Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. február 18., csütörtök Göncz Árpád a királyi „háztájiban” Magyar-malajziai légügyi egyezményt írtak alá — Hazai szakemberek is részt vesznek majd a thai vasútfejlesztésben (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi nap bangkoki híre az is, hogy Szabó Iván minisz­ter és a thaiföldi közlekedési miniszter légügyi egyezményt írt alá. Ez az egyezmény ga­rantálja a két ország forgal­mában valamennyi légügyi szabadságjogot. Nevezetesen a szabad átrepülés, a techni­kai okokból történő leszállás, a személy- és áruszállítás, va­lamint a harmadik országba történő közös szállítás lehető­ségét, és egyszerűsíti a vám­kezelést. Gyakorlatilag meg­nyitja a lehetőséget a közvet­len légijáratok indítására. Ez azonban csak lehetőség és nem tény — hangsúlyozták az egyezmény aláírását köve­tően. Szabó Iván tárgyalt a thaiföldi miniszterelnök-helyet­tessel is. Megbeszélésükön szóba került, hogy a magyar mérnökök több itteni munkára pályázhatnának. Program ké­szül például a mezőgazdasági vízrendezésre, szennyvíztisz­tításra, és négy új vasúti vona­lat építenek Thaiföldön. Ebből kettő dupla vágányú lesz. Jó lenne például részt venni eb­ben a beruházásban sínszállí­tással, a vasúti berendezések és a kocsik szállításával. Is­mét és hangsúlyozottan szóba került — ez egyébként szinte minden itteni tárgyaláson el­hangzik —, hogy Magyaror­szág helyzete lehetővé teszi a thaiföldi áruk raktározását és forgalmazását. A Duna-Majna-Rajna csatorna miatt felértékelődött az a lehe­tőség, hogy hazánk regionális elosztója legyen a távol-keleti áruknak. Thomaj Dénes, a Külügy­minisztérium helyettes állam­titkára az itteni külügyminisz­térium politikai ügyekért fe le- lős helyettes államtitkárával folytatott tárgyalásán is szóba került ez a lehetőség. Mint el­mondták, Magyarországot a térségben központnak tekin­tik, s ezért olyan pénzügyi in­tézményeket is szeretnének nálunk létrehozni, amelyek megkönnyítik az árucserét. A thaiföldi külügyminisztérium­ban tájékoztatást kértek a dél­szláv válságról és érdeklődtek megoldásának lehetőségéről, valamint arról, hogy miként áll Magyarország csatlakozása az Európai Közösséghez. Göncz Árpád tegnapi prog­ramja a Chitrelada palotában kezdődött, ahol elmondták: A királyi palota önellátó és arra törekednek, hogy egyszerű el­járásokat honosítsanak itt meg. Csak példaként néhány: magyar technológiával ter­mesztenek laskagombát, s a rizshántolóban a héjat papírrá, illetve briketté dolgozzák fel. A tejet apró pasztillákká sűrítik, a gyümölcsből pedig egyszerű eljárással készítenek szörpö­ket, s hőkezeléssel tartósítják. Á királyi „háztáji” megláto­gatása után 90 kilométeres út következett, és Ayutthayaban már 33 fokos hőség és 70 százalékos páratartalom fo­gadta a király vendégét. Ez a település négy évszázadon át egészen 1767-ig volt a thai történelem virágzásának köz­pontja, az ország fővárosa. A romjaiban is csodálatos épüle­tek láttán Göncz Árpád is elő­vette a fényképezőgépét... Rizsföldek, kókuszpálma és banánfaligetek között vezetett ezt követően a Magyar Köz­társaság elnökének útja. A 2x3 sávos autópálya mentén apró falvak maradtak el. Ez a táj leginkább a magyar Alföld- höz hasonlít, az itteni „tanyák is” szétszórva helyezkednek el egy-egy banánfaliget körül. Nem csoda, hogy sok itt a rizs­föld, hiszen ez a környék mindössze 7 méterrel van a tenger szintje fölött. Amit az országútról látni lehetett, az egy darabka thai múlt. Amit a bangkoki ipari parkban mutat­tak meg Göncz Árpádnak, az viszont mindenképpen az ez­redforduló, ha nem a jövő század első fele. A hazánknál csaknem hatszor népesebb, 56 millió lakost számláló Thai­földön ez a második és a leg­nagyobb ipari park. Az itt kia­lakított infrastruktúrára olyan világcégek telepítettek üze­meket, mint a Sony, a NEC vagy a Thompson. A köztár­sasági elnököt egyébként a Thompson televízió Thailand légkondicionált üzemében fo­gadták. Itt ismerhette meg a többi cég is beruházását, s munkáját. A park lényege: minden megtalálható itt; a la­kásoktól a korszerű technoló­gián, a magas műszaki kultú­rán keresztül egészen a raktá­rokig, amire a folyamatos ipari termeléshez szükség van. Ezek a műhelyek korszerűsé­gükben és kiszolgáló létesít­ményeiket illetően a legké­nyesebb ízlésnek is megfelel­nek. Kercza Imre Szabó Iván véleménye: Bekkert Pál komoly segítség lesz a Pénzügyminisztériumban Bekkert Pál komoly se­gítség lesz — kommen­tálta Szabó Iván miniszter a PM politikai államtitká­rának kinevezését tegnap Bangkokban az itt dol­gozó magyar újságírók­nak. — A feladata a par­lamenti kapcsolat lesz — tette hozzá. — Eddig is ennek a kapcsolatnak a biztosítása volt a feladata a pénzügyi bizottságban. Azt is elmondta a minisz­ter, hogy előzetesen nem volt módja véleményt nyilvánítani, de jó dön­tésnek tartja a Pénzügy­minisztérium új politikai államtitkárának a kineve­zését, mert — mint mondta — „ha focizunk, akkor profi játékosokra van szükség, nemcsak lelkes, jószándékú druk­kerekre”. Az újságíróknak még megjegyezte: ezt a jó­szándékot egyébként re­mélem, maguktól meg­kapjuk. „ ■ . K. I. Rulettszékeket és kaszinóberendezéseket gyártanak Kaposváron a Bau-Mix kft asztalos­üzemében kelet-európai kaszinóknak. A berendezéseket a siófoki Schilling Építő és Szol­gáltató kft rendelte meg. (Fotó: Gyertyás László) Vásárlásban Mitax Organ az újdonság Részletre kamat nélkül Három szegedi vállalkozó alapította 1991 szeptemberé­ben a Mitax Organ Kft-t. Egy vásárlói rendszert hoztak létre, melyben 24 havi kamatmentes részletre lehet műszaki cikkek­hez és bútorokhoz hozzájutni. A szisztéma csak nálunk isme­retlen, a tengerentúlon és Por­tugáliában már régebb óta al­kalmazzák. A tulajdonosok eddig csak Csongrád megyében üzletel­tek, január óta azonban már az ország valamennyi nagyobb városában megtalálni a Mitax Organ kirendeltségeket. So­mogybán a megyeszékhelyen kívül Marcaliban, Siófokon és Nagyatádon működik iroda. Jellemző a cég népszerűsé­gére, hogy a nyitás óta eltelt pár hétben a somogyiaknak több mint tizenötmillió forintos megrendelésük gyűlt össze. A Mitax Organ olcsóságának titka, hogy közvetlenül az általa forgalmazott márkák generál- importőreivel köt szerződést. A bútorokat a gyárakból szer­zik be, ezért jóval olcsóbbak tudnak lenni sok más cégnél. A rendszerben így készpénzért is megéri vásárolni. Ami azonban Magyarországon igazán nép­szerű, az a 24 hónapos ka­matmentes részletfizetési lehe­tőség: a vásárlókat kilencven­hat tagú csoportokba sorolják be, a termékeket pedig a tagok befizetéséből vásárolják meg. Minden hónapban klubgyű­lésre várják a vásárlókat. Ha­vonta legalább négyen juthat­nak az általuk kiválasztott ter­mékhez. Ketten sorsolással, a többiek pedig licitálással kerülhetnek a sor élére. A liciten ki-ki havi részletének az egész számú többszörösét ajánlhatja. A lici­tálás alapja az előre fizetett hónapok száma. Ha a licitálás után több pénz gyűlik össze, mint az a négy termék vásárlá­sára kellene, akkor természe­tesen a sorban következők is megkaphatják az általuk kivá­lasztott cikkeket. A szervezők tapasztalata szerint havonta öten-hatan vásárolhatnak, a többieknek csak a havi díjat kell törleszteniük. Ha többen jutnak havonta vételi lehető­séghez, úgy a csoport utolsó embere is előrébb kerül a sor­ban és szintén a szakamberek állítják, hogy legkésőbb tizen­nyolc hónap múlva mindenki megvásárolhatja a termékeket, s két-három héten belül meg is kapja. A vásárlás alsó határa 50 ezer forint, ezt azonban több termékből is össze lehet állí­tani. A részlet kamatmentes, a végösszegre fél százalék keze­lési költség rakódik... Első áttekintésre az ajánlat rendkívül csábító. Akinek tehát nem kell azonnal az új tévéké­szülék vagy fridzsider, esetleg még nem teljesen használha­tatlan a kanapé, annak érde­mes utánaszámolnia: 50 ezer forint után a havi részlet bő 2300 forint. AZ APEH NEM ÉRTI A KAMARÁT Csak egy kérés volt Múlt szerdán lapunkban megjelent „Apeh kontra adóta­nácsadók” címmel a Magyar Számviteli és Adótanácsadó Kamara tájékoztatása. Ebben az írásban a kamara kifogá­solta, hogy ellentétben az Apeh által a társasági adó hatá­lya alá tartozó adózóknak megküldött levelében foglaltak­kal az Apeh levelet küldött a vállalkozóknak hogy lehetőleg még február 28-a előtt nyújtsák be nyereségadó bevallásu­kat az adóhatósághoz. A kamara álláspontja sze­rint az adóhivatal levele, mivel idézésnek sem minősül, így a felszólításban foglaltak elmu­lasztása sem járhat adóható­sági szankciókkal. Felhívták az érintett vállalkozások fi­gyelmét arra, hogy a kérésnek csak abban az esetben tegye­nek eleget, hogyha az nem akadályozza meg őket beval­lásuk pontos elkészítésében, mert az elsietett bevallás hibái csak önellenőrzéssel helyes- bíthetők, ami pótlékfizetéssel jár együtt. Megkérdeztük az Apeh Somogy Megyei Igazgatósá­gát, akkor miért kellett elkül­deni a fent említett levél. Csere Kálmán igazgató el­mondta, hogy az általuk a tár­sasági adó bevallására köte­lezett adózók részére kiküldött úgynevezett „bevallás adóha­tóság általi átvételének az ütemezése” pusztán kérés az adóalanyokhoz, nem pedig jogszabályellenes felszólítás. Célja az — ez világosan kitű­nik a kamara által kifogásolt levélből is —, hogy az adóala­nyok létszámának nagyará­nyú növekedése miatt, illető­leg a zökkenőmentes és gyors bevallásátvétel érdekében az egész megyét érintően csak bizonyos adózói körök (lét­számok) naptári napokra meghatározott ütemezése ré­vén oldható meg a társasági- adó-bevallások szakszerű és kulturált átvétele a végső, a február 28-i határidőig. Az adóhatóság e levele va­lóban nem minősül idézésnek, így ennek vonzataként is mel­lőzi bármely adóhatósági szankció kilátásba helyezését. A felszólításokkal az adóható­ság eleget kíván tenni — az adózás rendjéről szóló módo­sított 1990. évi XCI. tv. 1. pa­ragrafus (5) bekezdésében- foglalt — úgynevezett „tájé­koztatási és kioktatási kötele­zettsége” alapelvi szintű köve­telményeinek is. Az adóbeval­lások kitöltése során felmerült adózói problémákat az átvétel során a helyszínen tisztázni lehetne, s így módon mintegy megelőzi is a nem kívánt pót­lékfizetési kötelezettséggel járó önellenőrzéseket. A levél udvarias hangnem­ben íródott, „az esetleges tor­lódásokból adódó sorbaállá­sért előre is szíves elnézésü­ket kérjük” mondatot is tartal­mazta. Fentiek miatt furcsának tart­juk a kamara ellenpropagan­dáját, hiszen az általunk kí­vánt együttműködéssel oldani lehetne a bevallások kam­pányszerű jellegéből adódó viszonylag kellemetlen adózói közhangulatot. Az effajta üte­mezés az 1988. évi adóreform bevezetése óta folytatott, s bevált gyakorlat az adóhivatal részéről. Amennyiben a társa­sági adó alanya a felszólítás­ban közölt időpontban nem je­lenik meg az adóhatóság előtt, de bevallási kötelezettségét a jogszabályi előírás szerinti ha­táridőig (február 28.) teljesíti, úgy természetesen semmiféle hatósági jogkövetkezmény nem fenyegeti őt — fejezte be Csere Kálmán igazgató. Csökkenő állatállomány Az elmúlt évben tovább csökkent az ország állatállo­mánya. Főként a sertés- és szarvasmarha tenyésztési kedv csappant meg. Ezt álla­pította meg a Központi Statisz­tikai Hivatal a múlt év decem­ber 31 -ei adatokat vizsgálva. A kimutatás szerint az év vé­gén 1159 ezer szarvasmarhát tartottak nyilván, az előző évi­nél 18,4 százalékkal keve­sebbet. A sertések száma 5,4 millió volt, az egy évvel koráb­bihoz képest 10,5 százalékkal kevesebb. Új raktározási rendszer Átszervezi raktározási rendszerét az SKF Svéd Go­lyóscsapágy Rt. Ezzel a cég magyarországi viszonteladói hálózatában is jelentősen ja­vítja a vevők kiszolgálását. Az új rendszer lényege, hogy az SKF jelenlegi 24 európai rak­tárának számát három év alatt ötre csökkenti. Ez úgy válik lehetővé, hogy a belgiumi rak­tárközpontból, a nemzetközi raktárakból, illetve a gyárakból egyenesen a vevőhöz szállít­ják a terméket. Falusi turizmus osztrák segítséggel A leggyorsabban a falusi tu­rizmus érhet el eredményeket az idegenforgalomban — hangzott el azon a konferen­cián, amely Tiszalökön kez­dődött és amelyen hazai és külföldi idegenforgalmi szak­emberek vesznek részt. A szomszédos ország szakem­berei a tapasztalatokat kíván­ják átadni magyar kollégáik­nak. Szándékaik szerint segít­séget adnak a fejlesztési prog­ramok kidolgozásához, min­denekelőtt a falusi turizmus terveinek elkészítéséhez. Expo-kabala Az 1996-os expo kabalafi­gurájának megteremtésére országos pályázatot hirdet a Világkiállítási Programiroda. A pályamunkákat április 27-éig várják a budapesti Vigadó Ga­lériában. Fontos követelmény, hogy hangulatos jelkép utaljon az expóra és korszerűen fe­jezze ki a magyar jelleget. A terveket szakmai zsűri érté­keli. Távközlés­fejlesztés 1993 a távközlés fejleszté­sének éve Szolnokon. A MA­TÁV Rt. három éves fejlesz­tési programjának keretében a város rövid időn belül bekap­csolódik az országos digitális gerinchálózatba. Az alig né­hány éve átadott új telefon- központot jelentősen bővítik, modernizálják. Márciusban kezd működni az új program- vezérlésű digitális központ is, amelybe a város 1400 nagy­forgalmú előfizetőjét kapcsol­ják át. Az együttesen 6000 he­lyi és 5700 tranzitvonal kapa­citású, de szükség szerint bő­víthető nagy központot követi a Széchenyi városrész és a szandaszőlősi kis központok működésbe állítása. Eladó a Digép A felszámolás alatt álló Di­ósgyőri Gépgyár vezetői, a törvényes rendelkezések ér­telmében átadták az 1992. november 27-ei állapotnak megfelelő zárómérleget a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bíróság Gazdasági Kol­légiumában. A tervek szerint az első félévben egyszemé­lyes kft-ké alakulnak át az önálló gyárak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom