Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1993. január 4., hétfő Német vélemény Magyarországról A Süddeutsche Zeitung budapesti tudósítása szerint a Létminimum alatt Élők Társaságának aláírásgyűjtő akciója, az esetleges nép­szavazás a parlament idő előtti feloszlatásáról és új vá­lasztások kiírásáról „kockára teszi azt, ami a fordulat óta eddig az ország legfonto­sabb vívmányának számí­tott: a politikai stabilitást”. Cosic-Dumas találkozó Dobrica Cosic jugoszláv államfő és Rpland Dumas francia külügyminiszter genfi megbeszélésükön egyetér­tettek abban: a boszniai vál­ság megoldásának a nemze­tek önrendelkezési jogán kell alapulnia. Cosic úgy nyi­latkozott: az egykori Jugo­szlávia nemzetei elfogadták a nemzeti önrendelkezés jo­gának tiszteletben tartását, de ezt később a boszniai szerbektől megtagadták. Hátba lőtték az ENSZ egyik alkalmazottját Kismayúban saját Szomá­liái biztonsági emberei vé­geztek az ENSZ egyik al­kalmazottjával. Az UNICEF brit képviselőjét azután lőt­ték hátba szombaton, hogy egy vita során közölte be­osztottjaival: csökkenteni fogja bérüket. Elutasította egyidejűleg a szóvivő azokat az állításokat, melyek szerint a Szomáliái akcióban részt­vevő nyugati csapatok nem részesítik kellő védelemben a segélyezéssel foglalkozó szervezetek képviselőit. Lengyel áremelés Lengyelországban átlago­san 16 százalékkal emelke­dett a háztartási gáz, és 12 százalékkal a villanyáram té­rítési díja január elsejétől. Az előzetes tervek szerint a háztartási energiahordozók ára az idén még négyszer emelkedik. A telefon előfize­tési díja is duplájára nőtt. Az illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy remélhetőleg az év első felében újabb emelésre már nem lesz szükség. Lemondott a német alkancellár Jürgen Möllemann (FDP) német gazdasági miniszter, egyben alkancellár posztjá­nak kétévi birtoklása után tegnap benyújtotta lemon­dását. Helmut Kohl kancellár elfogadta a lemondási nyi­latkozatot, s egyben fel kérte Möllemannt, hogy utódjának kinevezéséig lássa el a mi­niszteri teendőket. Véres tüntetés a Gáza-övezetben A Gáza-övezetben, ahol a kijárási tilalmat tegnap reg­gel feloldották, délelőtt agyonlőttek egy 17 éves fiút és további 15 embert meg­sebesítettek az izraeli kato­nák egy heves tüntetés szétverésekor. A megszállt ciszjordániai Hebronban a hét végén helyi izraeli tele­pesek palesztinok autóit, boltkirakatait törték össze. Amerikai-orosz csúcs Moszkvában Aláírták a Start-2-t Békés kapcsolatok szomszédainkkal Antall József a magyar külpolitikáról (Folytatás az 1. oldalról) Az államfői eszmecserén a leszerelési témakör mellett a másik fő napirendi pont az orosz belső helyzetről való tá­jékozódás, illetve ezzel szoros összefüggésben a jugoszláv válság megvitatása volt.. A partneri viszony és a biza­lom erősítést szorgalmazta a Kremlben Borisz Jelcin azon a díszvacsorán, amelyet az amerikai elnök tiszteletére adott. Az orosz államfő egyben reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszony az eddigi ütemben fejlődik tovább és az új washingtoni adminisztráció a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt. Az orosz külügyminisztéri­umtól származó információk alapján a Reuter ismertette a vasárnap aláírt Start-2 megál­lapodás legfontosabb pontjait. Ezek a következők: A megállapodás megvalósí­tása két ütemben zajlik és 2003-ban fejeződik be. A szer­ződés egyúttal kötelez az életbe lépése utáni első hét évben meghatározott felső ha­tárok betartására. — 2003. január 1-jéig: a két fél birtokában lévő összes stra­tégiai nukláris töltet számát mindkét részről 3000-500-ra csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a két fél tulajdonában lévő összesen 21 ezer töltet közül 15 ezret megsemmisítenek. — Leszerelik a több robba­nótöltettel ellátott földi indítású interkontinentális ballisztikus rakétákat. — Mindkét fél 1700-1750-re csökkenti a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákon a töltetek számát. — A nehézbombázókra sze­relhető töltetek számát mind­két oldalon típusonként 750 és 1250 között határozták meg. — A nehézbombázók egyes típusai az általuk hordozott atomtöltetek tényleges száma szerint kerülnek számításba. — Mindkét félnek jogában áll maximum 100 nehézbom­bázó felhasználása hagyomá­nyos célokra. Ezek a további­akban nem számítanak bele a fent említett kategóriába. Bush tegnap elutazott Moszkvából. (Folytatás az 1. oldalról) Akárcsak az erdélyi ma­gyarság, ugyanúgy a kis-Ju- goszlávia területén élő ma­gyarok politikai törekvései is indokoltak, és támogatni fog­juk azokat — szögezte le An­tall József miniszterelnök. Hozzátette: a személyi jogú autonómia, a kulturális, terü­leti autonómia elve indokolt lehet. Hiszen itt arról van szó, hogy a magyarság helyben tudjon maradni. Északi szomszédunkkal kapcsolatban megjegyezte: nem tartja reálisnak azokat a kijelentéseket, melyek szerint fegyverkezési verseny alakul majd ki Magyarország és Szlovákia között. A kormányfő beszélt Ma­gyarország és az Európai Kö­zösség kapcsolatáról is. Úgy vélte: csatlakozásunk az EK-hoz áldozatokkal jár ugyan, de elengedhetetlen, és ennek megfelelően kell alakí­tani a magyar külpolitikát. „Magyarország egyszerűen gazdaságilag halálra lenne ítélve, ha az Európai Közös­séggel való társulási szerző­dést nem tudná tartalommal kitölteni, majd pedig nem tudná elérni a csatlakozást.” — mondta a miniszterelnök. Aggódó magyarok Szlovákiában A Reuter hangulatfelmérése Baidoa, Szomália. Egy helybeli fiatal zabkását eszik az éhínség epicentrumában levő városban, ahová előző nap érkeztek amerikai és francia katonák, hogy biztosítsák az élelem szétosztását. HÁBORÚ LEGYEN, VAGY BÉKE? Válság-konferencia Genflen A szlovákiai magyarok ve­zetői attól tartanak, hogy a függetlenné vált köztársaság­ban csorbítani fogják kisebb­ségi jogaikat. A Reuter tudósítójának So- morján végzett szombati fel­mérése szerint a magyarok nem várnak számottevő válto­zást Csehszlovákia kettéválá­sától. — Nem hiszem, hogy szá­munkra bármi is változna. Ugyanúgy fogunk élni, mint korábban — mondta egy csa­ládjával sétáló férfi, és hozzá­tette: — Békében élünk szlo­vák szomszédainkkal, nincse­nek közöttünk ellentétek. A magyar kisebbség vezetői szerint Szlovákia új alkotmá­nya hátrányos megkülönböz­tetést alkalmaz az etnikai ki­sebbségek ellen, ami ahhoz vezethet, hogy az ötmilliós köztársaság egyedüli hivata­los nyelve a szlovák lesz. A japánok 47 százaléka és az amerikaiak 59 száza­léka azt tartja, hogy rossz a viszony a két ország között. Bili Clintonnak kényes prob­lémával kell szembenéznie, mert egy évtized óta soha ennyien nem tartották rossznak az Egyesült Álla­mok és Japán kapcsolatait. A Szovjetuniónak a fel­bomlása ugyanis Japánt tette Amerika egyetlen ve- télytársává, méghozzá olyan időszakban, amikor az ame­— A szlovák alkotmány ki­zárólag szlovák népről beszél, s ezáltal a más etnikai csopor­tok képviselőit a másodrendű állampolgárok kategóriájába sorolja — állította Molnár László, a pozsonyi parlament magyar nemzetiségű képvise­lője. A magyar nyelvet csak azo­kon a területeken ismerik el hivatalos nyelvként, ahol a magyar népesség meghaladja az összlakosság húsz száza­lékát. A múlt évben elfogadott nyelvtörvény értelmében min­den hivatalos okiratot, bele­értve a születési bizonyítvá­nyokat is, csak szlovák nyel­ven állíthatnak ki. — Például a fiamat most Ladislavnak kel­lene hívni László helyett — fej­tegette Molnár, és hozzátette: — Éppen a magyar kisebb­séggel szemben tart nagyobb diszkriminációtól. rikaiak joggal aggódnak a gazdasági helyzet romlása miatt. Ennek tudható be, hogy az Egyesült Államok­ban a megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, a keres­kedelmi kapcsolatok az új demokrata párti kormányzat alatt még feszültebbé válnak majd. A japánok 65 száza­léka azt hiszi, Clinton sür­getni fogja Japánt, hogy játsszon az eddiginél aktí­vabb katonai szerepet a vi­lágpolitikában. (Folytatás az 1. oldalról) Cyrus Vance az ENSZ, Lord Owen pedig az Európai Kö­zösségek nevében tette az egyeztetett javaslatot, s már az új térképet is bemutatta a tárgyalások megkezdésekor. A közvetítők azt ajánlják a boszniai vezetőknek, hogy Bosznia-Hercegovinát osszák fel tíz autonóm tartományra, amelyek összességükben egy decentralizált államot alkotná­nak. Szarajevó „nyílt város” lenne a terv értelmében. A tíz megrajzolt körzetből több to­vábbra is etnikailag vegyes la­kosságú maradna. Az auto­nóm tartományok saját tör­vényhozással rendelkezné­nek. A szerbeknek, akik a köz­társaság területének hetven százalékát hatalmukba kerí­tették, egyes területekről — például a véres harcokban el­foglalt Bosanski Brodból — vissza kellene vonulniuk. A tárgyalásokat a fegyver- szünetről és a hadseregek ki­vonásáról- Szatis Nambiár fő- parancsnok az ENSZ-erők, az UN-Profor főnöke vezeti. Jó kezdetnek minősítette az első ülést Lord Owen, Cyrus Vance pedig nagyon komoly­nak minősítette. Radovan Ka­radzic szerb vezető szerint a közvetítők javaslata „elfogad­ható alap a tárgyalások meg­kezdéséhez”. Megismételte ugyanakkor, hogy a szerbek­nek saját állam kell (Boszniá­ban). Franjo Tudjman horvát el­nök szerint a javaslatok „alap­jában elfogadhatóak" Horvát­ország számára. Dobrica Cosic jugoszláv szövetségi elnök derűlátóan nyilatkozott, de hozzátette, hogy sok a tennivaló, időre van szükség. Alija Izetbegovic boszniai elnök viszont elke­rülte az újságírókat. A tárgya­lások délután újabb üléssel folytatódtak, tegnap pedig két munkacsoportra oszlottak a küldöttségek. A tíz leendő autonóm tarto­mányból egyébként háromra jut a köztársaság területének fele, s ezek teljesen, vagy többségében szerb lakossá- gúak lennének — értesült az AFP. Bennfentesek szerint a tár­gyalások 3-4 napig is eltart­hatnak. Clinton kényes problémája Mazsolák a harminc évig zárolt, titkos iratokból A brit kormány nem bántotta a tévét Egy nyársatnyeltnek hitt miniszter- elnök, Harold MacMillan titkolt humor­érzéke bábáskodott a brit demokrácia populáris bővülésénél, a fafejű hivata­losság nagy megrökönyödésére. Ez derült ki a most nyilvánosságra hozott brit kormányzati iratokból. A brit levél­tári szabályzat szerint a kormányzati iratok 30 évig titkosak, utána azonban többségük automatikusan hozzáfér­hető. A legújabb „nyilvános” év most 1962: Marilyn Monroe halála, a kubai rakétaválság és a Beatles első világsi­kere, a „Love me Do” éve. 1962 végén indította a brit BBC azóta iskolát teremtett politikai szatí­raműsorát, „That Was the Week that Was” (Hát, ez volt a hét) címmel. A po­litikai bírálat határait igencsak kibővítő műsor azóta világszerte elterjedt mód­szerekkel tette nevetségessé a veze­tőket, például úgy, hogy ál-szövegeket adott a valódi filmfelvételeken, inter­júkban szereplő politikusok szájába, s célzatos vágásokkal, sőt parodistákkal is kifigurázta őket. Egy ily módon „kezelt” MacMillan-in- terjú nagy felháborodást keltett kor­mánykörökben, mindjárt a műsor har­madik hetében. Reklámszakembernek is becsületére válna, amit MacMillan, a nevetségességig bírált miniszterelnök írt a műsor betiltását javasoló Ernest Bevins főpostamesternek, a BBC ak­kori felügyelőjének: — Remélem, hogy semmilyen, ismétlem: semmilyen in­tézkedést nem hoz a „That Was the Week that Was” ellen. Úgy vélem: jobb, ha nevetnek az emberen, mintha megfeledkeznek róla. Az új időket megértő kormányfő ezzel megmen­tette a később tízmilliókat nevettető műsort a betiltástól. Pár történelmi érdekesség a frissen nyilvánosságra került kormányzati ira­tokból: A brit kormány 1962-ben végig azért küzdött, hogy Nagy-Britannia belép­hessen a Közös Piacba, de e törekvés a konzervatív kormánypárt nacionalis táinak ellenállásán és De Gaulle fran cia elnök vétóján akkor még megbu kott. A háromévtizedes probléma Ma jor mostani brit miniszterelnök EK-ügy küzdelmeiben visszaköszön. A brit kormány egész 1962 folyamár attól félt, hogy elveszti a kémkedési hírszerzési küzdelmet a Szovjetunió val szemben. Nem vigasztalta, hogy < nagyközönség abban az évben lát háttá az első James Bond-filmekel amelyekben a fantáziaszülte mester kém sorozatosan túljárt a fortélya szovjetek eszén. Mészáros Györg;

Next

/
Oldalképek
Tartalom