Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. december 16., szerda Veszprém megye kitüntetettjei Veszprém Megye Érdemrendjét adták át — első alkalommal — tegnap délután ünnepélyes külsőségek között a szomszédos megye négy kiválóságának, a közgyűlés döntése szerint. Köztük van Csermák József a helsinki olimpikon, világbajnok, aki elsőként dobta túl kalapáccsal a bűvös 60 méteres határt, valamint Fonay Tibor állami-díjas tanár. A kiváló pedagógus szakember Fonyódon született, de munkássága Veszprém megyéhez kötődik; nevéhez fűződik a badacsonytomaji Egry József Múzeum létrehozása is. Kelet-nyugati expóra ötezer meghívó Megkezdték a II. kelet-nyugat nemzetközi kiállítás és vásár meghívóinak kiküldetését Nyíregyházáról: január végéig Európa és a Távol-Kelet országaiba háromezer angol, illetve német nyelvű meghívót juttatnak el. A hazai gyárak, vállalatok, szövetkezetek, gazdasági társaságok, valamint vállalkozók közül kétezren vesznek részt a nyírségi árubemutatón június elején. A kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok erősítését szolgáló kiállításra és vásárra a szervezők sok résztvevőt várnak. Mindenképpen szeretnék megdönteni a második árubemutató csúcsát, amikor 162 hazai és 86 külföldi kiállító volt jelen, s az expót látogatók száma megközelítette az ötvenezret. Megbeszélik a további rendszeres együttműködés részleteit is. Kekszgyárat épít a Stollwerck hazánkban Székesfehérvárott építik fel — valószínűleg — a Stollwerck cég kekszgyárát. A több mint másfél évszázada működő, évi 200 ezer tonna édességet — kekszet, csokoládét stb. — gyártó cég termelésének egyti- zedét akarja Magyarországon előállítani. A tervek szerint mintegy 50-60 millió márkás költséggel 600 dolgozót foglalkoztató, 100 ezer négyzetméter alapterületű gyárat épít. Az építkezést a jövő tavasszal, a termelést pedig egy év múlva akarják megkezdeni. Új államkötvény az értékpapír-piacon A Magyar Nemzeti Bank aukciót hirdetett új államkötvény kibocsátására — a Pénzügyminisztérium megbízásából. Ajánlatot csak bankok és brókercégek tehetnek, más befektetők a brókercégeknek adott megbízással közvetve vásárolhatnak az államkötvényekből. Az aukción elfogadható minimális árfolyam 99,7 százalék. A lakosság számára az új állampapírt december 18-án hozzák forgalomba. Az államkötvény össznévértéke 30 milliárd forint, alapcímelete 10 ezer forint, a futamideje két év. 600 Philips-készülék mozgássérülteknek Testi fogyatékos gyermekek oktatásával foglalkozó hat iskolát ajándékozott meg speciális nyelvoktató készülékkel a Philips cég. A berendezések lehetővé teszik a látás- és mozgás- sérült gyermekek eredményes tanítását. 7,7 millió forint értékben 600 készüléket adtak át az iskolák képviselőinek. A Philips cég máskor is nyújtott segítséget a magyar gyermekeknek; ilyen volt például, hogy tíz játszóteret tettek rendbe az országban, s ma is figyelemmel kísérik ezek állapotát. KÁRPÓTLÁSI JEGYEK A TŐZSDÉN Több mint 376 ezer vagyoni kárpótlási ügyben hoztak határozatot az Országos Kárpótlás- és Kárrendezési Hivatalban a múlt hónap végéig. Ez 129 milliárd forint összegű jegyet, illetve egymilliárd forintnyi kárpótlási utalványt jelent. A Budapesti Értéktőzsdén már bevezették a kárpótlási jegyeket. A tőzsde alapvető érdeke, hogy a kárpótlási jegyek jól szerepeljenek a nyilvános értékpapírpiacon, ezért folyamatos kapcsolatot tart fenn az Állami Vagyonügynökséggel, illetve az Állami Vagyonkezelő Rt-vel. Törvény adhat biztonságot az állattenyésztésnek Zsugorodik a hazai piac Dr. Széles Gyula: Az okok nem mai keletűek, de megoldani most kell — Tudósok a lehetőségekről (Folytatás az 1. oldalról) — Elég, ha arra utalok, hogy az állattenyésztést 4,2 millió hektár mezőgazdasági terület, 2,6 millió hektár szántó szolgálja, 70-72 milliárd forint értéket képvisel az ágazat, és manapság különösen nem mellékes az sem, hogy mintegy kétmillió embernek jelent munkaalkalmat. Különösen nagy gondnak tartom, és erről, sajnos, kevés szó esik — hangsúlyozta dr. Széles Gyula —, hogy számottevően zsugorodik a hazai piac. Az utóbbi három évben a főbb állati termékek iránt harminc százalékkal mérséklődött a hazai fizetőképes kereslet, a jelenlegi árakon számolva ez 120-130 milliárd forintot jelent. Ez az igazi piacvesztése a mező- gazdaságnak! — Ugyanakkor élelmiszereket importálunk, sokak számára elérhetetlen árú sajtokkal találkozunk a boltokban. — Nagy hibának tartom ezt, kivált az ország mai helyzetében, amikor devizabeszerzési problémáink vannak. Egyszerűen szükségtelen olyan alapvető élelmiszereket behozni, amelyeket itthon kiválóan meg tudunk termelni. Visszavezethető ez arra, hogy nem szabályozott az élelmiszeripari termékek importja, nincs import- védelmi rendszer. És persze, hogy drágák ezek a termékek, hiszen megjelenik bennük a szállítási költség, a vám, a raktározás, amit végülis a fogyasztónak kell megfizetni. — Mit tehet ebben a helyzetben a tudomány? — A mi feladatunk egyrészt az, hogy feltárjuk azokat a tényezőket, melyek ide vezettek, másrészt kialakítsunk valamiféle állásfoglalást a jövőre vonatkozóan. Az okokat illetően — ahogy ez a vitaülésen is elhangzott — világos, hogy nem mai problémákról van szó. A magyar állattenyésztés fejlődésére az utóbbi évtizedekben ellentmondásos tényezők hatottak. A hetvenes években az érdekeltség oldaláról ösztönözve megindult egy növekedés, amely a nyolcvanas évek elejére jól mérhető fejlődést hozott. Aztán a fejlődés lelassult, és 1986-tól fokozatosan, majd mind jobban a hanyatlás jelei mutatkoztak. Mindennek természetesen gazdasági, pénzügyi okai vannak. Az agrárolló például drasztikus mértékben szétnyílt; 1991-ben 40 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban használt anyagok, eszközök ára, ugyanakkor az állati termékek felvásárlási ára 1 százalékkal csökkent. Mivel az állattenyésztésben lassú a működő tőke megtérülése, szinte törvényszerű, hogy megindult az állomány felszámolása. Ha egy gazdaságban egy tehénnel kevesebb van, az nyomban 60-80 ezer forint mobil pénzt jelent a gazdálkodónak. De lehetne sorolni, hogy milyen veszélyesen módosult a hitelállomány struktúrája, miként keletkezett óriási hasa- dék a nagyüzemi és kisüzemi termelés gazdasági érdekeltségen alapuló, hasznos szimbiózisán. Ki veszi át ezt a szerepet? Ki lesz az integrátor? — Ön szerint ki? — A mi meggyőződésünk szerint feltétlenül olyan helyzetbe kell hozni a nagyüzemeket, hogy ezt az integrációs kapcsolatot nemzetgazdasági érdekből fenntartsák. Elengedhetetlen a biológiai alapok megújítása is, elsősorban a minőség, a piacképesség irányába. Nyugat-Európában kvótarendszer van, de a termelő jóelőre tudja, ha a mennyiségi és minőségi kívánalmaknak megfelel, milyen árat kap termékéért. Megengedhetetlen, hogy most, december közepén egy termelő ne tudja, hogy jövőre milyen ára lesz a tejnek! Az agrárpiaci rendtartást, amelynek lényeges eleme a termelő biztonsága, érdekvédelme sürgősen meg kell alkotni! Szükséges az ágazat működését jogilag szabályozó állattenyésztési törvény megalkotása is. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, ami nálunk folyik, hogy a Földművelésügyi Minisztérium politikai csatározások színhelye, ahelyett, hogy a termelők érdekében történő, elfogulatlan gazdasági szabályozásokon dolgoznának! Ezeket a körülményeket elemeztük a bizottsági ülésen és a helyzet katasztrofális romlásának megakadályozása érdekében alakítottuk ki javaslatainkat, egységes állás- foglalásunkat. Vörös Márta Drága lesz az egészségügy annak, akinek nincs biztosítása Kórházi tarifatáblázat Kaposváron és Mosdóson Megfizethetetlenül drága lesz az egészségügyi ellátás annak, akinek nincs biztosítása. Kaposváron egy vesekőzúzás például 35 ezer forintba kerül. Egynapi ápolásért 7 ezer forintos számlát állítanak ki. A hidegzuhany — amely a részegek detoxikálását szolgálja — 3 ezer forint lesz. Mindezt az a tarifatáblázat tartalmazza, amelyet a megyei kórházban, illetve a mosdósi szívkórházban állítottak össze. Fizet a biztosított is A társadalombiztosításról szóló törvény köti az egészségügyi szolgáltatások igény- bevételét bizonyos esetekben térítési díj fizetéséhez. A kormány rendeletben szabályozta a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat és térítésük módját. Csak részleges térítési díj fizetése mellett lehet igénybe venni az ellátást, akkor, ha attól nem lehet az állapot javulását várni, és akkor is, ha nem szolgálja az állapotromlás megelőzését. Részleges térítési díjat kell fizetni akkor is, ha az orvosi beutalóval igénybe vett vizsgálatra és gyógykezelésre — saját kezdeményezésre — a beutalás szakmai rendjétől eltérő szakkonzílium és fekvőbeteg-ellátó intézmény keretein belül kerül sor. Ugyancsak részleges díj jár az egészségügyi intézmény tartós ápolásra kijelölt részlege által nyújtott nem egészségügyi ellátásért, ha a tartós ápolást nem orvos ajánlotta. Fizetni kell a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközöktől eltérő, orvosi ajánlás szerinti fogpótlásokra és fogszabályozó készülékekre. A szolgáltatásokért fizetendő térítési díj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg. Akik a biztosításból kimaradnak, azoknak az ellátást teljes egészében meg kell térí- tenük. Az egészségbiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatásokat is csak teljes térítés mellett lehet igénybe venni. Ezeket a jogszabály tételesen felsorolja. Például: orvosi beutaló nélkül saját kezdeményezésre történő vizsgálat, gyógykezelés, esztétikai plasztikai sebészeti eljárás, orvosi ajánlás nélküli porcelán, nemesfém fogpótlások, orvosi javaslathoz nem kötött gyógyfürdő-szolgáltatások, nem orvosi javaslatra végzett meddővé tétel stb. Csak meghatározott térítésért végezhetők el a jogi és a jogi személyiséggel nem rendelkezők által kezdeményezett vizsgálatok. Például: orvosi szakértői vizsgálatok és szakvélemények, orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat, véralkohol-vizsgá- lat, látlelet, részeg detoxiká- lása stb. A térítési kötelezettséget a szolgáltatás igénybe vétele előtt közölni kell. A díjtételeket az adott intézmény szabályzatba foglalja, és bemutatja fenntartójának. A Kaposi Mór Megyei Kórház, valamint a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház a megyei önkormányzat fenntartásában működik, így a díjtáblázatot a megyei közgyűlésnek bemutatta. Ennek néhány tételét az alábbiakban ismertetjük. Nincs olcsó beavatkozás A megyei kórházban a nem biztosított személyeknek egy ápolási nap költsége az intenzív osztályon és a koronáriás őrzőben 15 ezer forint, általános osztályok egyágyas szobájában 7 ezer forint. A kismű- tét díja 3500, a közepes műtét 10 ezer, a nagyműtété 30 ezer, a különleges műtété pedig 60 ezer forint. A nem biztosítottak szövődménymentes legolcsóbb szülése 15 ezer forint. A legdrágább, amelyhez műtét és általános vagy regionális érzéstelenítés is tartozik: 50 ezer forint. Egy terheléses EKG 2 ezer forint, egy próba- reggeli-vizsgálat 500 forint. Egy gyomorröntgen 2200, a vesekő-zúzás ára pedig 35 ezer forint. A kegyeleti szolgáltatások között a halott öltöztetése, borotválása 1000, boncolása 10 ezer forintba kerül. A mentő kilométerenként 70 forint A mosdósi kórházban az intenzív szobai ellátás egy napra 10 ezer forintba kerül, egy teljes allergológia bőrteszt 2 ezer forint. Ennyibe kerül egy felső hasi vizsgálat is. Az epeszondázás 7 ezer, a diagnosztikus szívkatéterezés pedig 10 ezer forintba kerül. Természetesen fizetni kell más szolgáltatásokért is. A részeg személy detoxikálása például 3 ezer forintba kerül, a mentő kilométerenként 70 forintért szállítja be a pácienst. (Lengyel) Nőttek a termelői árak Az ipari termelői árak októberben 1,9 százalékkal növekedtek. Szeptemberben a havi áremelkedés 1,1 százalék volt. Az októberi áremelkedés az idei legmagasabbnak számít. Az ipari termelői árak egy év alatt 15,1 százalékkal haladták meg a múlt év októberi szintjét. A belföldi árak 11,7, az exportárak forintban számítva 16,4 százalékkal növekedtek egy év alatt. Az elmúlt 12 hónap során a termelői árak leggyorsabban — 17,6 százalékkal — a feldolgozó- iparban növekedtek. Az exportárak tíz hónap alatt 18,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül az energetika termékeit 1,3 százalékkal olcsóbban, az alapanyagokat 8,3 százalékkal drágábban adták el. Évkönyv a társadalombiztosításról Szép hagyományt újított fel az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság: újra kiadta az egykor rendszeres biztosítási évkönyvét. Dr. Botos Józsefj az OTF vezetője előszavában fontosnak nevezte, hogy éppen 1991 eredményeit, törekvéseit összegzi a Társadalombiztosítási évkönyv, hiszen ez az esztendő fordulópontnak számít a tb-reform alapozásának megindulása miatt. A kiadvány vezető tanulmánya a biztosítás 1991. évi tényeit és adatait tárja az olvasók elé. A változás évéről többen véleményt mondanak, köztük dr. Botos József. Megszívlelendők a szavai: „Mindenki alapvető érdeke, hogy a tb működjön. Aki a társadalombiztosítást mint a nemzet generációkat egymáshoz kötő legfontosabb intézményét támadja, a nemzetet támadja. Rövid távú napi érdekekért nem szabad ezt az intézményt feláldozni.” Olvashatunk az évkönyvben az alapítványokról, megismerhetjük az 1991. évi tb-alap adatait. Érdekes a Tallózás a társadalombiztosítás sajtójában című gazdag fejezet. Az évkönyvet kiegészítő függelék bemutatja a társadalombiztosítást a statisztika tükrében.
