Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1993. január 14., csütörtök Megkezdte a próbaüzemelést a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola nyomdai előkészítő üzeme. A korszerű Apple típusú számítógéppel és perifériáival a szí­nes képeket bontják színekre. A kiadványok szerkesztésének minden műveletét számító­géppel végzik. A tanítóképző főiskola a számítógépes rendszerével belépett egy új gazda­sági közösségbe. Tizenhárom főiskolával együtt Líceum Kft néven — a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium támogatásával — könyvkiadói feladatokat lát majd el. (Fotó: Gyertyás László) JÖVEDELEM-JELENTÉS Kevesen gazdagodnak Amikor a lakosság életszínvonaláról esik szó, az egyik meghatározó tényezőnek általában a munkanélkü­liséget tekintik a közgazdasági folyamatok értékelői. Tavaly már mintegy hatszáznegyven ezren álltak sorba munkanélküli-segélyért, az idén várhatóan a kilencszáz ezret is eléri a számuk. Igaz, van az országban egy gaz­dagodó, gyarapodó réteg is, de száma olyan csekély, hogy az országos statisztikai adatokat csak kevéssé tudják befolyásolni. Törvények az agrárágazatért A magyar tej esete a francia portékával Munkanélküliek Somogybán Az elmúlt év utolsó negye­dében tovább emelkedett Somogybán is a munkanélkü­liek száma. Az év utolsó há­rom hónapjában mintegy há­romezerrel nőtt, az év végére pedig meghaladta a huszon­egyezret a munkanélküliek se­rege. Egy évvel korábban év végén 13 ezer 221 munkanél­külit tartottak nyilván, s ez azt jelenti, hogy egy év alatt csak­nem hatvan százalékkal nőtt az állástalanok száma. Magyar-lengyel szállítmányozás Mintegy 250 ezer tonna magyar export- és importáru fordult meg a múlt évben a lengyelországi kikötőkben. A magyar külkereskedelem to­vábbi növekedése miatt vár­ható, hogy nagyobb szerepet kapnak a lengyelországi kikö­tők az áruk forgalmazásában. Ennek érdekében a két ország között a közelmúltban kor­mányközi szállítmányozási megállapodás született. Az ipar vezet a megyében A legtöbb munkavállaló az iparban dolgozik Somogybán. A múlt évben a foglalkoztatot­tak negyven százaléka itt talált munkaalkalmat, ezt követi 23 százalékkal a mezőgazdaság. A harmadik a kereskedelem, a közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása, ahol a munkavállalók tizenegy százaléka dolgozott. Bővül Ferihegy2 Elkészültek a Ferihegy2 bő­vítési tervei, és rövidesen kiír­ják a koncessziós bővítésre a versenytárgyalásokat. A négyszáz millió dolláros beru­házás magába foglalja a repü­lőtér bővítését, valamint egy repülőtéri szállító, egy keres­kedelmi központ és egy tehe- ráruraktár megépítését. A ter­vek szerint ezzel a bővítéssel a Ferihegy2 az évtized végéig alkalmassá válik 6 millió utas kiszolgálására. Lakónként 5 forint A közelmúlt napokban megalakult a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megye Idegen- forgalmi Társulása. 16 telepü­lés és a megyei önkormányzat vezető képviselői írták alá az együttműködési szerződést, amelyhez a megye többi tele­pülése is csatlakozhat. A részt vevő települések lakói évente 5 forinttal járulnak hozzá a tár­sulás működéséhez és a pénzt a helyi idegenforgalmi célokra hasznosítják. Világelső Franciaország Az elmúlt évben Franciaor­szág volt a világ első turiszti­kai célállomása. Az ide láto­gató több mint 60millió turista legnagyobb hányada német volt, sorrendben őket követik a britek, az olaszok, az amerika­iak és a japánok. Az idegen- forgalom tavaly hatszázöt- venhat milliárd frankot hozott és ezzel a turizmus Franciaor­szág legfőbb iparágává vált. Tomográf Szentesen Nagy teljesítményű számí­tógéppel összekapcsolt diag­nosztikai röntgenberendezés próbaüzemeltetését kezdték meg Szentesen, a területi kór­házban. A Szentesre telepített amerikai Picker-készülék el­sősorban a neurológia munká­ját segíti. A legújabb kimutatások azt jelzik, hogy a bérből és fizetésből élők többsége vi­szonylag alacsony jöve­delmű. A fizikai dolgozók bruttó átlagbére — az 1992. októ­beri adatok szerint — 18 700 forint volt, a szellemi és adminisztratív dolgozóké 35 ezer forint. A szóródás az átlagon belül természete­sen jelentős is lehet. Tavaly legnagyobb mér­tékben a pénzügyekkel fog­lalkozók jövedelme nőtt: a bankok, a biztosítók és egyéb intézmények szel­lemi és adminisztratív dol­gozóinak átlagjövedelme meghaladta az 52 ezer fo­Az átalakulás ugyan az elmúlt év végére még nem zárult le az 1410 mezőgaz­dasági szövetkezet mind­egyikében, a vagyonnevesí­tésről azonban a vagyon­megosztó közgyűlések de­cember 31-éig mindenhol döntöttek. A tulajdonváltás 5,6 millió hektárt érintett. A szövetke­zeti vagyonból 289 ezer ak­tív tag, 350 ezer nyugdíjas, 20 ezer alkalmazott és 484 ezer volt tag, vagy örökös részesedett. A közgyűlések 260 milliárd forint szövetke­zeti vagyont nevesítettek, rintot, ami a tavaly januári bérszínvonaluk 2,1-sze­rese. Merőben más a hely­zet az iparban, ahol 1992 a nagyvállalatok egy részé­nek létszámleépítést, vagy egyenesen csődöt, felszá­molást hozott. Azoknál a vállalatoknál, ahol sikerült talpon maradni, a 18 559 forintos bruttó ke­resethez a korábbinál sok­kal kevesebb kiegészítő jut­tatás — óvodai hely, üzemi konyha, vállalati üdültetés — járult. Az iparban foglal­koztatottak átlagkeresete az adott időszakban 18 száza­lékkal — a fogyasztói árak növekedésénél jóval kisebb ütemben — nőtt. Ez a ten­amiből 247 milliárd forint nagyságú - korábban va­gyonjegynek nevezett, örö­kölhető, eladható és forgat­ható értékpapír — üzletrész keletkezett. A különbségből a szövetkezetek, az üzletré­szi tőke 10 százalékáig rész­jegyet juttattak, ennek a ta­gokként átlagos értéke 20 ezer 900 forint volt. A va­gyonnevesítés során, több mint 1,1 millióan jutottak át­lagosan 216 ezer forint va­gyonrészhez: az aktív tagok 348 ezer, míg a volt tagok és örökösök 101 ezer forint ér­tékben személyenként. dencia nem új, gyakorlatilag már 1987-től megfigyelhető. A feldolgozóiparon belül is jelentős a szóródás. A leg­rosszabbul a textil- és a ru­házati iparban, a bőrfeldol­gozásban keresnek, bruttó bérük alig haladja meg a 13 ezer forintot. Nem sokkal jobb a hely­zet az építőiparban és a ke­reskedelemben sem, ahol a fizikai dolgozók átlagbére 16 ezer forint körül mozgott, a bérnövekedés itt is mesz- sze elmaradt az árak növe­kedési ütemétől. Az iparban foglalkoztatott szellemi dolgozók jövedelmi helyzete valamivel kedve­zőbb: a bányászatban meghaladja a 42 ezer forin­tot, a textil-, ruházati és bő­riparban dolgozók átlagbére alig több mint 25 ezer forint. Sajnos, a statisztikai je­lentések a kisvállalkozá­soknál foglalkoztatottak jö­vedelmi viszonyairól nem közölnek pontos adatokat. Ny. V. Továbbra is megnyugtató az ország energiahelyzete, mind kőolajból, mind benzin­ből rendelkezésre állnak a normál készletek, rendkívüli intézkedésekre nincs szükség — mondta József Gábor, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (Mól Rt) ügyvezető igazgatója. Január első hetében érez­hetően csökkent a benzinfo­gyasztás, az autósok részben az áremelkedés, részben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt otthon hagyták gépkocsi­jaikat, aki pedig tehette, az előzőleg megvásárolt készlet­ből töltötte meg tartályát. így az egyébként ilyenkor szoká­sos mennyiségnél mintegy 30 százalékkal kevesebb üzem­anyagot vásároltak a Mól kút- jainál. A cég egyébként arra számít, hogy már január má­sodik felében a szokásos napi (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes az óesz­tendő utolsó napjának éjjelén fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely a mező- gazdasági szövetkezetek és társaságok feletti törvényes­ségi felügyelet gyakorlásáról szól. Két MDF-es képviselő, Bo- gárdi Zoltán és Kánya Gábor nyújtotta be javaslatként. Az indok: a korábbi 300-350 mil­liárd forintra rúgó szövetkezeti vagyon helyett csak 260 milli­árdnyit osztanak föl az átala­kulás folyamán, márpedig Sá- rossy László szerint 90 milli­árd forintra nem taksálható áz 1992. évi gazdálkodás vesz­tesége. Választ a kételyekre — Persze: agrárértelmi- ség-ellenesnek tartják néme­lyek ezt a törvényt — folytatta az államtitkár — pedig csak arról van szó, hogy a túlnyomó többségében tisztességesen lebonyolított átalakulást sehol se lengje körül a gyanakvás légköre. Tehát aki úgy érezte, hogy becsapták, kapjon meg­felelő választ kételyeire; vagy azt, hogy nincs igaza, vagy pedig, hogy van a dologban valami, utánanézünk... Az államtitkár elismerte: csakugyan roppant nagy fel­adat hárul az elnökökre, a szőkébb vezetésre. Érthető, hogy a vagyon további működ­tetésében érdekelt a megma­radt tagság, így abban is, hogy minél nagyobb hányada maradjon az övék. Semmiképp sem számítok arra, hogy országos botrány­sorozatra derül majd fény a megyei hivatalok révén — tette hozzá —, de magam na­ponta húsz-harminc panaszos levelet kapok, továbbá járom az országot, így kettős infor­máció-csatornám van. — Kupa Mihály úgy nyilat­kozott, hogy 1993-ban több pénzt kap az agrárágazat. — A pénzügyminiszter meg­tartotta szavát, mert 25 száza­lékkal növekszik 1992-höz 3 ezer tonna fölé emelkedik a forgalom. Tavaly a Mól mint­egy 5 millió tonna kőolajat és több mint 5,1 milliárd tonna földgázt importált Oroszor­szágból. Ezen kívül 1,8 millió tonna kőolajat hazai forrásból fogyasztott az ország, föld­gázból pedig 4,8 milliárd köbméter fogyott az importon kívül. Az idei kilátásokról szólva József Gábor elmondta: a Mi- neralimpex már megkötötte orosz partnereivel a földgáz­szerződéseket. Kőolajból az elmúlt évhez hasonlóan az idén is arra kell számítani, hogy több partnertől szerzi be a külkereskedő cég, illetve a Mól Rt a szükséges mennyi­séget. Arra a kérdésre vála­szolva, hogy miként érinti az oroszországi csökkenő kőolaj- termelés Magyarország eset­leges kőolajimportját, József képest ez az összeg. Vagyis az új esztendőben ötvenmilli- árd forint költségvetési támo­gatás jut az élelmiszer-gazda­ságnak. Egyebek közt 26 mil­liárd exportszubvencióra, 3 milliárd az úgynevezett reor­ganizációs, magyarán hitelcé­lokra. Ez utóbbi 1 milliárddal több, mint az egy évvel ko­rábbi volt. A mezőgazdaság neuralgikus pontja — Egyik neuralgikus pontja ez a mezőgazdaságnak, hi­szen ha valamiként hozzájut nak hitelhez, akkor azért rop pant magas kamatot kérnek... — Ez az értelme a reorga nizációs alapnak: a kamat 7í százalékát az állam téríti meg Ezért csodálkozunk olykor itt a minisztériumban, hogy miér nem csapnak le rá? Be kell fe jezni a zokogást, be lehe jönni a tárca közgazdasági fő osztályára tájékoztatásért, meg kell szülni a pályázató Mert automatikusan, me gyékre „lebontva", mint egyke ron, nem megy házhoz már e a pénz. Az importdömpin; ellen! — Mit tart a január végt folytatódó országgyűlés le főbb idei tennivalóinak? — Finiséhez érkezett m az agrárpiaci rendtartás vitáj törvényi szabályozás kell földbérlet rendezéséhez, régi toldozgatása helyett földtörvényre is szükség va hogy az erdő- és vadász törvényt, az állat-, a nővér egészségügyi törvényt már is említsem. Valamennyit e készítettük, 1993-ban folj matosan a képviselők asz Iára kerülnek. Már kormái zati tennivaló az élelmisz import dömpingjének felt tóztatása, mert szomorú, h; magyar tejipari cég hátrány kerül az agyontámoga osztrák, német, francia poi kával szemben. Gábor közölte: remélhe nem lesz kedvezőtlen hal ám a szakma kőolajkere dői felkészültek erre a lel ségre is, és a kereskedő szélesítésével kívánják dalni az ilyen problémáka A kőolajárakról, illetői Mól gazdálkodási eredmr iről az ügyvezető iga; nem kívánt tájékoztatást mondván: immár 16-17 olajtársaság tevékenykec országban, amelyek e; fontos üzleti informácir juthatnak. A Mól gazdálkodási < — mint minden részvé saságnál — nyilvánosai azokat a mérleg elkész illetőleg amíg a tulajdoni len esetben az Állam gyonkezelő Részvény ság (ÁV Rt) nem szer domást, ugyancsak nei szerű közölni. Tisztelt Vásárlóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy áruházunk 1993. január hónaptól csak a hónapok első szombatján tart nyitva. Továbbra is várjuk érdeklődésüket. TITÁN 22. sz. Áruház Kaposvár, Baross u. 18. Ingyenes parkolási lehetőség. (201023) Keresztényi Nám Vagyonnevesítési mérleg a mezőgazdaságban Az ország energiahelyzete megnyugtató Harmadával csökkent a benzinvásárlás

Next

/
Oldalképek
Tartalom