Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. január 12., kedd MENEKÜLTMÉRLEG Százezernél többen A nagyatádi menekülttáborban jelenleg 2100, zömében bosnyák menekült tartózkodik (Fotó: Gyertyás László) A nemzetközi szervezetek elismeréssel beszélnek azok­ról az erőfeszítésekről, ahogyan hazánkban a menekültkér­dést kezeljük. Vajon hány menekült tartózkodik jelenleg Magyarországon? — kérdeztük Morvay Istvánt, a Belügy­minisztérium államtitkárát. Elküldeni is értelmetlen a parlamentet Dr. Sükösd Ferenc alkotmányjogász: ellenőrzési forma a következő választás s Államkötvény­kibocsátás Az idén a múlt esztendőhöz képest várhatóan jelentősen megnő az államkötvény-kínálat. A költségvetés — az ez évi elő­irányzat alapján — 160 milliárd forint értékben bocsáthat ki ál­lamkötvényt. A múlt esztendő­ben a teljes kibocsátás összege 102 milliárd forintot tett ki. Min­dennek elsősorban az az oka, hogy a költségvetés hiányának finanszírozásához a forrásokat a Pénzügyminisztérium egyre inkább államkötvények értékesí­tése révén kívánja előteremteni. A deficit a tervek szerint az idén kismértékben megha­ladja a 185 milliárd forintot. Stollwerck-gyár épül Székesfehérváron Székesfehérváron épül fel 50-60 millió márkás költséggel a világhírű Stollwerck cég ma­gyarországi kekszgyára. A több mint másfél évszázada működő, évi 200 ezer tonna különféle édességet gyártó vállalat har­minc település közül választotta ki jövendő gyárának színhelyéül a dunántúli megyeszékhelyet. Tervei szerint éves termelésé­nek 10 százalékát szeretné ott előállítani. A Székesfehérvár új ipari parkjában, a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet tulajdo­nában levő hajdani szovjet heli­kopterbázis 14 hektáros részén felépítendő 100 ezer négyzet- méter alapterületű üzem kivite­lezését a tavasszal kezdik meg. Diszkontáruházát nyitott a Dunaferr Bevásárlóközpontot nyitott Dunaújváros határában, a 6-os út mentén a Dunaferr Dunai Vasmű. A diszkont jellegű, lég­kondicionált áruházban élelmi­szereket, vegyi és háztartási árukat kínálnak. A termékeket közvetlenül a termelőktől szer­zik be, s igyekeznek kihasz­nálni a barter kereskedelem­ben rejlő lehetőségeket is. Csillárüzem Pásztón Csillárüzemet épít Pásztón az osztrák Eglo Lichten holding és Reviczki Sándor helybeli faipari magánvállalkozó által alapított Fa-Re Kft. A 150 millió forintos beruházással hamarosan elké­szülő üzemben mintegy nyolc­van munkást foglalkoztatnak majd. A tervek szerint később bővítik az osztrák tőkéből fi­nanszírozott világítástech­nikai üzemet, amelyben csillá­rok faalkatrészeit állítja elő — elsősorban külhoni piacokra. Nincs téli primőrtermelés Szinte teljesen megszűnt He­ves megyében a téli, fólia alatti palántanevelés, primőrtermelés. Néhány éve csaknem egymillió négyzetméteren folyt a fólia alatti termesztés, mára azonban jelentéktelen területen hajtatják a növényeket, mivel lassan megfizethetetlenül magas lett a fűtéshez szükséges gázolaj. Nyitott gyógyintézet Ez évtől nyitott gyógyintézet­ként működik a szolnoki MÁV kórház. A tiszántúli vasutas dol­gozók kórháza eddig is besegí­tett a város SZTK-ellátásába, de elsősorban a MÁV dolgozóit ke­zelte. Az intézmény új alapító okirata lehetővé teszi, hogy szabadon fogadjon betegeket, a városban és környékén bár­ki kérheti, hogy a MÁV kór­házba utalják be. A kezelés költségeit a társadalombiz­tosítása az épület fenntar­tását, a műszerek beszerzé­sét a KHVM finanszírozza. — Menekültáramlatról 1988 óta beszélünk. Ekkor indult meg Romániából az a hullám, amely 1991 közepére apadó­ban volt, de sajnos ugyanakkor megindult a jugoszláviai me­nekültek rohama is. Legtöbben horvátok voltak, ezt követték a magyarok, majd a szerbek és a kisebb etnikumok — macedó­nok, albánok. Jelenleg hazánk területén 105-110 ezerre te­hető a menekültek száma, ezeknek 50 százaléka tavaly érkezett Jugoszláviából. — Hol tudtunk ennyi embert elhelyezni? — Öt állandó táborunk van: Bicskén, Nagyatádon, Békés­csabán, Hajdúszoboszlón és Csongrádon, de rövidesen üzemkész állapotban lesz a debreceni fogadóállomás is. Még két kisebb tábort is bére­lünk Siklóson és Mohácson. A táborok képtelenek mindenki befogadására, ezért több mint Évente 1500 hektár erdőt teljesen kipusztít, 5-6 ezer hektárnyi pedig számottevően megrongál a mértéktelenül felszaporított vadállomány. Erről a Budapesten rendezett erdőgazdálkodási konferen­cián esett szó. Mivel a vadászat kiváltsá­gosok szórakozása volt, erről a pusztításról korábban nem il­lett beszélni. Forintban ki sem fejezhető az a kár, hogy — a könnyebb vadászat, az erdő természetes eltartóképessé­gét messze meghaladó vad­szám miatt — meghiúsul az elhullajtott magra, sarjra ala­puló természetes erdőfelújí­tás. A mezőgazdasági bizottság előterjesztésében a földren­dező bizottságok jogállását rendező törvény záradékában mintegy elrejtve szavaztatták meg a képviselőkkel a termé­szetvédelem érdekeivel alap­300 önkormányzatnál, telepü­lésnél — többnyire Baranyá­ban és Csongrád megyében — magánszálláson is több ezer menekült él. — Az ott élők ellátásáról ki gondoskodik? — Ők is a hivatalos szervek ellátási körébe tartoznak, sze­mélyenként minden héten 500 forint élelmezési segélyt kap­nak és további 100 forintot tisz­tálkodási eszközökre. Az ön- kormányzatok a befogadó csa­ládokat támogatják azzal, hogy hozzájárulnak a villany- és gázszámlák fedezéséhez. — Ezek a menekültek — akár a táborokban élnek, akár a magánháztartásokban — szerepelnek valamilyen nyil­vántartásban? — Természetesen, de van egy jelentős kör — elsősorban a szerbekre gondolok —, en­nek a nyilvántartása megoldat­lan. Ők valamennyien a kato­vetően ellentétes rendelke­zést. Ez megengedné a ter­mészetvédelmi területek ma­gántulajdonba adását. A konferencia résztvevői a magyar erdőgazdálkodással kapcsolatos ajánlást vitatták meg. Ebben többek között sürgetik a természetvédelmi és az erdőtörvény soron kívüli, idei elfogadását, azt, hogy a jelenlegi mintegy 1,2 millió hektáros állami erdőtulajdon­ból legalább 1 millió hektárnál ez a tulajdonforma maradjon meg. Az új telepítéseknél na­gyobb részarányt javasolnak az őshonos fajtáknak, így a tölgynek, a csernek, a bükk- nek. A 2000-ig tervezett mint­egy 150 ezer hektár új erdő te­lepítésénél elsősorban a mű­velésből kivont szántókat ve­gye figyelembe a mezőgazda­ság, s ne a természetes gyep­területeket — hívja fel a fi­gyelmet a konferencia. nai behívótól félve jöttek át hozzánk, ezért nem kívánják magukat nyilvántartásba vé­tetni még nálunk sem. Nagy részük rokonoknál, ismerősök­nél lakik, kisebb részük, anyagi lehetőségeitől függően, bérelt szállásokon várja, hogy egy­szer hazamehessen. — A menekültek fogadá­sára, eltartására évente meny­nyit költ a magyar állam? — A költségvetés ebben az évben 1 milliárd forintot költ a befogadó állomásokra, az át­meneti szállások fenntartá­sára, a gyerekek bölcsődei, óvodai, iskolai elhelyezésére, az egészségügyi ellátásra, a rendszeres és rendkívüli segé­lyekre, de ebből fedeztük az egyszeri letelepedési segélye­ket és az állampolgárságért fo­lyamodók lakástámogatási kölcsöneit is. — Az ENSZ milyen segítsé­get nyújt a menekültek ellátá­sához? — Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága ta­valy kilencmillió dollárnak meg­felelő összegre vállalt kötele­zettséget. K. T. A gépkocsi­lopások vissza­szorításáért Az Országos Rendőr-főka­pitányságon tervezik a gépko­csirendszámok és -forgalmi engedélyek megújítását. Erre azért lenne szükség, mert az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a bűnüldözés önma­gában már nem tudja megol­dani a gépkocsilopások szá­mának jelentős visszaszorítá­sát, illetve a forgalmi engedé­lyek hamisításának megaka­dályozását. Egyelőre csak tervekről van szó, megvalósí­tásukhoz még több hónap szükséges. Kidolgozás alatt áll egy olyan új forgalmi enge­dély, amelyet már nem lehet hamisítani. Újdonságként be­vezetnék az úgynevezett tu­lajdonosi lapot, s ez kétséget kizáróan bizonyítaná a jármű tulajdonjogát. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a meglévő új rendszámokat úgynevezett érvényesítő-hite­lesítő címkével látnák el, azaz lényegében felülbélyegeznék. (Folytatás az 1. oldalról) — Éz ügyben gondolko­dóba eshet az alkotmányjo­gász is. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény a rendszerváltás — tehát az alkotmány jelentős módosítása — előtt, 1989 ta­vaszán született. Holló And­rás, az alkotmánybíróság fő­titkára abból indult ki, hogy a népszavazásról szóló törvény tartalmazza a népszavazás alá nem vonható tárgyköröket, ám ebben nem szerepel az országgyűlés feloszlatása. Ebből következik, hogy ha formáljogilag közelítjük a kér­dést, akkor lehet népszava­zást tartani erről. De rögtön hozzáteszem: számos érvet lehet felsorakoztatni az előbbi állítással szemben is. Érvek és ellenérvek — Melyek ezek? — Az alkotmányban az or­szággyűlés megbízatásának megszűnését taglaló esetek között nem szerepel, hogy népszavazással fel lehet szólí­tani a lemondásra. Viszont — az alkotmány rögzíti ezt — az országgyűlés kimondhatja fel­oszlatását megbízatásának megszűnése előtt is, illetve bi­zonyos esetekben meghosz- szabbíthatja mandátumát. — Akkor milyen alapon le­het hát dönteni? — Mérlegelés kérdése, megint nem csupán jogi kér­dés. Az alkotmányjogásznak itt kell megállni: nem szeren­csésjósolni. De minden eddigi pártnyilatkozattól függetlenül el kell mondanom azt, hogy nem túl „szép” megoldás — ismereteim szerint ilyenre is nem volt példa —, ha a nép felszólítja a szabadon válasz­tott parlamentet: menjen haza. A mandátum szabad — A kezdeményezés minő­síthető kollektív visszahívási kísérletnek? — Nem, hiszen megszűnt a visszahívás intézménye. Más a mandátum jellege, a képvi­selők megbízatása is csak négy évre szól. A kérdés az, hogy a választópolgári ellen­őrzésnek lehet-e eszköze a népszavazás. Most úgy tet­szik, a polgárok egy része rá­jött, hogy rosszul döntött. Azt valószínűleg senki sem vitatja, hogy 1990-ben szabad vá­lasztás volt. A szabad mandá­tum alapján pedig az ország- gyűlési képviselő a megvá­lasztása napjától az ország és nem csupán a választókerület érdekében tevékenykedik. Egy ellenőrzési forma van: a következő választás. A döntés az alkotmánybíráké — A jogállamiságra veszé­lyes, ha bármikor visszahív­ható a parlament? — Ha ezt törvénybe iktat­nánk, akkor talán senki sem tölhetné ki a mandátumát, mert nem nehéz százezer alá­írást összegyűjteni. Mint ma­gánembernek nekem sem tet­szik az országgyűlésnek és a kormánynak minden megnyil­vánulása, de az tény, hogy a környező országokat tekintve a miénk az egyetlen stabil kormány. És egy stabil kor­mány sokkal hatékonyabb, mint egy állandóan változó. Ha bármikor visszahívható a parlament, akkor ezzel bizony­talanságot is okozunk. Az or­szággyűlési képviselők néme­lyike vehemensen nyilatkozik ebben a kérdésben. Pedig ez alkotmánybírósági kérdés. Szerintem a trend világos. Vélhetően az alkotmánybíró­sági döntés alapján nem lesz népszavazás. A választások előtt fél évvel nincs is különö­sebb értelme. — A helyzet feladatot is ad az alkotmányjogászoknak... — Szerintem módosítani kell a népszavazásról szóló törvényt, az országgyűlést is a népszavazás alá nem rendel­hető kérdések közé kell so­rolni. Amikor az ellenzéki ke­rékasztal-beszélgetések foly­tak, ki gondolt arra, hogy megkérdőjelezik az első sza­badon választott parlament ténykedését. Senki! De átme­neti korszakban élünk, speciá­lis magyar gondokra kell meg­oldásokat kidolgozni. Lengyel János MUNKATÁRSAT KERESÜNK reklám- és hirdetési tevékenységünk irányítására Feltételeink: felsőfokú végzettség, marketing- és idegennyelv-ismeret, gyakorlat. A szakmai önéletraj­zot tartalmazó pályázatot 1993. január 18-ig kérjük eljuttatni REKLÁMMENEDZSER jeligére (Kaposvár, Pf. 31-re) A pályázatokat bizalmasan kezeljük, s döntésünkről minden pályázót értesítünk. Erdőgazdálkodási konferencia T úlszaporodott a vadállomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom