kereséshez a rendőrség is csatlakozott, ám mindhiába. Hajnalban a négy katona társuk nélkül tért vissza a laktanyába. Másnap az alakulat kutatócsoportokat indított; katonai térképek segítségével fésülték át a vidéket. A Sió-csatorna medrét is átcsáklyázták és megvizsgálták a zsilipeket is... A Katonai Ügyészség és a Tolna megyei rendőrség rengeteg tanút hallgatott ki, ám az egyetlen hitelt érdemlő adat „A tehetetlenség a legszörnyűbb...” egy mozdonyvezetőtől származott, aki egy katonát látott a sínek mentén gyalogolni. A nyomozók azonnal beszerezték a pincehelyi vonalon közlekedő vonatok „fekete dobozát”, ugyanis az ebben levő kilométeróra-szalag árulkodott volna egy esetleges vasúti balesetről. De erre utaló jelet nem találtak. Az aprólékos, több szálon futó kutatómunka eredménytelen maradt, éa hót hónap múlva a Katonai Ügyészség felfüggesztette a nyomozást. Tehát rejtély, megválaszolatlan kérdés maradt, hogy mi történt a pincehelyi hegyen. Az anya reménykedik Az eltűnt katona édesanyja nem adta fel a reményt, hogy megtalálja fiát. — Mi táplálja a hitet, hogy viszontlátja Tibort? — Az anyai ösztön súgja nekem, hogy a fiam él, és egyszer majd hazatér. Meggyőződésem, hogy katonatársai többet tudnak annál, mint amit vallomásukban elmondtak. A tehetetlenség a legszörnyűbb, amit ilyenkor egy anya átélhet. Egy halottlátót is felkerestem, aki szerint Tibor egy szomszédos országban él, de teljes emlékezetkiesésben szenved. — Nem tartja megmagyaKét hete volt a leszerelésig rázhatatlannak, hogy a fia napokkal a leszerelés előtt, kabát nélkül, a hideg téli éjszakában nekivágott a határnak? — Minden apró nyom egy új reménysugár. Eltűnése után névtelen leveleket is kaptam, amelyekben közli valaki, hogy él a fiam és ha hiszek Istenben, akkor előkerül majd. Az újságban megjelent felhívásra jelentkezett valaki, aki egy autóstopos katonát vitt Harkányba Pincehelyről, s a személyleírása illett a fiamra. Sajnos, az örömöm csak pár napig tartott, és maradt a kegyetlen valóság. Én csak egy anya vagyok, aki a fiát akarja. Élve vagy holtan... Lang Róbert Kábítószer, műkincs, prostitúció, autólopás, fegyver, zsarolás A „FÁK-maffia” Európa élvonalában A legfrissebb magyarországi kriminalisztikai krónikák is hitelesen jelzik: a „szervezett FÁK-bűnözésnek” a szovjet birodalom összeomlása óta eltelt viszonylag rövid idő alatt sikerült felzárkóznia Európához, sőt a világszínvonalhoz. Moszkva, Szentpétervár és a közép-ázsiai köztársaságok maffiózói erős, ütőképes szervezeteket építettek ki, és olasz mintára befolyási övezetekre osztották fel a volt Szovjetuniót. A legvirágzóbb üzletágak közé tartozik a kábítószer-kereskedelem, az autólopás, a kábítószer-csempészet, a zsarolás, a fegyverkereskedelem és a régiségek értékesítése külföldön. Boszorkánykonyhák Moszkvában Az orosz keresztapák bámulatos sebességgel építették ki nemzetközi hálózatukat, s főként a kábítószerüzletben, illetve a régiségek csempészésében értek el mesés, adómentes jövedelmeket. Noha az orosz bűnözők már korábban sem a tervgazdálkodás nehézkes törvényei szerint űzték az ipart, mégis meglepő, milyen szélsebesen igazodnak a piacgazdaság szempontjaihoz. Németországban például óriási a kereslet kábítószerek iránt, az árrés pedig Moszkvához képest ezer százalék. Míg az orosz fővárosban egymillió rubelt kérnek az ópium kilójáért, a hasis pedig még olcsóbb, a német ügyfelek ennek a sokszorosát fizetik érte. Csupán a múlt évben 180 ilyen boszorkánykonyhát fedezett fel a moszkvai rendőrség; három mázsa hasist, 61 kiló marihuánát és 65 kiló ópiumot foglalt le. Negyven bűnözőcsoport specializálta magát a régiségek csempészésére, 26 belőlük német megrendelésre dolgozik. A rendőrség becslése szerint körülbelül 13 milliárd forintnak megfelelő értékben vándoroltak ki tavaly műkincsek az országból. Ikonok a kamionban 1992 őszén Butova határátkelőhelyen 100 ezer ikont találtak egy kamion rakodóterében, szeptemberben pedig a seremetyevói repülőtéren lefoglaltak egy konténert, amely festményeket, ikonokat, régi könyveket és öt kiló ezüstékszert tartalmazott. A rendőrség főként a „kishalakkal” szemben eredményes. A szegénység ugyanis ráviszi az embereket, hogy családi kincseikből pénzt csináljanak. A nagymenők általában megússzák. A feketepiacon másfél millió rubelért megvásárolt ikonért akár százezer márkát is el lehet érni. Egy valódi Kandinszkij-képért kéz alatt 2-5 millió rubelt kell fizetni, az Egyesült Államokban viszont egymillió dollárt is el lehet érni vele. Amint a feketepiacon nem árulnak, el kell lopni, vallják a bűnözők. 1991 -ben 3500 műkincsrablás történt, 50 ezer képet és szobrot tulajdonítottak el, ötezer templomot fosztottak ki. Tavaly a szentpétervári múzeumok egyikébe is betörtek, és elvitték I. Miklós cár fegyvergyűjteményét. A futároktól a diplomatákig A változatos módon megszerzett, értékes darabokat futárok juttatják ki az országból, akik összejátszanak a hatóságokkal. A Sereme- tyevó II. repülőtéren 150- 300 dollárba kerül egy vám- tisztviselő megkenése. Ha gépjárművön hagyja el az áru Oroszországot, szívesen választják a breszti határátkelőhelyet. Itt 100-500 ezer rubel a tarifa. Olykor a hadsereg is belekeveredik az alvilági bizniszekbe. Tavaly egy katonai repülőtéren őrizetbe vettek egy hadnagyot, aki egy AN 12-sel próbált ikonokat, egyházi könyveket és festményeket elszállítani. Az orosz fővárosban azt suttogják, hogy diplomatákat is megpróbálnak a maffiózók megkörnyékezni, mert a kö- vetségi csomagokat nem ellenőrzik. A magyar rendőrségtől viszont — ugyancsak moszkvai hírek szerint — újabban tartanak. Toronyi Attila Volkswagen Tabnak Pályázatot írt ki az önkormányzat és a rendőrség hatékony kapcsolatának elősegítésére a Közrendészet Fejlesztéséért Alapítvány kuratóriuma. A pályázaton azok az önkormányzatok vehettek részt, amelyek a legtöbbet segítették a hatáskörükbe tartozó rendőri szerveket. Dr. Szabó István, a siófoki rendőrkapitány pályázati előterjesztése alapján a közelmúltban Farkas István, Tab polgármestere a kuratórium elnökének, dr. Körinek Lászlónak a tájékoztatóján tudta meg, hogy a pályázaton a tabi rendőrőrs egy Volkswagen Golfot nyert. Közép-európai rendőrakadémia Hat ország vezető rendőrtisztjeinek képzése, egymás bűnüldözési gyakorlatának jobb megismerése a célja annak a közép-európai rendőrakadémiának, amelyet Bécs- ben nyitottak. Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia rendőrkapitányai és vezető belügyminisztériumi tisztségviselőinek jelenlétében Günther Bogi bécsi rendőrfőnök és Michael Sika, az osztrák biztonsági szolgálat vezetője az új intézményt bemutatva szólt a közvetlen elődről, a magyar-osztrák akadémiáról, amelynek tapasztalatai alapján az oktatásán részesülők körét kibővítették. Az tett országok rendőrtisztjei bécsi, budapesti, pozsonyi és prágai helyszínen váltakozva megtartott elméleti és gyakorlati tanfolyamokon vesznek részt. A féléves oktatás nyelve a német és az angol. Balesetek a Balaton-parton A Központikai Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatóságának nemrégiben megjelent kiadványa szerint 1991-ben a Balaton közvetlenül a part mentén levő településein 135 baleset történt: 13,4 százalékkal több, mint 1987-ben. Az ötéves időszakot tekintve a legtöbb baleset 1989-ben volt, akkor tizenheten meghaltak, 94 súlyos, 49 pedig könnyű sérüléssel járt. Diákbűnözés New Yorkban 1992-ben a New York-i oktatási intézményekben a bűnözés minden eddigi rekordot megdöntött. 1880 különösen erőszakos bűncselekményt követtek el (1991-ben „csupán” 1235 ilyen eset volt). A szexuális bűncselekmények megkétszereződtek; a narkó hatása alatt elkövetett bűntettek száma pedig 64-ről 147-re ugrott. Illegális fegyverviselésért több mint 2500 esetben vontak felelősségre diákokat. Ügyeleti telefon A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket, információkat a lakosság nemcsak a 07-es, és a 82/14-422-es telefonszámokon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a 82/20- 613-as számú vonalon is várja a hívásokat. A telefon éjszaka üzenetrögzítővel működik.
