Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-05 / 3. szám
1993. január 5., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A miklósi vöröskeresztes alapszervezet — a helyi ön- kormányzat anyagi támogatásával — köszöntötte, illetve vacsorával vendégelte meg a falu idős lakóit. A szorosadi önkormányzat nevében Kovács Gellért polgármester a faluházban üdvözölte a nyugdíjastalálkozó résztvevőit. Ta- bon, a Magyar Szocialista Párt helyi szervezete édesség- csomagokkal kívánt boldogabb új évet a nyugdíjas párttagoknak és a rászoruló munkanélkülieknek. A szervezet ezer forinttal támogatta a helyi nyugdíjas mozgáskorlátozottak rendezvényét is. Segély- és búcsúkoncert December 27-én este csekély érdeklődés kísérte a tabi művelődési központban a helyi Katapult rockegyüttes (fellépett még három meghívott zenekar is) búcsú- és segélykoncertjét. A jegyek árából befolyt összeget — 2200 forint —, a zenekarok a tabi mozgáskorlátozottak támogatására ajánlották föl. Támogatás az alapítványnak A siófoki mentőalapítványt 1992. július 13-án a siófoki mentőállomás dolgozói hozták létre. Céljuk az állomás mentéstechnikai fölszereltségének (egészségügyi és műszaki felszerelés, illetve mentőautó vásárlása) korszerűsítése, bővítése a betegellátás javítása érdekében. A tengődi polgármester 20 ezer forint támogatási pénzt utalt át az alapítvány részére, s a helyi lakosság is megszervezte a gyűjtést. Eddig több mint 24 ezer forint jött össze. Orvosi eszközök A nagyberényi képviselő-testület egyhangúlag támogatta dr. Szathmáry Zoltán családorvos kérelmét, hogy nyújtsanak be pályázatot a Magyar Szív Alapítványhoz, a Népjóléti Minisztérium által támogatott számítógépes rendszerhez illeszkedő modern diagnosztikai eszközökre. Há^ ugyanis az EKG-készüléket megveszik (most kedvezménnyel vásárolhatják), kapnak még egy Praxislab nevű laborkészüléket is, amellyel a legfontosabb vérvizsgálatokat helyben végezhetné el a családorvos. Aranylakodalom Szorosadon December 30-án volt ötven éve, hogy Reichert Gyula és felesége házasságot kötött. Aranylakodalmukon két leányuk, három unokájuk és egy dédunokájuk köszöntötte az idős szülőket. A családi ünnepségen a helyi önkormányzat nevében Kovács Gellért polgármester és Bajkó László jegyző ajándékkosárral kedveskedett a házaspárnak. Megkezdték a gépek telepítését Nágocson Indulhat a termelés Jó hír a tabi térségben: Nágocson a Moda-Venezia Termelő és Kereskedelmi Kft megkezdte a gépek telepítését, s várhatóan január közepén megindulhat a termelő munka. Jó társ tökével Az induló nágocsi cipőüzem létesítése beleillik a tabi térség foglalkoztatási helyzetének javításába. A helyi adottságokhoz tartozik, hogy volt egy kihasználatlan üzemépület (valamikor a Szigetvári Cipőgyár kihelyezett részlege működött ott), van múltja a bőrkonfekciónak (rendelkezésre állnak bizonyos szakmai ismeretek), illetve a település közigazgatási vezetésében volt elszántság a község jövőjének megalapozására, a pillanatnyi gondok enyhítésére. Az adottságok mellé sikerült olyan állami támogatáshoz is jutni Nágocson, amely segített a régi üzem átalakításában, korszerűsítésében. Az ön- kormányzat a partnerkeresés során olyan társat talált, aki tőkével, modern gépekkel, korszerű technológiával, szakmai segítséggel és jó piaci kondíciókkal rendelkezett. Ezek után 50-50 százalékos törzstőkével megalakult a Moda-Venezia Kft, melyet szeptember 9-én jegyeztek be a cégbíróságon. A gazdasági társaság ezután látott hozzá a működéshez szükséges feltételek (jogi, személyzeti, ügyviteli, műszaki és üzemgazdasági) kialakításához. A taggyűlés nagy követelményeket állított az ügyvezetés elé: fel kellett adni a hagyományos szervezeti rendszert, nem lesz funkcionális minőségellenőrzés sem. Dolgozókat fölvesznek Teleki Sándor ügyvezető igazgató számolt be arról, hol tartanak a munkák. — A község szélén található üzemi épület az átalakítás során műszakilag alkalmas a termelés beindításához. Az ünnepek előtti napokban megkezdődött a gépek beszállítása: új, korszerű és termelékeny eszközökkel dolgozhatunk majd. A környező településeken (Andocson és térségében, illetve Zicsben), valamint Nágocson felmértük az induláshoz szükséges létszámot. December 31-ig 14 személyt vettünk fel, őket januárban további 35-40 dolgozó állományba vétele követi. Elsősorban betanított munkásokat, így főleg nőket alkalmazunk, de férfiakra is szükség van. Megszerveztük az ügyvitel rendjét, működik a banki, a pénzügyi vonal. A gépek beszerelése után — várhatóan január közepén — megkezdődhet a termelő bérmunka. Az első fázisban a gépeket, a technológiát és a munkavégzést kell megismerni. Úgy tervezzük, hogy egy hónap elteltével már lesz lehetőségünk teljesítményhez kötött munkát végeztetni, fokozatosan növekvő követelmények alapján. A gyártás beindítása mellett aztán, folyamatos létszámfelvétel és a dolgozók betanítása következik... Sok lesz a bérmunka Nágocson a közeljövő feladatai közé tartozik a magyar technológiai és gazdasági követelmények meghonosításán kívül a felvétel. Június végére már 120-140 személy foglalkoztatásával számolnak. A vezetők a kellemes és nyugodt munkahelyi közérzet megteremtésére, valamint a jó jövedelmi viszonyok megalapozására (alapbér és prémium) törekszenek. A taggyűlés határozata szerint ugyanis a nyereség 20 százaléka premizálást és jutalmazást szolgál. A nágocsi cipőüzem — beruházási állóeszköz-értéke megközelíti a 80 milliót — az első évben 100-120 millió forint értékű bérmunkát végez. Krutek József Lakásfelújítás Tabon Tabon, a régi buszmegállóval szembeni emeletes házakat 1981-ben adták át. A Kossuth Lajos utca 128. számú épülettömbbön — a lakóközösség megbízásából —, Tóth István bádogos kisiparos a közelmúltban cserélte ki, illetve újította föl az ereszlefolyókat, mivel az eredetiek szétfagytak. Emiatt már több lakás is beázott, így vált szükségessé a felújítás. (Fotó: Sebők Dezső) Tizennyolc országból várnak hallgatókat Történelmi iskolát szerveznek Tabon Somoggyal részletesen is foglalkoznak OLVASÓK VÁGYA Megbecsülést a munkahelyen Történelmi kurzust indít a tabi önkormányzat, együttműködve a zürichi Magyar Történelmi Egyesülettel. Az augusztus 16-tól 21-ig tartó történelmi szabadegyetemre, amelyet a városi művelődési központban tartanak, május végéig lehet jelentkezni. — Az iskola célja mindenekelőtt az — mondta Bertalan Béla, a polgármesteri hivatal tanácsosa —, hogy a külföldön élő és a hazai szakembereknek, valamint az érdeklődőknek lehetőséget adjunk olyan eszmecserére, amelynek során tisztázódhatnak vitás vagy kevésbé ismert nézetek. — Milyen témákkal foglalkoznak? — A kora középkor történelme áll majd az előadások középpontjában: a magyar őstörténet, a magyar nyelv fejlődésének főbb állomásai, a magyar koronázási jelvények, s az e témákhoz kapcsolódó régészeti, néprajzi stb. kutatások legújabb eredményei. A fő téma a magyar állam a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig. — Hogyan kapcsolódnak ezek az előadások régiónkhoz? — Külső-Somogy jelentős szerepet játszott Koppány és István konfliktusában; a korabeli események földrajzilag is közel estek e vidékhez. A téma kibontásának talán amiatt is jelentősége van, hogy abban az időben nem kis konfliktustól mentes „rendszerváltás” zajlott le. Hagyományok, szokások kerültek szembe egy új, de távlatokat nyitó (ma már azt is tudjuk, hogy fennmaradásunkat biztosító) új eszmerendszerrel. — A hallgatóság politikai megközelítésű előadásokra számíthat? — Ellenkezőleg. A zürichi egyesület politikamentes, vallási kérdésekben pedig toleráns. A kurzus célja a történelmi ismeretek bővítése tudományos alapon, az egészséges magyar nemzettudat fejlesztése. A résztvevők tehát megismerkedhetnek a magyar történelem főbb ösz- szefüggéseivel, elsősorban az őshazára és őseinkre vonatkozó kutatásokkal. Az előadók természetesen kitérnek arra is: hol a helyünk és mi a szerepünk a Kárpát-medencében. Somoggyal külön, részletesen is foglalkoznak az előadók. — Kik tartják majd az előadásokat? — Hosszú volna felsorolni, ezért csak néhány nevet említek: dr. Darai Lajos a BME adjunktusa, dr. Fejes Pál, a szegedi József Attila Tudomány- egyetem tanára, dr. Kálnási Árpád, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kandidátusa. Egy előadás megtartására szeretnénk megnyerni dr. Kiszely Istvánt is... — Milyen körben hirdették meg a tabi iskolát? — Az egyesület 18 országba küldte el a meghívást. Az első jelentkezések most érkeztek. Szívesen várunk minden jelentkezőt, aki 16 éven felüli és beszél magyarul. (Krutek) December utolsó napjaiban, a Tab térségi településeken élő olvasóink közül néhánytól megkérdeztem: mit vár 1993-tól. Molnár Béla, a kányái Március 15 szövetkezet főkönyvelője: — Azt várom, hogy rendeződjön az agrárgazdaság helyzete és lássuk azt az utat, amerre szabad; amerre lehet menni. Érdemes-e gazdálkodni bármilyen formában is. Akár egyéni vállalkozásban, akár nagyüzemi formában. Hucskó Bálint zalai építőipari vállalkozó, kőművesmester így látja: — Legfontosabbnak azt tartom, hogy béke legyen az egész világon. Legyen jó egészség és oldódjon meg térségünkben a munkanélküliek foglalkoztatása. Fellendülést várok az iparban — elsősorban az építőiparban —, valamint a mezőgazdaságban. Várom azt is, hogy javuljon a telefonálás lehetősége, ugyanis ez kritikán aluli. Lenkei Tibor, Som község tiszteletdíjas polgármesterének véleménye: — Azt várom, hogy az önkormányzati törvényben megfogalmazott feladatoknak eleget tudjunk tenni, a hivatal és az intézmények zavartalan működését biztosítani tudjuk. Az idén szeretnénk a megkezdett út- és járdaépítést befejezni, valamint a rászoruló állampolgároknak, lakótársainknak a lehető legnagyobb segítséget nyújtani. Remélem, hogy méltóképpen föl tudunk készülni arra, hogy 1994-ben — a választáson —, becsületesen, tisztességesen adhatjuk át helyünket. Egyénileg azt szeretném, ha több idő jutna a családomra is... Szántó János tabi önálló árufuvarózó így fogalmazott: — Szinte megállt az élet, a fuvarozási lehetőségek nagyon ritkák. Az lenne jó, ha a mélyponton levő árufuvarozást fellendülés követné, s megindulhatna a munka. Bár nem hiszek benne... Hon/áth Istvánná, a kereki postahivatal vezetőjének véleménye így hangzott: — Azt remélem, hogy minden munkavállaló tovább dolgozhat a munkahelyén, nagyobb lesz a megbecsülés, javul az egészségügy helyzete. Remélem, hogy a békesség mellett, jó egészség is lesz és akkor, majd csak boldogulunk valahogy. Legalább is szerintem! (Krutek) Csendes pihenő előtt Bedegkéren Az alig több mint 600 lakosú Bedegkéren, összevont csoportban (6 éves korig) 24 kicsi jár napközi otthonos óvodába. A gyerekekkel szakképzett óvónő, illetve dajka foglalkozik. Fotósunk az ebéd utáni csendes pihenőre való készülődést kapta lencsevégre. (Sebők Dezső felvétele)
