Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1993. január 5., kedd Új igazgató a Chinoin élén György Miklós általános ve­zérigazgató-helyettes tölti be január 1-jétől a Chinoin Rt — a harmadik legnagyobb ma­gyar gyógyszergyár — vezéri­gazgatói tisztét. A korábbi igazgató, Bihari István ugyanis a múlt év végén nyu­gállományba vonult. Bihari Istvánt a Chinoin Rt igazgató­sága tagjának a részvénytár­saság közgyűlése választotta meg és e tisztségéből csak a közgyűlés mentheti fel, amely áprilisban várható. így Bihari István továbbra is a Chino­in Rt igazgatóságának tag­ja marad, és ezzel együtt az elnöki tisztet is betölti. Nyolcszázmillió a kórházra A székesfehérvári Szent György Kórház immár két év­tizede tartó rekonstrukciójá­nak eredményeként elkészült a hidro- és fizioterápiát, a pa­tológiai osztályt, az izotópla­boratóriumot, az ultrahangos diagnosztikát, a komputer-to- mográfot és a számítógépes érvizsgáló berendezést ma­gába foglaló diagnosztikai tömb. A beruházásra a múlt évben nyolcszázmillió forintot költött az egészségügyi tárca, így a keringési, csontrend­szeri, daganatos megbetege­dések korai szakaszban való megállapítására, elkülöníté­sére szolgáló izotóplaborató­rium berendezései világvi­szonylatban is a legkorsze­rűbbek közé tartoznak. Renault Safrane A Renault Safrane osztá­lyában az év autója szavazá­son megelőzte a hasonló ka­tegóriájú BMW-t, Mazdát és Mercedest. Az új konstrukció­val jelentkező Renault a kö­zelmúltban mutatkozott be a hazai közönségnek, a Renault Baumgartner centrumban. A Renault Safrane őrzi a márka valamennyi előnyét, de több új megoldással is kedvet csinál­hat vásárlóinak. A nyugati or­szágok autópiacain csak nem­rég tűnt fel, holott már egy éve fut Franciaországban. Gyér forgalom az árutőzsdén A múlt év utolsó tőzsdenap­ján 44,297 millió forintos forga­lom mellett 6 ezer tonna árut értékesítettek a brókerek a Budapesti Árutőzsdén. A kis forgalom ellenére élénk, lefelé tartó ármozgás volt a jellemző. A takarmánykukorica piaca iránt különösen kevesen ér­deklődtek. Ótermés esetén márciusra 9 ezer forintos ton­nánkénti árral zárt, azazaz előző tőzsdenaphoz képest 40 forint/tonnával esett. Az új termés esetén még nagyobb volt az áresés, hiszen októ­berre 120 forint/tonnával, au­gusztusra pedig 100 forint/ tonnával zárt alacsonyabban. Tízéves a paksi atomerőmű Az első reaktorblokkot 1982. december 28-án indítot­ták be Pakson, abban a vá­rosban, ahol ma a hazánkban szükséges villamosenergiá­nak csaknem 50 százalékát termelik. Az elmúlt tíz év alatt 100 milliárd kilo­wattórányit termelt az erőmű, amely megfelel Magyarország háromévi villamosenergia­fogyasztásának. A paksi ato­merőmű — a szakértők véle­ményére és méréseire ala­pozva — a világ legbiztonsá­gosabb és leggazdaságosabb erőművei közé tartozik. KÖRNYEZETBARÁT BUSZOK Nemzetközi előírásoknak is megfelelő környezetbarát, távolsági luxusbuszokat állított for­galomba a gyöngyösi Mátra Volán. Az elmúlt időszakban Ausztriában és Európában történt súlyos buszbalesetek szereplői voltak hazai buszsofőrök és nem megfelelő műszaki állapot­ban levő Ikarusok. A gyöngyösi Mátra Volán, amely magyarországnyi utast szállít évente a hazai és nemzetközi útvonalakon, több mint 45 millió költséggel Ikarus 396 típusú amerikai „Cummins” dízelmotor hajtotta, ABS fékrendszerű környezetbarát luxusbuszt állított forga­lomba. A „pilótákat” úgy válogatták ki, hogy megfelelő hegyi vezetési jártassággal rendelkez­zenek, s a kihasználtság érdekében az „Inter City” járatokban is részt vehetnek. 100 millió dolláros hitel A VEVŐKÉ LESZ A HASZON? A Világbank 100 millió dolláros kereskedelem-fejlesztési hitelkeretet nyitott Magyarországnak. A hitelnyújtás célja a magyarországi fogyasztásicikk-kereskedelem és -forgal­mazás általános feltételeinek javítása, az áru útjához kap­csolódó tevékenységek fejlesztése. A hitelkezelő kereskedelmi bankok — az Agrobank, a Bu­dapest Bank, a Corvinbank, az Investbank, az Iparbankház, a Kereskedelmi Bank, a Magyar Hitel Bank, a Mezőbank, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank, valamint a Westdeutsche Landesbank Hungária — a múlt év végén pályázati felhívásban tették közzé a termékpiac-fejlesztési program keretében felvehető világbanki finanszírozású hite­lek feltételeit. A program célja a fogyasztásicikk-kereskede­lem korszerűsítése és a for­galmazáshoz kapcsolódó te­vékenységek — csomagolás, szállítás, raktározás — tökéle­tesítése, ugyanakkor igényel­hető hitel a szolgáltatási szféra (például szaktanácsadás, rek­lám, marketing és számítás- technika) fejlesztésére is. Egy pályázónak maximáli­san 10 millió dollár értékű hitel nyújtható. 300 ezer dollárt meghaladó összeget igénylő vállalkozásoknak részletes üz­leti tervet kell kidolgozniuk és eleget kell tenniük a következő pénzügyi követelményeknek: az előző évi likviditási mutató 1,3 vagy annál nagyobb; az adósságszolgálati fedezeti mu­tató minimum 1,5; a pénzügyi megtérülési ráta legalább 14 százalék; valamint a teljes be­fektetés 35 százalékát saját erőből kell fedezni. A hitel futamideje legfeljebb 10 év, ezen belül a türelmi idő maximum 3 év. Csődbejutott Dárius HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD? (2.) Költse el okosan a pénzét! A garasoskodásról illetve Csekonics báró felelőtlen köl­tekezéséről szóló közmondá­sok ha nem is tudományos megalapozottsággal, de jelzik a pénzzel való bánásmód két végletét. A túlzott, aprólékos fontolgatás épp olyan káros lehet, mint a hirtelen és köny- nyelmű döntés. Sokan ide­genkednek a családi költség- vetéstől, mondván: meg­fosztja a szülőket és a gyere­keket a vásárlás, a pénzköltés örömétől. A közgazdászok pedig azt állítják, hogy éppen a megalapozott költségvetés az örömforrás záloga, mivel a beosztás csökkentheti a gon­dokat. Igaz, hogy az árak fo­lyamatos emelkedése miatt mind kevesebb kiadást sorol­hatunk a fix költségek közé, mégis próbáljuk meg össze­írni: mire is megy el a pén­zünk. A lakbér — a lakástör­vény elfogadása után — vár­hatóan emelkedik majd, de ezen a tételen akaratunk elle­nére sem tudunk spórolni. A rezsi költségen igen. Például nem fűtjük 24 fokosra a szo­bát, csak 20-21 fok közöttire; vagy az ételek egy részét kuk­tában főzzük, mert így gyor­sabban elkészül, és kevesebb gáz vagy villany fogy. Az áramszolgáltatón bosz- szút állhatunk az árak emel­kedése miatt, ha tanuláshoz, olvasáshoz, kézimunkázás- hoz, kisebb teljesítményű, he­lyi fényforrást használunk. A mennyezeten, magasban el­helyezett 100 wattos égőnél rosszabbak a látási viszonyok, mint a 60 W-os izzóval világító olvasólámpánál. Az energia­megtakarítás pedig a két telje­sítmény közötti különbség, azaz 40 százalék. A sokat és méltán reklámozott kompakt fénycső csak a hagyományos villanykörtékhez szükséges áram egyötödét fogyasztja. Igaz, a speciális armatúra mi­att nem olcsó, de „a beruhá­zás” gyorsan megtérül a ki­sebb villanyszámlában. Ha a telefonfülkékhez ha­sonlóan az otthoni készüléke­ken is három perc után bonta­nák a beszélgetéseket, bizo­nyára kisebbek lennének a számlák. Az élelmiszerek, tisztítószerek esetében ész­szerű és tervszerű vásárlással lehet csökkenteni az áremel­kedés miatti többlet kiadáso­kat. Sokat segíthet például a heti étlap készítése. Ha a csa­lád együtt állítja össze a me­nüt, akkor mindenki könnyeb­ben elfogadja: kedden a pa­pának kedveznek a rakott krumplival, szerdán a kishúg- nak a grizes tésztával, s talán még a „mama kedvence”, a spenót tükörtojással is köny- nyebben elfogy. Az étlap is­meretében nem kell minden áldott nap, munka után ro­hanni a boltba — a tejet, ke­nyeret bárki megveheti — s elég hetente egyszer nagybe­vásárlást csinálni. A diszkont áruházakban fő­leg a nagyobb tételben történő családi bevásárlással jó né­hány forintot megtakarítha­tunk. Az ötkilós csomagolású liszt, a háromkilós mosópor diszkont-árát érdemes össze­vetni az azonos súlyú ám ki­sebb csomagolásúaknak a közértes-árával, s kiderül: nem az egyszeri nagy bevá­sárlás a drága, hanem az el­aprózott mindennapos. Sze­rencsére egyre több tisztító- szerhez kapni úgynevezett zacskós utántöltést. A moso­gató- és surolószerek mű­anyag flakonjának árát csak egyszer kell megfizetni, és ez is jelenhet néhány forint meg­takarítást. Az éjjel-nappal nyitva tartó kis szatócsüzle­teknek minden háziasszony örül, és a napi rohanásban nem is figyel rá, hogy ott az este kilenckor is megvásárol­ható tej jóval drágább, mint a közértben. Amíg tanuljuk a ta­karékosságot, érdemes min­den számlát gondosan meg­őrizni, a kiadásokat pontosan könyvelni. Csak ezek birtoká­ban deríthető ki: hogyan jö­vünk ki jobban a pénzből, és hol mennyit lehet megtakarí­tani. (Folytatjuk)-szabó­Még el sem készült a tatabá­nyai Dárius Rt új beruházása, az ország első karotingyártó üzeme, a cég ellen már csődel­járás indult. Az építkezést 1991-ben kezdték meg azzal a szándékkal, hogy egy magyar világszabadalom alkalmazásá­val berendezkednek a termé­szetes béta-karotin ipari méretű gyártására. Ezt a hatóanyagot a világon mindenütt szintetikus úton állítják elő, a maga nemé­ben egyedülálló magyar eljá­rással viszont növényi anyag­ból, sárgarépából vonható ki a szervezet ellenállóképességét növelő, a rákos daganatok ter­jedését visszaszorító karotint. Eddig 1,4 milliárd forintot költöt­tek a karotingyártó üzem építé­sére, ám a munkálatok közben elapadt a részvénytársaság pénzügyi forrása. Á Dárius egyre romló gazdasági hely­zete miatt fizetőképtelenné vált, s öncsődöt jelentett. Ha e hónapban nem sikerül megegyezni a cégnek a hitele­zőkkel, akkor felszámolják a társaságot. Kalapács alá kerül a 9Ó-százalékban felépült mo- csai répa-előfeldolgozó üzem és az ehhez kapcsolódó, 60 százalékban már elkészült ta­tabányai gyáregység. Hiányzó milliók a Balaton-partról (Folytatás az 1. oldalról) A környezetvédelmi tárca ezért úgy döntött, hogy a Balatonba a jövőben csak őshonos halfajtákat szabad tele­píteni, megakadályozandó az elmúlt két év szomorú eseményeit. Lesz-e gazdája? 1992 júliusában kormányhatározat született a Balaton-parti települések fejlesztési terveinek és pénzügyi forrá­sainak összehangolására illetékes Ba­latoni Regionális Tanács létrehozásá­ról. A kormányhatározat megjelenése óta éppen fél esztendő telt el. Noha 'szeptember elejére elkészült a BRT működési rendjére és pénzügyi feltéte­leire vonatkozó előterjesztés, a Bala­toni Regionális Tanácsról azóta vajmi keveset hallottunk. Az 1991-es üdülő­vendég-riasztó angolnapusztulás a tó­parti önkormányzatok körében nem­csak riadalmat keltett, hanem szigorú intézkedésekre is ösztönzött. Az újjáa­lakult, Balatoni Szövetség mint a tó­parti önkormányzatok érdekvédelmi grémiuma nem egyszer drámai hangú petícióval fordult a kormányhoz, hogy az segítse megakadályozni a balatoni régió infrastrukturális leépülését. Mert például a két nyáron is bekövetkezett angolnapusztulás körüli zűrzavar — a partra vetett haldögök eltakarítását késleltető felelőskeresés — szomorú jele volt annak, hogy bár a Balatont több tárca is magáénak vallja, ha gond van, sokszor magukra maradnak a he­lyi önkormányzatok. A polgármester nem optimista Molnár Árpád siófoki polgármester — aki vezető tisztséget tölt be az Egyesült Városok Világszövetségében — a nagy európai üdülőközpontok se­gítségét is igénybe vette a balatoni ré­gió fejlesztési tervének kidolgozásá­hoz. Miután tapasztalta, hogy az illeté­kes tárcák nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a problémák orvoslására, a múlt év májusában egyenesen Antall József miniszterelnökhöz fordult egy drámai hangú levéllel, hangsúlyozva, hogy a balatoni régió magárahagyása katasztrofális helyzethez vezethet. A Balatoni Regionális Tanács létre­hozásáról szóló kormányrendelet meg­jelenése után sem lett derűlátóbb Sió­fok polgármestere. — Amikor a Balatoni Szövetség se­gélykérését tett követte, és úgy lát­szott, hogy végre lesz gazdája a Bala­tonnak. Am miközben a BRT ügyrend­jének kidolgozását végeztük és arról esett szó, hogy ki fogja finanszírozni az egyes feladatokat, már áthághatat­lan akadályokba ütköztünk — mondta Molnár Árpád. — A jelenlegi törvény­kezés nagyon sok mindent gátol ate- kintetben, hogy a települések vagy egyes minisztériumok helyett egy tel­jesen más grémium — ez esetben a Balatoni Regionális Tanács — hozzon döntéseket és gondoskodjon a finan­ciális problémák megoldásáról. Pedig éppen ez lenne hivatott a tó környékét érintő döntésekre és a finanszírozási kérdésekben való állásfoglalásra. Attól tartok, hogy nehezen fog jól működni egy limitált hatáskörű, limitált financiá­lis hátterű tanács. A BRT-t előkészítő bizottság veze­tője dr. Hegedűs Tamás címzetes ál­lamtitkár, Fejér, Veszprém és Zala megye köztársasági megbízottja a kormány elé terjesztett tervezetben ja­vaslattevő, érdekegyeztető, vélemé­nyező és adott esetben döntést hozó jogot szán a BRT-nek. Szerinte itt az ideje, hogy a tóparti önkormányzatok összehangoltan készítsék el a tópart egészének fejlesztési tervét. Csak összefogással — Lesz-e több pénz ahhoz, hogy a Balaton valóban rangos európai üdü­lőhellyé váljék? — Több pénz nem lesz, csak az összehangolt finanszírozás segíthet — mondta Hegedűs Tamás. — A BRT létrehozásával a források koordinált felhasználását akarjuk megvalósítani. A balatoni régióban — a 43 tóparti településen — több mint negyedmillió ember él, a szezonban ez a szám megtízszereződik. A tópart jövője te­hát nemcsak regionális kérdés, orszá­gos ügy is. Ha csak nem mondunk le végképpen arról, hogy az idegenforga­lomnak a népgazdaság húzóágaza­tává váljék. Ezért nem közömbös, hogy lesz-e gazdája a Balatonnak. Gulyás József

Next

/
Oldalképek
Tartalom