Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS 1993. február 8., hétfő HÁROMÉVES NYOMOZÁS KUDARCA Nyomtalanul... A helyszín „vallatása” A fegyverektől a nyomozókutyákig A bűnügyi technikusok, nyomszakértők munkája misztikusnak tűnik, csupán azt tudjuk, hogy minden bűncselekmény helyszínén ott vannak, s munkájukkal jelentősen segítik a nyomo­zást. — Az elmúlt években felderí­tett súlyos bűncselekmények között szinte egy sem akad, amelynek nyomozási sikeréhez nagymértékben ne járult volna hozzá a bűnügyi technika — mondta erről Dóri László szá­zados, a megyei rendőr-főkapi­tányság bűnügyi technikai osz­tályának vezetője. — Az osztá­lyunkon folyó munka színvona­lától nagymértékben függ, hogy a nyomozók „talpalása” ered­ményes lesz-e, az ügyész vádat tud-e emelni, s hozzájárul ahhoz is, hogy a bíró megalapozott íté­letet hozhasson. Mindez ugyanis sokszor ott dől el, hogy a helyszínen a technikus megta­lálja-e a nyomokat, azokat ho­gyan rögzíti, és mit tud „kival­latni” belőlük. A bűnügyi technikai osztály munkatársai dolgoznak vala­mennyi bűncselekmény hely­színén. A kapitányságok ügyele­tes technikusai a nap bármely órájában bevetésre készen áll­nak. — Mit dönt, dönthet el egy bűnügyi technikusi, nyomsza­kértői vélemény? — Elsődlegesen azt, hogy le- hetett-e a gyanúsított a bűncse­lekmény elkövetője, vagy kizár­ható a gyanúsítottak köréből, avagy többek között az adott tárggyal feszítették-e fel az ajtót. Feladatunk az is, hogy az or­szágos központunk segítségé­vel a tudomány, a technika leg­újabb vívmányait minél előbb a bűnüldözés szolgálatába állít­suk. Munkánkhoz ma már alap- követelmény a felsőfokú vég­zettség és a szaktanfolyamok elvégzése. — Milyen területei vannak a bűnügyi technikusi munkának? — Megyénkben írás-, nyom­ás fegyverszakértők dolgoznak. Az ezeken kívül eső témákban a BM Szakértői és Kutatóintézete ad szakvéleményt. Arra törek­szünk, hogy minél több területen legyen helyi szakértő. Sokszor az dönti el egy ügy sorsát, hogy elég gyorsan érkezik-e a meg­alapozott válasz a kérdésekre. — Kérem, mutassa be a szakértők munkáját! — A fegyverszakértő feladata egyebek mellett eldönteni, hogy milyen fegyverből, milyen lő­szerrel, honnan jött a lövés, s hogy az a fegyver egyáltalán al­kalmas-e emberélet kioltására. A nyomszakértő azt tisztázza, hogy az adott nyom milyen esz­köztől származhat, hogyan ke­letkezett és milyen egyedi jel­lemzői vannak. Egy jól rögzített lábbelinyomról meg tudja állapí­tani a cipő méretét, gyártmá­nyát, egyedi jellegzetességei alapján pedig az esetleges ci­pők közül ki tudja választani az „igazit”. Az írásszakértő el tudja dönteni, hogy az adott kézírás — természetesen írásminták alapján — kitől származik, a gépírás melyik gépen készült. — Mi a különbség az írássza­kértő és a grafológus között? — Lényeges: az írásszakértő az egyedi azonosíthatóságot, a kizárhatóságot vizsgálja tudo­mányos alapokon, míg a grafo­lógus az íráselemzéssel az egyén jellemére, tulajdonsága­ira mutat rá. Látványos feladata az osz­tálynak a nyomozókutyák al­kalmazása, hiszen „Kántor” óta mindenki tudja, mire képes egy jól képzett nyomozókutya. A helyszínen rögzített szagnyo­mok, az „illatbank” lehetőséget ad az azonosításra, s ezt a nyomozások során sikerrel lehet felhasználni. Két speciálisan képzett kutya végzi ezt a mun­kát, kiegészítve a tárgyi bizonyí­tékok körét. A technikai háttérről Dőri László elmondta, hogy a legkor­szerűbb technika már jelen van az osztályon. A korszerű számí­tógépes rendszer olyan nyilván­tartási azonosítási lehetősége­ket teremt, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, s aránytalanul több időt és fáradt­ságot kívántak. A közeljövőről megtudtuk, hogy egy olyan „mozgó labor” beszerzését és felszerelését tervezik, amely a megye bár­mely pontjára bármely időpont­ban el tud jutni. Ennek segítsé­gével a legsürgetőbb kérdé­sekre azonnal és helyben vála­szolhat a bűnügyi technikus — hogy megalapozza a későbbi el­járás sikerét. (Tamási) — Katonák szökése, rövi- debb-hosszabb idejű enge­dély nélküli távolmaradása ügyében számtalan vizsgá­latot folytattunk már. Az egyetlen felderítetlen ügyünk Walfart Tibor Ka­posváron szolgáló pécsi sorkatona eltűnése, akit már három éve próbálunk felku­tatni. Az eset ma is épp olyan rejtélyes, mint a nyo­mozás első perceiben volt — mondta dr. Csók István alezredes, a Kaposvári Ka­tonai Ügyészség vezetője. Öt katona indult el 1990. január 27-én öt ka­tona indult el Kaposvárról Pin­cehelyre, hogy közelgő lesze­relésüket egy igazi pinceszer­rel ünnepeljék meg. Késő dél­után értek a faluba, ahol egyik társuk édesapja várta őket va­csorára. Vendéglátójuk a bo­rospincéhez indult, hogy neki­lásson a főzésnek. Csak Walfart Tibor ment vele, mivel már megelégelte a borozgatást. Négy társa a falu kocsmájában emelgette to­vább a poharakat. Ók ekkor látták utoljára barátjukat... A házigazda vallomásában elmondta, hogy csak pár percre hagyta magára a fiút, akinek látszólag megártott az ital. S e rövid idő alatt nyoma veszett.. Azonnal a keresé­sére indult, de hiába kiáltozta a nevét Mintha a föld nyelte volna el Mikor a többi fiú visszatért, együtt folytatták a környék át­kutatását. Abban bíztak, hogy Walfart Tibor a közelben lehet, hiszen sapka és kabát nélkül tűnt el. A késő éjszakába nyúló ke­reséshez a rendőrség is csat­lakozott, ám mindhiába. Haj­nalban a négy katona társuk nélkül tért vissza a lakta­nyába. Másnap az alakulat ku­tatócsoportokat indított; kato­nai térképek segítségével fé­sülték át a vidéket. A Sió-csa­torna medrét is átcsáklyázták és megvizsgálták a zsilipeket is... A Katonai Ügyészség és a Tolna megyei rendőrség ren­geteg tanút hallgatott ki, ám az egyetlen hitelt érdemlő adat „A tehetetlenség a legször­nyűbb...” egy mozdonyvezetőtől szár­mazott, aki egy katonát látott a sínek mentén gyalogolni. A nyomozók azonnal be­szerezték a pincehelyi vona­lon közlekedő vonatok „fekete dobozát”, ugyanis az ebben levő kilométeróra-szalag árul­kodott volna egy esetleges vasúti balesetről. De erre utaló jelet nem találtak. Az aprólékos, több szálon futó kutatómunka eredményte­len maradt, éa hót hónap múlva a Katonai Ügyészség felfüggesztette a nyomozást. Tehát rejtély, megválaszolat­lan kérdés maradt, hogy mi történt a pincehelyi hegyen. Az anya reménykedik Az eltűnt katona édesanyja nem adta fel a reményt, hogy megtalálja fiát. — Mi táplálja a hitet, hogy viszontlátja Tibort? — Az anyai ösztön súgja nekem, hogy a fiam él, és egyszer majd hazatér. Meg­győződésem, hogy katonatár­sai többet tudnak annál, mint amit vallomásukban elmond­tak. A tehetetlenség a leg­szörnyűbb, amit ilyenkor egy anya átélhet. Egy halottlátót is felkerestem, aki szerint Tibor egy szomszédos országban él, de teljes emlékezetkiesés­ben szenved. — Nem tartja megmagya­Két hete volt a leszerelésig rázhatatlannak, hogy a fia na­pokkal a leszerelés előtt, ka­bát nélkül, a hideg téli éjsza­kában nekivágott a határnak? — Minden apró nyom egy új reménysugár. Eltűnése után névtelen leveleket is kaptam, amelyekben közli valaki, hogy él a fiam és ha hiszek Isten­ben, akkor előkerül majd. Az újságban megjelent felhívásra jelentkezett valaki, aki egy au­tóstopos katonát vitt Har­kányba Pincehelyről, s a sze­mélyleírása illett a fiamra. Sajnos, az örömöm csak pár napig tartott, és maradt a ke­gyetlen valóság. Én csak egy anya vagyok, aki a fiát akarja. Élve vagy holtan... Lang Róbert Kábítószer, műkincs, prostitúció, autólopás, fegyver, zsarolás A „FÁK-maffia” Európa élvonalában A legfrissebb magyarországi kriminalisztikai krónikák is hitelesen jelzik: a „szervezett FÁK-bűnözésnek” a szovjet birodalom összeomlása óta eltelt viszonylag rövid idő alatt sikerült felzárkóznia Európához, sőt a világszínvonalhoz. Moszkva, Szentpétervár és a közép-ázsiai köztársaságok maffiózói erős, ütőképes szer­vezeteket építettek ki, és olasz mintára befolyási öveze­tekre osztották fel a volt Szov­jetuniót. A legvirágzóbb üzlet­ágak közé tartozik a kábító­szer-kereskedelem, az autó­lopás, a kábítószer-csempé­szet, a zsarolás, a fegyverke­reskedelem és a régiségek ér­tékesítése külföldön. Boszorkány­konyhák Moszkvában Az orosz keresztapák bá­mulatos sebességgel építet­ték ki nemzetközi hálózatukat, s főként a kábítószerüzletben, illetve a régiségek csempé­szésében értek el mesés, adómentes jövedelmeket. Noha az orosz bűnözők már korábban sem a tervgazdál­kodás nehézkes törvényei szerint űzték az ipart, mégis meglepő, milyen szélsebesen igazodnak a piacgazdaság szempontjaihoz. Németor­szágban például óriási a ke­reslet kábítószerek iránt, az árrés pedig Moszkvához ké­pest ezer százalék. Míg az orosz fővárosban egymillió rubelt kérnek az ópium kilójáért, a hasis pedig még olcsóbb, a német ügyfe­lek ennek a sokszorosát fizetik érte. Csupán a múlt évben 180 ilyen boszorkánykonyhát fedezett fel a moszkvai rend­őrség; három mázsa hasist, 61 kiló marihuánát és 65 kiló ópiumot foglalt le. Negyven bűnözőcsoport specializálta magát a régiségek csempé­szésére, 26 belőlük német megrendelésre dolgozik. A rendőrség becslése szerint körülbelül 13 milliárd forintnak megfelelő értékben vándorol­tak ki tavaly műkincsek az or­szágból. Ikonok a kamionban 1992 őszén Butova határát­kelőhelyen 100 ezer ikont ta­láltak egy kamion rakodóteré­ben, szeptemberben pedig a seremetyevói repülőtéren le­foglaltak egy konténert, amely festményeket, ikonokat, régi könyveket és öt kiló ezüsték­szert tartalmazott. A rendőrség főként a „kisha­lakkal” szemben eredményes. A szegénység ugyanis ráviszi az embereket, hogy családi kincseikből pénzt csináljanak. A nagymenők általában meg­ússzák. A feketepiacon másfél millió rubelért megvásárolt ikonért akár százezer márkát is el lehet érni. Egy valódi Kandinszkij-képért kéz alatt 2-5 millió rubelt kell fizetni, az Egyesült Államokban viszont egymillió dollárt is el lehet érni vele. Amint a feketepiacon nem árulnak, el kell lopni, vall­ják a bűnözők. 1991 -ben 3500 műkincsrablás történt, 50 ezer képet és szobrot tulajdonítot­tak el, ötezer templomot fosz­tottak ki. Tavaly a szentpéter­vári múzeumok egyikébe is betörtek, és elvitték I. Miklós cár fegyvergyűjteményét. A futároktól a diplomatákig A változatos módon meg­szerzett, értékes darabokat futárok juttatják ki az ország­ból, akik összejátszanak a hatóságokkal. A Sereme- tyevó II. repülőtéren 150- 300 dollárba kerül egy vám- tisztviselő megkenése. Ha gépjárművön hagyja el az áru Oroszországot, szívesen választják a breszti határát­kelőhelyet. Itt 100-500 ezer rubel a ta­rifa. Olykor a hadsereg is be­lekeveredik az alvilági bizni­szekbe. Tavaly egy katonai repülőtéren őrizetbe vettek egy hadnagyot, aki egy AN 12-sel próbált ikonokat, egy­házi könyveket és festmé­nyeket elszállítani. Az orosz fővárosban azt suttogják, hogy diplomatákat is megpróbálnak a maffiózók megkörnyékezni, mert a kö- vetségi csomagokat nem el­lenőrzik. A magyar rendőrségtől vi­szont — ugyancsak moszk­vai hírek szerint — újabban tartanak. Toronyi Attila Volkswagen Tabnak Pályázatot írt ki az önkor­mányzat és a rendőrség haté­kony kapcsolatának elősegí­tésére a Közrendészet Fej­lesztéséért Alapítvány kurató­riuma. A pályázaton azok az önkormányzatok vehettek részt, amelyek a legtöbbet se­gítették a hatáskörükbe tar­tozó rendőri szerveket. Dr. Szabó István, a siófoki rend­őrkapitány pályázati előter­jesztése alapján a közelmúlt­ban Farkas István, Tab pol­gármestere a kuratórium el­nökének, dr. Körinek Lász­lónak a tájékoztatóján tudta meg, hogy a pályázaton a tabi rendőrőrs egy Volkswagen Golfot nyert. Közép-európai rendőrakadémia Hat ország vezető rendőr­tisztjeinek képzése, egymás bűnüldözési gyakorlatának jobb megismerése a célja an­nak a közép-európai rendőr­akadémiának, amelyet Bécs- ben nyitottak. Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlo­vákia, Lengyelország és Szlo­vénia rendőrkapitányai és ve­zető belügyminisztériumi tisztségviselőinek jelenlétében Günther Bogi bécsi rendőrfő­nök és Michael Sika, az oszt­rák biztonsági szolgálat veze­tője az új intézményt bemu­tatva szólt a közvetlen elődről, a magyar-osztrák akadémiá­ról, amelynek tapasztalatai alapján az oktatásán részesü­lők körét kibővítették. Az tett országok rendőrtisztjei bécsi, budapesti, pozsonyi és prágai helyszínen váltakozva megtartott elméleti és gyakor­lati tanfolyamokon vesznek részt. A féléves oktatás nyelve a német és az angol. Balesetek a Balaton-parton A Központikai Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igaz­gatóságának nemrégiben megjelent kiadványa szerint 1991-ben a Balaton közvetle­nül a part mentén levő telepü­lésein 135 baleset történt: 13,4 százalékkal több, mint 1987-ben. Az ötéves idősza­kot tekintve a legtöbb baleset 1989-ben volt, akkor tizenhe­ten meghaltak, 94 súlyos, 49 pedig könnyű sérüléssel járt. Diákbűnözés New Yorkban 1992-ben a New York-i ok­tatási intézményekben a bű­nözés minden eddigi rekordot megdöntött. 1880 különösen erőszakos bűncselekményt követtek el (1991-ben „csu­pán” 1235 ilyen eset volt). A szexuális bűncselekmények megkétszereződtek; a narkó hatása alatt elkövetett bűntet­tek száma pedig 64-ről 147-re ugrott. Illegális fegyverviselé­sért több mint 2500 esetben vontak felelősségre diákokat. Ügyeleti telefon A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket, in­formációkat a lakosság nemcsak a 07-es, és a 82/14-422-es telefonszá­mokon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűn­ügyi osztálya a 82/20- 613-as számú vonalon is várja a hívásokat. A telefon éjszaka üzenetrögzítővel működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom