Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. február 18., csütörtök rp h 1UZ Gyöngyöstarjánban Tegnap virradóra kigyulladt a Mátrai Egyesült Tsz Gyöngyöstarján központjában lévő palackozó üzeme. Teljes terjedelemben égett a 2250 négyzetméter alapterületű pa­lackozó tetőszerkezete, belső berendezése. A tűzoltók az égő csarnokból 8 darab gáz­palackot kimentettek, meggá­tolták továbbá, hogy a csarnok melletti gázolajtároló, illetve a közelben lévő családiház a tűz martaléka legyen. Szimpózium a bankokról A pénzintézeteknek minden olyan szolgáltatásra képesek­nek kell lenniük, amelyre jo­gosítványt kértek és kaptak. — hangzott el egy szakmai szimpóziumon. Napjainkban a lakossági szolgáltatások kö­rébe tartoznak a különböző, alacsony alaptőkéjű kisvállal­kozásoknak nyújtott pénzügyi konstrukciók is. A lakossággal foglalkozó bankok csupán tar­talékaik arányában vállalhat­nak kockázatot. Kevesebb a búza Búzából 1992-ben a meg­előző évinél 42 százalékkal, az 1966-1990-es'évek átla­gos terméseredményénél pe­dig 45 százalékkal keveseb­bet takarítottak be a szántó­földekről. Virágért próbaper Az ÁVÜ rövidesen pert indít a budapesti Virágért Kft. cég- bejegyzésének megsemmisí­téséért, hogy üzletként privati­zálhassa a kft fővárosi boltjait. A vagyonügynökség állás­pontja szerint a Virágértéke­sítő Vállalat még 1990-ben is olyan állami vállalatként tevé­kenykedett, amelyet csak az 1990. évi 74-es számú tör­vény alapján lehetett volna át­alakítani. Az ÁVÜ azt reméli, hogy e némiképp példaérté­kűnek tekinthető „próbaper” segítségével üzletenként pri­vatizálhatja majd a szerinte igen jól jövedelmező virágbol­tokat. Maradnak az USA szankciók Az Egyesült Államok nem enyhít az Irak ellen elrendelt gazdasági szankciókon, mivel Szaddám Húszéin rendszere nem teljesítette a Washington által támasztott feltételeket, az országban megsértik az em­beri jogokat, s Bagdad válto­zatlanul kirívó és rendkívüli, fenyegetést jelent a térség békéje és Amerika nemzetbiz­tonsága szempontjából. Izraeli-arab összetűzés Újabb összecsapásokra ke­rült sor az izraeli megszálló csapatok és arab fegyveresek között a Dél-Libanon határán önkényesen kialakított „biz­tonsági övezetben”. Az össze­tűzésben két gerilla meghalt, s egy izraeli katona megsebe­sült. Telelottó A Szerencsejáték Rt köz­lése szerint a februári telelot- tón öttalálatos szelvény nem volt. A 42 négytalálatos egyen­ként 281 303 forintot nyert.A hármasokra 2360, a kéttalála- tosokra 89 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt 5 ta- lálatos nettó nyereményösz- szeg: 144 060 633 forint. f 00 Bornen «sí ^ sp memory of the Women in An Hhe Military ltd the!, Vietnam 1« Nankin wwn New Yorkban asszonyok ezrei tüntettek az ex-Jugoszlávia ellen a harcok során megerő­szakolt asszonyok miatt Bosznia-tárgyalások New Yorkban Az ENSZ székhelyen teg­nap tárgyalások kezdődnek a krajinai szerbek és a horvátok között, majd csütörtöktől vár­hatóan újra egyezkednek az érintett felek a boszniai rende­zésről. A legutóbbi krajinai horvát offenzíva óta először tárgyalnak az érdekelt felek a rendezésről. A veszélyes helyzetben az ENSZ főtitkára azzal fenyegetett, hogy visz- szavonja Horvátországból a békenfenntartó erőket, ame­lyek megbízatása most jár le, s annak meghosszabbításáról a Biztonsági Tanács egyezte­téseket kezdett. Cyrus Vance jelezte, hogy e New York-i for­duló után megválik megbíza­tásától. A diplomata 76 éves és láthatóan megviselte ál­landó utazással és meddő tárgyalásokkal járó küldetése. Kérdőjelek Hidegzuhany Hiába ígérte választási győzelmekor Bili Clinton, hogy el­nöksége „első percétől” az amerikai gazdaság gondjaira fog koncentrálni, végül csaknem egy hónap telt el beiktatása után addig, hogy — az Unió helyzetéről mondott beszéde ke­retében — átfogó programot hirdetett az Egyesült Államok előtt álló feladatokról, a tervezett gazdasági és társadalmi in­tézkedésekről. Adózási és társadalombiztosítási szigorítá­sok, a katonai költségvetés kemény megkurtítása, energiafo­gyasztási adó és a segély-automatizmus lazítása hideg zu­hanyként érhette azokat, akik a Fehér Ház új, demokrata gazdájától népszerűséghajhászó lépéseket -és (mestersé­ges) gazdaságélénkítést vártak. Az egész intézkedési cso­mag fontos tanulságokkal szolgálhat Amerikán kívül, nem utolsó sorban nálunk is. Valóban hátra arcot hajtott végre Clinton? Vagy csak tu­domásul vette: számos kampányígéretét a hatalom birtoká­ban képtelen teljesíteni? S ha már így van, nem jobb-e rög­tön, négyéves periódusa elején „beadni” a közvéleménynek a keserű pirulát? Egyes hivatkozásai még a közép-európai rendszerváltozásokhoz szokott fülnek is ismerősen csenge­nek: a Bush-adminisztráció a friss bejelentések szerint pél­dául a vártnál 50 milliárd dollárral nagyobb deficitet hagyo­mányozott az utód-csapatra. Nem méltányolandó-e a politikusi merészség és elhatáro­zottság, hogy saját híveinek egy részét is kész kiábrándítani programjával a távlati cél, az amerikai gazdaság talpra állí­tása érdekében? Vagyis nem kellene itthon is meghallani, megérteni a Clinton-csomagterv üzenetét? Ha a gazdag Amerikában fő paranccsá válik a takarékosság, fontos szem­ponttá az államapparátus leépítése, nem véletlenül juthat az ember eszébe a magyar állam háztartás hiánya, a közvagyon kézen-közön elszivárgása. Ha a Fehér Házbeli stábot ne­gyedével lehet csökkenteni, nem érvényesül-e hasonló kény­szer nálunk? Gondolkodni mindenesetre kell mindenkinek, aki jót akar. Ha egyszer jót akar. Szegő Gábor Arat a moszkvai vizummaffia Márciusban 10, szeptemberben 4 százalékkal Emelik a nyugdíj akat Az, hogy Moszkvában sorbaállnak, nem tartozik a vado­natúj felfedezések közé. A Lenin proszpekten várakozó több száz ember azonban nem vodkáért vagy valamilyen kapós külföldi áruért sorakozik, hanem a sor legvége — képletesen — Európában van. A volt NDK nagykövetségé­nek épületénél, ahol ma a német konzulátos dolgozik, a remények földjére szóló vízumra várnak. (Folytatás az 1. oldalról) Az elfogadott országgyűlési határozat szerint az 1993. ja­nuár 1 -je előtt megállapított öregségi nyugdíjat, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, átmeneti járadékot március 1 -jé- től 10 százalékkal, szeptember 1 -jétől pedig 4 százalékkal eme­lik. A márciusi emelés mértéké­nek alsó határa 650, felső ha­tára 2200 forint, míg a szeptem­berinek 300, illetve 1000 forintot el kell érnie. A százalékos emelés mértéke a többi ellátásnál is 10, illetve 4 százalék, azonban eltérőek a legkisebb és legmagasabb eme­lések mértékei. Az eredeti ter­vezettől eltérően a saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást havi 10 130 forintig lehet folyósítani márciusban és 10 530 forintig szeptemberben. Az idén március 1 -je előtt megál­lapított és kerekített meghatáro­zott összegű ellátásokat, vala­mint a rendszeres szociális ellá­tásokat havi 400 forinttal emelik márciusban, és 200 forinttal szeptemberben. Szintén 400 fo­rinttal emelkednek az 1993. feb­ruár 28-a után megállapításra kerülő nyugdíjak és az árvaellá­tás legkisebb összegei, és ugyanennyivel a házastársi pót­lék. 650 forinttal nő a házastársi pótlékra jogosultság szempont­jából irányadó összeghatár, és 500 forinttal a gyermekgondo­zási segélyhez járó jövedelem- pótlék márciusban. A növeke­dés itt szeptemberben 150, 300 és 350 forint lesz. Az egyes személyes szabadságot korlá­tozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítélés­sel összefüggésben járó emelés összegét, valamint a pótlékként folyósított nyugdíjkiegészítése­ket márciusban 10, szeptem­berben 4 százalékkal kell emelni. Az eredeti javaslattervezet ki­egészült egy harmadik ponttal is. Ebben az Országgyűlés fel­kéri a kormányt, hogy az évközi gazdasági folyamatok, valamint az 1993. évi vagyonjuttatás is­meretében vizsgálja meg a nyugdíjemelésre fordítható pót­lólagos forrásokat, és 1993. au­gusztus 31-éig terjesszen az Országgyűlés elé egy javaslatot a nyugdíjkiegészítésekre vonat­kozóan. Ez a kiegészítő intéz­kedés a lehetőségek függvé­nyében lehet akár egyszeri nyugdíjkiegészítés, vagy kor­rekciós nyugdíjemelés. Néhány napja, hetvenöt esz­tendőn át tartó bezártság után, elvben világútlevélhez juthat­nak az orosz állampolgárok. A „titokhordozókon” kívül bárki benyújthatja kérelmét a kerületi kapitányságon s négy héten be­lül útlevelet kap. Az útlevélille­ték 5000 rubel (egyhavi átlagfi­zetés), rendkívül drágák a vas­úti és repülőjegyek, csekély a valutaellátmány, s végül, de nem utolsósorban beutazási engedélyt kell szerezni a célor­szágba. A német konzulátus, még a világútlevél előtt, a múlt év utolsó hónapjaiban átlag har­mincezer vízumot és 13 ezer Húsz éve folyó heves viták után a holland parlamentben a főbb pártok támogatásukról biztosították az eutanázia (a gyógyíthatatlan betegek ha­lálba segítése) hivatalos en­gedélyezéséről szóló tervet. Ez pontosan szabályozza, mi­kor hajthatnak végre az orvo­sok ilyen műveletet. A terv azt szabja fő feltétel­kivándorlóknak szóló állandó letelepedési engedélyt intézett. Az igények most növekednek, de a héttagú személyzet (a gazdag Németország szintén ismeri a létszámgazdálkodás kötöttségeit) nem szaporodott, így a „mezei” sorbanállónak mintegy három hónapig át kell várni ahhoz, hogy egyáltalán bejusson a szentély előszobá­jába s kézhez vehesse a kitöl­tésre szánt kérdőívet. Általában még hosszabb az idő, a kozulá- tus kőkerítésén kívül, ugyanis a vízummaffiáé a terep. Emberei rendezkednek és fenyegetőz­nek, intézik a várakozók to­vábbengedését. Soronkívüli ként, hogy eutanázia csakis olyan súlyos, elviselhetetlen fájdalomtól szenvedő betegen végezhető, aki egyértelműen kinyilvánítja, hogy meg akar halni. Az orvosnak azonban konzultálnia kell a kérésről egy kollégájával, majd az eutanázia minden esetéről ér­tesíti a halottkémet, és az előí­rásoknak megfelelően részle­ügyintézés 300 ezer rubelbe (nem tévedés: ötévi átlag­bérbe) kerül, a vízumigénylő lap csekély 60 ezer. De árulnak hamis meghívó- leveleket (ezek nélkül általában nem lehet vízumot kapni), be­ütnek ugyancsak hamis enge­délyeket az útlevélbe, sőt hat és fél millió rubelért „eredeti” német dokumentumokat lehet vásárolni. A német diplomaták tudják, mi történik az épületen kívül, de csak a falakon belül, a már be- jutottaknak tudják biztosítani a korrekt eljárást. Tanúk nincse­nek, az orosz maffia is jól is­meri a hallgatás törvényét, s a feljelentő vízum helyett golyó­hoz vagy késszúráshoz juthat. A moszkvai diplomácia testü­letek előzetes becslése szerint a kövekező hónapokban hétmil­lió vízumkérelem beadása vár­ható. Ferenczy Europress tesen dokumentációt kell ké­szítenie. A Reuter szerint, a tervből ugyan feltehetőleg csak egy év múlva lesz törvény. A pár­tok parlamenti állásfoglalása azonban máris megteremti a jogi alapot az eutanáziához — amelyet egyébként a gyakor­latban már egy ideje amúgy is végeznek. Hollandia döntött az eutanáziáról Új amerikai próbálkozás a Közel-Keleten Warren Christopher amerikai kül­ügyminiszter ma hivatali idejének első külföldi útjára indul, hogy megkísérelje feléleszteni a decem­ber óta szünetelő közel-keleti béke­tárgyalásokat. A veterán diplomata ellátogat Izra­elbe, Szíriába, Egyiptombá, Szaúd-Arábiába, Jordániába és Kuva- itba, találkozik a palesztinok képviselő­ivel is. Az 1991 októberében, nagy amerikai (és szovjet) nyomásra meg­indult tárgyalások Izrael és arab szomszédai között eddig nem hoztak érdemi haladást, december közepe óta pedig szünetelnek. Az Izrael elleni terrorista akciók, majd a válaszintéz­kedések — köztük 415 palesztin de­portálása — lehetetlenné tették a foly­tatást. Washington abban bízik, hogy áprilisban összeülhet a következő for­duló. A remény nem látszik megalapo­zatlannak, mivel a Clinton-kormány a múlt héten diplomáciai bravúrt vitt végbe: szívós munkával elérte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely korábban határozatban szólította fel Izraelt a kiutasított palesztinok hala­déktalan visszaengedésére, tudomá­sul vette az ugyancsak washingtoni közbenjárásra kialakult helyzetet. Iz­rael ugyanis csak az év végéig engedi vissza valamennyi deportáltat. A BT nem tesz további lépéseket és ilyen légkörben bármely fél számára nehéz lenne távolmaradni a tárgyalásoktól. Noha a palesztinok hevesen bírálják az amerikai politikát, a BT-döntést, ne­kik sem lehet más választásuk, mint visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha — amint várható — az arab országok erre készen állnak majd. Más kérdés, mikor lesz haladás a tárgyalásokon. Az előző másfél évben a Bush-kor- mány nem csekély nyomást gyakorolt Izraelre a kompromisszumok érdeké­ben, ismételten nyilvánosan elítélte a korábbi, Jichak Samir vezette izraeli kormány telepítési politikáját a meg­szállt területeken és nem rejtette véka alá, hogy a Munkapárt választási győ­zelmet szeretne. Simon Peresz, a munkapárti kabinet külügyminisztere a hét végén Was­hingtonban szokatlanul meleg szavak­kal méltatta a Clinton-kormányt, és utalt rá, hogy nagyobb támogatási várnak tőle, mint a Bush-kormányzat- tól. Ami viszont a másik oldalban éb reszt kételyeket: megmaradhat-e Washington pártatlan közvetítőnek. Warren Christopher mindenesetre ezt ígéri. A külügyminiszter a jövő hé végén, a Közel-Keletről visszatérőben Genfben Andrej Kozirev, orosz kül ügyminiszterrel tanácskozik az Euró pában tartandó Clinton-Jelcin találko zóról, majd Brüsszelben a NATO-or szágokat képviselő kollégáival tanács kozik, elsősorban a boszniai helyzet ről. Heltai And rá:

Next

/
Oldalképek
Tartalom