Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. december 21., hétfő A Lehel sikere A Lehel hűtőgyár teljesítmé­nye rácáfol a nyugati multik ke­let-európai szerzeményeinek ál­talában kiábrándító tapasztala­taira. A céget az Elektrolux vá­sárolta meg tavaly, s idén a pro­fit már kilencszázötven millió fo­rintnak ígérkezik. A cég meg­szabadult a marginális tevé­kenységektől, másfél év alatt harminckét százalékkal csök­kentették a munkaerőt és taka­rékosan bánnak az anyaggal. Tűzoltóság '92 „Kiemelkedő” évet zárt a tűz­oltóság. Egységeik mintegy negyvenezer esetben vonultak ki. Idén százhatvanhét polgári személy és egy tűzoltó vesztette életét a tűz következtében. Sú­lyos gondokat okozott a rossz minőségű, régi gumiabroncsok gyakori meggyulladása, a ve­szélyes anyagok szállítása, amelyet vállalatok, magánsze­mélyek törvénytelenül végeztek. Fejlesztési társaságok Várhatóan kedden írják alá azt a szándéknyilatkozatot az érintettek, amely alapján 1993 első negyedévében létrejöhet a Dél-alföldi Regionális Fejlesz­tési Társaság. Erről nemrégiben döntött az AVÜ igazgatótaná­csa. A fejlesztési társaságokat a gazdaságilag elmaradott terüle­teken az élénkítés érdekében hozzák létre. 100 milliós útépítés Ausztria legnagyobb építői­pari vállalkozása, a Bau Holding fél milliárd schilling befektetés­sel, ötvenegy százalékos része­sedéssel vásárolta meg még májusban a hét legnagyobb magyarországi közúti építő vál­lalatot. Nemrégiben kilencven százalékos részesedést szer­zett a vegyes vállalatban. Világ­banki megrendelésre az észak-magyarországi térségben összesen 100 millió forint értékű útépítő munkát végeztek el. Konferencia a gazdasági recesszióról A gazdasági recesszióról és a gazdaságpolitikai alternatívákról rendezett konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság. A vitát megelőzően a pénzügyi kor­mányzat, gazdaságkutatással foglalkozó szervezetek és bankszakemberek tartottak elő­adást a magyar gazdasági re­cesszióról és a kilábalás módjai­ról. Brit adószedők Az angliai Lichfield tanácsa nem ismer lehetetlent: fekete- Afrika legmélyén, a nigériai dzsungel kellős közepén felku­tatta Nick Coad lichfildi lakost — aki két hónappal előtte utazott környezetvédelmi expedícióra —, és behajtotta rajta a harmin­chét font hatvanhárom penny községfejlesztési fejadóhátralé­kát... Közgyűlés: elnapolva A diósgyőri DIMAG Rt köz­gyűlését nagy várakozás előzte meg, mivel híre kelt, hogy lemond Klicsu András, az rt tulajdonos-vezérigazga- tóia, és módosítani szándé­koztak az alapszabályt is. Azonban elnapolták a közgyű­lést, okot nem neveztek meg. Üzlet volt a siófoki üzletház — A Postabank bank és ta­karékpénztár, Siófokon vi- szont-vállalkozóként lépett föl: felépített egy üzletházat, s ebbe rakta bele saját fiókjait. Úgy ítéltük meg, hogy itt a vá­ros igazi centrumában van egy lehetőség arra, hogy a bank finanszírozásával Üzlet­Varga Iván központ épüljön. Kihasznál­tuk, hiszen nem áll távol tőlünk a vállalkozói tevékenység — mondta Varga Iván a Posta­bank vezérigazgató-helyet­tese. — Miért éppen Siófokot választották? Tény, hogy a megyeszék­hely, Kaposvár sokkal na­gyobb ügyfélkört adna. A fiók létesítés azonban szoros ösz- szefüggésben volt az üzlet- központ építésével: hogy itt legyen helye egy bankfióknak is. — Kikre számítanak? — Elsősorban arra a kö­zépvállalkozói körre, amelyik elég mozgékony ahhoz, hogy ebben a nagyon nehéz piaci környezetben az új impulzu­sokra nagyon gyorsan reagál­jon. Tehát ru­galmas a szervezete a profilja, de van kellő tő­keereje fede­zete arra, hogy hitelké­pes legyen. Számítunk a kisvállalkozói körre is, ame­lyik az úgyne­vezett köz­ponti konst­rukciók kere­tében, tehát hitel, vagy ja­pán típusú starthitel, ke­retében kíván kölcsönt fel­venni, és ké­pes olyan pro­jektet letenni az asztalra, amely megfe­lel a kritériu­moknak. Mi alapvetően nem a nagyságból indulunk ki, hanem a vállalkozói ráter­mettségből. Ugyanezt várjuk egy közepes vagy nagyválla­lattól is, ha hozzánk fordul, s azt vizsgáljuk, hogy termelése piacképes-e? Hiszen keres­kedelmi, — tehát rövidlejáratú — hitelt nyújtunk amelyhez fontos, szükséges, de nem elégséges, hogy vagyoni biz­tosítéka legyen a vállalkozás­nak. — Milyen banki szolgálta­tásokra számíthatnak az önökhöz forduló ügyfelek? — Nemcsak a belföldi ma­gánszemélyek, hanem a kül­földiek is nyithatnak itt deviza- számlát. Tejeskörű a vállalati szolgáltatás is, beleértve a nemzetközi műveletekkel kapcsolatos teendőket, úgy, hogy ebbe bekapcsoljuk a pesti központot. Mivel a Pos­tabank osztrák-magyar pénz­intézet, van referenciája, kül­földön nem is rossz, tehát sok bankszolgáltatásra képes és széles nemzetközi kapcsola­tokkal rendelkezik. — Nem gondolja, hogy mindehhez kicsi lesz a sió­foki bankfiók? — Most egyelőre azt kell megtudni, hogy milyen a valós igény egy új bank szolgáltatá­sai iránt Siófokon. A mi üzlet- politikánk az, hogy soha ne tervezzünk akkora bankfiókot, amely a forgalom hiányától szenved. Nálunk akkor egészséges a banküzem, ha egy kicsit feszített a munka­tempó. A Postabank Magyar- országon a hatodik legna­gyobb pénzintézet 1200-1300 fővel dolgozik, miközben a többi nagyságrendileg nem sokkal nagyobb pénzintézet­nél bő ezerrel több a munka­társ. Nálunk mindenki a nor­mális munkakörülmények biz­tosítása mellett, a nyolc órá­ban maximálisan leterhelt. Ha olyan sikeres lesz a siófoki bank, hogy a szolgáltatások iránti igényt nem tudjuk kielé­gíteni ennyi emberrel, ilyen he­lyen, akkor érkezik el az ideje a bővítésnek. — Siófok polgármesterét megválasztása óta nem di­csérték annyit, mint ameny- nyit ön dicsérte amikor fel­avatta az üzletházat és a bankfiókot. Ilyen jó volt az együttműködés a beruházás során? — Igen. Azért is dicsértem ennyire a polgármestert, mert egyfajta bíztatást is szerettem volna adni, mint bankár, hogy ezen az úton haladjon tovább a város, hangsúlyosabb le­gyen a vállalkozói szemlélet. Ehhez a bank mindig pénz­ügyi partner lesz. Tehát a köl­csönösség és a kölcsönös ha­szon alapján, ez dicséret, bíz­tatás volt. — Ez a siófokiaknak szól csak vagy a Balaton-parti- aknak esetleg a somogyiak­nak is? — Az egész országnak szól. Mindenütt, ahol önkor­mányzati vezetőkkel tárgya­lunk ezt ajánljuk együttműkö­désként. Egyetlen városnak sem szabad a kizárólag az úgynevezett közpénzekre ha­gyatkozni: a fejlesztésnél, azokat a potenciális és tőke­A siófoki üzletház belső ud­vara erős befektető partnereket kell megtalálni, akik hajlandók üz­leti alapon befektetni bármely város termelő infrastruktúrá­jába. — A Postabank elképze­lései között szerepel-e újabb somogyi beruházás? — Egyelőre nem. Az a felada­tunk, hogy ennek a projektnek a végelszámolását elkészítsük. Ezután gondolkozhatunk arról, hogy érdemes-e újabb, a me­gyét, vagy más megyét érintő vállalkozásba .fogni. Az utca azonban kétirányú: elindulhat az önkormányzatok részéről is a kezdeményezés, hogy van pél­dául egy területük lehetőségek­kel, amely finanszírozó partnert igényel. Mi tárgyalópartnerek vagyunk mindenben. Az utolsó visszaszámlálás ITT A VANYA! Ez volt az utolsó nap. Az adótörvény ugyan december 20-ra hozta előre a gazdálkodó szervezteknek azt a köte­lességét, hogy befizessék az éves adójuknak legalább 90 százalékát, „előleg” gyanánt. Tekintve, hogy 20-a va­sárnap, a hétfői átutalás már késésnek számít — tehát az utolsó banki napon, pénteken elment az átutalás... Gazdálkodó szervezetek­nek minősül minden gazda­sági társaság, függetlenül a cégformától: tehát a gmk-tól egészen a nagy részvény- társaságokig mindenkire áll ez a rendelkezés. Tulajdon­képpen a törvény a teljes adóbefizetést írja elő, de ha a mostani befizetéssel együtt az előleg nem éri el a fizetendő adó 90 százalékát, akkor az Adóhivatal bírságot szab ki. Az egyéni vállalko­zók, ha negyedévenként fi­zettek adóelőleget, szintén kiegészítik az előleget, lega­lább 90 százalék erejéig. Terhes közterhek Tulajdonképpen érthető a törvény szigora. A társasági adó összege évről-évre csökkent az utóbbi években. 1990-ben még 151 milliárd forint adót kellett befizetni (365 milliárd adóalap után). Ez az adóalap egyre csök­kent. Az 1993-as adóbevétel már csak 81 milliárd lesz az előjelzések szerint (203 mil­liárd forint adóalap után). Mint az egyik adóhivatali ve­zető megfogalmazta: „abban már elértük a nyugatot, hogy a gazdálkodó nálunk sem az adózás előtti eredmény nö­velésében, hanem a költ­ségszint magasan tartásá­ban érdekeltek.” Magyarán: a cégek érthe­tően költségnek számolnak el mindent, amit csak lehet. Ez világszerte így van, nem valami különlegesen magyar sajátosság. Az már igen, hogy ilyenkor, adófizetés tá­ján szokta volt összeado­gatni a vállalkozó, hogy mennyi közterhet kénytelen fizetni. S amikor számba ve­szi az adót, a társadalombiz­tosítást, a helyi adókat, a ki­fizetett pénzekre rakódó személyi jövedelemadókat, elképesztő nagy szám jön ki: a közteher mindenestül, el­érheti — sőt még meg is ha­ladhatja — a tiszta bevétel 90 százalékát (a cég nagy­ságától, munkaintenzitásá­tól, az alkalmazottak számá­tól és fizetésétől függően). S ilyenkor a vállalkozó első­sorban az adóhivatalt szidja, pedig a tortából a nagy sze­letet a társadalombiztosítás kapja. Kapcsolt vállalkozás Ettől az évtől kezdődően az adóhivatal élénk érdeklő­dést mutat az úgynevezett kapcsolt vállalkozásokat iránt is. A kapcsolt vállalko­zást a számviteli törvényből ismertük meg. Eszerint kap­csolt vállalkozásról beszé­lünk, ha két cég közül az egyik jelentős tőkerészese­dés mondhat magáénak a másik jegyzett tőkéjéből, s döntő ellenőrzést gyakorol felette. Ebbe a körbe minden cég­forma beletartozik, nem csak a jogi személyiségűek! A törvény szerint 1995-től úgynevezett konszlidált mér­leget kell az ilyen vállalko­záscsoportoknak képezniük, vagyis összevontan kell te­kinteni őket, mintha egyetlen cég lennének. Addig is az adóhivatal előszeretettel fogja ellenő­rizni, hogy eme cégek egy­más közötti üzleteikben nem alkalmaznak-e az átlagosnál alacsonyabb vagy maga­sabb árakat. Az ellenőrök fi­gyelme kiterjed majd a szol­gáltatásokra, de még az egymásnak nyújtott kölcsö­nökre is. A cégek könyvelői mostanában már az évvégi leltárra készülnek fel. Az éwégi mérleget ugyanis tételes adatokat tar­talmazó leltárral kell elátá- masztani. Ha a vállalkozás az év közben a beszerzé­sekről és a felhasználások­ról folyamatosan gyűjtögette a bizonylatokat, akkor nem kell tételes leltárt készítenie — ellenkező esetben azon­ban igen. Akkor a december 31-i nappal bizony tételes, mennyiségi adatokat tartal­mazó leltárt kell készítenie. Akkor is ezt kell tenni, ha az árukészletek csak értékükön szerepelnek könyveinkben — melléjük kell írni a valódi mennyiségeket is. Tartozik követel Nagyon fontos, hogy gon­doljunk a követeléseinkre is. A kintlevőségeket az adóhi­vatal akkor fogja jövőre el­ismerni behajthatatlannak, ha az idén mindent megtet­tünk a követelés megszer­zésére, inkasszózásra, de ezt meg is kell tenniük még decemberben. Ahhoz tehát, hogy a karácsonyt a vállal­kozók és a kis cégek tulaj­donosai nyugalomban és békében tölthessék, nagyon sok dolgot kell elvégezni né­hány nap alatt. Ennek egyik jele ma a bankoknál a sor- banállás. Sós Péter János Csatlakozás az európai kutatói hálózathoz Magyarország hamaro­san csatlakozik az Európai Multi Protokoll Gerincháló­zati Szolgálathoz (Euro­pean Multi Protocol Back­bone Service — EMBP). A rendszer 18 európai ország egyetemei és kutatóintéze­tei között biztosít kapcsola­tot. A hálózatot Európán be­lül üzemeltető Holland Pos­tai és Távközlési Vállalat (PTT Telecom Nether­lands) és a Magyar Távköz­lési Részvénytársaság szerződést írt alá a szolgá­lathoz történő csatlakozá­sáról. A projektet az Euró­pai Közösség finanszírozza a Phare-program kereté­ben; a munkálatok 1993 végéig tartanak, s erre 1,5 millió ECU-t irányoznak elő. A PTT Telecom a közeljö­vőben a többi négy kö­zép-európai országot is be­kapcsolja a hálózatba. Ma- gyaroszágon az egyeteme­ket és a kutatóintézeteket kapcsolják össze európai partnerintézeteikkel. A Budapesti Műszaki Egyetem és az MTA Sztaki közvetlenül kapcsolódik a Matáv Rt-nél telepítendő adatátviteli központra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom