Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
1993. január 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Újabb program készül a Balaton védelmére (Folytatás az 1. oldalról) Majd újabb egy évtized eltelte után az intenzívebbé váló kutatás kimutatta, hogy tovább romlott a víz minősége, amely a 80-as évek elejére lényegében fürdésre alkalmatlanná vált. Ezt követően az 1983-as kormányhatározat hosszabb távra vázolta a feladatokat. A jövőkép-alternatívák során megfogalmazott intézkedések célja az volt, hogy csökkentsék a növényi tápanyagok tóba kerülését. Ennek részeként került előtérbe a szennyvíz tisztítása kémiai elemekkel, a higiénés feltételek javítása a part közelében, a természetes part védelme és a fenékkotrás. Alapvető szemléleti változást jelentett, hogy már nemcsak a tavat vizsgálták, hanem a vízgyűjtő terület szennyezését is. — Mintegy 6-7 milliárd forintos beruházás volt 1990-ig, ám a gazdasági nehézségek miatt lelassult a program, és a tervet 1987-ben felülvizsgálták — mondta az akadémikus. — Kiderült, hogy az eddigre prognosztizált környezeti állapotot 1995-re kell prolongálni. A 2005-ig szóló jövőkép pedig a már említett folyamatok továbbvitelét, valamint a hal- pusztulás esélyének kizárását tartalmazza. Csökkenteni kell a strandok zsúfoltságát, fokozni a foszforleválasztást és gyorsítani a mederkotrást. A program végrehajtásához évente 3 milliárd forintra van szükség. Ezt az állampolgárok, a vállalkozók, az idegen- forgalmi jövedelmek tulajdonosainak és a költségvetésnek a részvételével lehet biztosítani. Megfontolandó egy Balaton-védelmi alap létrehozása is. Dr. Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a készülő környezet védelméről szóló törvényről beszélt. Az újrafogalmazott környezetvédelmi filozófiát vázolva hangsúlyozta: a privatizáció és a magángazdaság önmagában nem környezet- barát. Más garanciákra is szükség van, és a környzet- védelem nem nélkülözheti az állami szerepvállalást. Az új törvény a nemzeti környezet- védelmi program részeként lehetőséget teremt a társadalmi részvételre is. A kódex- szerű, átfogó, környezetbarát jogrendszert fejtételező jogszabály garanciákat tartalmaz a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére, a nyilvánosság és az információhoz jútás biztosítására és az önkormányzatok aktív részvételére. A fórum vitával folytatta munkáját. (Lengyel) A Dél-Dunántúl legnagyobb öntömühelye a Kaposvári Vasöntöde. Legnagyobb mennyiségben gépalkatrészeket készítettek. Nőtt a díszítő öntvények megrendelése is. A minőségnek köszönhetően tavaly nyugatra is nagyobb mennyiségű terméket szállítottak. Fotó: Kovács Tibor Még az idén részvénytársasággá alakulnak (Folytatás az 1. oldalról) A vállalat eredménye alig ti- zedrésze az előző évinek. A legtöbb a gond a — kétségkívül piac hiánnyal is küszködő — hírközlési, és a csővezetéki korrózióvédelemmel foglalkozó (Csksz) részlegnél. Ám időnként a vállalati főprofilt jelentő, a termelés kétharmadát végző és a munkabőség zavarával küzdő (csővezeték)építő szervezet hibái (határidő-túllépés stb.) is jelentős presztízsveszteséget (néha likviditási gondokat) is okoztak a KVV-nek. Ma már világosan látható — hangsúlyozta az igazgató —, hogy a hibák elsősorban azért fordultak elő, mert a vállalat belső működésében zavarok, súlyos fegyelemsértések, sőt — valószínű bűnvádi eljárást is maguk után vonó — visszaélések fordultak elő. Mindennek hamarosan részlegekig menő kemény elszámolás és intézkedés-sorozat lesz a következménye. Visszaállítják a műszaki igazgatóhelyettesi posztot, és az idei várható mintegy 16-18 százalékos bérfejlesztésből ki-ki csak munkája alapján részesülhet. Szólt az igazgató a sikerekről is. Ezekből szerencsére a múlt évben több volt, mint kudarcból. Közülük különösen figyelemreméltó a Ma- nesmann-nál Németországban végzett munka, amely a vállalat történetében először nemcsak műszaki, hanem gazdasági sikert is hozott. Idesorolható a termékgyártó részleg felfelé ívelő tevékenysége, amely lehetővé tette a svéd piacra való betörést is. Jelentős előrelépésnek számít a géppark megújítása. (Erre 35 millió forintot költöttek) és a minőségellenőrzés európai színvonalra emelése. A vállatvezetés bízik benne, hogy minden részlegnek sikerül megfelelő piacot szerezni, és mindenekelőtt külföldre kiajánlani a kapacitást. (Tengiz- ből levonultak, mert a fővállalkozójuk fizetésképtelenné vált). Az igazgató szerint minden lehetséges piacot meg kell szerezni; nem leépítésre, hanem növekedésre kell törekedni, mert csak ez biztosíthatja hosszú távon a vállalat fennmaradását. A hatékonyabb működéshez megválasztották már a megfelelő formát is: még az idén részvénytársasággá válnak. Sz. N. Tizenhétmillió tégla fogyott decemberben Egyharmadára zsugorodott a téglaipari vállalat (Folytatás az 1. oldalról) A piac beszűkülését látva a vállalat vezetése visszafogta a termelést, több gyárat leállított, illetve ötöt leányvállalattá tett, a létszámot a korábbi ezernégyszázról majdnem ötszázra (mintegy harmadára) csökkentette, és — a régi . kapcsolatrendszerre alapozva — sokat tett a piac megszerzéséért. Egyebek mellett létrehozta a Téglakert és magas színvonalra emelte a csomagolást, leszorítva ezzel is a se- lejtet. Új helyzet Noha ennek köszönhetően mindössze 6 gyárral 132 millió db különböző méretű és rendeltetésű építőanyagot gyártott, a 600 millió forint árbevétel kiesését azonban — főként a beruházásokra felvett hitelek törlesztése miatt — már nem tudta ellensúlyozni. így az évet nem sikerült a korábbi eredményességgel befejezni. — Az idén új helyzet állt elő. A vállalat a minisztériumi felügyelet alól átkerült az AVÜ-höz. A tervek szerint június 30-ra befejeződik a teljes privatizálás — mondta Zac- comer János, a vállalat igazgatója. — Elkészült az ezzel kapcsolatos terv. Vásárlásra ajánljuk fel bel- és külföldi vevőknek a balatonszentgyörgyi 2-es, a teskándi, a nagykanizsai 1-es, a molnári és a zala- szentgróti gyárat. Az ÁVÜ-n keresztül értékesítjük a kőröshegyi, a tabi, a dióskáli, a balatonszentgyörgyi 1-es, a nagykanizsai 2-es és a gutor- földei üzemet. A vállalaton keresztül adjuk el a kaposmérői, a barcsi és a bőszénfai gyárat; az utóbbinak már csak a földterületét. Változik az úgynevezett üzletrészek - a Téglagép, a Téglaker, egyéb szolgáltató és kiszolgáló szervezetek - helyzete is. A privatizáció lebonyolításával az Uniform Kft-t bíztuk meg. Ha a tervek megvalósulnak, az idén csak öt gyár termel az egykori nagyvállalat 14 gyárából. Adósságterhek A jelenleg csupán 30 tagú központ tovább karcsúsodik, és valószínű — az öt gyár vezetői kívánságának megfelelően — kitűnő kapcsolatrendszerére, szakmai tudására építve — piacszervezői, szak- irányítási munkát lát el. Az igazgató elmondta: a privatizáció módot ad arra, hogy a megszűnő vállalat adósságterheit ne kelljen viselni a gyáraknak. Hogy ez mit jelent, azt jól mutatja, hogy a múlt évben az adósságtörlesztés alól már mentesített öt leányvállalat (gyár) nyereségesen zárta az évet. Várva várt élénkülés Az egész vállalatot megrendítő átalakulás legfőbb szenvedő alanya természetesen az a majdnem ezer dolgozó, akinek kényszerűségből útilaput kötöttek a talpára. Túlnyomó többségük munkanélküli-segélyből és a kapott végkielégítésből él. (Az utóbbira fordított 40 millió forint is hitelfelvételre kényszerítette a vállalatot.) Az igazgató szerint ez a nagy leépítés sikerült. Arra kérdésre: az idei privatizáció biztosítja-e a gyárak gazdaságos működését, Zac- comer János azt felelte: csak akkor, ha a gazdasági élet megélénkül, és az építőanyag-forgalom legalább harminc-negyven százalékkal nő. Ebben reménykednek mindnyájan. Szegedi Nándor ELFOGADTÁK A KÖSZ JAVASLATAIT Sok településen ideiglenes a költségvetés A településeken rengeteg jó elképzelés születik: hogyan is lehetne fejleszteni a községet, miként gazdálkodjanak takarékosan a költségvetésből. Az elképzelések azonban nem egyszer akadályba ütköznek, s ezt nem árt előre ismerni. Ehhez is segítséget nyüjt a Községi Önkormányzatok Szövetsége, amely a kistelepülések, valamint a szövetségbe jelentkező néhány nagyobb település érdekeit képviseli. Somogyi szervezetének több mint 30 kisközség a tagja. A törvénytervezeteket megvitatják, különféle javas? latokat tesznek. Legutóbbi ülésükön a Belügyminisztérium gazdasági főosztályvezetője is jelen volt. Horváth Istvánná, a somogyi választmány elnöke, Kutas polgár- mestere elmondta: többek között a céltámogatásokkal kapcsolatos törvénytervezetre tettek javaslatokat, közülük néhány meg is jelent a törvényben. így az is: három évre hirdesék meg a céltámogatási pályázatot, hogy az önkormányzatoknak legyen idejük előre tervezni. Javasolták a céltámogatások körének bővítését is, így például lehessen állami támogatást kérni utak, szilárd- hulladék-lerakók építéséhez is, hiszen a legtöbb község problémája az utak költséges rendbehozása — e javaslat azonban nem került be a törvénybe. Javasolta a KÖSZ az óvodai normatív támogatások megemelését: a nagycsoportosok normatív támogatását az iskolásokéval egy szintre hozva. Az idei évben már 24 ezer forint helyett 27 500 forintot kapnak az óvodák gyerekenként. A támogatás egyébként nem elég az oktatási intézmények működtetésére, ez egyaránt megnöveli az önkormányzatok és a szülők terheit. Az önkormányzatok általában hozzájárulnak az étkeztetéshez is, különböző mértékben. Kedvezőtlenül érintette a köztisztviselői és közalkalmazotti törvény pénzügyi törvényi része az önkormányzatokat. Sok helyen például nem tudták kifizetni a 13. havi fizetést. Az ön- kormányzatok legföljebb csak ideiglenes költségvetést készíthettek az 1993-as évre. A pénzügyi kormányzat részéről az a szemrehányás érte az önkormányzatokat, hogy miért helyezik el a pénzeket tartós letétbe? Az önkormányzatok másképp nem tudnak gyűjteni nagyobb beruházásokra — hangsúlyozta Horváth Istvánná —, s tavaly még elég magas volt a kamat is.' A költségvetések nagy része elfogy az intézmények működtetésére. A kistelepülések most valamivel jobb helyzetben lesznek az idén, mint a nagyobbak, mert megkapják a kétmillió forintos támogatást. Azoknak a községeknek lesz nehezebb, ahol az intézmények térségi feladatokat látnak el, s az érintett települések esetleg nem vállalják át a rájuk eső költségeket. Itt legfeljebb szintentar- tásról lehet csak szó az idén. Tóth Kriszta A „Doni élmény” pályázat eredményei A doni áttörés 50. évfordulójának hétvégén megtartott emlékünnepségén adták át a „Doni élmény” irodalmi pályázat díjait. A Somogy Megyei Közgyűlés közművelődési és tudományos bizottsága által felajánlott 30 ezer forint sorsáról 3 tagú zsűri, Sárdi László a Doni Bajtársi Szövetség megyei képviselője, Vajay Tibor a Honvéd Hagyományőrző Egyesület megyei titkára és Jónás József a megyei közgyűlés társadalompolitikai irodájának vezetője döntött. így díjazták dr. Viczián Antal, Vendel József, Pintér Lajos, Szikora József, Nagy Mihály, Sinovics Ferenc, dr. Fekete László, Vikidéi Gyula, Hekeli János, Kiss László és Kiss Ottokár irodalmi pályázatát. Balatonbogláron muzsikált a Méta A balatonboglári Szelence Táncegyüttes látta vendégül a budapesti Méta együttest és barátait a hétvégén. A lengyel-magyar baráti társaság házában rendezett pótszilveszteren kicsik és nagyok közösen roptak. A folklóresten a Szelence gyermektánccso- portja is adott műsort. A vállalkozó iskoláról tanácskoznak A vállalkozó iskola címmel tartanak ma szakmai tanácskozást a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán. Az egésznapos tanácskozást Leitner Sándor főigazgató nyitja meg. Neves előadók közreműködésével tanácskoznak a non-profit szervezetekről és működésükről, az iskolai marketingről és a marketing szemléletű iskolavezetésről, a költségvetési gazdálkodás és a vállalkozás összefüggéseiről és számos aktuális kérdésről. A Táncsics évkönyve A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium vezetése tavaly — felújítva egy nemes hagyományt — jelentette meg az intézmény életéről beszámoló évkönyvet először, mióta a gimnázium 1948-ban megkapta a mostani nevét. E hagyományt felújító kezdeményezés folytatásaként Mihály- falvi László igazgató kiadásában és Reöthy Ferenc igazgató-helyettes, valamint Várnai Károly tanár szerkesztésében most megjelent egy évkönyv a Táncsics gimnázium 1991-1992. iskolai évéről is. Az évkönyv beszámol a tan- testületi értekezletekről, iskolai ünnepségekről és az érettségiről, de megtalálhatók benne a szervezeti élet eseményei is. Nyitott kapuk a műszaki főiskolán A győri Széchenyi István Műszaki Főiskola több új, eddig talán rendhagyónak számító módon szeretné segíteni a felsőfokú tanulmányokra készülő, de tanácstalan fiatalok és szüleik pályaválasztási tájékozódását. Január 14-ével kezdődően minden csütörtökön 10-12 óráig válaszolnak az őket felhívó középiskolások, szülők kérdéseire, 16-18 óráig pedig személyesen is adnak felvilágosítást. A Széchenyi István Műszaki Főiskola nyitott kapuk címmel tart rendezvényt a középiskolásoknak 14-én 10 órától.
