Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. február 13., szombat A nyaralást kínálták a héten Münchenben a CBR-kiállí- táson. A három betű a kempingezést (amibe természetesen a lakókocsi Is beleértendő), a hajózást és az utazást fedi. Az idegenforgalmi kiállítás és programvásár a hűvös tél vége elenére is attrakció itt, a bajor fővárosban: a rendezők szerint legalább 170 ezer látogató fordul meg a holnapi zárásig a nagy szakmai hozzáértéssel megrendezett kiállításon. Akik ezen részt vesznek, alighanem a legkíváncsibbak arra, hogy milyen üzlet lesz ez? Abban egyetért mindenki, hogy vásár nélkül nincs üzlet. De milyen üzletet hozhat a vásár? A magyar — többségében balatoni — idegenforgalmi cégek, utazási irodák képviselői szerint: ha tíz vendéget hoz egy ilyen kiállítás, már nem lehet ráfizetéses. Ennél azonban fontosabb, hogy megmérhetik a magyar idegenforgalmi kínálatot az európaiban, sőt azon túl is: Münchenben ugyanis itt a világ, s a tapasztalat, hogy visz- szaesett a kereslet, csökkentek az árak. Eladni csak az igazán jót lehet. íme, néhány példa: 399 márkáért már el lehet menni nyaralni Tunéziába és 590 márkáért a Kanári-szigetekre. Egy budapesti éjszakai szállás is legalább 100— 120 márkába kerül, s például főszezonban ugyanannyit fizet egy balatoni bungalóért vagy egy lengyeltóti kempingért a vendég. A horvát tengerpartért sorba állnak Münchenben. Igaz, 8-12 márkáért kínálják a napi szállást. Az Isztrián az előszezonban fél panzióval 18-46 márkáért lehet szállodaszobát kapni. Porecsban a fizetővendéglátó szobában 9- 68 márkába kerül egy ágy. Az első tapasztalat tehát az, hogy drágák vagyunk. — A második, hogy nem is akarunk olcsók lenni — tette hozzá Sugataghy Anikó, az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatási irodavaze- tője —, hiszen az ország már így sem bírja el a nagy turistatömeget. A cél tehát csak az lehet: adjunk minden szinten minőséget. Minőséget a kempingben, a fizetővendég-szolgálatban és a szállodában egyaránt. A minőség egyenlőre azonban csak elérendő cél, s nem valóság. — Akkor mihez képest vagyunk drágák? — Amíg a jelenlegi árakon el tudják adni a szolgáltatást, addig nem lesz csökkentés: a piac szabályoz. — A változás jelei nem is itt tapasztalhatók — tette hozzá Hamvas Péter, a müncheni magyar kiállítás vezetője, aki a Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal igazgatója. — Egyre inkább az individuál turista kerül előtérbe, aki a pénzéért — s azért, hogy jól érezze magát — több szolgáltatást vár el. Elsősorban több hasznosítható információt. Az is új jelenség, hogy például a németek nem egyben veszik ki a szabadságot s mennek el nyaralni, hanem csak egyhetes pihenést engednek meg maguknak. Ebből következik a tennivaló. Nevezetesen: igazodni kell az egyedül érkező turista igényeihez, információval várni és kiszolgálni. A magyar pavilon — Az is tapasztalat, hogy turista akkor költ, ha van mire — tette hozzá Sugataghy Anikó. — Tehát ajánlani kell neki programot: tánciskolát, szörfiskolát, kirándulást. Ajánlani pedig csak szakember tud, aki ismeri a nyelvet és a programot is. Lehet bármilyen szép egy szálloda, nem sokat ér, ha nincs hozzá program. — Akkor hát az idegen- forgalom visszaesése csak ijesztegetés? — Tudomásul kell venni, hogy recesszió van a világban, de tapasztalat, hogy az idegenforgalom kevésbé esik vissza. Aki nyaralni megy, az viszont nagyon meggondolja, hogy mire költi a pénzt. Tehát egyre fontosabb lesz az ár és a szolgáltatás. Tapasztaltuk: egy márka elköltéséért is programot változtat a német. Szakmai szabály azonban, hogy az árengedménynek akkor van csak értelme, ha időben teszik, ezzel tömegeket fognak meg. Egyébként pénzkidobás, és csak a veszteséget növeli. Kercza Imre Balatonújlakra mindig büdöset visz a szél Háború a szemétlerakó miatt 392 aláírás: nem! — Döntsön a népszavazás A Balatonújlakra tervezett szemétlerakó felháborította a község lakóit. Elsősorban azt sérelmezik, hogy éppen azokat hallgatták meg kevesen, akiket érint az ügy. — Megkérdezés nélkül telepítettek a falutól alig egy kilométerre a településtisztasági vállalat szennyvíztelepét — mondta Kovács László. — A Balatonba folyó árok hordalékát azóta az ország közvéleménye is megismerhette, de a szagát nekünk kell elviselni. Az akkori tiltakozás a falu határain belül maradt. 1981-ben aztán üzembe helyezték a szippantott-szennyvízürítő telepet is, a létesítendő Deponia telephelyén. A 13 medecencéből három 30 méter mély, kettő pedig 25 méter, a többi csökkenő mélységű. A vadászok szerint a környéken elejtett, dagonyázó vadak undort keltőek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Szekeres Imre meséli: — Első alkalommal, amikor a szemétlerakóhelyről tájékoztatták a lakosságot, kiderült, hogy az újlaki zártkertek közvetlen szomszédságába tervezték azt. A jelen levő mintegy 130 ember egyhangúlag tiltakozott, s elutasította a terveket. Javasolták, hogy a Bence-kúthoz vigyék a szemétlerakót. Oda azonban drága pénzen kellett volna utat építeni. Bala- tonújlak lakói egyéb igazi alternatíva híján úgy távoztak arról a tanácskozásról, hogy azt gondolták, nem lesz szeméttelep. A novemberi falugyűlésen Tompos József né tiltakozott a néha már elviselhetetlen szagáradat miatt. Ha keleti szél fúj, a csatornaparti bűz, ha nyugati, akkor a szennyürítőé, ha pedig déli, akkor a szarvasmarhatelep teszi elviselhetetlenné a faluban a levegőt. — Elhatároztuk az aláírás- gyűjtést — mondta Tompos Józsefné. Kovács Lászióné hozzátette: — 392 aláírás van a kezünkben; valamennyien a bűzáradat ellen tiltakozunk, ez a falu szava. A tények elferdítése az, amit néhány érdekelt állít. Nevezetesen, hogy csupán 174-en voltak a legutóbbi falugyűlésen. A lakók szerint elég, ha egy családból egy személy képviseli az együtt élőket. A tiltakozó-íveket viszont mindenki aláírta. Az aláírásokat hitelesítették. A képviselő-testület ennek ismeretében nem vállalta a felelősséget, pedig az elhatározáskor — hogy a Bence-kútnál épüljön a szeméttároló — egy ember döntött. Kovács József változatlanul kitart amellett, hogy nem kaptak tisztességes tájékoztatást. A különböző utakon megszerzett információk torzultak, fél- reérthetők lettek. Máig sem tisztázott, mit is takar az export-import jog bejegyeztetése, amely a szemétlerakót létesítő kft-t illeti meg. A múlt év július 9-én belépett a polgármester a falu nevében a kft-be, július 27-én határozottal meg is erősítették ezt a döntést. A lakosság tájékoztatására szánt „közmeghallgatást" kissé megkésve, január 11 -re hívták össze". Erre az időre viszont kiderült, hogy a tervezett szemétlerakó területét a földalapok képzése során a részarány-tulajdonosok számára jelölték ki. Tehát nem is önkormányzat tulajdona és nem is szövetkezeti. Hogyan lehet erre szervezni egy kft-t? — Nem renitenskedünk, nem kívánjuk megakadályozni egy kiváló gondolat kivitelezését — mondta Kovács László. — De nem itt Újlakon! Van nekünk már két idegesítő pontunk, elég az egy ekkora településre. Minden tiltakozásunk arra irányul, hogy megakadályozzuk saját környezetünk további szennyezését, és változatlanul hangsúlyozzuk az ide három kilométerre levő Balaton védelmének fontosságát. Ha kell, döntsön a népszavazás. Mészáros Tamás Vendégfogó Münchenben Hamvas Péter: Egyre több hasznosítható információra van szükség — Sugataghy Anikó: Az árengedménynek akkor van értelme, ha időben teszik A 120 éves Ludovika A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia felállításának ötletétől a megvalósulásáig több mint fél évszázad telt el. Több dátumot is említhetünk, amely mind az akadémia megnyitásának tekinthető. S közben évtizedek teltek el. Minderről a Hadtörténeti Múzeumban A hazáért mindhalálig című — tavaszig nyitva tartó — kiállításon értesülhetünk. A tárlaton dokumentumok, iratok, fotók, korabeli sajtóhíradások, tárgyi emlékek, serlegek, érmek, kitüntetések, zászlók idézik fel az akadémia 120 évét. Mert igaz, hogy az alapítást az 1808. évi VII. törvénycikk mondta ki, de a magyar ifjakat magyar nyelven képző intézmény csak 1872-ben nyitotta meg kapuit. Az alapítás körülményeiről érdemes megjegyezni, hogy /. Ferenc „a karok és rendek óhaját kegyes helyeslésével jóváhagyta... s a katonai akadémia elhelyezésére Váczon az egykori Terézia épületet ajándékozta”. Az uralkodó harmadik felesége, Mária Lu- \dovika királyné koronázási ajándékából ötvenezer koronát ajánlott fel az akadémia céljaira, a lovagias magyarok pedig a királynéról nevezték el az intézményt. Ám hiába volt együtt minden a magyar tisztképzés megindításához, erre mégis várni kellett. Előbb a váci épületet adták el, s vettek helyette egy telket Pesten. Majd 1830. júniusában József nádor helyezte el az alapkövet. Pollák Mihályt, a kor neves építészét bízták meg az építési munkálatokkal. 1836-ra elkészült az akadémia, de a magyar nyelvű tisztképzésre nem nyílt lehetőség — éppen a magyar oktatási nyelv tilalma miatt. Évekig üresen állt az épület; a nagy pesti árvíz idején, 1838-ban az árvízkárosultaknak nyújtott menedéket. A szabadságharc idején — 1849 januárjában — már a megnyitó ünnepséget is megtartották, az oktatás mégsem indulhatott meg, mert az osztrákok lefoglalták az épületet katonai kórháznak. Később pedig az épület és a Ludo- vika-alap felett is az osztrák hatóságok rendelkeztek. Csak a kiegyezés után, 1872-ben nyílt lehetőség az akadémia igazi megindítására. Ami az iskola jellegét illeti: igazi akadémiává, főiskolává az 1879-es XIII. törvénycikk szentesítése után vált. Ez a törvény a Ludovika Akadémiát a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyszintű tanintézetté alakította. Ebben a rendszerben működött 1944-es megszűnéséig. Az intézmény történetét leghívebben a fényképek örökítették meg. Neves fotográfusok — Klösz György, Uher Ödön, Ellinger Ede, Goszleth István és fia, valamint Schaffer Ármin — és ismeretlen fényképészek alkotásai tudósítanak az akadémia ünnepeiről és hétköznapjairól. E képek nagy része a Ludovika Akadémia Múzeumából és a Tisztavatás 1942-ben. A képen Maiéter Pál, a sorban balról a második helyen (Foto: Orelly) kiállító múzeum saját gyűjteményéből való érdekes, értékes kortörténeti dokumentum. A magas szintű képzés, a hazafias nevelés eredményeképpen a „ludovikás” szó fogalommá lett, az akadémia nagyszerű hazafiakat, bátor katonákat, művelt férfiakat adott az országnak. Példájuk így, múzeumi keretek között is figyelemre méltó. (kádár)
