Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

1993. február 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Programfüzet a Balatonra A Balatoni Intéző Bizottság Kulturális Bizottságának leg­utóbb tartott ülésén több in­tézmény képviselője java­solta, hogy az eredménye­sebb kulturálils propaganda, a hazai és külföldi vendégek jobb tájékoztatása érdekében jelenjen meg balatoni prog­ramfüzet. A BIB titkársága az önkormányzatokkal, illetve a művelődési intézményekkel együttműködve felvállalta a többnyelvű tájékoztató közre­adását. A kötet tartalmazni fogja a rendezvény pontos ide­jét, helyét. A szervezők feb­ruár 26-ig várják az informáci­ókat; érdeklődni a 86/42- 801-es telefonszámon lehet. Kocsmai lopás Endréden A balatonendrédi áfész ital­boltjában Kizlinger Kálmán he­lyi lakos az „önkiszolgálás" sa­játos módját választotta: amíg az üzlet vezetője a raktár­ban tartózkodott, ő a kasszá­ból kivett ötezer forintot... Az éber kocsmáros „nem ér­tékelte” az ötletet, s hamaro­san értesítette a rendőrséget. Siófoki duatlonsikerek Az első országos jeges du- atlonversenyt rendezték nem­rég Balatonfüreden, s ezen rendkívül sikeresen szerepel­tek Bálintné Hegyi Márta ta­nítványai. A siófoki tanulók közül Németh Gyopárka és Bálint Andrea a kategóriájá­ban az élen, Ratter Csaba a második, Bálint András pedig a harmadik helyen végzett. Jótékonysági hétvége Enyingen Enying, Balatonbozsok és Lepsény összfogásával ezen a hétvégén fővárosi és pécsi művészek közreműködésével jótékonysági rendezvénysoro­zatot szerveznek, s ennek tiszta bevételét a templom fel­újítására szánják. A három nap alatt szentmisét látogat­hatnak, operett- és színészgá­lát, könnyűzenei programokat hallgathatnak meg és farsangi bállal egybekötött vacsorán vehetnek részt az érdeklődők. Ünnepelt a Center Nagysikerű koncertet tartott tegnap este a siófoki Dél-bala­toni Kulturális Központban a helybeli fiatalokból szervező­dött Center együttes. Cser Krisztián, Csongrádi Kornél, Hortobágyi József, Kasza Gá­bor, Orbán Attila és ifjabb Ta- káts Sándor a zenekar négy­éves születésnapját ünnepel­ték együtt közönségükkel. Balatonszabadi bál a gyermekekért Bált szervezett a balaton­szabadi óvoda szülői munka- közössége, s ezen a falu ap- raja-nagyja részt vett. A bevé­telt — ez több mint huszon­ötezer forintot tett ki — óvo­dai játékvásárlásra fordítják. Levegőhöz jut a kisközség ? Szóládon szűkös a költségvetés Szóládon már a múlt év vé­gén hozzáláttak az új költség- vetés összeállításához. Ennek alapján 1,4 millió forintos hi­ány mutatkozott. A bevételi oldal növelésére nem találtak megfelelő megoldást, ezért a kiadások közül a beruházá­sokra fordítható összeget kel­lett csökkenteni. A képvi­selő-testület egyhangú dön­tése alapján Szólád község önkormányzatának 1993. évi tervezett bevétele és kiadása 25 és fél millió forint. A szűkös anyagi lehetőségeket érzékel­tet, hogy tavaly 32 millió fo­rintból tudott gazdálkodni a te­lepülés. A tervezésnél figyelembe vették a múlt évből áthúzódó beruházásokat, így a kábelte­levízió-rendszer munkáinak és a labdarúgópálya öltözőjé­nek a befejezését. Akad ten­nivaló a járdák építésével is. A tervezett új beruházások kö­zött szerepel a temetői út kié­pítése, a ravatalozó felújítása, az Őszödi utca végén levő út pormentesítése, a faluházhoz vizesblokk és a Cinca-patakon gyalogoshíd építése, valamint a Nezdére vezető külterületi út megépítése. A pénzforrások növelésére az önkormányzat minden meghirdetett pályázatot igyekszik kihasználni. Újabb helyi adók kivetésével a la­kosság terheit nem növelik, csak az idegenforgalmi adó módosítására kerül sor. Az elmúlt két év mérlegére is érdemes a községben visz- szatekinteni. A több évtizedes háttérbe szorítás után (Bala­tonszárszó társközsége volt Szólád) végre levegőhöz jut­hat a kisközség. A központosí­tások miatt korábban elvitték iskoláját, hivatalát, a termelő­szövetkezetet is Szárszóhoz csatolták. A település új veze­tői a község lakosságának megelégedésére vezetékes gázhálózatot építettek ki, visszahozták az alsótagoza­tos iskolát, és egy felújított, korszerű épületben helyezték el. Önálló polgármesteri hiva­talt hoztak létre, folyamatosan gondoskodnak az utak és jár­dák felújításáról. A kereske­delmi egységek száma így há­romszorosára nőtt, a kábelte­levíziót a lakások többségébe bekötötték, kéthetente önálló műsorral helyi televíziót mű­ködtetnek. Az eredményeket a falu vezetésének és a lakos­ság összefogásának lehet tu­lajdonítani. Vörös Gyula Ágynemű Svédországba 35 asszony a bálványosi varrodában Krepp anyagból varrnak mutatós termékeket — nyugati megrendelésre A varrógépek fel-felsüvítő motorjának hangjába vidám női nevetés keveredik. A bál- ványosi Új Kalász Szövetke­zet varrodájában járunk, ahol szorgos kezek nyomán szép ágyneműk készülnek. Berta­lan Istvánná csoportvezető bemutatja, hogyan lesz a vé­gekben fekvő krepp anyagból mutatós, nyugati igényeknek megfelelő termék. A kis üzemben 35-en dol­goznak, szinte kizárólag kül­földi: norvég, finn, svéd meg­rendelésre — egy kicsit öreg, 3-10 év közötti varró- és inter- lock-gépeken. A csoportve­zető elmondta, hogy két mű­szakban dolgoznak, és telje­sítményük szerint kapják a fi­zetést. Az átlagkereset 8-9 ezer forint, s ezt úgy egészítik ki, hogy otthon kertet művel­nek, állatokat tartanak. Az asszonyok szeretik munkahelyüket; más lehető­ség — a nyári szezonmunkák kivételével — nincs is a kör­nyéken. Régebben üdülőkben dolgoztak, az utazás összes gondját, kényelmetlenségét vállalva. A bálványosi üzem beindulása után gyorsan be­tanulták az egyes művelete­ket, s egy hónap múltán már normában dolgoztak. Gondja­ikról kérdezve őket először a község közös ügyeit, bajait sorolják. Azt, hogy gyermek- orvos egy hónapban csak két­szer jár a faluba, így ha meg­betegszik egy kisgyermek, a kora reggeli busszal kell or­voshoz vinni és leghamarabb délután van lehetőségük a ha­zatérésre... A másik gondjuk a falu propán-butángázzal való ellátása. Mivel kicsi a gáztá­roló helyiség, nem tudnak ott annyi palackot elhelyezni, amennyi elegendő lenne két hétre, a két szállítás közötti időre. Egyelőre nincs lehetőség sűrűbb kiszállításra és a gáz­tároló bővítésére. Szívélyesen invitáltak disz­nóvágásra is. Én azonban bú­csúztam, mert kellemes volt a beszélgetés, de ők teljesít­mény alapján kapják a fize­tést. S az ember pénzből él. 0. L. A polgármester és a község gondjai Magasan áll a szentgyörgyi víz A kudarcok elviselését is tanítani kell Új szemléletű iskola Látrányban Modern, szép épület a lát- rányi iskola. Látrány, Visz, Somogytúr és Somogybabod összefogásából épült, s mint Farkasné Szabó Ildikó igaz­gató elmondta: az új szemléle­tet a gyerekek nevelésében is igyekeznek érvényesíteni. Munkájuk alapja a szülők és az iskola közötti jó kapcsolat. Napjainkban, amikor a pénz­központú gondolkodás szerint kisebb a tanulás értéke, neve­lőnek és szülőnek meg kell ta­lálni a kompromisszumot ab­ban, hogy mi a fontos a gye­rek számára. A tanárok nevelőmunkája szerteágazó; a gyakorlati készségek kialakítására, a napi feladatok elvégzésére, a tananyag jó megtanulására, a képességeinek fejlesztésére törekszenek. Igyekeznek megtanítani a gyerekeket a kudarcok elvise­lésére, a másság elfogadá­sára is, és a következetes munkára. Fontos követelmény a nyelvtanulás és a számítás- technikai ismeretek alapfokú elsajátítása. Ennek oktatásá­hoz — mint az igazgató mondta — megfelelő felké­szültségű tanárok vannak itt, és rendelkeznek a technikai feltételekkel.' Ügyelnek a mű­vészeti nevelésre; van iskolai énekkar és irodalmi színpad is. Az egyéni készségek fej­lesztését segíti Lengyel Ákos, a Fonyódi Zeneiskola tanára, aki szolfézs- és furulya-sza­kos gyerekeket tanít. Légii At­tila látrányi keramikus szak­mai irányításával pedig töb­ben megismerhetik a dísz­tárgykészítés, formázás alap­jait. Ondrejovics Földváron még várni kell a városi tévére — Feri, téged akarnak! — mondta nekem egy falubeli az önkormányzati választá­sok előtt. Kinn voltam a he­gyen, szőlőt metszettem. Leültünk a levágott venyi­gére, s beszélgettünk. Aztán egy idő múlva azt mondtam: igen, elvállalom. Jáger Ferenc, Balatonszent- györgy polgár- mestere a falu kocsmájában dolgozott koráb­ban, amelyet családja üzemel­tetett. Az MDF, az MSZP, az SZDSZ és a Független Kis­gazdapárt segí­tette a település élére független jelöltként. — Meg­bánta-e vállalko­zását? — kér­deztem. — Nem. Sok harcot kellett vívnom, de a la­kosság mellém állt. És sikerült is előrelépnünk. Az óvodát például be akarta csukni a köjál; az idén 2,3 millió forint felhasználá­sával megszüntettük a prob­lémákat. Ma már nyolc ipari üzemben dolgoznak nálunk; Marcali után a mi falunk lett a legjelentősebb központ a térségben. — Hány munkanélküli él a faluban? — Mindössze 45. Közülük felkértünk négyet közmun­kára. — A közeljövő tervei? — 250 gyermek tanul az iskolában, de nincs torna­termünk. Szükségépületben, folyosókon tornáztak eddig a tanulók... Néhány napja vizsgálta a műszaki átvevő­bizottság a 13,5 millió forin­tért elkészült intézményt. A település legnagyobb gondja: nincs megoldva az esővíz elvezetése. Az árko­kat ugyan kiásták a falu ut­cáin, de a talajvíz szintje a Kis-Balaton elárasztása mi­att egyre emelkedik. A pin­cékben minden tavasszal áll a víz. Bokáig, térdig vagy föl­jebb. — írásbeli ígéretünk is volt a probléma megoldására a környezetvédelmi miniszté­riumból Rajkai Zsolt politikai államtitkár aláírásával, de néhány napja lesöpörték az egész tervezetet az asztalról — mondta a polgármester. — így tehát nem tudunk rá­kötni a regionális szennyvíz- vezetékre, amely elvinné a Balaton közvetlen közeléből az ártalmas anyagokat. (Czene) Sorra alakulnak a kisebb te­lepüléseken is a helyi kábelte- levízók. Balatonföldváron a várossá válás óta még aktuá­lisabb a kérdés: miért nincs saját tévéstúdiója a kisváros­nak? Berkes László polgármester elmondta: három kábeltévé­egyesület is működik Földvá­ron. Ezeket a közelmúltban külön-külön is megkeresték, amikor a stúdió létrehozásá­nak a terve felmerült. De nem tudtak megegyezni a város és az egyesületek. Míg az egyik oldalon az volt az álláspont, hogy a tévé csak a városé, az itt élőké lehet, addig a mási­kon viták kezdődtek arról, hogy kinek mekkora tulajdon- része lenne, s a működteté­sen, a műsorokon a három egyesület hogyan osztoz­hatna a várossal. A polgármester szerint eb­ben nincs helye ilyen egyez­kedésnek. Ezért egyelőre le­került a napirendről a kérdés, bár a szándék továbbra is megvan. (Bár vannak olyan vélemények, hogy a városi tévé visszafejlesztheti valame­lyest a közösségi életet.) Az igényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Balatonföldvár polgárai ritkán látják a képer­nyőn településük örömeit, gondjait, pedig a Pécsi Körzeti Stúdió stábja rendszeresen forgat a városban. Ám az utóbbi időben a pécsi adót nem lehet fogni a Balaton part­ján... (Fónai) A Balaton-part egyik legjobb nyelviskolája Oxfordi bizonyítvány Siófokon Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül a nyelvtanulás. A London Stúdió Siófok az egyik legjobb angol nyelviskola a Ba- laton-parti város közigazgatási területén. Bozzai Ágota tanulmányi igazgató a beszédkészség fej­lesztését mondta a nyelvtanfo­lyam fő feladatának. Kezdőknél azonban — természetesen — fontos a nyelvtan is. Mint meg­tudtuk: szeretnék elérni, hogy a hallgatók a tanfolyam elvégzése után könnyedén és önállóan fej­leszthessék tudásukat. A tanulókat — nyelvtudásuk szerint — különböző csopor­tokba osztják be. A tizenöt szint lehetővé teszi, hogy egy csoportban azonos tudású hall­gatók legyenek, ez könnyíti a képzést — nemcsak a tanárok­nak, hanem a tanulóknak is. Csak úgy kerülhet valaki egy szinttel feljebb, ha a trieszterek — a tanulóév harmada — végén sikeres vizsgát tesz. A stúdió tanárai oxfordi egye­temi nyelvtankönyvek alapján oktatnak. A LSS-nek joga van ahhoz, hogy hivatalos oxfordi nyelv­vizsga-bizonyítványt adjon ki a sikeres vizsgázóknak. Á három magyar és négy külföldi tanár je­lenleg három városi és kilenc vállalati csoporttal dolgozik. Sz. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom