Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

1993. január 14., csütörtök Árverési fórum Lábodon Árverési fórumot tartanak ma Lábodon a művelődési házban. Az összejövetelen az árverés menetéről és a fonto­sabb szabályokról hallhat tá­jékoztatást az a tucatnyi hely­béli, aki jelezte, hogy a 21 -ei földárverésen részt szeretne venni. Felújított templom Rinyaújlakon Rlnyaújlakon ötödik alka­lommal újították fel a százöt­ven éves református templo­mot. A helybéliek közül sokan vettek részt a munkában, amelyet a rlnyaújlaki önkor­mányzat anyagilag is segített. A templom felújítására fordí­tott összeg megközelítette az egymillió forintot. 300 forint alatt adómentesség A nagyatádi képviselő-testü­let tavaly vezette be a helyi iparűzési és kommunális adó­kat. Tapasztalataik azt mutat­ják, hogy nagyon sok az olyan magánvállalkozó, akinek adó­fizetési kötelezettsége — ár­bevételének alacsony szintje miatt — a száz forintot sem éri el. Az alacsony mértékű adókra jelentős igazgatási költség rakódik, emiatt gazda­ságtalanok. Ezért a képvi­selő-testület legutóbbi ülésén szükségszerűnek tartotta a módosítást. Eszerint a továb­biakban azoknak a vállalko­zóknak, akiknek évi adófize­tési kötelezettségük az iparű­zési, valamint a kommunális adóból összesen a háromszáz forintot sem éri el, nem kell adót fizetnióük. Nagyatád díszpolgára Nagyatád díszpolgárává avatták nemrég dr. Kóczián Géza gyógyszerészt. A hat éve még gyógyszertárvezető sikerember életútjáért kapta — posztumusz — az elismerő címet. Dr. Kóczián Géza ala­pító tagja volt a Magyar Bioló­giai Társaság pécsi csoportjá­nak és alelnöke a Gyógysze­részeti Társaság megyei sze­rvezetének. Csaknem húsz tanulmánya jelent meg külön­böző szakfolyóiratokban, hát­rahagyott munkái még feldol­gozásra várnak. Somogyszob költségvetése Somogyszobon január ti- zennyolcadikán, Bolháson pedig egy nappal később, azaz tizenkilencedikén tár­gyalják az önkormányzati képviselők a falvak költségve­tését. Az irányelvek a múlt óv végén már mindkét község­ben elkészültek, a végleges költségvetés elkészítése azonban csak a következő képviselő-testületi ülések után lehetséges. SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Üléseztek a lábodi képviselők Napirenden a vízmű és a gyógyszertár Ülésezett a héten a lábodi képviselőtestület. Olyan, a falu életében fontos kérdések kerültek napirendre, mint a gyógyszertár privatizációja, a lakossági szolgáltatások díjá­nak emelése, a járdahálózat teljes kiépításe vagy a falu- részfórumok tartásának rendje. A képviselők először Lassú Istvánnak, a falu polgármeste­rének a beszámolóját hallgat­ták meg. A testület elfogadta a megyei közgyűlés és az Ál­lami Vagyonügynökség javas­latát, amely szerint az önkor­mányzat által szervezett gaz­dasági társaság irányítaná ez­tán a patikát. A testület másik állásfogla­lása szerint a falu pályázaton szeretne céltámogatást nyerni az idei Járdaépítési program­hoz, amelynek keretében a főutak mellett mindenütt meg­épülne az aszfaltos gyalogút. Erre azért is szükség van, mert több helyen a gyalogo­sok csak a főúton tudnak elha­ladni, ami különösen rossz lá­tási viszonyoknál nem kis ve­széllyel jár. A program kereté­ben mintegy hatszáz méter hosszú járda épülne a köz­ségben. A megyei vagyonátadó bi­zottság a lábodi önkormány­zat kérésére úgy határozott, hogy a községi vízmüvet ön- kormányzati tulajdonba adja. A vízmürendszer tételes, leltár szerinti átvételére ezután ke­rül. A testület megbízta a jegyzőnőt, hogy a vízműhöz tartozó vagyont február 15-ig vegye át, s a polgármester a DRV-vel az első negyedévre kössön üzemeltetési szerző­dést. Ugyanakkor idő alatt vizsgálja meg annak a lehető­ségét, hogy a községi vízmű­veket az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a varoskörnyéki Önkormányzatok közösen üzemeltessék. Lábodon február első heté­ben az önkormányzat falu- részfórumokat szervez. A képviselők reményei szerint az összejöveteleken a falu problémái mellett egyes kör­nyékek sajátos gondjai Is szóba kerülnek majd. A fóru­mon a falu vezetői beszámol­nak munkájukról és tájékoztat­ják az érdeklődőket a község idei költségvetéséről. A költségvetésről — amely­nek irányelveit már tavaly megtárgyalták a képviselők — 26-án közmeghallgatást is szerveznek. Ennek tapaszta­latai alapján határoz véglege­sen a testület. (Barna) '­Ä xt. •fe \ '%*, f Vv ~ A lábodi önkormányzat ápítőbrlgádja nemrég fejezte be a község központjában levő épület homlokzatának Attika-burkolását. Az épltmány felújítása — amelynek földszintjén egy élelmiszerbolt található első szakasza a főtár rendezési programjának. (Fotó:Barna Zsolt) A törvényhez pénz kell Kutasi szűkös esztendő Még tavaly hozzáfogtak a ku­taslak az Iskola tornatermének megépítéséhez. A beruházás második üteme — amelynek keretében a csarnokot összekö­tik az iskolaépülettel — még hátra van. Céltámogatásra számit az önkormányzat. Külö­nösen azért, mert ez az esz­tendő a falu gazdálkodását te­kintve szűkösebb évnek ígérke­zik, mint a tavalyi volt. Az önkormányzat még csak az ideiglenes költségvetéssel készült el. Végleges terveket már csak azért sem alkothattak a képviselők, mert nem jelentek meg azok a rendeletek, ame­lyek többek között a megválto­zott közüzemi díjakat, a segé­lyezés mértékét, az étkezési hozzájárulás szabályozását és más lényeges adatokat tartal­mazzák. Az már a kutasiak előtt is vi­lágos, hogy az intézményeket a központi támogatásból nem tud­ják fenntartani. A személyi jö­vedelemadó, amelyből eddig ötven, az idén azonban csak harminc százalék marad a köz­ségben, igen nagy gondot okoz. A bevételkiesést a helyi adókból kellene pótolni. Az állampolgá­roktól beszedett helyi adókból azonban eddig jó ha félmillió fo­rint összegyűlt évente. Ez pedig a falu 40-50 millió forin­tos költségvetéséhez képest... — Ha az emberek egyik zse­béből kivesszük a pénzt, azt a másikba vissza kell csúsztatni. A helyi adók emelésének nem látom értelmét — szögezte le Horváth Istvánná, Kutas pol­gármestere. — Számtalan köte­lező feladatot írnak elő az ön­kormányzatok számára, csak arra nem derült fény, hogy miből kellene mindezt megvalósíta­nunk, A közalkalmazotti törvény értelmében január 1 -jéig minden foglalkoztatottnak el kell érni egy minimálbérszintet. Ehhez az első lépéseket már most meg kellene tennünk. Nem tíz- vagy húszszázalékos fizetésemelés­sel, hanem 40-50 százalékkal. Törvény tehát már e területen is van. A feltételek megterem­tése azonban az önkormányzat feladata marad. GAZDÁTLAN ÉVTIZEDEK Darvas, a haldokló puszta Kaszából élt a település — A favágók rég kihállták A keskeny betonút mára jócskán megkopott Új felállás a Nagyatádi Gépipari Vállalatnál Szolgáltató üzletág kettős feladattal A prototípusok már elkészültek — Harminc dolgozó munkájáról tárgyalnak A kaszói szögesdrót-kerítés nemcsak a vadakat tartotta kordában. A rengetegben fekvő kis településeket, így Rinyát, Kanizsabereket és Darvaspusztát is elzárta a kül­világtól. Az egyetlen út végén katona vigyázta az erdőt, ide­gen nemigen tévedhetett a mesés környezetben fekvő te­lepülésekre. Darvaspusztán egykor megszámolni is alig lehetett, hogy hányán tartottak szar­vasmarhát. Most talán, ha négy tehenet találni a faluban. A Czinege-korszakban jól ke­restek az itt élők, akik csak­nem mindannyian az erdé­szetben dolgoztak. Mára ki- halltak a favágók, utódaiknak pedig már nem fűlik foguk a tenyeret kérgező nehéz mun­kához. Biztatták is őket, hogy men­jenek a városba. Házaikat po­tom pénzért olyanok vették meg, akik máshol úgysem tud­tak volna letelepedni... Sok a romos ház, és amelyikben laknak, ott is többnyire öregek tengetik utolsó napjaikat. Dar­vaspuszta kihalófélben levő település. Csoór Lajos Darvason szü­letett és ma is itt él feleségé­vel. Három gyermekük mesz- sze került a családi fészektől, csak ritkán járnak vissza a szülői házhoz. Lajos bácsi megélte a téeszalakítást, és nem sokkal utána a darvasi szövetkezet felszámolását is. A pusztát az inkei központhoz csatolták, aztán a kaszói er­dészetbe küldték az embere­ket dolgozni. Az önállóságát vesztett település Inkével sem közösködött sokáig. A hetve­nes években Somogyszobhoz csatolták, mivel az egyetlen kövesút a kaszói erdőn át Szobra vezetett és vezet ma is. A sok „gazdaváltás” köze­pette megszűnt az iskola, el­ment a faluból a tanító, fogyni kezdett a település lakossága. — Szerettük volna, ha nem­csak az erdőn át, hanem be­tonúton is el lehetett volna jutni Inkéről Darvasra — em­lékezik vissza Lajos bácsi. — Elöljáró voltam én akkor, de nem sikerült rávenni az illeté­keseket, pedig csak alig pár ki­lométerről lett volna szó. Nem itt tartanánk ma, ha megvolna az az inkei betonút. A tanácstestületben sem volt nagy beleszólásuk a dar- vasiaknak; örökké koloncnak érezték magukat a községek vállán. A sokat emlegetett be­tonút mára megkopott, mély kátyúk szabdalják. Se víz, se telefon nincs a pusztán. A pici szatócsbolt az egyetlen közös épület. A somogyszobi képvi­selő-testületben senki sem képviseli Darvaspusztát. — Tavaly megépítették a törpe vízmüvet, az idén pedig szeretnének három-négy köz­kifolyót építeni. Kevesen va­gyunk, akik ki tudjuk fizetni a hozzájárulást, de kértük, hadd vezettessük házainkba a vi­zet. A busz kétszer jön Dar­vasra. Reggel hétkor indul a városba, vissza pedig csak este jön ismét. A végállomá­son azonban egyre keveseb­ben szállnak le róla. Barna Zsolt Az új rendszerű szervezési felállás hívta létre többek kö­zött a szolgáltatói üzletágat is a Nagyatádi Gépipari Vállalat­nál. A privatizációnak köszön­hetően az idén már részvény- társaságként működő vállalat üzletágának vezetője, Cser- veni László elmondta: kettős feladatuk van, tevékenységük egy része a belső ipari szol­gáltatás, évente mintegy 10 millió forint értékben. Ez a vál­lalat részére történő energiael­látásából, illetve javításból áll. A vállalkozás másik, piaci ol­dala: külső munkák végzése, megrendelések teljesítése. Ezeket az idén több mint 11 millió forint értékben végez­nek. Dacia-féltengelyeket újí­tanak fel szervizek, autószere­lők részére, de közvetlen el­adásra is jut a magánvásár­lóknak. Bármilyen forgácsoló- és Hogy a nagyatádi ünnepek, szabadtéri rendezvények eztán még színesebbek legyenek, formáslábú lányokat toboroznak a nagyatádi népművelők, akik majorett csoport alakítottak a héten a nagyatádi művelődési központban. A csoportba, mely ezidáig huszonhat lelkes ama­lakatosmunkát elvállalnak. Az önelszámolással működő üz­letág tavalyi szolgáltatását az idén több mint megkétszerezi. Erre reális esélye is van, mert ez évben két új gyártmánnyal is megjelennek a piacon: ko­moly igény van ugyanis a fólia alatt is használható kézi — szemenként vető-gépre és a különböző olajosmagvak saj­tolására alkalmas készülékre egyaránt. A prototípusok elké­szültek, a közeljövőben a gyártást is indíthatják. Terve­zik továbbá szögcsavaró ké­szülékek gyártását, erről most folynak az előzetes tárgyalá­sok. Az egység vezetője bízik abban, hogy ha nehezebb kö­rülmények között is, de folya­matosan tudnak munkák biz­tosítani az itt dolgozó 30 em­bernek. Németh I. zonból áll, továbbra is szerettei várnak minden érdeklődőt. He­tente két alkalommal — hétfőn és szerdán fél háromtól gyako­rolnak — a szervezők reményei szerint ugyanis valamelyik tava­szi ünnepen már katonás rend­ben „bevetésre indulhat” a nagyatádi majorett csoport. Lányokat toboroznak a csoportba Nagyatádi majorettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom