Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20 / 43. szám
1993. február 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Történelemkutatás és jövőkép Dr. Kálmán András: A gimnáziumok elviszik az elemistákat A FONYÓDI GIMNÁZIUM TlZ EVE Az igazgató „leltárt” készített Néptáncmüvészeti fesztivál Interfolktánc ’93 címmel március 20-tól 28-ig tartják meg Budapesten a Nemzeti Színházban az I. Hivatásos Néptáncművészeti Fesztivált. A rendezvény kezdeményezője és szervezője a Táncfórum. A világon egyedülálló rendezvénysorozat indul útjára, amely az elképzelések szerint háromévente ad majd lehetőséget a hivatásos néptáncművészeknek, hogy bemutathassák tudásukat. A rendezvény külföldi szereplői között lesz például a Flamenco Táncegyüttes, a Grúz Állami Táncegyüttes és a Kínai Állami Népi Opera is. Felújítják • a zsinagógát Hosszú huzavona után megszületett a szentesi ön- kormányzat döntése: nem bontják le, hanem felújítják a helyi zsinagógát. Az épületben évek óta semmilyen munkát nem végeztek, így állaga rohamosan romlott. A volt templom ugyan nem műemlék, ám a város lakóinak többsége a megmentése mellett voksolt. Színvonalas kulturális, szellemi központ lehetne a zsinagóga, amely megfelelne a hely szellemének is. Sütő András naplója A Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó utóbbi számában többévi szünet után ismét naplórészletet közölt Sütő Andrástól. A napló közlését az 1990. márciusi magyarellenes pogrom nyomán szakította meg a Romániai Magyar Szó. Az író jelzi, hogy az ezután közzéteendő naplórészletek, a pogrom előkészületeivel kapcsolatos személyes élményeit tartalmazzák majd. A napló teljes szövege a debreceni Csokonai kiadónál jelenik meg a nyár elején. Önkormányzati együttműködés A jövőben közösen működteti a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központot a város, illetve Hajdú-Bihar megye önkormányzata. A két ön- kormányzat azonos összeggel — az idén 40-40 millió forinttal — támogatja a kulturális intézményt. A művelődési központ ezért városi és megyei feladatokat egyaránt ellát. Török írónő Pécsett Németország tavalyi legsikeresebb íróját, a török származású Renan Demirkant látta vendégül Pécsett a Goethe Intézet és a Művészetek Háza. Az Ankarában született, s gyermekkora óta Németországban élő írónő Tea három cukorral című művében az idegengyűlölet ellen emeli fel szavát egy bevándorló család négy generációjának példaértékű megjelenítésével. Fricska a moderneknek A manchesteri Szépművészeti Akadémia kiállított egy absztrakt vízfestményt szokásos évi bemutatóján — nem tudván, hogy azt egy ötéves gyermek festette. Á Carly Johnson által alkotott, „A fák ritmusa” című kép egyike annak a 150 festménynek, amelyeket az Akadémia a beküldött több ezer alkotás közül érdemesnek talált arra, hogy hat hétre kiállítsa a városi Galériában. A Magyar Történelmi Társulat titkos szavazással megválasztotta húsztagú országos vezetőségének tagjául dr. Kálmán Andrást, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet tudományos főmunkatársát. Ebből az akalomból beszélgettünk. — A társulat azzal a szándékkal alakult meg és folytatja tevékenységét, hogy a segítse a történelemkutatást, tagjaink között egyaránt megtalálhatók kutatók és tanárok. Az elmúlt időszak kutatása mellett, annak objektív feltárásán túl a jövőkép kialakítása is munkánk fontos része. — Milyen fontosabb témákban kutat dr. Kálmán András? — A tanítóképzés történetét dolgozom föl, ezen kívül munkám fontos részét tölti ki a történelemtanárok továbbképzésének megszervezése, tartalmi előkészítése. A dél-dunántúli fiatal történelemtanárok tábora, amelyet együtt szervezünk a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemmel, eddig is betöltötte hivatását, a jövőben még fontosabb szerepe lesz, ezen is munkálkodom. Kaposváron 125 órás továbbképzést szervezünk a történelemtanároknak. A pedagógiai értékelés elméletével szintén hosszabb ideje foglalkozom, most fejeztem be egy tanulmányt, amelynek elkészítésére az Oktatáskutató Intézet kért föl, ebben a világbanki hitelből fedezett szakképzés megújításának a lehetőségeiről fejtettem ki álláspontomat. A kutató tanárok legutóbbi ülésén elÁllandó — és nyilván nem ok nélküli — filmespanasz, hogy elapadtak a magyar filmgyártás anyagi forrásai, s ez már-már e művészeti ág elsorvadásával fenyeget. Az idei szemlén viszont új művek egész sora pergett a vásznon — mintegy cáfolataként a pesszimista jóslatoknak. — A panaszok nem ok nélküli sírás-rívások — mondta Kézdy-Kovács Zsolt, az idei filmszemle igazgatója. A filmgyártás valóban mostoha körülmények közé került. Nem a támogatásnak, hangzott előadásokból egy kötetet állítok össze. — Az iskolaszerkezet-váltás napjaink időszerű oktatás- politikai kérdése. Erről mi a véleménye? — Nincs még oktatási törvényünk. Az iskolák máris a helyi tantervek elkészítésén dolgoznak. Az iskolaszerkezet-váltás zászlóvivői Somogybán a középiskolák. Az általános iskoláktól igyekeznek elvinni a felső tagozatosokat. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium álláspontjától ellentétes folyamatok jellemzik a ma oktatásügyét. A jó értelemben vett elitképzés felé mozdult el a középiskola, az új tantárgy-csoportosításban kifejeződik Németh László elgondolása az oktatásról. Nézeteit maqam is vallom. Horányi Barna inkább kollégáim, az alkotók ügyességének köszönhető, hogy mégis ennyi új magyar film kerülhetett a közönség elé. Kivált az új dokumentumfilmek nagy száma örvendetes. — Lehet, hogy a kevesebb több lett volna? — Valószífiűleg, de egy nemzeti filmszemlének az is a feladata, hogy a termés egészéről képet adjon. Kivált most, amikor mind kevesebb mozi játszik magyar filmet és a tévé sem bővelkedik do- kumentumfilmekben. — Miért Maár Gyula Megyénk egyik legszebb oktatási intézménye a fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Szakközépiskola. Impozáns épületében a külcsínyhez olyan tartalom párosul, amely az egyik legeredményesebbé is teszi. Amikor alig egy éve a helyi képviselő-testület beszámolót kért az intézmény elmúlt tíz évéről, Bálint Lehel, a gimnázium igazgatója „leltárt készített”. E több oldalas lista az oktatás fejlesztésétől a beruházásokig, a kiállításoktól a sportéletig, a felvételi eredményektől a tévészereplésekig mindenről számot ad. 1982-től az iskola épületének korszerűsítését, tárgyi gazdagodását fémjelzi egyebek mellett a szaktantermek, az uszoda, a futófolyosó és a konyha létrehozása, illetve átépítése, valamint nem utolsósorban a Makovecz-tervek alapján elkészült rekonstrukció. A Pécsi Postaigazgatóságtól 3 millió forint értékű komputert kapott az iskola a számítástechnikai szaktanterem korszerűsítéséhez. Valamennyi szinten van színes televízió, videólejátszó, az iskolai kommunikációt pedig zártláncú tévéhálózat segíti. A gimnáziumban oktatott szakok közül a legrégebbi a testnevelés tagozat, 1989-ben új nyelvoktatási szisztéma (2+2 éves) kezdődött, 1991-ben pedig speciális óraterv alapján matematikaosztály indult. A hagyományos telexkezelői és idegenvezetői fakultáció mellett a közeljövőben tervezik beindítani az eddig szakkörként működő gyors- és gépírói fakultációt. Ebben a tanévben 45 tanár oktat összesen 560 diákot, közülük 120-an kollégisták. Az iskola élénk és sikeres kulturális életét többek között az Hoppá című filmje kapta a rangos lehetőséget, hogy a díszbemutatón vetítették? — Mert nagyon jó film! Mellesleg: előttünk a berlini fesztivál, s ezen Maár alkotása is ott lesz a versenyző művek között. — Mit vár a szemle „utóéletétől”? — Remélem, hogy itthon is ébreszti, csiholja a művészeink termése iránti érdeklődést — nem utolsó sorban a forgalmazók körében. Nagy kár lenne, ha a magyar filmművészet új értékei parlagon maradnának. (széman) Fotó: Csobod Péter énekkar, a tánccsoport fesztiválokon, találkozókon elért kü- löndíjai jellemzik, ám jelentős sikereket mondhat magáénak a kézilabda-, a tájfutás- és az atlétikai szakosztály is. A Karikás Frigyes, illetve 1990-től a Mátyás Király Gimnáziumról 49 féle— köztük 11 külföldi — újságban több mint 300 cikk jelent meg ebben a tíz évben (I), s hatszor szerepeltek a Magyar Televízióban (a legutóbbi felvétel alig egy hete készült a televízió suli-buli rendezvénysorozata keretében). Mindezt végiggondolva bátran állíthatjuk: szerencsések a fonyódi diákok. Egyrészt azért, mert ragyogó környezetben, jól felszerelt szaktantermekben sajátíthatják el azt a tudásanyagot, amelynek birtokában nagy eséllyel vághatnak neki a felvételi vizsgáknak. A felvételi eredményeket tekintve ugyanis az utóbbi hét évben a fonyódi a 4. helyet foglalta el megyénk gimnáziumai között (1985-ben, 86-ban és 88-ban elsők voltak). Arra a kérdésünkre, hogy ebben a szűkös anyagi világban mindezt hogyan tudták elérni, az igazgató elmondta: egyrészt a Pályázati figyelő című kiadvány alapján „mindent megpályáznak, amit lehet”, ilyen módon tavaly 5 millió forinthoz jutottak, másrészt pedig nyáron is hasznosítják azt, „ami van”. Ez utóbbira vonatkozik, hogy nyaranta kiadják az éttermet a konyhával, a portásfülkét egy utazási irodának, az udvar egy részét pedig különböző árusoknak. Ez évente mintegy 2 millió forint hasznot hoz. S hogy Bálint Lehel e nagyszerű, eredményes tíz év után mit szeretne még elérni? Hogy Fonyód valóban üdülő- és iskolaváros legyen. Ezt szeretné szolgálni még egy tanévben. Aztán megyénk szegényebb lesz egy tervekben és elképzelésekben gazdag, sikeres igazgatóval, ugyanis nyugdíjba vonul... Tamási Rita Formálódik a holnap iskolája MIKOR JÁRJÁK EL A PALOTÁST? Az SMK „táncpalotájában” Mint valamiféle nagy púp, úgy húzza a Somogy Megyei Művelődési Központ hátát a nagyterem ügye. Csak anyagi értelemben teher a 200 személyes helyiség, hiszen teljes felújításához potom 10-12 millió forint szükséges. Ez pedig nincs sehol. Az éves állagmegóvás tízezrekre rúg. Amerikában már évtizedek óta eredményesen működik a holnap Iskolája. Ez az intézmény 3-4 éves kortól az érettségiig kínálja tantervét, s ezzel együtt filozófiáját is. A fő tantárgyak mellett megtanítja Jézus természetének hatvan jellemvonását. Olyanokat, mint: alázatos, békés, becsületes, gyengéd, hűséges, optimista. A holnap iskolájának etalonja ugyanis a biblia. Az angol nyelvű tanterv és tananyag mellett az óvodás korú- aknak magyar változat készült, s tankönyvekből, munkafüzetekből folyik az oktatás-nevelés. Ma már több mint száz ország nyolcezer iskolájában alkalmazzák e módszert. Budapesten és Szekszárdon is van már ilyen típusú iskola, illetve csoport. Kaposvári kezdeményezőjétől, dr. Palavics Józsefnétől megtudtam: az alapítványi iskolaként működő oktatási intézményben nagy súlyt kap a „minden egyes tanuló külön személyiségbe Iv. Éppen ezért a tananyag tervezésekor lehetővé tették a szakemberek, hogy a diákok személyre szabott ütemben haladhassanak. Dr. Palavics Józsefné így vélekedik: a tanulók először tudást szereznek értelmük számára. A későbbiekben megtanulnak a szívükkel érteni. És végül bölcsességre tesznek szert azáltal, hogy megismerték és megértették Istent. A szülőn múlik, hova íratja gyermekét. Kaposváron több mint egy tucatnyian jelezték, hogy szeretnék, ha ebben az iskolában tanulhatna csemetéjük. Dr. Palavics Józsefné éppen ezért adta be iskolaalapítási kérelmét dr. Kéki Zoltánnak, Kaposvár főjegyzőjének. Az iskola talán „sínen lenne”, hiszen Virovácz Márk, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója kifejezte hajlandóságát, miszerint intézménye — természetesen bérleti díjért — otthont adna az alapítványi jskolának. Gondot a fejkvóta okoz, hiszen még nem dőlt el: jár-e olyan iskolának, ahol tandíjat szednek. Márpedig itt lesz tandíj; különben működőképtelen lenne az iskola. Szekszárdon és Budapesten 3500 forintot fizetnek havonta a szülők. Ha a fejkvótát megkapják, akkor Kaposváron jóval kevesebb lesz ez az összeg. A pedagógusokról az alapítvány gondoskodna, s az intézmény „átjárható” lesz. Tehát hagyományos iskolákból is vesznek át gyerekeket az osztatlan csoportokba. Az intézmény vezetője, Hegedűs Tibor azonban optimista. Hiszi, hogy ez a teher egykor édes teher lesz. De mielőtt még túl idilli képet festenénk, nézzük meg, jelenleg mi fogadja a betérőt! Egy vakolatlan fal, amelyet kénytelenek voltak felhúzni, hogy hatékonyabb legyen a fűtés. Az ideiglenes ajtón belépve pedig elszorul az ember szíve, ha arra gondol, mily sokféleképpen lehetne hasznosítani e helyiséget. Mivel nincs pénz, az álom — remélhetőleg csak rövid ideig — álom marad a látogatóban is. Amikor az SMK beköltözött a régi iparosszékházba, az volt az elsődleges szempont, hogy az intézmény tevékenysége ne szakadjon meg, mielőbb beinduljon a szolgáló-szolgáltató tevékenység. Teljes fűtéscsere, korszerű vi- lágosítás, bútorvásárlás. S már el is fogyott a pénz. A nagyterem pedig ott állt szétbontva. így is maradt, ami nem csoda, hiszen nemrég még az intézmény létbizonytalanságáról számoltunk be, mivel sokan megkérdőjelezték: kell-e Somogybán egy megyei módszertani művelődési központ. Nem vitás: mind a megyei, mind a városi önkormányzatnak van az SMK nagyterménél fontosabb tá- mogatnivalója, de Szabados Péter, Kaposvár polgármestere és dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke is azt szeretné, ha az SMK nagytermébe visszatérne az élet. Kaposvári szakemberek már kidolgoztak egy úgynevezett „táncpalotai’’ koncepciót, amelyben minden táncos műfaj helyet kapna a ritmikus sportgimnasztikától, a dzsesszbaletten át a néptáncig. Természetesen ez bálokkal, irodalmi színpadi előadásokkal, pódiumműsorokkal, s más kamara jellegű rendezvényekkel, kiállítások sorával egészülne ki. Minden értékes kulturális kezdeményezésre „vevő” lenne az intézmény. A sok funkciós nagyterem felújításának néhány évvel ezelőtti költségvetése több mint tízmillió forintra rúgott. Igaz, profi szcenikával. Az igazgató szerint ez az összeg szakaszolható, és sok lehetőség van a takarékosságra is. Úgy véli: évente 3-4 millió forint elég volna a folyamatos munkához. Éppen ezért egy elkülönített számlát nyitottak, ahova intézmények, vállalkozók fizethetik be forintjaikat. De nem csak anyagi támogatás jöhet szóba! Társadalmi munkát, illetve költségtérítő felajánlásokat is örömmel fogadnak. Ahogy szót váltottunk az igazgatóval, egyre bizonyosabbá vált előttem: ez nem az ő és intézménye ügye. Sokkal több ennél! A nagyterem, a felújított nagyterpm sokunké lehet. Lőrincz Sándor L. S. Sok új magyar film a szemlén
