Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
1993. február 15., hétfő 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Göncz Árpád látogatása Thaiföldön és Malajziában A délkelet-ázsiai kapcsolatért Délkelet-Ázsia messze van, már ami a távolságot illeti: a repülőgép, amelyik vasárnap késő délután indult el a Ferihegyről, csak hétfőn — nem sokkal dél előtt — száll le Bangkokban. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő térségébe érkezik ezzel a géppel Göncz Árpád köztársasági elnök és kísérete. Az elnöki kíséret ezúttal jóval nagyobb a megszokottnál: a minisztériumok magas rangú képviselőin és a köztársasági elnök vezető munkatársain kívül üzletemberek népes csoportja is elutazik. Létszámát tekintve is ez a legnagyobb küldöttség, amely a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta . megfordult ebben a két távoli országban. A két szomszédos ország, ahol a héten látogatást tesz a Magyar Köztársaság elnöke, múltját tekintve sok mindenben különbözik: Thaiföldön a buddhizmus, Malajziában pedig az iszlám formálta a társadalmat évszázadokon keresztül. Az Indokínai-félszigeten fekvő Thaiföld alkotmányos monarchia. A Maláj-félsziget déli részén és Borneó szigetén fekvő, ősz- j szesen kilenc, szultán vezette maláj államból és négy kor-! mányzó vezette szövetségi területből álló Malajzia pedig alkotmányos szövetségi monarchia. Bangkokban 1978-ban nyitott Magyarország nagykövetsé-, get, de diplomáciai kapcsolatot 1973 óta tart fenn a két ország. Malajziával 1969-ben létesített hazánk diplomáciai kapcsolatot, és első nagykövetünk 1991-ben adta át megbízólevelét Kuala Lumpurban. Azok a tárgyalások, amelyeket hazánkban folytatott ezzel a két országgal az elmúlt években, a távolság ellenére is a gazdasági kapcsolatok építését és kiszélesítését szolgálták. Nem szabad elfelejteni, hogy Thaiföld és Malajzia ma a világ leggyorsabban fejlődő öt állama közé tartozik: a gazdasági növekedés üteme eléri évente a 10 százalékot. Szakemberek egybehangzó véleménye, hogy ebben a két országban a növekedés pályája a következő időszakban elsősorban az inf- i rastruktúrára tevődik át, és előtérbe kerül a közlekedés fej-1 lesztése mellett a humán gazdaság fejlesztése. Hazánk mindebben partner lehet. A mostani látogatás éppen ezért stratégiai jelentőségű: áttörést kell elérni a kétoldalú gazda-1 sági kapcsolatokban. így van ez akkor is, ha tudjuk: ennek a két ázsiai országnak a piacán kőkemények a feltételek. Göncz Árpád látogatása alkalom arra is, hogy tudatosítsuk: Közép-Európa nem homogén sem gazdaságilag, sem politikailag. Magyarország pedig stabil, amelyre lehet számítani, hiszen esély van arra is, hogy központja legyen a régióban a gazdaságnak és a kereskedelemnek. Délkelet-Ázsia valóban nagyon messze van, de a lehetőségek közel hozhatják Magyarországhoz. Ezt a célt szolgálja az államfői látogatás. Kercza Imre Nyilvános szakmai konferencia Pécsett az igazságtételről Elévültek volna a tömeggyilkosságok? A hazai büntetőjog egyes passzusainak értelmezése tárgyköréből tartottak a Deák Ferenc Alapítvány szervezésében az elmúlt hét végén Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen nyilvános szakmai konferenciát. Neves szakértők vitatták, hogy miként alakul az előző rendszerben politikai okokból nem üldözött bűncselekményekre vonatkozó mai jogi megítélés, miképpen alakulhat az igazságtétel? Alapjában arról folyik a rendszerváltás óta a vita, hogy vajon elévültek-e azok a bűn- cselekmények, melyeket a pártállam idején követtek el? Van-e hatályos jogszabályunk, amely alapján megkezdődhet a tetemrehívás, avagy lehet-e visszamenőleges hatállyal e bűncselekményekre új törvényt hozni? A pécsi jogi konferencia vitájában többen kifejtették mindehhez kapcsolódó nézeteiket, köztük dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, dr. Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő, dr. Jobbágyi Károly egyetemi docens, dr. Tremmel Flórián tanszékvezető egyetemi docens és dr. Berky Tamás ügyvéd. A szakmai vita Zétényi Zolt képviselő bevezetőjével startolt, amelyben a képviselő korábbi álláspontját fejtette ki. Leszögezte: nem boszorkányüldözést akar, hanem igazságtételt, azt, hogy a tömeggyilkosságokat ne intézzük el kézlegyintéssel. Vannak a nemzetközi jog által is ismert, soha el nem évülő bűncselekmények, s a nemzetközi szerződésekből mi magunk is beépítettünk nem egyet a hazai jogrendszerbe. Zétényi szerint ha a jog elnézett olyan bűncselekmény fölött annakidején, mint a mosonmagyaróvári vagy a salgótarjáni sor- tüzek, tehát a jog aludt, akkor a jog összes eleme, így az elévülés is átaludta ezeket az éveket. Hasonló álláspontot képviselt dr. Jobbágyi Károly, aki szerint már nem egy eljárást hivatalból, az ügyészségeknek meg kellett volna indítaniuk! Dr. Kahler Frigyes másként közelített a kérdéskörhöz, bár elöljáróban leszögezte: amíg nincs mindenki számára elfogadható igazságtevés, addig nincs megbékélés sem. A pártállam durván visszaélt a joggal, az elkövetett bűncselekmények jó része nem évülhet el. Á demokrácia meneté- ■ben az első a felborult jogrend helyreállítása, amit a parlament végez el az állampolgári jogegyenlőség zsinórmértéke szerint, megszüntetve minden kiváltságot. E menetben, a főbenjáró bűnösök jogi felelősségre vonása sem kerülhető el! Nem a magánbosszúk áradatáról, hanem kőkemény bűnökről van szó, sortüzekről, kivégzésekről, emberek megcsonkításáról, amelyet minden civilizált ország joga büntet! A genfi egyezményre apellált, amely nem egy olyan béke és az emberiség elleni bűncselekményt ismer, ami nem évülhet el! (Analógiával utalt arra, hogy a hazai bíróság például 1972-ben ítélkezett egy súlyos bűncselekmény felett, melyet 1944-ben követtek el. Tartalmában hasonlított a mosonmagyaróvárihoz: legéppuskáztak ártatlan embereket. Akkor 33 vádlottat ítéltek el helyesen, összesen több mint 300 évet osztva ki a gyilkosok között.) Az előadások és a vita menetében a fölvetések okán mindenki nagy érdeklődéssel várta a legfőbb ügyész vélekedését, hiszen személyesen is megszólították — köztük Jobbágyi Károly —, hogy a hazai ügyészek miért nem indítják meg e pöröket hivatalból? Györgyi Kálmán szerint az ügyészségeknek nem a politikai akaratot kell alkalmazniuk, hanem a hatályos jogot, az írott magyar jogot. A politikai átmenet, a rendszerváltás lehetővé tette, hogy a magyar törvényhozás a demokrácia alaptörvényeit meghozza, s e törvénykezési menet sorában kell a honatyáknak meghozniuk azokat a törvényeket is, melyek alapján a múlt bűneinek tetemrehívása elkezdődhet. Ha az ügyészség fölvállalta volna mondjuk a mosonmagyaróvári ügyet, vagy hasonló ügyek közvádas vitelét, akkor olyan horderejű politikai kérdésben foglalt volna állást, amely alkotmányos helyzetével semmiképpen sem egyeztethető! Kozma Ferenc Legitim voltam szombaton este A volt pannonhalmi főapát véleménye Bál a Szent Korona jegyében így mulatott Eva Edle von Lippert (Fotó: Lang Róbert) (Folytatás az 1. oldalról) Könnyed poharazás, halk csevegés, cigányzene. „De rég láttalak amice. Hogy telt az elmúlt negyven esztendő?” Elérkezvén a vacsoraidő kitárult a nagyterem szárnyas ajtaja, s a főpincér bemutatá a vendégeket és meghívottakat. Bárók, grófok, „egyszerű” támogatói a koronának, bálozni akaró kaposváriak. Bálmegnyitó, Vitéz Al-Torjai primőr báró Apor Ferenc József szavai. „Nagy jelentőségű esemény ez a bál életünkben. Mi, akik itt vagyunk Szent István királyságát akarjuk, s talán ez az az alkalom, amikor el kell kezdeni tenni e cél érdekében.” Pálos László, a Legitimista Párt elnöke, gróf Teleki János hasonló véleményének adott hangot. Dr. Gueth Gyula a bál somogyi szervezője szerint tán épp Somogyországból indul most el az, „aminek el kell indulnia”. Legyen Kaposvár a Legitimista Párt Lakitelke. Nagy kár, hogy a meghívókon feltüntetett védnökök nem jelentek meg a bálon, bizonyára sok hasonló, nemes gondolattal járultak volna hozzá az est hangulatához. Sajnos Habsburg Mihály főherceg és családja, Esterházy Antal herceg és a többiek szombaton nem jöttek Kaposvárra. Jött azonban a vacsora, amelynek mennyisége és minősége feltehetően jóval elmaradt az utolsó háború előtti bálon felszolgáltétól. Ez ■>nban csak kevés embert zavart, mert mint többen is mondták, itt és most nem a vacsora a fontos, hanem az Ügy. így nagybetűvel. Azért kellett adni a formaságokra is, hisz volt egy veztő háziasszonya a bálnak: dr. Eva Edle von Lippert, akinek egyik legfontosabb feladata volt a nyitótánc. Amihez már nem a cigányok, hanem a híres Benkó Dixieland Band szolgáltatta a zenét. Ám bármennyire is híres, nagy zenészek, a bálelnök kérését, miszerint játsszanak keringőt, nem tudták teljesíteni. így aztán vitéz báró Apor Ferenc a New Orleans-i négerek dixieland muzsikájának hangjaira vitte táncba Eva Edel von Lippert kisasz- szonyt. Kezdetét vette a bál, megtelt a táncparkett. Suhogtak az estélyi ruhák, csillogtak az ékszerek, villogtak a koronás címerek a zakón, emelkedett a hangulat. Kialakultak a beszélgető csoportok, a hölgyek nyilván a divatról, az urak a politikáról beszélgettek. Az idő azonban nem kímélte ezt a fontos estet sem, haladt kíméletlenül. Hajnal felé az is kiderült, ma már nem kiáltja ki senki a királyságot, de egy estére újra legitimnek érezhette magát az, aki újból királyságot szeretne Magyar- országon. „Máh ezéht meg- éhte eljönni kéhlek... Varga Ottó Lassú az egyház megújítása Nem váltak gyakorlattá a pápa által adott tanácsok A párbeszéd teljes hiánya jellemző mind az egyházon belül, mind azon kívül — állapította meg Szennay András, volt pannonhalmi bencés rendi főapát, a Kathpressnek adott, szerdán nyilvánosságra hozott nyilatkozatában, amelyben a magyarországi katolikus egyház jelenlegi helyzetével foglalkozott. — A magyar katolikus egyház megújítása csak nagyon vontatottan halad. A második vatikáni zsinat irányelvei még három év szabadság után is csak alig-alig jutottak be az egyház életébe. A II. János Pál pápa 1991 nyarán tett magyarországi látogatásakor adott pápai tanácsokat és iránymutatásokat is csupán csekély részben ültették át a gyakorlatba — jelentette ki Szennay. — Amennyiben a „bunker-mentalitást” mindenekelőtt az egyház vezetésében nem haladják meg, tovább fog növekedni az egyház és a társadalom közti amúgy is nagy szakadék — vélte a volt főapát, aki azt is kijelentette: bár nem akarja az első pozitív kezdeményezéseket lebecsülni, úgy látja, hogy a „kitörések” nagy része nem az egyházi vezetéstől, hanem „alulról” indul ki. Az egyházi élet két párhuzamos szálon fut, amelyek nem találkoznak egymással — állapította meg. Egyúttal változást sürgetett az egyház állásfoglalásainak stílusában és az eljárás módjában. A püspököknek nem csupán a megkeresésekre kellene reagálniuk, hanem megalapozott magyarázatokkal társadalompolitikai kérdések megválaszolására is fel kellene készülniük — vélte. Az egyháznak végül is egy „hallgató” közegből „beszélővé” kellene válnia, méghozzá egy nyelven, amely érthető és amelyet mindenki meg is ért, s amely a másként gondolkodókra is tekintettel van — szögezte le Szennay, hozzáfűzve: az egyháznak le kell gyűrnie korlátáit, különben „nem menekülhet meg a get- tósorstól". A volt főapát végül rámutatott: az utóbbi két évben nemegyszer hallotta hívőktől és papoktól, hogy az egyház most a kommunizmus parancsoló stílusát gyakorolja. Ez pedig azt mutatja, hogy „még messze vagyunk a keresztény testvéri közösségek praxisától”. Példaként a cseh püspökök nyilatkozatát említette, amely- lyel azok a múltbeli hibákért és mulasztásokért nyilvánosan kértek bocsánatot. Magyarország és az EK Az Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottságának küldöttsége Hörcsik Ri- chárd elnök vezetésével tegnap Hágába utazott. A képviselők részt vesznek az Európa Mozgalom és az Európai Parlament hágai tájékoztatási irodája, valamint a hágai magyar nagykövetség által február 15-én rendezendő Magyarország és az Európai Közösség című szemináriumon. Az eszmecserén Hörcsik Richárd bizottsági elnök a politikai és biztonságpolitikai, Szalay Gábor és Szájer József bizottsági alelnökök a gazdasági, illetve pénzügyi kérdésekről tartanak előadást. Környezetgazdálkodó mérnökképzés Új szakokkal bővül az ag- rárgépész-képzés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészüzemmérnöki Főiskolai karán, amely a közelmúltban ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját. Az 1993-ban induló új tanévben megkezdik a környezetgazdálkodási mérnökképzést, bevezetik az alkalmazott számítástechnikai, a marketing-pénzügyi és gazdálkodói képzést. Támogatások a mezőgazdaságnak Sikeresnek minősítették mind a reorganizációs program végrehajtását, mind az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alap múlt évi működését a szaktárca sajtótájékoztatóján. 1,6 milliárd forint értékű hitel került a gazdálkodókhoz. Ennek révén mintegy 3,8 milliárd forintos fejlesztés valósulhatott meg. A pályázatok nyomán 4000 ember munkahelye vált biztossá, és 25 csődbe került téesz menekült meg a felszámolástól. A program sikerét mutatja, hogy ez év első hónapjában már 50 új pályázatot nyújtottak be, amelynek révén 500 millió forintos hitelről döntöttek. Termékpiacfejlesztési program Értékelték a világbanki hitellel finanszírozott termék-piac fejlesztési program kezdeti tapasztalatait az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. A bankok révén már eljutott a Világbankhoz az első két belföldi hitelszerződés tervezete. Ezek jóváhagyásával rövidesen felgyorsulhat a szerződéskötés. Az eddig beérkezett hiteligények néhány százezer forinttól 70 millió forintig terjednek. A tervezett fejlesztések között diszkont áruházak létesítése, üzlet-rekonstrukciók, korszerű informatikai rendszerek bevezetése egyaránt szerepel. Film Zaláról Zalaegerszeg és Göcsej gazdasági, idegenforgalmi és kulturális értékeit, a közép-zalai táj szépségét gemutató film készítéséről írtak alá szerződést az NCP Reklám és Marketing Irodával a megyeszékhelyi önkormányzat és vállalkozási iroda vezetői. Március elején kezdik a forgatást és a nyár közepén már vetítik a film egyórás, magyar nyelvű változatát. A félórás olasz nyelvű kópiát Itália egyik országos tv-hálózata, a Network tűzi műsorára. A 25 cég támogatásával készülő alkotás operatőre ifj. Jancsó Miklós.