Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

1993. február 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Fidesz-fórum Varga Mihály fideszes or­szággyűlési képviselő tartott előadást tegnap Barcson a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. A képviselő a Fi­desz gazdasági programjáról beszélt, valamint adózással kapcsolatos kérdésekről hall­hattak az érdeklődők. Gyaloghíd a Cincán Gyaloghidat épít a Cinca patakon a szóládi önkormány­zat. A terv megvalósítása ré­sze annak a költségvetési el­képzelésnek, amelyet a falu szűkös költségvetése ellenére elfogadtak a képviselők. A ter­vezett beruházások közt sze­repel a temetői út kiépítése és a ravatalozó felújítása is. A fej­lesztésekhez az önkormány­zat minden segítséget sze­retne igénybe venni, ezért több pályázatot is benyújtott a község képviselő-testülete. Előadás cukorbetegeknek A cukorbetegek kaposvári egyesülete ma fél hatkor tartja klubfoglalkozását a megyei művelődési központban, ahol dr. Dezső Enikő belgyógyász szakorvos tart előadást a cuk- robetegség kialakulásáról és különböző fajtáiról. ■ Nagyatádon tanácskozik a kamara A Magyar Kulturális Kamara ez évben is több területi ta­nácskozást szervez. Február 24-én, szerdán a kamara és a nagyatádi városi művelődési ház regionális tanácskozást szervez. A kötetlen kerékasz­tal-beszélgetés témája az ér­dek- és értékvédelem, a vál­lalkozások, befektetések, az Expo ’96, az idegenforgalom és kultúra, a falusi turizmus, a munkaügyi tanácsok, pályáza­tok, alapítványok, valamint a helyi televíziózás kérdései köré csoportosul. Változó utcanevek Nagyatádon a képviselők eddig csaknem érintetlenül hagyták az utcaneveket, ez­után azonban a testület tervei szerint jó néhány utca elneve­zését megváltoztatják. 1975 óta a Rinya-parti településen mindössze egy névváltozta­tásról döntöttek, ekkor a Tál­kán utcát Korányi Sándor ut­cára nevezték át. A képviselők várható döntése alapján azonban március elsejétől a Zóka Imre utcát Árpád utcá­nak, a Korányi Sándor utcát pedig ismét Tallián utcának hívják majd. Megújult a harangtorony 150 ezer forintot költenek a holládiak a harangtorony fel­újítására. Az átépítés össze­sen 800 ezer forintba került, a költségekhez a műemlékfelü­gyelőség is hozzájárult. A munkák befejezésével régi vágya teljeseült a holládi ön- kormányzatnak. Diáknapok Barcson Megtartották Barcson a Széchenyi Ferenc Gimnázi­umban a nagysikrű diáknapo­kat. A programok között sze­repelt táncverseny, kabaré, házaspárbaj. A rendezvény fénypontja volt a szokásos ta­nár-diák foci és röplabda mér­kőzés. Farsangi, vidám tánc- mulatsággal fejeződött be a kétnapos rendezvény. Autóelektronikai rendszerekről és diagnosztizálásukról szervezett szakmai továbbképzést a Bosch cég Opel-Molnár márkaszervizben. Későbbiekben e szakmai eszmecserét rend­szeressé kívánják tenni az Opel-hálózat szerelőinek. (Fotó: Lang Róbert) Nem a sajtó „fújja föl” Az egész országot megdöbbentette a pörbö- lyi iskolabusz tragédiája. Ma már tudjuk, hogy a bajt az emberi és hivatali mulasztások sora okozta. Közzétették: megközelítően egy és negyed év alatt több mint félmillió akkumulá­tort loptak el az országban fénysorompókból. A kaposvári állomásfőnök-helyettes tavaly 27, az idén 6 eseteben tett feljelentést vasúti be­rendezések — zömmel fénysorompók — meg­rongálásáért, illetve meglopásáért. Ám — mint tudjuk — tettesek nincsenek. A tizenegy ártatlan gyermeken kívül meg­halt a gépkocsivezető is, aki a legnagyobb mértékben felelős a vonattal való ütközésért. A tv nyilvánossága a tanú rá: annak ellenére, hogy az egyik diáklány felhívta a figyelmét arra, hogy „nem pislog” a fénysorompó jelzője, ráhajtott a sínekre. Micsoda alkalmassági vizsgálat az, amelyen egy ilyen magatar­tás-kultúrával rendelkező tömegközlekedési járművezető nem esik ki? A helyi megelő­zési módszerekről, a tennivalókról kérdeztünk illetékeseket. Akadt olyan vállalat, ahol azt vágták a fejünkhöz: ezt a tragédiát a sajtó fújja föl. Vegyük tudomásul: baleset mindig volt és mindig lesz a sorompóknál, amig meg nem oldják az úgynevezett szintbeli keresztező­dést. Különben is: milyen jogon hangoztatja a média, hogy felelős a gépkocsivezető, amikor be sem fejeződött a vizsgálat. Jónéhányan már azt igyekeznek sugallni: bele kell törődni a tragédiába, borítsunk rá fátylat. Ez a szemlélet bizonyára szerves része (folytatása) annak a „nagy magyar rendetlenségnek”. Ez éppen e szörnyű baleset kapcsán lepleződött le. Csak­hogy beletörődni nem lehet. Szegedi Nándor Polgármesterek a költségvetésről Bogláron az oktatás a legfontosabb Kovács Miklós: Szűkre szabott világban élünk — Kénytelen vagyok tudo­másul venni, hogy óriási mér­tékben csökkent a központi támogatás — mondta dr. Ko­vács Miklós, Balatonboglár polgármestere. — Energiám nagy részét arra fordítom, hogy más forrásokat találjak. Én azon a véleményen va­gyok: a fejlődés érdekében mobilizálni kell a város vagyo­nát. A belterületi földek egy részét az idén értékesíteni akarjuk. Úgy látom: adott esetben jobb ez a lépés, mintha egy létrehozandó va­gyonkezelő részvénytársaság osztalékát kapnánk. Az apró­pénzt pillanatok alatt felélné a város. Jobbnak tartanám hát, ha a látszatvagyonból hasz­nálható tőkét kovácsolnánk. Mire fordítanák a pénzt — Az oktatási rendszer rendbetételét tartom a legfon­tosabbnak. Több helyütt ta­nulnak diákjaink, és sok prob­lémát okoz a tanteremhiány. Gondjaink vannak a zeneisko­lával is. Pedig a város rangja, kultúrája megkövetelné a hiá­nyosságok felszámolását. Hi­szem, hogy előrevalóbb isko­lát, mint járdát építeni. — Működőképesek a város intézményei? — Tavaly zavartalanul te­hették dolgukat, s biztosítottak a munkafeltételei* az idén is. De azt mindenkinek tudomá­sul kell venni, hogy szűkre szabott világban élünk. — Fejlesztésre jut-e a 306 millió forintból? — Az önkormányzat felvál­lalta a helyi szakközépiskolá­ban tanulók kulturált elhelye­zését. A Balatonboglári Me­zőgazdasági Kombináttól 28 millióért megvettük szállóju­kat, s átalakítjuk. A 180 sze­mélyes új kollégiumot a tervek szerint majd szeptember 1 -jén adjuk át. A beruházás össze­sen 68 millió forintba kerül: ebből 5 milliót adott a megye, 25-öt pedig állami céltámoga­tásból nyertünk. A diákszálló mellé aula is kerül, ezt az év utolsó hónapjaiban vehetik bir­tokukba a diákok. — Két szennyvízprogram is alakul a városban — folytatta a polgármester. — A jelenlegi ellátás 65-70 százalékos — kötelezettséget érzünk, hogy a Balaton közelsége miatt tö­kéletesítsük, kibővítsük a szennyvízelvezető rendszert. 6300-an élnek Balatonbog- láron. Kovács Miklós bízik benne, hogy a lakosság tá­mogatásával az önkormány­zat az idén szebbé, komforto­sabbá tudja tenni a várost. Czene Attila A megyei kórház orvoscsoportjának ötlete volt • • Összevonják a kaposvári és a mosdósi kórházat? Nem kell „kényszerházasság” az ésszerűség jelszavával (Folytatás az 1. oldalról) Ez az elképzelés bizonyos szakmai szempontok szerint számunkra racionális lehet, ám alapos elemzés követ­kezményeként jöhet létre csak a fúzió. Szakmai, gazdasági szempontból fel kell mérni, mi­lyen előnnyel és hátránnyal járna ez a lépés. A döntés az én megítélésem szerint hóna­pokat igényel. Nem cseleked­hetünk meggondolatlanul. Egyébként az is lehet, hogy az ötlet elvetélődik. — Amióta az önkormányzati intézmények — különösen az egészségügyi intézmények — nincsenek könnyű helyzetben, folyamatosan napirenden vannak a kérdések: hogyan lehetne hatékonyabban mű­ködtetni az intézményeket — jegyezte meg dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. — Miniszteri kezde­ményezésre volt is egy panel- vizsgálat, amely feltárta a tar­talékokat. Ettől kezdve inten­zívebben foglalkozunk azzal, miként lehet tovább erősítenni a koordinációt. A fúzió egyéb­ként a megyei kórház főorvosi karán belül egy csoport ötlete, s ezzel engem is megkeres­tek. Ők ugyan látnak fantáziát a két intézmény közös irányí­tásában. Én ebben még csak véleményt sem tudok mon­dani. Azt javasoltam, keressék meg a Mosdósi Tüdő- és .Szívkórház igazgatóját és konzultáljanak vele. Dolgoz­zák ki, mi volna az előnye és a hátránya egy ilyen fúziónak, s azt véleményeztessék a veze­tőkkel. Ha ez meglesz, a me­gyei önkormányzat egész­ségügyi bizottsága külső szakértők bevonásával minő­síti majd a javaslatot. Ettől a minősítéstől függ , hogy köz­gyűlés elé kerül-e vagy sem. Tehát a szakmának kell ál­lást foglalnia. A szervezeti tí­pusú együttműködésben — ennek egyik szélsőséges for­mája a fuzionálás — látok tar­talékot és előnyt, de ezt ki le­hetne használni egy jobb, összehangoltabb együttmű­ködésben a két intézmény kö­zött, és ehhez nem feltétlenül szükséges a szervezeti ösz- szevonás. Ám ha az intézmé­nyek ezt tartják indokoltnak, az önkormányzat nem gátolja meg. — Egyértelműen helytelení­tem az összevonást; mind szakmailag, mind gazdasági­lag — válaszolta kérdésünkre dr. Andrasofszky Barna, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház igazgató főorvosa. — A ka­posvári megyei kórháznak gyakorlatilag nem jelentene ez előnyt, Mosdósnak viszont abszolút hátrány lenne. Négy évig tartoztunk mi már a ka­posvári kórházhoz. 1963-ban, az akkori kórházigazgatóval, dr. Arató Miklóssal közösen kezdeményeztük, hogy váljon szét a két intézmény. Tehát én az ötletet teljesen elvetélt gondolatnak tartom. Lörincz Sándor Minden gyilkos kézre került (Folytatás az 1. oldalról) Ez a múlt évi 17-hez viszo­nyítva kétségkívül csökkenést jelent, és örvendetes az is, hogy valamennyi gyilkos kilé­tére fény derült. Szomorú vi­szont, hogy a szándékos testi sértések száma 25 százalék­kal emelkedett. Ugyancsak a korábbinál többször támadtak hivatalos személyre. Közöttük 34 volt a rendőr. A garázdák ellen 171-szer kellett eljárni. Ez a statisztikában 44 száza­lékos emelkedést mutat. Ab­ban, hogy a csalások száma 326-ról 1078-ra nőtt jelentős szerepe van a félrevezető úgynevezett hirdetési csalá­soknak. Somogybán a rablók „takarékra tették” magukat, az ilyen jellegű bűncselekmény nem szaporodott meg az előző évihez viszonyítva. Sze­rencsére fegyveres rablást csak egyetlenegyszer — ta­valy májusban — követtek el a Cooptourist sérelmére. A rendőrség 20 százalékkal több bűnelkövetőt fogott el. Közöttük sajnos sok volt a fia­talkorú és a gyermek. A főka­pitány rámutatott: romlott a közlekedési morál. A tavalyi­nál több közlekedési bűncse­lekmény vált ismertté. Az előző évhez viszonyítva 95-el többen vezettek ittasan. Ösz- szesen 79-en vesztették éle­tüket a közutakon. A tájékoz­tatón szó volt a rendőri szer­vezet múlt évi megerősítésé­ről is: a fonyódi rendőrkapi­tányság, a nagybajomi, böhö- nyei rendőrőrs létrehozásáról. Újabb őrsök létesítését terve­zik Lengyeltótiban, Igáiban és Balatonföldváron. A Somogyi Hírlap megkér­dezte: a lakosság fenyegetett- ségi érzésének növekedésé­vel nőtt-e az illegális fegyver- tatok száma. A főkapitány szerint valószínű, hogy nőtt, ám erre nézve nincsenek megbízható adatok. Dr. Ko­csis József alezredes hozzá­fűzte: a megyében csak a leg­indokoltabb esetekben adtak fegyvertatási engedélyt. Vár­ható, hogy a „fegyverkereske­delem” csökkenni fog, mert a magas árak és a tartáshoz szükséges költségek (engedé­lyek, vizsgálatok, stb) egyre drágább passzióvá teszik a vadászatot. Egy másik kérdé­sünkre: mi a helyzet a közvé­leményt foglalkoztató Kész- ker- és húskombinát-üggyel dr. Sőregi Zoltán őrnagy el­mondta: a vizsgálat folyamat­ban van, ha befejezték tájé­koztatást adnak róla. Hozzá­fűzte: a gazdasági bűncse­lekmények vizsgálata rendkí­vül bonyolult. A gyanúba ke­veredett kft-k egy részénél olyan nagy az adminisztrációs rendetlenség, hogy a szakér­tőknek előbb a könyvelést kell rendbetenniük, hogy dolgozni tudjanak. Szegedi Nándor Búza-töprengés Vitatéma már nem lehet: búzatermelésünk az utóbbi három évben hanyatlik. Egyál­talán nem csoda, a mezőgaz­daságot jellemző általános válsághelyzetben, miért is lenne kivétel éppen az alap­vető élelemnövény, a búza?! Közismert az is, hogy tavaly ősszel a mezőgazdasági kor­mányzat különböző támoga­tási intézkedéseket is tett, hogy valamelyest fékezze ezt a roppant veszélyes folyama­tot., És most ismét itt van egy hótakaró nélküli, viszonylag kemény tél. A földbe került magvak szenvednek. Hogy hogyan bírják ki a telet, arra majd pontos, választ a tavasz ad. Ám mindezzel együtt egyre többször hallani: gabo­nahiány veszélyeztet. ( Ami évtizedek óta példa nélküli.) Különböző nyilatkozatok hangzanak el: „téves az in­formáció, nincs hiány", „nincs hiány, de térségenként ez elő­fordulhat”. Mi is van hát a búzával? A statisztikai hivatal legfrisseb­ben elkészült búzamérlegé­nek az a végkövetkeztetése: feltehetően nem lesz gond az új termésig. Igaz, negyvene­zer tonna import gabonát már behoztak, és a számítások szerint a termelőknél maradt készletekből az első félévben még százezer tonna felvásá­rolható. ' jf Mindent egybevetve: ez az újkeletű búzamérleg biztató. Csakhogy az adatokat bön­gészve, a diagrammokat ele­mezve meglehetősen ag­gasztó az, ami számok mögött van. Az utóbbi három évben egyharmadával csökkent a termőterület, és legalább ilyen mértékben a termésátlag. Ilyen hanyatlás mellet most ismét itt van egy, az őszi veté­seket ismételten sanyargató tél. És olyan „környezet”, ami­kor nem igen van pénz nevel- gető műtrágyára (az őszei sem igen volt), megannyi el­engedhetetlen agrotachnikai folyamat maradt, és maradhat el. Ma még a statisztikai mér­leg próbál megnyugtatni. De mi lesz holnap?!. Az ember csak töpreng.. Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom