Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám

1992. december 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Ernyőbank a válság ellen Sántos valóra váltotta tervét Gázhálózatfejlesztés minisztériumi támogatással Alsóbogát gázt kap Somogygeszti, Mernye, Somodor és Szentgáloskér is csatlakozott a gázprogram­hoz, így a településeken rövid időn belül megvalósulhatnak e beruházások. Alsóbogáton nemrégiben kezdték el a gáz bevezetését, jövő év elejére fejeződik be a vezetéképítés. Mikei nyugdíjasok köszöntése A mikei szövetkezet és a he­lyi önkormányzat hét végén köszöntötte — első alkalom­mal közösen — karácsonyi ünnepség keretében a község időseit, nyugdíjasait. Az ün­nepségen az óvodások és is­kolások műsorral kedvesked­tek a vendégeknek. A doni tragédia évfordulójára A Honvéd Hagyományőrző Egyesület Somogy megyei szervezete pályázatot hirde­tett a doni tragédia 50. évfor­dulója alkalmából a túlélők számára. Személyes élmé­nyeiket várják 2-3 gépelt oldal terjedelemben. A zsűri a leg­megrázóbb, leghiteledebb, leghumánusabb jellegű leírá­sokat többezer forintos díja­zásban részesíti, a pályázatok beküldésének határideje: 1993. január 5. Cím: Kapos­vár, Gábor A. tér 1. (Folytatás az 1. oldalról) „Nézzünk szét az ország­ban. Az üzletekben mindent meg lehet vásárolni, van vá­laszték. Narancsot, banánt kapni.” — fogalmazta meg a miniszter. Az igaz, hogy bizo­nyos termékek exportját visz- sza kell tartani, hogy az or­szág ellátása továbbra is biz­tosítva legyen — tette később hozzá — de ezt egyszerűen csak a szovjet csapatok kivo­nulásával indokolta. Mint el­mondta: az oroszok bosszúja miatt — hogy nem vásárolták meg tőlünk termékeinket — került az ágazat válságba. Most már vennének, de most meg nincs mit. „Be kell lép­nünk előbb-utóbb az EGK-ba, de az egy összefonódott banda, nehéz velük verse­nyezni.” — utalt a távlati jö­vőre is dr. Gergácz Elemér. Mint az már többször elhang­zott: a kormány a tulajdonosok szövetkezéseit szeretné látni, ataol a tagok elsősorban nem a termelést, hanem az értéke­sítést, a tanácsadást szerve­zik közösen. Az előrejelzések szerint jövőre 60-70 ezer ma­gángazdaság alakul. A tőke- megtérülés nagyon hosszú, 10-15 százalékos haszon­kulccsal pedig nem lehet ter­melni. Az ágazat legfeljebb nyolc százalékos kamatlábat bírna el. — A bankszakemberek csak jóindulatból nem segíte­nek. Ezért aztán aszontam a Bőd Péternek: ide figyelj, most segíts... — mesélte ízesen a miniszter. — Lesz is egy .föld- jelzálog-hitel intézet, amely a hosszútávú kölcsönöket in­tézi. Amíg azonban a gazem­berek lenyomják a föld árát, a hitelintézet sem állhat föl — magyarázta. A kormány egy „ernyőbank” létrehozásával a mezőgazda­ságot jövőre 4 millárd forinttal támogatja. A Phare-program- ból szintén jut e célra csak­nem 1 millárd forint és még a nyugat-európai fejlesztési banktól is remélhetünk segít­séget. A reorganizációs alap létrehozásával pedig az állam a hitelkamatoknak akár a 75 százalékát is átvállalja. Többen hiányolták azon­ban, hogy a jövő évi banktá­mogatások kapcsán a minisz­ter meg sem említette az ága­zat tavalyi 20 milliárd forintos összveszteségét és nem ecsetelte, hogy a tervezett pénzügyi támogatás mire lesz elég. Dr. Gergácz Elemér sze­rint az alacsony felvásárlási árakért a feldolgozóipar a fele­lős. — A feldolgozóiparba sok gazember épült be és ezek most szívják a vérünket. Ha alacsony az ár, azért, ha ma­gas akkor meg azért húznak hasznot. A kétkulcsos Áfa be­vezetéséről is szólt a minisz­ter. Mint elmondta: a parasz­tok nem értették meg a kor­mány elképzeléseit. Ha ugyanis elfogadják a koalíció javaslatát, akkor most egy te­hén után akár még évi 5 ezer forinttal többet is kaphatnának a tejcsarnokban. Ekkora bevé­teltől estek el tehát a termelők. Az előadást hallva a jelen­lévők kérdések özönével árasztották el a szakembere­ket. Többeknek volt az a vé­leménye, hogy az elvek szé­pek, csak a techinát nem mu­tatja meg senki. Mások egyéni sérelmeiket adták elő a mi­niszternek. Balogh Józsefné kutasi kisgazda elmondta: az átalakulással kapcsolatos tör­vényeket öt jogász ötfélekép­pen értelmezi. A kutasi asz- szony szerint — aki egyben a szövetkezet központjában dolgozik — téesz vezetése jogszerűtlenül járt el és az el­nök is hátráltatja a kárpótlást, így a család a csaknem félmil­lió forintot érő részaránytulaj­donához sem jutott hozzá. Dr. Gergácz Elemér a hoz­zászólások kapcsán az infor­mációhiányt említette fő prob­lémaként, hiszen mint a kutasi példával kapcsolatosan is ki­derült: az asszony visszaköve­teli ugyan a tagi tulajdonát, csak a kiválási szándékát fe­lejtette el bejelenteni. Barna Zsolt (Folytatás az 1. oldalról) Köszöntőjében az államtit­kárasszony hangsúlyozta: a lehetőség, hogy a település gázt kaphatott, megváltoz­tatja majd a lakosság életét. A beruházás megvalósulása azért is nagy dolog, mert Sán­tos társközségként hátrányos helyzetű település volt, inf­rastruktúrával alig rendelke­zett. Környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy egy település gázt használ vagy hagyományos tüzelést. Mivel Sántost a Zse- lic dombjai határolják és köz­vetlenül Kaposvár iparterü­lete mellett fekszik, indokolt is volt a légszennyezés jelentős mértékű csökkentése. A na­gyobb keresztmetszetű veze­ték lefektetésével lehetővé vált, hogy a környező öt apró település — Cserénfa, Gá- losfa, Szentbalázs, Hajmás és Kaposgyarmat — is majd gázhoz juthasson, amint anyagi lehetőségeik engedik. A tervezett beruházás is hat községet érintő közös közte­rületi gázelosztó vezeték, gázfogadó és mérőállomás építését tartalmazta. A környezetvédelmi és te­rületfejlesztési tárca támoga­tást adott a beruházáshoz, miután az elsőfokú környe­zetvédelmi hatóság és a szakmai főosztály is a támo­gatás megítélését javasolta. A 11 millió 800 ezer forintos költség harminc százalékát vissza nem térítendő támoga­tásként adta a tárca a falu­nak. E pénzt a környezet- szennyezésekre kivetett bün­tetésekből képzett alapból fi­zetik ki. A település polgármester­asszonya, Antalné Keresztes Mária elmondta: még az utolsó pillanatban is voltak ké­telkedők, akik számára hihe­tetlenek tűnt, hogy egy kis falu meg tud valósítani egy ekkora beruházást. A képviselő-testü­let tudta, hogy 50 ezer forint­nál többet nem kérhetnek a lakosságtól. Az építő közös­ség 144 tagjából 123 igényelt OTP-hitelt, négy rászorulónak kamatmentes kölcsönt adott az önkormányzat. A gázveze­téket úgy építették meg, hogy az, aki most anyagi gondjai miatt nem tudta vállalni a költ­ségeket, később bármikor be­köttethesse házába a gázt. ' T. K. írd le a neved, s megmondom ki vagy Grafológus-közgyűlés Kaposváron Horgász-halász érdekek a Balatonnál Harmincmillió a vízbe Szentmise Kapos­szerdahelyen A kaposszerdahelyi temp­lomban tegnap a hagyomá­nyos karácsonyi muzsikával köszöntötték a településen élőket. A szentmisén a szen­nai általános iskolások betle- hemezést mutattak be, a ka­posszerdahelyi diákok pász­torjátékot adtak elő. Karácso­nyi dalokkal, énekekkel kö­szöntötte a megjelenteket a helybeli férfikar. Karácsony a börtönben A Kaposvári Büntetés-vég­rehajtási Intézetben hagyo­mány a meghitt hangulatú ka­rácsonyi ünnepség. Az idén szombaton a délutáni órákban tartották a fenyőünnepet, ame­lyen részt vettek lelkészek, rabok, a börtön vezetői. Az egyházak képviselőinek az ünnephez kapcsolódó szavai után a Kaposvári Tanítóképző Főiskola közművelődési cso­portja a Csíksomlyói passióból mutatott be részleteket. Kiállítások a múzeumban A Rippl-Rónai Múzeumban az alábbi kiállítások látogatha­tók: Fejezetek Somogy nép­rajzából, Múzeumi Galéria, Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő képeiből, Válogatás a mú­zeum képzőművészeti gyűj­teményéből, Vásárhelyi Mű­hely a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum anya­gából, Balatonboglár és kör­nyékének régészete, Széche­nyi Zsigmond emlékkiállítás. December 23-január 1 között kiállításaik zárva lesznek. Darányi találkozó Darány nyugdíjasait látta vendégül szombaton a község önkormányzata. A több mint 250 idős ember karácsonyi ajándékot kapott. Közremű­ködtek a barcsi zeneiskola ta­nulói, a darányi általános is­kola kisdiákjai mutatták be a betlehemi játékot. (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlésen sor került a há- romévenkét esedékes vezető­ségválasztásra, valamint az el­múlt évben végzett munka érté­kelésére. Dr. Tamás Lajos titkár beszámolójában többek között az intenzív grafológiai tanfolya­mok fontosságáról szólt, s arról, hogy ezeknek köszönhetően egyre többen érdeklődnek az írástudomány iránt. A társaság­nak több csoportja van már or­szágszerte, s jól működik ifjú­sági szervezetük is. — Ma már nemcsak az a fel­adat, hogy bebizonyítsuk, a gra­fológia tudomány. Mivel egyre nagyobb szerephez‘jut a gazda­ságban, a vezetőkiválasztásban A Lengyeltótiban élő Károlyi István és családja igazán ne­héz helyzetbe került. Házuk még javában várja a befejezést, három gyermekük közül kettő folyamatos orvosi kezelésre szorulna, ám mind­két szülő elveszítette a mun­kahelyét. A polgármesteri hi­vatal és a lengyeltóti nyugdí­jasok egyesülete javaslata alapján első alkalommal hoz­zájuk látogatott el Dr. Ilkei Csaba országgyűlési képvi­selő, aki — mint ismert — az éhségsztrájkot követően ígéretet tett arra, hogy képvi­selői tiszteletdíjának egy ré­szét minden hónapban egy létminimum alatt élő több- gyermekes család megsegí­tésére fordítja. A lengyeltóti önkormányzat környezettanulmánya 14 ezer forintban állapította meg a' rá­stb., minél több tudományos igényű munka publikálására lenne szükség. A társaságot többek között az AB-Generali, a Magyar Hitel­bank, a pécsi Konzum áruház támogatja, s veszi igénybe rendszeresen munkájukat. Egyre több vállalat kér írás­elemzést, előadásokat szak­embereiktől. Azonban — mint elhangzott — nyugaton to­vábbra is jóval nagyobb teret kap ez a tudományág. Ez vilá­gosan kiderült az ősszel Pécsen megrendezett grafológus-világ­konferencián. Az elnökasszony elmondta, Kaposváron tavasz- szal intenzív grafológiai tanfo­lyamot indítanak. N. L. szorultság mértékét: ezt az összeget adta át Ilkei úr a hét­végén, némi karácsonyi aján­dékkal kiegészítve a gyerekek számára. A három gyerek — Pisti három éves kora óta szívbetegséggel küszködik, Gergő izomsorvadásos — megilletődötten vette el a kép­viselőtől a csokoládékat. A szülők — látszott rajtuk, nem szoktak segítséghez — zavar­tan köszönték meg a pénzt, aminek — mint mondták — több helye is lenne. Az új ház berendezése még hiányos, a gyerekek szobájában csak fekvőhelyek és egy íróasztal. A kisebbik fiú az anyja cipőjében jár, s gyermeki bá­torsággal adta elő: öt éve sze­retne már eljutni az állat­kertbe. A képviselő elmondta: segí­teni jött, bár tudja, hogy ez a (Folytatás az 1. oldalról) Somogy is érdekelt azon­ban a zalai rész, halasításá- ban: Keszthely közelében összesen 5,3 vagon pontyot és 28 ezer süllőt telepítettek — bővebb lesz így a zsák­mány a szentgyörgyi, bala- tonmáriai és herényi partsza­kaszon. Mindezt a hét végén összegezték, a Balatoni Koor­dinációs Bizottság számveté­sén, Siófokon. Somogy, Zala, Veszprém megye IB-titkárai, il­letve a horgászszövetség képviselői vettek részt a vitán, Száler Endre beszámolóját követően. A Balatoni Halgaz­daság vezetői: Baráth István vállalati biztos, Szakái Tamás és Szabó István igazgató is­mertették a halgazdálkodás, a támogatás nem jelent végle­ges megoldást. Ma Magyaror­szágon kétmillióan élnek a létminimum alatt, s újabb 2,5 millió a létminimumon. A sza­vazatukat elfogadják, szeret­nek hivatkozni rájuk, de a problémáikhoz nem ereszke­dik le a hatalom. A bicskei éh­ségsztrájkkal,,a LAET (Létmi­nimum Alatt Élők Társasága) telepítés és visszafogás ada­tait, a nehézségeket. Ellent­mondásos volt az év; elhúzó­dott az őszi haltelepítés is — ezt jövőre „szűkíteni” kell. A süllő-utánpótlás, ivadék­nevelés, a Kis-Balaton gond­jait éppúgy elemezték a több mint négyórás tanácskozá­son, mint az ökológiai problé­mákat és a jövő évi terveket. A BHG-Mohosz tárgyalásokon egyeztették a célszerű változ­tatásokat. A növekvő költsé­gek miatt drágul a horgászat is: a Balatonon az éves területi engedély 1993-ban 1000 fo­rint. S ezt — mint Czakó Bélá­tól, a Mohosz ügyvezető elnö­kétől megtudtuk —, még 25 százalékos áfa is terheli. Csukát és főleg süllőt telepí­tenek jövőre is az angolna he­munkájával talán sikerült rá­döbbenteni a kormányt szoci­álpolitikája, szegénységpoliti­kája hiányosságaira. Valencsik Ferenc, a LAET elnöke hozzátette: eddig mintegy 50 ezer választópol­gár írta alá azt, hogy nép­szavazás elrendelését köve­teli az országgyűlés feloszla­tása és az új előrehozott vá­lyett; ez utóbbi halfaj visszafo­gását folytatják. Az idén egyébként 460 tonna angolnát fogtak ki a Balatonból, s he­lyére csak őshonos halat tele­pítenek. Ezt erősítette meg a tanácskozáson Varga Gábor, az FM osztályvezetője is. A tó vízszintjének szabályozását a vízügyi kirendeltséggel egyez­tetik. Közősék a horgász-ha­lász érdekek, a teendők a víz- és a vagyonvédelemben is: az orvhalászat is még mérhetet­len károkat okoz. A Balatont óvni kell — na­gyobb figyelmet fordítva á horgászturizmusra, s többféle szempontot figyelembe véve készítik a terveket. Ezt szol­gálta a Balatoni Koordinációs Bizottság számvetése is. Kurucz Ferenc lasztások kiírása érdekében. Bármi várható is a jövőben, legalább ennek az egy csa­ládnak egy kis időre némileg könnyebb lett a helyzete. Egy kis vissza nem térítendő re­ményt kaptak, s a karácsonyi műsort már ezzel a reménnyel nézhetik. Igaz csak fekete-fe­hérben. Nagy László Ilkei Csaba egy lengyeltóti családot segít Vissza nem térítendő remény Egy családnak könnyebb lett a helyzete (Fotó: Kovács Tibor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom