Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — VELEMENYEK 1993. január 13., szerda Gölle és Inám vitája Lapunk november 25-i számában a „Történet tanulságokkal” című cikkhez fűzött megjegyzést a következő levél. Ha lesz állatvédelmi törvény Az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választások után felvetődött a Németh-féle ház bontása és anyagának az inámi ravatalozó bővítéséhez való felhasználása. A tél közelsége miatt akkor lemondtunk erről, és helyette egy nyilvános telefonfülke került felállításra, több mint 200 ezer forintos költséggel, az inámi lakosok nagy megelégedésére. Ekkor egy időre elült a ravatalozó bővítésének problémája, mely talán annak is köszönhető, hogy 1990-ben pályázatot adtunk be egy, Inámban létesülő egészséges ivóvízhálózat megépítésére, amelynek befejező munkálatai folynak jelenleg. Ez a környék legmodernebb rendszere lesz vastalanítóval és automatikus aggregátorral felszerelve. Bekerülési költsége meghaladja a 10 millió forintot. Inám lakosainak csupán saját lakásuk bekötési költségét kell fizetni, ami 7200 forint körüli összeg. A képviselő-testület számon- tartotta a ravatalozóbővítést, de éppen az inámi képviselő javaslatára úgy döntött, hogy inkább értékesíti az épületet és a telket. Az értékesítésből befolyt összeget fordítja bővítésre. Az értékesítés az ilyen esetekre előírt szabályok szerint megtörtént. (Hivatalos fel- értékelés, értékesítés meghirdetése újságokban és helyben.) Ekkor azonban Stokker István képviselő jelezte, hogy Inám lakossága célszerűbbnek tartaná egy új ravatalozó építését. Ez természetesen 60 ezer forintból nem megoldható. így elmaradt a bővítés, és az új ravatalozó építésének lehetőségét a testület a 93-as évi költségvetés tárgyalásakor fogja mérlegelni. Egy új ravatalozó készítése, víz és villany bekötése, hűtőkamra vásárlása óriási költségekkel jár, amit egy kis település egyik napról a másikra előteremteni nem tud. Úgy gondolom, Horváth úr bizalommal fordulhatott volna a település közvetlen képviselőjéhez vagy bármelyik képviselőhöz, akik mindannyian sokat tesznek azért, hogy az elmúlt évtizedekben elsorvasztott település helyzete javuljon. Talán nem hat túl ironikusan, ha feltárom azt a tényt, hogy a levelet író Horváth József a helyhatósági választásokat megelőzően 10 évig volt tanácstag. 1985-től pedig végrehajtóbizottsági tagként képviselte Inám érdekeit. Nem ártana megkérdezni tőle, hogy ezen időszak alatt mit tett Inámpusztáért; miért mondott le, és miért nem bővítették annak idején megfelelően az ominózus ravatalozót. Ez természetesen nem változtatna a kialakult helyzeten, de talán világosabbá tenné a dolgokat. A Rimanóczi úr birtokában levő épület a másik vitatott pont, amely tisztázásra vár. Az önkormányzat teljes jószándékának aodtt tanúbizonyságot, amikor felajánlotta, hogy megvásárolja az egyházközségnek az imaházat minden lakossági hozzájárulás nélkül, mivel Inámban a fizetőképességgel, sajnos, gondok mutatkoznak, csakúgy, mint máshol. Az imaház megvásárlási költségeinek átvállalásáról személyesen tájékoztattam Horváth Józsefet, amikor ebben az ügyben telefonon felhívott. Ezen túl Stokker István inámi képviselőtől is bármikor információkat kaphat bármely inámi lakos a településsel kapcsolatban. Úgy tűnik, könnyebb az írógépbe papírt fűzni és levelet írni az újságnak, mint helyben információt kérni. Úgy érzem, rosszindulatú félretájékoztatás volt a célja annak, aki a levelet írta. A korrupt vezetői magatartásról és sanyargatásról írtakat pedig visszautasítom, és tisztázását a nyilvánosság elé kívánom vinni. A demokráciát, véleményem szerint, valaki más értelmezi félre. Talán az, aki hosszú időn keresztül tagja volt az „élcsapatnak”. Mint tudjuk, e csapat felfogása szöges ellentétben állt a demokratikus gondolkodásmóddal. Az elmúlt két esztendőben Inám legalább annyit kapott az önkormányzattól, mint korábban Horváth úr 10 éves tanácstagsága idején. Lehet, hogy ez a baj? Kovács Ernő polgármester Köszönetét szeretnék mondani, az 1992. november 25-i Somogyi Hírlapban megjelent Göllei információ inámi hiánya című írásért, amelynek hatására az önkormányzat az információ hiányát sürgősen pótolta. 1992. december 8-án közmeghallgatásra hívta az inámi és cserepesi polgárokat, amelyen a lakosság nagy többsége részt vett. A cikkben megjelent problémákat tárgyalták, amely végül is jól végződött. A polgármester ígéretet tett, hogy a felvetett problémákat megoldja. A kápolna megmarad a lakosság részére, a ravatalozó pedig megépül 1993-ban. A levélírásomért, amely nyomán a cikk íródott, a polgármester a nagy nyilvánosság előtt szép karácsonyi ajándékkal lepett meg, bejelentette, hogy feljelent becsületsértésért. Tisztelettel: Horváth József Gölle-lnám, Fő u. 23. A Gölle és Inám közötti vitában mind a két fél többször kapott lehetőséget, hogy véleményét nyilvánosan elmondja. Az ügyeket azonban helyben kell megoldani. Ezért szerkesztőségünk a két levél közlésével lezártnak tekinti ezt az ügyet. Dr. G. Szabó osztrák állatorvos, főtanácsos a december 30-i Somogyi Hírlapban Állat- védelem címmel írt cikket. A cikkben leírtakkal egyetértek. Úgy is, mint állatszerető magánember, úgy is mint körzeti állatorvos és országgyűlési képviselő. Látni és tudni kell azonban, hogy a cikkben említett tevékenységek (liba- és kacsatömés, tolltépés) Magyarországon évszázados hagyománynyal rendelkeznek, és sok százezer embernek adtak és adnak megélhetést e nehéz gazdasági helyzetben ma is. Az elmúlt rendszer antihumá- nus politikája valóban fel sem vetette az állatvédelemmel kapcsolatos problematikát. Jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző főosztálya dolgozik egy európai szintű állatvédelmi törvénytervezet megalkotásán. Jómagam 1992. november 5- 6-7-én Strasbourgban részt- vettem az Európa Tanács keretein belül szervezett 25. állatvédelmi tanácskozáson, amelynek anyagát eljuttattam az FM illetékes főosztályához. Való igaz, hogy sok szeren- csételen kutyát tartanak tulajdonosaik rövid láncon, embertelen körülmények között. Sajnos, van rá példa más állatok tartásával kapcsolatban is. E téren még nálunk, sajnos, nagy a lemaradás Nyugathoz képest. Kétségtelen tény azonban, hogy tulajdonosuk sok esetben képtelen másként védekezni az állat másoknak okozandó kártétele ellen. A szabadon tartott kutyák sok esetben okoznak az úttesten autó- és motorbalesetet, kiirtják a szomszéd nyulait, baromfiait, tönkreteszik a kerteket. Sajnos, ezeknek a problémáknak igazán gazdasági háttere is van. Jelen nehéz gazdasági helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy az érintettek a fentebb említett tevékenységekből származó jövedelmükről lemondjanak más bevételek híján vagy ebeik a másoknak okozott sokszor tetemes kárt megtérítsék. Mindezek ellenére kb. egy éven belül talán lesz megfelelő állatvédő törvényünk a Magyar Parlament túlfeszített munkája ellenére is, amely elengedhetetlen feltétele Európához való csatlakozásunknak. A törvény hatékony működésének elsődleges feltétele gazdasági helyzetünk hathatós javulása, amelyhez a fejlett Nyugat eddiginél fokozottabb segítsége és hozzáállása szükséges. Dr. Sípos Imre országgyűlési képviselő Somogy megye 6. vk. JK, Kereki élni akar „Elöregszik a falu” címmel cikk jelent meg január 2-án Kereki községről, amely több tekintetben is tárgyi tévedésen alapul. Bár kétségtelen, hogy az időskorúak száma nagyobb arányú, de jelenleg is folyik építkezés a faluban, és hét család települ Kerekibe. Van könyvtárunk, és a kultúrház is nyitott a szórakozni vágyók előtt, jelenleg is működik ott aerobikklub, de báloknak, köszöntő műsoroknak is helyet ad a ház. A kultúrház és az orvosi rendelő külső helyreállítását az 1993. évi költségvetésben tervezte a képviselő-testület. Talán célszerű lett volna, ha a rendelőt nemcsak kívülről nézi meg a t. újságíró, de a helyiségeket is végigjárja, hiszen elmondhatjuk, hogy éppen az elmúlt évben teljes belső felújítást végeztünk (csempézés, korszerű elektromos fűtés, orvosi műszerek, számítógép beszerzése). Kétségtelen, hogy anyagi helyzetünk rendkívül nehéz, de amink van, azt megbecsüljük, és tovább dolgozunk a község szebbítése, a közmű- vesítettség javítása érdekében. Horváth János polgármester A segély és környéke Tanácsukat kérem panaszom megoldásához. Leszázalékolt rokkantnyugdíjas vagyok. Egyedül élek, és a kézhez kapott nyugdíjam 3071 forint, mivel 3 gyermek tartási díját levonják. Sehonnét semmilyen segélyt nem kapok. Nem úgy, mint ahogy a rádió mondta; Budapesten meleglevest, teát, kis élelmiszercsomagot, gyümölcsöt osztottak szét a rászorulóknak, de én még egy képeslapot sem kaptam. Miért nem törődik senki az ilyen emberekkel, és nem veszi észre őket senki? Csak hallgatni és szégyellni kell ezt a sorsot és az őszinteséget. Hogy mire elég a 3071 forint, azt nem kell részletezni — gondolom. Itt, a tanácsnál kértem segélyt, és egyszer kaptam 2000 forintot. Utána kértem ősz végén is, de elutasítottak, mivel nincs a hivatalnak pénze, és ne is kérjek többet. En nem tudom, jár-e segély vagy létezik-e más megoldás. Ebben kérem a segítségüket, hogy fordulhatok-e valahova segítségért a 29 év és 7 hónap igazolt munka után, amit fizikai munkával töltöttem le. Tisztelettel: Varga János 7474 Simonfa, Kossuth u. 29. KI VÁLT KI? A Somogyi Hírlap 1993. január 4-i számában „ Válik Újlak és Balatonkeresztúr” címmel jelent meg cikk. Az újságcikkből az olvasónak az a benyomása támad, hogy a körjegyzőségből történő kiválást Balatonújlak kívánta és kezdeményezte. Ez nem felel meg a valóságnak. A tények: A bala- tonkeresztúri önkormányzat 1992. január 14-én önkormányzati htározattal döntött arról, hogy 1992. december 31-vel kiválik a körjegyzőségből. A balatonújlaki önkormányzat 1992. február 3-án tiltakozott a kiválás ellen, önkormányzati határozattal: leszögezte, hogy nem kíván kiválni a körjegyzőségből. Mivel Balatonkeresztúr továbbra is ragaszkodott a kiváláshoz, Baiatonújlaknak meg kellett tennie az önállósághoz szükséges intézkedéseket. Ismételten hangsúlyozom: a körjegyzőség szétválását nem Balatonújlak, hanem Balatonkeresztúr kezdeményezte. Dr. Kis László, jegyző A Somogyi Hírlap 1992. december 30-i számában a 14. oldalon jelent meg olvasói levél „Zákány orvosválasztás” címmel. Erre érkezett az alábbi hozzászólás. „A zákányi orvosválasztás című cikkben Pere Lászlóné nehezményezi, hogy a Zákányban lakó nyugdíjas körzeti orvos, dr. Hutvágner Tamás nem folytathat háziorvosi tevékenységet. A háziorvosi és házi-gyer- mekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM. rendelet 12. §-a szerint háziorvosi magángyakorlati engedély annak adható ki, aki általános orvostan, vagy belgyógyászat szakképesítéssel rendelkezik. Hutvágner doktor egyéb irányú szakképesítése miatt nem kaphatott engedélyt a háziorvosi tevékenységre. Tekintve körzeti orvosi múltját, felterjesztettük a népjóléti miniszterhez a zákányiak kérelmét, felmentést kérve a kolléga számára. A kérelmet — sajnos — elutasították. Emiatt nem tevékenykedhet Hutvágner doktor háziorvosként Zákányban, de természetesen szakképesítésének megfelelő magánorvosi tevékenységet továbbra is folytathat. Ez ügyben a helyi önkormányzat, a nagyatád városi és a megyei tisztiorvosi szolgálat nem hibáztatható”. Dr. Koncz Gábor megyei tisztifőorvos (f .................. A Slendy 00 00 // sorozo Kaposvár, Fő u. 50. alatt előfizetéses ebédre megrendelést felvesz 70 Ft/adag Házias ételek, szolid árak, kellemes környezet Vv ^y) Kaposvári székhelyű, a megyében több telephellyel rendelkező vállalat a belsőellenőrzésre mukatársat keres Jelentkezési feltétel: szakirányú főiskolai végzettség vagy középfokú szakképesítés és legalább 5 éves belsőellenőrzési gyakorlat. Pályakezdő vagy a szakterületen gyakorlattal nem rendelkezők esetében pénzügyi számviteli főiskolai végzettség szükséges. Jelentkezését, szakmai önéletrajzzal a Somogyi Hírlap hirdetési osztályára várjuk . 1993. január 31-ig. Jelige: „Biztos egzisztencia" a 219664 számra. (219664) Kaposváron a Pataksor utcában nem lehet normális körülmények között közlekedni. Mivel földútról van szó, csapadékos idő esetén autóval, kerékpárral, sőt még gyalogosan is járhatatlan. Panaszunkat fogadóórán tettük szóvá Hartner Rudolfnak, a városrész önkormányzati képviselőjének, ő ígéretet tett arra, hogy az építkezéseken összegyűlt építőanyag-törmeléket odaszállíttatja, a lakók pedig vállalták, hogy azt elterítik az úton. Az ügyben azonban semmi nem történt. Gresa István Kaposvár, Körtönyebükk 51. + 19 aláírás Zákány és orvosa
