Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
1993. január 14., csütörtök Árverési fórum Lábodon Árverési fórumot tartanak ma Lábodon a művelődési házban. Az összejövetelen az árverés menetéről és a fontosabb szabályokról hallhat tájékoztatást az a tucatnyi helybéli, aki jelezte, hogy a 21 -ei földárverésen részt szeretne venni. Felújított templom Rinyaújlakon Rlnyaújlakon ötödik alkalommal újították fel a százötven éves református templomot. A helybéliek közül sokan vettek részt a munkában, amelyet a rlnyaújlaki önkormányzat anyagilag is segített. A templom felújítására fordított összeg megközelítette az egymillió forintot. 300 forint alatt adómentesség A nagyatádi képviselő-testület tavaly vezette be a helyi iparűzési és kommunális adókat. Tapasztalataik azt mutatják, hogy nagyon sok az olyan magánvállalkozó, akinek adófizetési kötelezettsége — árbevételének alacsony szintje miatt — a száz forintot sem éri el. Az alacsony mértékű adókra jelentős igazgatási költség rakódik, emiatt gazdaságtalanok. Ezért a képviselő-testület legutóbbi ülésén szükségszerűnek tartotta a módosítást. Eszerint a továbbiakban azoknak a vállalkozóknak, akiknek évi adófizetési kötelezettségük az iparűzési, valamint a kommunális adóból összesen a háromszáz forintot sem éri el, nem kell adót fizetnióük. Nagyatád díszpolgára Nagyatád díszpolgárává avatták nemrég dr. Kóczián Géza gyógyszerészt. A hat éve még gyógyszertárvezető sikerember életútjáért kapta — posztumusz — az elismerő címet. Dr. Kóczián Géza alapító tagja volt a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának és alelnöke a Gyógyszerészeti Társaság megyei szervezetének. Csaknem húsz tanulmánya jelent meg különböző szakfolyóiratokban, hátrahagyott munkái még feldolgozásra várnak. Somogyszob költségvetése Somogyszobon január ti- zennyolcadikán, Bolháson pedig egy nappal később, azaz tizenkilencedikén tárgyalják az önkormányzati képviselők a falvak költségvetését. Az irányelvek a múlt óv végén már mindkét községben elkészültek, a végleges költségvetés elkészítése azonban csak a következő képviselő-testületi ülések után lehetséges. SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Üléseztek a lábodi képviselők Napirenden a vízmű és a gyógyszertár Ülésezett a héten a lábodi képviselőtestület. Olyan, a falu életében fontos kérdések kerültek napirendre, mint a gyógyszertár privatizációja, a lakossági szolgáltatások díjának emelése, a járdahálózat teljes kiépításe vagy a falu- részfórumok tartásának rendje. A képviselők először Lassú Istvánnak, a falu polgármesterének a beszámolóját hallgatták meg. A testület elfogadta a megyei közgyűlés és az Állami Vagyonügynökség javaslatát, amely szerint az önkormányzat által szervezett gazdasági társaság irányítaná eztán a patikát. A testület másik állásfoglalása szerint a falu pályázaton szeretne céltámogatást nyerni az idei Járdaépítési programhoz, amelynek keretében a főutak mellett mindenütt megépülne az aszfaltos gyalogút. Erre azért is szükség van, mert több helyen a gyalogosok csak a főúton tudnak elhaladni, ami különösen rossz látási viszonyoknál nem kis veszéllyel jár. A program keretében mintegy hatszáz méter hosszú járda épülne a községben. A megyei vagyonátadó bizottság a lábodi önkormányzat kérésére úgy határozott, hogy a községi vízmüvet ön- kormányzati tulajdonba adja. A vízmürendszer tételes, leltár szerinti átvételére ezután kerül. A testület megbízta a jegyzőnőt, hogy a vízműhöz tartozó vagyont február 15-ig vegye át, s a polgármester a DRV-vel az első negyedévre kössön üzemeltetési szerződést. Ugyanakkor idő alatt vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a községi vízműveket az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a varoskörnyéki Önkormányzatok közösen üzemeltessék. Lábodon február első hetében az önkormányzat falu- részfórumokat szervez. A képviselők reményei szerint az összejöveteleken a falu problémái mellett egyes környékek sajátos gondjai Is szóba kerülnek majd. A fórumon a falu vezetői beszámolnak munkájukról és tájékoztatják az érdeklődőket a község idei költségvetéséről. A költségvetésről — amelynek irányelveit már tavaly megtárgyalták a képviselők — 26-án közmeghallgatást is szerveznek. Ennek tapasztalatai alapján határoz véglegesen a testület. (Barna) 'Ä xt. •fe \ '%*, f Vv ~ A lábodi önkormányzat ápítőbrlgádja nemrég fejezte be a község központjában levő épület homlokzatának Attika-burkolását. Az épltmány felújítása — amelynek földszintjén egy élelmiszerbolt található első szakasza a főtár rendezési programjának. (Fotó:Barna Zsolt) A törvényhez pénz kell Kutasi szűkös esztendő Még tavaly hozzáfogtak a kutaslak az Iskola tornatermének megépítéséhez. A beruházás második üteme — amelynek keretében a csarnokot összekötik az iskolaépülettel — még hátra van. Céltámogatásra számit az önkormányzat. Különösen azért, mert ez az esztendő a falu gazdálkodását tekintve szűkösebb évnek ígérkezik, mint a tavalyi volt. Az önkormányzat még csak az ideiglenes költségvetéssel készült el. Végleges terveket már csak azért sem alkothattak a képviselők, mert nem jelentek meg azok a rendeletek, amelyek többek között a megváltozott közüzemi díjakat, a segélyezés mértékét, az étkezési hozzájárulás szabályozását és más lényeges adatokat tartalmazzák. Az már a kutasiak előtt is világos, hogy az intézményeket a központi támogatásból nem tudják fenntartani. A személyi jövedelemadó, amelyből eddig ötven, az idén azonban csak harminc százalék marad a községben, igen nagy gondot okoz. A bevételkiesést a helyi adókból kellene pótolni. Az állampolgároktól beszedett helyi adókból azonban eddig jó ha félmillió forint összegyűlt évente. Ez pedig a falu 40-50 millió forintos költségvetéséhez képest... — Ha az emberek egyik zsebéből kivesszük a pénzt, azt a másikba vissza kell csúsztatni. A helyi adók emelésének nem látom értelmét — szögezte le Horváth Istvánná, Kutas polgármestere. — Számtalan kötelező feladatot írnak elő az önkormányzatok számára, csak arra nem derült fény, hogy miből kellene mindezt megvalósítanunk, A közalkalmazotti törvény értelmében január 1 -jéig minden foglalkoztatottnak el kell érni egy minimálbérszintet. Ehhez az első lépéseket már most meg kellene tennünk. Nem tíz- vagy húszszázalékos fizetésemeléssel, hanem 40-50 százalékkal. Törvény tehát már e területen is van. A feltételek megteremtése azonban az önkormányzat feladata marad. GAZDÁTLAN ÉVTIZEDEK Darvas, a haldokló puszta Kaszából élt a település — A favágók rég kihállták A keskeny betonút mára jócskán megkopott Új felállás a Nagyatádi Gépipari Vállalatnál Szolgáltató üzletág kettős feladattal A prototípusok már elkészültek — Harminc dolgozó munkájáról tárgyalnak A kaszói szögesdrót-kerítés nemcsak a vadakat tartotta kordában. A rengetegben fekvő kis településeket, így Rinyát, Kanizsabereket és Darvaspusztát is elzárta a külvilágtól. Az egyetlen út végén katona vigyázta az erdőt, idegen nemigen tévedhetett a mesés környezetben fekvő településekre. Darvaspusztán egykor megszámolni is alig lehetett, hogy hányán tartottak szarvasmarhát. Most talán, ha négy tehenet találni a faluban. A Czinege-korszakban jól kerestek az itt élők, akik csaknem mindannyian az erdészetben dolgoztak. Mára ki- halltak a favágók, utódaiknak pedig már nem fűlik foguk a tenyeret kérgező nehéz munkához. Biztatták is őket, hogy menjenek a városba. Házaikat potom pénzért olyanok vették meg, akik máshol úgysem tudtak volna letelepedni... Sok a romos ház, és amelyikben laknak, ott is többnyire öregek tengetik utolsó napjaikat. Darvaspuszta kihalófélben levő település. Csoór Lajos Darvason született és ma is itt él feleségével. Három gyermekük mesz- sze került a családi fészektől, csak ritkán járnak vissza a szülői házhoz. Lajos bácsi megélte a téeszalakítást, és nem sokkal utána a darvasi szövetkezet felszámolását is. A pusztát az inkei központhoz csatolták, aztán a kaszói erdészetbe küldték az embereket dolgozni. Az önállóságát vesztett település Inkével sem közösködött sokáig. A hetvenes években Somogyszobhoz csatolták, mivel az egyetlen kövesút a kaszói erdőn át Szobra vezetett és vezet ma is. A sok „gazdaváltás” közepette megszűnt az iskola, elment a faluból a tanító, fogyni kezdett a település lakossága. — Szerettük volna, ha nemcsak az erdőn át, hanem betonúton is el lehetett volna jutni Inkéről Darvasra — emlékezik vissza Lajos bácsi. — Elöljáró voltam én akkor, de nem sikerült rávenni az illetékeseket, pedig csak alig pár kilométerről lett volna szó. Nem itt tartanánk ma, ha megvolna az az inkei betonút. A tanácstestületben sem volt nagy beleszólásuk a dar- vasiaknak; örökké koloncnak érezték magukat a községek vállán. A sokat emlegetett betonút mára megkopott, mély kátyúk szabdalják. Se víz, se telefon nincs a pusztán. A pici szatócsbolt az egyetlen közös épület. A somogyszobi képviselő-testületben senki sem képviseli Darvaspusztát. — Tavaly megépítették a törpe vízmüvet, az idén pedig szeretnének három-négy közkifolyót építeni. Kevesen vagyunk, akik ki tudjuk fizetni a hozzájárulást, de kértük, hadd vezettessük házainkba a vizet. A busz kétszer jön Darvasra. Reggel hétkor indul a városba, vissza pedig csak este jön ismét. A végállomáson azonban egyre kevesebben szállnak le róla. Barna Zsolt Az új rendszerű szervezési felállás hívta létre többek között a szolgáltatói üzletágat is a Nagyatádi Gépipari Vállalatnál. A privatizációnak köszönhetően az idén már részvény- társaságként működő vállalat üzletágának vezetője, Cser- veni László elmondta: kettős feladatuk van, tevékenységük egy része a belső ipari szolgáltatás, évente mintegy 10 millió forint értékben. Ez a vállalat részére történő energiaellátásából, illetve javításból áll. A vállalkozás másik, piaci oldala: külső munkák végzése, megrendelések teljesítése. Ezeket az idén több mint 11 millió forint értékben végeznek. Dacia-féltengelyeket újítanak fel szervizek, autószerelők részére, de közvetlen eladásra is jut a magánvásárlóknak. Bármilyen forgácsoló- és Hogy a nagyatádi ünnepek, szabadtéri rendezvények eztán még színesebbek legyenek, formáslábú lányokat toboroznak a nagyatádi népművelők, akik majorett csoport alakítottak a héten a nagyatádi művelődési központban. A csoportba, mely ezidáig huszonhat lelkes amalakatosmunkát elvállalnak. Az önelszámolással működő üzletág tavalyi szolgáltatását az idén több mint megkétszerezi. Erre reális esélye is van, mert ez évben két új gyártmánnyal is megjelennek a piacon: komoly igény van ugyanis a fólia alatt is használható kézi — szemenként vető-gépre és a különböző olajosmagvak sajtolására alkalmas készülékre egyaránt. A prototípusok elkészültek, a közeljövőben a gyártást is indíthatják. Tervezik továbbá szögcsavaró készülékek gyártását, erről most folynak az előzetes tárgyalások. Az egység vezetője bízik abban, hogy ha nehezebb körülmények között is, de folyamatosan tudnak munkák biztosítani az itt dolgozó 30 embernek. Németh I. zonból áll, továbbra is szerettei várnak minden érdeklődőt. Hetente két alkalommal — hétfőn és szerdán fél háromtól gyakorolnak — a szervezők reményei szerint ugyanis valamelyik tavaszi ünnepen már katonás rendben „bevetésre indulhat” a nagyatádi majorett csoport. Lányokat toboroznak a csoportba Nagyatádi majorettek