Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — VELEMENYEK 1993. január 13., szerda Gölle és Inám vitája Lapunk november 25-i számában a „Történet tanulsá­gokkal” című cikkhez fűzött megjegyzést a következő levél. Ha lesz állatvédelmi törvény Az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választások után felvetődött a Németh-féle ház bontása és anyagának az inámi ravatalozó bővítéséhez való felhasználása. A tél kö­zelsége miatt akkor lemond­tunk erről, és helyette egy nyilvános telefonfülke került felállításra, több mint 200 ezer forintos költséggel, az inámi lakosok nagy megelégedé­sére. Ekkor egy időre elült a ravatalozó bővítésének prob­lémája, mely talán annak is köszönhető, hogy 1990-ben pályázatot adtunk be egy, Inámban létesülő egészséges ivóvízhálózat megépítésére, amelynek befejező munkálatai folynak jelenleg. Ez a környék legmodernebb rendszere lesz vastalanítóval és automatikus aggregátorral felszerelve. Be­kerülési költsége meghaladja a 10 millió forintot. Inám lako­sainak csupán saját lakásuk bekötési költségét kell fizetni, ami 7200 forint körüli összeg. A képviselő-testület számon- tartotta a ravatalozóbővítést, de éppen az inámi képviselő javaslatára úgy döntött, hogy inkább értékesíti az épületet és a telket. Az értékesítésből befolyt összeget fordítja bőví­tésre. Az értékesítés az ilyen esetekre előírt szabályok sze­rint megtörtént. (Hivatalos fel- értékelés, értékesítés meghir­detése újságokban és hely­ben.) Ekkor azonban Stokker Ist­ván képviselő jelezte, hogy Inám lakossága célszerűbb­nek tartaná egy új ravatalozó építését. Ez természetesen 60 ezer forintból nem megold­ható. így elmaradt a bővítés, és az új ravatalozó építésének lehetőségét a testület a 93-as évi költségvetés tárgyalásakor fogja mérlegelni. Egy új rava­talozó készítése, víz és villany bekötése, hűtőkamra vásár­lása óriási költségekkel jár, amit egy kis település egyik napról a másikra előteremteni nem tud. Úgy gondolom, Hor­váth úr bizalommal fordulha­tott volna a település közvet­len képviselőjéhez vagy bár­melyik képviselőhöz, akik mindannyian sokat tesznek azért, hogy az elmúlt évtize­dekben elsorvasztott település helyzete javuljon. Talán nem hat túl ironiku­san, ha feltárom azt a tényt, hogy a levelet író Horváth Jó­zsef a helyhatósági választá­sokat megelőzően 10 évig volt tanácstag. 1985-től pedig vég­rehajtóbizottsági tagként kép­viselte Inám érdekeit. Nem ár­tana megkérdezni tőle, hogy ezen időszak alatt mit tett Inámpusztáért; miért mondott le, és miért nem bővítették annak idején megfelelően az ominózus ravatalozót. Ez természetesen nem vál­toztatna a kialakult helyzeten, de talán világosabbá tenné a dolgokat. A Rimanóczi úr birtokában levő épület a másik vitatott pont, amely tisztázásra vár. Az önkormányzat teljes jó­szándékának aodtt tanúbi­zonyságot, amikor felaján­lotta, hogy megvásárolja az egyházközségnek az imahá­zat minden lakossági hozzájá­rulás nélkül, mivel Inámban a fizetőképességgel, sajnos, gondok mutatkoznak, csak­úgy, mint máshol. Az imaház megvásárlási költségeinek átvállalásáról személyesen tájékoztattam Horváth Józsefet, amikor eb­ben az ügyben telefonon fel­hívott. Ezen túl Stokker István inámi képviselőtől is bármikor információkat kaphat bármely inámi lakos a településsel kapcsolatban. Úgy tűnik, könnyebb az írógépbe papírt fűzni és levelet írni az újság­nak, mint helyben információt kérni. Úgy érzem, rosszindu­latú félretájékoztatás volt a célja annak, aki a levelet írta. A korrupt vezetői magatartás­ról és sanyargatásról írtakat pedig visszautasítom, és tisz­tázását a nyilvánosság elé kí­vánom vinni. A demokráciát, véleményem szerint, valaki más értelmezi félre. Talán az, aki hosszú időn keresztül tagja volt az „élcsapatnak”. Mint tudjuk, e csapat felfogása szöges ellentétben állt a de­mokratikus gondolkodásmód­dal. Az elmúlt két esztendő­ben Inám legalább annyit ka­pott az önkormányzattól, mint korábban Horváth úr 10 éves tanácstagsága idején. Lehet, hogy ez a baj? Kovács Ernő polgármester Köszönetét szeretnék mon­dani, az 1992. november 25-i Somogyi Hírlapban megjelent Göllei információ inámi hiánya című írásért, amelynek hatá­sára az önkormányzat az in­formáció hiányát sürgősen pó­tolta. 1992. december 8-án köz­meghallgatásra hívta az inámi és cserepesi polgárokat, ame­lyen a lakosság nagy több­sége részt vett. A cikkben megjelent problémákat tár­gyalták, amely végül is jól végződött. A polgármester ígéretet tett, hogy a felvetett problémákat megoldja. A ká­polna megmarad a lakosság részére, a ravatalozó pedig megépül 1993-ban. A levélírásomért, amely nyomán a cikk íródott, a pol­gármester a nagy nyilvános­ság előtt szép karácsonyi ajándékkal lepett meg, beje­lentette, hogy feljelent becsü­letsértésért. Tisztelettel: Horváth József Gölle-lnám, Fő u. 23. A Gölle és Inám közötti vi­tában mind a két fél többször kapott lehetőséget, hogy vé­leményét nyilvánosan el­mondja. Az ügyeket azonban helyben kell megoldani. Ezért szerkesztőségünk a két levél közlésével lezártnak tekinti ezt az ügyet. Dr. G. Szabó osztrák állat­orvos, főtanácsos a december 30-i Somogyi Hírlapban Állat- védelem címmel írt cikket. A cikkben leírtakkal egyetértek. Úgy is, mint állatszerető ma­gánember, úgy is mint körzeti állatorvos és országgyűlési képviselő. Látni és tudni kell azonban, hogy a cikkben említett tevé­kenységek (liba- és kacsatö­més, tolltépés) Magyarorszá­gon évszázados hagyomány­nyal rendelkeznek, és sok százezer embernek adtak és adnak megélhetést e nehéz gazdasági helyzetben ma is. Az elmúlt rendszer antihumá- nus politikája valóban fel sem vetette az állatvédelemmel kapcsolatos problematikát. Jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium állategészség­ügyi és élelmiszer-ellenőrző főosztálya dolgozik egy euró­pai szintű állatvédelmi tör­vénytervezet megalkotásán. Jómagam 1992. november 5- 6-7-én Strasbourgban részt- vettem az Európa Tanács ke­retein belül szervezett 25. ál­latvédelmi tanácskozáson, amelynek anyagát eljuttattam az FM illetékes főosztályához. Való igaz, hogy sok szeren- csételen kutyát tartanak tulaj­donosaik rövid láncon, ember­telen körülmények között. Sajnos, van rá példa más álla­tok tartásával kapcsolatban is. E téren még nálunk, sajnos, nagy a lemaradás Nyugathoz képest. Kétségtelen tény azonban, hogy tulajdonosuk sok esetben képtelen másként védekezni az állat másoknak okozandó kártétele ellen. A szabadon tartott kutyák sok esetben okoznak az úttes­ten autó- és motorbalesetet, kiirtják a szomszéd nyulait, baromfiait, tönkreteszik a ker­teket. Sajnos, ezeknek a prob­lémáknak igazán gazdasági háttere is van. Jelen nehéz gazdasági helyzetünk nem te­szi lehetővé, hogy az érintet­tek a fentebb említett tevé­kenységekből származó jöve­delmükről lemondjanak más bevételek híján vagy ebeik a másoknak okozott sokszor te­temes kárt megtérítsék. Mindezek ellenére kb. egy éven belül talán lesz megfe­lelő állatvédő törvényünk a Magyar Parlament túlfeszített munkája ellenére is, amely el­engedhetetlen feltétele Euró­pához való csatlakozásunk­nak. A törvény hatékony mű­ködésének elsődleges felté­tele gazdasági helyzetünk hathatós javulása, amelyhez a fejlett Nyugat eddiginél foko­zottabb segítsége és hozzáál­lása szükséges. Dr. Sípos Imre országgyűlési képviselő Somogy megye 6. vk. JK, Kereki élni akar „Elöregszik a falu” címmel cikk jelent meg január 2-án Kereki községről, amely több tekintetben is tárgyi tévedésen alapul. Bár kétségtelen, hogy az időskorúak száma nagyobb arányú, de jelenleg is folyik építkezés a faluban, és hét család települ Kerekibe. Van könyvtárunk, és a kultúrház is nyitott a szórakozni vágyók előtt, jelenleg is működik ott aerobikklub, de báloknak, kö­szöntő műsoroknak is helyet ad a ház. A kultúrház és az orvosi rendelő külső helyreállítását az 1993. évi költségvetésben tervezte a képviselő-testület. Talán célszerű lett volna, ha a rendelőt nemcsak kívülről nézi meg a t. újságíró, de a helyi­ségeket is végigjárja, hiszen elmondhatjuk, hogy éppen az elmúlt évben teljes belső fel­újítást végeztünk (csempézés, korszerű elektromos fűtés, or­vosi műszerek, számítógép beszerzése). Kétségtelen, hogy anyagi helyzetünk rendkívül nehéz, de amink van, azt megbecsül­jük, és tovább dolgozunk a község szebbítése, a közmű- vesítettség javítása érdeké­ben. Horváth János polgármester A segély és környéke Tanácsukat kérem pana­szom megoldásához. Le­százalékolt rokkantnyugdí­jas vagyok. Egyedül élek, és a kézhez kapott nyugdíjam 3071 forint, mivel 3 gyermek tartási díját levonják. Se­honnét semmilyen segélyt nem kapok. Nem úgy, mint ahogy a rádió mondta; Bu­dapesten meleglevest, teát, kis élelmiszercsomagot, gyümölcsöt osztottak szét a rászorulóknak, de én még egy képeslapot sem kaptam. Miért nem törődik senki az ilyen emberekkel, és nem veszi észre őket senki? Csak hallgatni és szégyellni kell ezt a sorsot és az őszin­teséget. Hogy mire elég a 3071 forint, azt nem kell részletezni — gondolom. Itt, a tanácsnál kértem se­gélyt, és egyszer kaptam 2000 forintot. Utána kértem ősz végén is, de elutasítot­tak, mivel nincs a hivatalnak pénze, és ne is kérjek töb­bet. En nem tudom, jár-e segély vagy létezik-e más megoldás. Ebben kérem a segítségüket, hogy fordulha­tok-e valahova segítségért a 29 év és 7 hónap igazolt munka után, amit fizikai munkával töltöttem le. Tisztelettel: Varga János 7474 Simonfa, Kossuth u. 29. KI VÁLT KI? A Somogyi Hírlap 1993. január 4-i számában „ Válik Újlak és Balatonkeresztúr” címmel jelent meg cikk. Az újságcikkből az olvasónak az a benyomása támad, hogy a körjegyzőségből történő kiválást Balatonújlak kívánta és kezde­ményezte. Ez nem felel meg a valóságnak. A tények: A bala- tonkeresztúri önkormányzat 1992. január 14-én önkormány­zati htározattal döntött arról, hogy 1992. december 31-vel ki­válik a körjegyzőségből. A balatonújlaki önkormányzat 1992. február 3-án tiltakozott a kiválás ellen, önkormányzati ha­tározattal: leszögezte, hogy nem kíván kiválni a körjegyző­ségből. Mivel Balatonkeresztúr továbbra is ragaszkodott a kivá­láshoz, Baiatonújlaknak meg kellett tennie az önállósághoz szükséges intézkedéseket. Is­mételten hangsúlyozom: a kör­jegyzőség szétválását nem Ba­latonújlak, hanem Balatonke­resztúr kezdeményezte. Dr. Kis László, jegyző A Somogyi Hírlap 1992. december 30-i számában a 14. oldalon jelent meg olvasói levél „Zákány orvosválasztás” címmel. Erre érkezett az alábbi hozzászólás. „A zákányi orvosválasztás című cikkben Pere Lászlóné nehezményezi, hogy a Zá­kányban lakó nyugdíjas kör­zeti orvos, dr. Hutvágner Ta­más nem folytathat háziorvosi tevékenységet. A háziorvosi és házi-gyer- mekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM. rendelet 12. §-a szerint háziorvosi ma­gángyakorlati engedély annak adható ki, aki általános orvos­tan, vagy belgyógyászat szakképesítéssel rendelkezik. Hutvágner doktor egyéb irá­nyú szakképesítése miatt nem kaphatott engedélyt a házior­vosi tevékenységre. Tekintve körzeti orvosi múltját, felter­jesztettük a népjóléti minisz­terhez a zákányiak kérelmét, felmentést kérve a kolléga számára. A kérelmet — saj­nos — elutasították. Emiatt nem tevékenykedhet Hutvág­ner doktor háziorvosként Zá­kányban, de természetesen szakképesítésének megfelelő magánorvosi tevékenységet továbbra is folytathat. Ez ügy­ben a helyi önkormányzat, a nagyatád városi és a megyei tisztiorvosi szolgálat nem hi­báztatható”. Dr. Koncz Gábor megyei tisztifőorvos (f .................. A Slendy 00 00 // sorozo Kaposvár, Fő u. 50. alatt előfizetéses ebédre megrendelést felvesz 70 Ft/adag Házias ételek, szolid árak, kellemes környezet Vv ^y) Kaposvári székhelyű, a megyében több telephellyel rendelkező vállalat a belsőellenőrzésre mukatársat keres Jelentkezési feltétel: szakirányú főiskolai végzettség vagy középfokú szakképesítés és legalább 5 éves belsőellenőrzési gyakorlat. Pályakezdő vagy a szakterületen gyakorlattal nem rendelkezők esetében pénzügyi számviteli főiskolai végzettség szükséges. Jelentkezését, szakmai önéletrajzzal a Somogyi Hírlap hirdetési osztályára várjuk . 1993. január 31-ig. Jelige: „Biztos egzisztencia" a 219664 számra. (219664) Kaposváron a Pataksor utcában nem lehet normális körülmények között közlekedni. Mivel földútról van szó, csapadékos idő esetén autó­val, kerékpárral, sőt még gyalogosan is járha­tatlan. Panaszunkat fogadóórán tettük szóvá Hartner Rudolfnak, a városrész önkormányzati képviselőjének, ő ígéretet tett arra, hogy az építkezéseken összegyűlt építőanyag-törme­léket odaszállíttatja, a lakók pedig vállalták, hogy azt elterítik az úton. Az ügyben azonban semmi nem történt. Gresa István Kaposvár, Körtönyebükk 51. + 19 aláírás Zákány és orvosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom