Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

1993. február 15., hétfő 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Göncz Árpád látogatása Thaiföldön és Malajziában A délkelet-ázsiai kapcsolatért Délkelet-Ázsia messze van, már ami a távolságot illeti: a repülőgép, amelyik vasárnap késő délután indult el a Feri­hegyről, csak hétfőn — nem sokkal dél előtt — száll le Bang­kokban. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő térségébe érkezik ezzel a géppel Göncz Árpád köztársasági elnök és kí­sérete. Az elnöki kíséret ezúttal jóval nagyobb a megszokott­nál: a minisztériumok magas rangú képviselőin és a köztár­sasági elnök vezető munkatársain kívül üzletemberek népes csoportja is elutazik. Létszámát tekintve is ez a legnagyobb küldöttség, amely a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta . megfordult ebben a két távoli országban. A két szomszédos ország, ahol a héten látogatást tesz a Magyar Köztársaság elnöke, múltját tekintve sok mindenben különbözik: Thaiföldön a buddhizmus, Malajziában pedig az iszlám formálta a társadalmat évszázadokon keresztül. Az Indokínai-félszigeten fekvő Thaiföld alkotmányos monarchia. A Maláj-félsziget déli részén és Borneó szigetén fekvő, ősz- j szesen kilenc, szultán vezette maláj államból és négy kor-! mányzó vezette szövetségi területből álló Malajzia pedig al­kotmányos szövetségi monarchia. Bangkokban 1978-ban nyitott Magyarország nagykövetsé-, get, de diplomáciai kapcsolatot 1973 óta tart fenn a két or­szág. Malajziával 1969-ben létesített hazánk diplomáciai kapcsolatot, és első nagykövetünk 1991-ben adta át megbí­zólevelét Kuala Lumpurban. Azok a tárgyalások, amelyeket hazánkban folytatott ezzel a két országgal az elmúlt években, a távolság ellenére is a gazdasági kapcsolatok építését és kiszélesítését szolgálták. Nem szabad elfelejteni, hogy Thaiföld és Malajzia ma a világ leggyorsabban fejlődő öt állama közé tartozik: a gazdasági növekedés üteme eléri évente a 10 százalékot. Szakemberek egybehangzó véleménye, hogy ebben a két országban a nö­vekedés pályája a következő időszakban elsősorban az inf- i rastruktúrára tevődik át, és előtérbe kerül a közlekedés fej-1 lesztése mellett a humán gazdaság fejlesztése. Hazánk mindebben partner lehet. A mostani látogatás éppen ezért stratégiai jelentőségű: áttörést kell elérni a kétoldalú gazda-1 sági kapcsolatokban. így van ez akkor is, ha tudjuk: ennek a két ázsiai országnak a piacán kőkemények a feltételek. Göncz Árpád látogatása alkalom arra is, hogy tudatosítsuk: Közép-Európa nem homogén sem gazdaságilag, sem politi­kailag. Magyarország pedig stabil, amelyre lehet számítani, hiszen esély van arra is, hogy központja legyen a régióban a gazdaságnak és a kereskedelemnek. Délkelet-Ázsia valóban nagyon messze van, de a lehető­ségek közel hozhatják Magyarországhoz. Ezt a célt szolgálja az államfői látogatás. Kercza Imre Nyilvános szakmai konferencia Pécsett az igazságtételről Elévültek volna a tömeggyilkosságok? A hazai büntetőjog egyes passzusainak értelmezése tárgyköréből tartottak a Deák Ferenc Alapítvány szerve­zésében az elmúlt hét végén Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen nyilvános szakmai konferenciát. Neves szakértők vitatták, hogy miként alakul az előző rendszerben politikai okokból nem üldözött bűncselek­ményekre vonatkozó mai jogi megítélés, miképpen ala­kulhat az igazságtétel? Alapjában arról folyik a rendszerváltás óta a vita, hogy vajon elévültek-e azok a bűn- cselekmények, melyeket a pártállam idején követtek el? Van-e hatályos jogszabá­lyunk, amely alapján megkez­dődhet a tetemrehívás, avagy lehet-e visszamenőleges ha­tállyal e bűncselekményekre új törvényt hozni? A pécsi jogi konferencia vitájában többen kifejtették mindehhez kapcso­lódó nézeteiket, köztük dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, dr. Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő, dr. Jobbágyi Károly egyetemi docens, dr. Tremmel Flórián tanszékvezető egyetemi do­cens és dr. Berky Tamás ügy­véd. A szakmai vita Zétényi Zolt képviselő bevezetőjével star­tolt, amelyben a képviselő ko­rábbi álláspontját fejtette ki. Leszögezte: nem boszorkány­üldözést akar, hanem igaz­ságtételt, azt, hogy a tömeg­gyilkosságokat ne intézzük el kézlegyintéssel. Vannak a nemzetközi jog által is ismert, soha el nem évülő bűncse­lekmények, s a nemzetközi szerződésekből mi magunk is beépítettünk nem egyet a ha­zai jogrendszerbe. Zétényi szerint ha a jog elnézett olyan bűncselekmény fölött annak­idején, mint a mosonmagyar­óvári vagy a salgótarjáni sor- tüzek, tehát a jog aludt, akkor a jog összes eleme, így az elévülés is átaludta ezeket az éveket. Hasonló álláspontot képviselt dr. Jobbágyi Károly, aki szerint már nem egy eljá­rást hivatalból, az ügyészsé­geknek meg kellett volna indí­taniuk! Dr. Kahler Frigyes másként közelített a kérdéskörhöz, bár elöljáróban leszögezte: amíg nincs mindenki számára elfo­gadható igazságtevés, addig nincs megbékélés sem. A pártállam durván visszaélt a joggal, az elkövetett bűncse­lekmények jó része nem évül­het el. Á demokrácia meneté- ■ben az első a felborult jogrend helyreállítása, amit a parla­ment végez el az állampolgári jogegyenlőség zsinórmértéke szerint, megszüntetve minden kiváltságot. E menetben, a fő­benjáró bűnösök jogi felelős­ségre vonása sem kerülhető el! Nem a magánbosszúk ára­datáról, hanem kőkemény bű­nökről van szó, sortüzekről, kivégzésekről, emberek meg­csonkításáról, amelyet min­den civilizált ország joga bün­tet! A genfi egyezményre apel­lált, amely nem egy olyan béke és az emberiség elleni bűncselekményt ismer, ami nem évülhet el! (Analógiával utalt arra, hogy a hazai bíró­ság például 1972-ben ítélke­zett egy súlyos bűncselek­mény felett, melyet 1944-ben követtek el. Tartalmában ha­sonlított a mosonmagyaróvá­rihoz: legéppuskáztak ártatlan embereket. Akkor 33 vádlottat ítéltek el helyesen, összesen több mint 300 évet osztva ki a gyilkosok között.) Az előadások és a vita me­netében a fölvetések okán mindenki nagy érdeklődéssel várta a legfőbb ügyész véle­kedését, hiszen személyesen is megszólították — köztük Jobbágyi Károly —, hogy a hazai ügyészek miért nem in­dítják meg e pöröket hivatal­ból? Györgyi Kálmán szerint az ügyészségeknek nem a po­litikai akaratot kell alkalmaz­niuk, hanem a hatályos jogot, az írott magyar jogot. A politi­kai átmenet, a rendszerváltás lehetővé tette, hogy a magyar törvényhozás a demokrácia alaptörvényeit meghozza, s e törvénykezési menet sorában kell a honatyáknak meghoz­niuk azokat a törvényeket is, melyek alapján a múlt bűnei­nek tetemrehívása elkezdőd­het. Ha az ügyészség fölvállalta volna mondjuk a mosonma­gyaróvári ügyet, vagy hasonló ügyek közvádas vitelét, akkor olyan horderejű politikai kér­désben foglalt volna állást, amely alkotmányos helyzeté­vel semmiképpen sem egyez­tethető! Kozma Ferenc Legitim voltam szombaton este A volt pannonhalmi főapát véleménye Bál a Szent Korona jegyében így mulatott Eva Edle von Lippert (Fotó: Lang Róbert) (Folytatás az 1. oldalról) Könnyed poharazás, halk csevegés, cigányzene. „De rég láttalak amice. Hogy telt az elmúlt negyven esz­tendő?” Elérkezvén a vacso­raidő kitárult a nagyterem szárnyas ajtaja, s a főpincér bemutatá a vendégeket és meghívottakat. Bárók, gró­fok, „egyszerű” támogatói a koronának, bálozni akaró ka­posváriak. Bálmegnyitó, Vi­téz Al-Torjai primőr báró Apor Ferenc József szavai. „Nagy jelentőségű ese­mény ez a bál életünkben. Mi, akik itt vagyunk Szent Ist­ván királyságát akarjuk, s ta­lán ez az az alkalom, amikor el kell kezdeni tenni e cél ér­dekében.” Pálos László, a Legitimista Párt elnöke, gróf Teleki János hasonló véle­ményének adott hangot. Dr. Gueth Gyula a bál somogyi szervezője szerint tán épp Somogyországból indul most el az, „aminek el kell indul­nia”. Legyen Kaposvár a Le­gitimista Párt Lakitelke. Nagy kár, hogy a meghívó­kon feltüntetett védnökök nem jelentek meg a bálon, bizonyára sok hasonló, ne­mes gondolattal járultak volna hozzá az est hangula­tához. Sajnos Habsburg Mi­hály főherceg és családja, Esterházy Antal herceg és a többiek szombaton nem jöt­tek Kaposvárra. Jött azonban a vacsora, amelynek mennyisége és minősége feltehetően jóval elmaradt az utolsó háború előtti bálon felszolgáltétól. Ez ■>nban csak kevés embert zavart, mert mint többen is mondták, itt és most nem a vacsora a fontos, ha­nem az Ügy. így nagybe­tűvel. Azért kellett adni a formaságokra is, hisz volt egy veztő há­ziasszonya a bálnak: dr. Eva Edle von Lippert, aki­nek egyik leg­fontosabb feladata volt a nyitótánc. Amihez már nem a cigá­nyok, hanem a híres Benkó Dixieland Band szolgál­tatta a zenét. Ám bár­mennyire is híres, nagy zenészek, a bálelnök ké­rését, miszerint játsszanak keringőt, nem tudták teljesí­teni. így aztán vitéz báró Apor Ferenc a New Orleans-i négerek dixieland muzsiká­jának hangjaira vitte táncba Eva Edel von Lippert kisasz- szonyt. Kezdetét vette a bál, meg­telt a táncparkett. Suhogtak az estélyi ruhák, csillogtak az ékszerek, villogtak a koronás címerek a zakón, emelkedett a hangulat. Kialakultak a beszélgető csoportok, a hölgyek nyilván a divatról, az urak a politiká­ról beszélgettek. Az idő azonban nem kímélte ezt a fontos estet sem, haladt kí­méletlenül. Hajnal felé az is kiderült, ma már nem kiáltja ki senki a királyságot, de egy estére újra legitimnek érez­hette magát az, aki újból ki­rályságot szeretne Magyar- országon. „Máh ezéht meg- éhte eljönni kéhlek... Varga Ottó Lassú az egyház megújítása Nem váltak gyakorlattá a pápa által adott tanácsok A párbeszéd teljes hiánya jellemző mind az egyházon belül, mind azon kívül — állapította meg Szennay András, volt pannonhalmi bencés rendi főapát, a Kathpressnek adott, szerdán nyilvánosságra hozott nyilatkozatában, amelyben a magyarországi katolikus egyház jelenlegi helyzetével foglalkozott. — A magyar katolikus egy­ház megújítása csak nagyon vontatottan halad. A második vatikáni zsinat irányelvei még három év szabadság után is csak alig-alig jutottak be az egyház életébe. A II. János Pál pápa 1991 nyarán tett magyarországi látogatásakor adott pápai tanácsokat és iránymutatásokat is csupán csekély részben ültették át a gyakorlatba — jelentette ki Szennay. — Amennyiben a „bun­ker-mentalitást” mindenekelőtt az egyház vezetésében nem haladják meg, tovább fog nö­vekedni az egyház és a társa­dalom közti amúgy is nagy szakadék — vélte a volt főa­pát, aki azt is kijelentette: bár nem akarja az első pozitív kezdeményezéseket lebe­csülni, úgy látja, hogy a „kitö­rések” nagy része nem az egyházi vezetéstől, hanem „alulról” indul ki. Az egyházi élet két párhuzamos szálon fut, amelyek nem találkoznak egymással — állapította meg. Egyúttal változást sürgetett az egyház állásfoglalásainak stílusában és az eljárás mód­jában. A püspököknek nem csupán a megkeresésekre kel­lene reagálniuk, hanem meg­alapozott magyarázatokkal társadalompolitikai kérdések megválaszolására is fel kel­lene készülniük — vélte. Az egyháznak végül is egy „hallgató” közegből „beszé­lővé” kellene válnia, még­hozzá egy nyelven, amely ért­hető és amelyet mindenki meg is ért, s amely a másként gon­dolkodókra is tekintettel van — szögezte le Szennay, hoz­záfűzve: az egyháznak le kell gyűrnie korlátáit, különben „nem menekülhet meg a get- tósorstól". A volt főapát végül rámuta­tott: az utóbbi két évben nem­egyszer hallotta hívőktől és papoktól, hogy az egyház most a kommunizmus paran­csoló stílusát gyakorolja. Ez pedig azt mutatja, hogy „még messze vagyunk a keresztény testvéri közösségek praxisá­tól”. Példaként a cseh püspökök nyilatkozatát említette, amely- lyel azok a múltbeli hibákért és mulasztásokért nyilvánosan kértek bocsánatot. Magyarország és az EK Az Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottságá­nak küldöttsége Hörcsik Ri- chárd elnök vezetésével teg­nap Hágába utazott. A képvi­selők részt vesznek az Európa Mozgalom és az Európai Par­lament hágai tájékoztatási iro­dája, valamint a hágai magyar nagykövetség által február 15-én rendezendő Magyaror­szág és az Európai Közösség című szemináriumon. Az eszmecserén Hörcsik Richárd bizottsági elnök a politikai és biztonságpolitikai, Szalay Gá­bor és Szájer József bizottsági alelnökök a gazdasági, illetve pénzügyi kérdésekről tartanak előadást. Környezet­gazdálkodó mérnökképzés Új szakokkal bővül az ag- rárgépész-képzés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Me­zőtúri Mezőgazdasági Gé­pészüzemmérnöki Főiskolai karán, amely a közelmúltban ünnepelte alapításának har­mincadik évfordulóját. Az 1993-ban induló új tanévben megkezdik a környezetgaz­dálkodási mérnökképzést, be­vezetik az alkalmazott számí­tástechnikai, a marke­ting-pénzügyi és gazdálkodói képzést. Támogatások a mezőgazdaságnak Sikeresnek minősítették mind a reorganizációs prog­ram végrehajtását, mind az Agrárvállalkozási Hitelgaran­cia Alap múlt évi működését a szaktárca sajtótájékoztatóján. 1,6 milliárd forint értékű hitel került a gazdálkodókhoz. En­nek révén mintegy 3,8 milliárd forintos fejlesztés valósulha­tott meg. A pályázatok nyo­mán 4000 ember munkahelye vált biztossá, és 25 csődbe került téesz menekült meg a felszámolástól. A program si­kerét mutatja, hogy ez év első hónapjában már 50 új pályá­zatot nyújtottak be, amelynek révén 500 millió forintos hitel­ről döntöttek. Termékpiac­fejlesztési program Értékelték a világbanki hitel­lel finanszírozott termék-piac fejlesztési program kezdeti ta­pasztalatait az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumban. A bankok révén már eljutott a Vi­lágbankhoz az első két bel­földi hitelszerződés tervezete. Ezek jóváhagyásával rövide­sen felgyorsulhat a szerző­déskötés. Az eddig beérkezett hiteligények néhány százezer forinttól 70 millió forintig ter­jednek. A tervezett fejleszté­sek között diszkont áruházak létesítése, üzlet-rekonstruk­ciók, korszerű informatikai rendszerek bevezetése egy­aránt szerepel. Film Zaláról Zalaegerszeg és Göcsej gazdasági, idegenforgalmi és kulturális értékeit, a közép-za­lai táj szépségét gemutató film készítéséről írtak alá szerző­dést az NCP Reklám és Mar­keting Irodával a megyeszék­helyi önkormányzat és vállal­kozási iroda vezetői. Március elején kezdik a forgatást és a nyár közepén már vetítik a film egyórás, magyar nyelvű válto­zatát. A félórás olasz nyelvű kópiát Itália egyik országos tv-hálózata, a Network tűzi műsorára. A 25 cég támoga­tásával készülő alkotás opera­tőre ifj. Jancsó Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom