Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
1992. december 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 7 Nemcsak a pénzen múlik A vállalkozásra föl kell készülni Az alapellátásban tevékenykedő orvosokat sürgeti az idő. El kell dönteniük, vállalkoznak, vagy az egyre szűkülő támogatások mellett folytatják tovább háziorvosi te vékenységüket. Dr. Antal László és Vörhendi Gyuláné körzeti ápolónő hordozható Doppler-érszűkületvizsgálóval ellenőrzi a beteg állapotát Az információáramlás nehézkessége, a jövőtől való félelem azonban gyakorta kerékkötőjévé válik az önállósulásnak. Ha csak nincs olyan szerencsés helyzetben a leendő háziorvos-vállalkozó, mint a kaposfői dr. Antal László, aki kórházi osztályos sebész, baleseti sebész állását cserélte föl a háziorvoslással, majd rövid idő elteltével a falu neki szavazott bizalmat: megválasztották polgármesternek. Ügyes-bajos dolgaikkal mindig hozzá fordultak azelőtt is az emberek, és ő, — akkor még csak orvosként — igyekezett enyhíteni a gondjaikon. A testület is mellé állt, és pár év alatt a lerobbant rendelőt sikerült olyan színvonalra emelnie, hogy ma már bármelyik orvos megirigyelné a szép környezetet, a modern műszerparkot. A számítógépes rendszerrel és telefaxszal összekapcsolható, hordozható EKG-készülék segítségével például percek alatt továbbíthatja a beteg ember görbéjét a kaposvári kórházba, ahol a szakemberek pillanatok alatt felállítják a pontos diagnózist és közük a terápiát. Három éve nem halt meg a településen infarktusban senki. Az infrastruktúra hiánya azonban még nehezíti a XX. század végi modern technika működését. A „berö- pülős” telefon gyakorta csődöt mond. Dr. Antal László szakmai fölkészültségének és előrelátásának köszönheti, hogy januártól — ha a minisztérium is engedélyezi — vállalkozó háziorvosként folytassa a munkáját. A rossz nyelvek azt mondják, hogy orvos-polgármesterként közelebb van a tűzhöz... — El kell ismernem, hogy a föltevésben van némi igazság, de a testület egyöntetű segítsége nélkül ez nem menne — mondja. Mint ahogy nem megy annyi társának sem, aki naponta bombázza kérdéseivel. Ugyanis sem őket, sem a háziorvosokat nem készítették föl kellőképpen a változásokra. Az önkormányzatoknak maguknak kell eldönteni, milyen fontossági sorrendben támogatják a kezdeményezéseket, mennyire fontos számukra az egészségügy. Pedig a befektetés megtérül, amint ezt a kaposfői példa is mutatja. A teendők összehangolatlansága országos méreteket ölt. Egy példa: a gépkocsi- vezetői alkalmassági vizsgálat elvégzése ugyancsak a háziorvosok feladata lenne. A rendelet kiadását azonban nem követte a megfelelő gépterítés. Az orvosok legtöbbje se színlátásélesség-, se látásélességvizsgálóval nem rendelkezik. Nincs meg a megfelelő laboratóriumi háttér, ezért ezeket a vizsgálatokat még most, szívességből elvégzik a szakrendeléseken. De meddig? Ha már mindennek árat szabnak, a jó szándék nem lesz elegendő fizetési eszköz. A leendő, vállalkozó háziorvosok rövidesen csak szakvizsgával a zsebükben praktizálhatnak. A tanulás költségeit zsebből kell fizetniük, ugyanakkor még a kártyapénzüket sem kapták meg az önkormányzatoktól. Dr. Antal László úgy döntött, kártyapénzének mindössze 55 százalékát igényli. A többit vállalkozó orvosként a műszerpark bővítésére szánja. Azt mondja: a kiadások soknak tűnnek, de ha emberéletről van szó, ezek csak filléres dolgok. Várnai Ágnes A szociálpolitikát az önkormányzatok hajtják végre Dr. Orbán István és dr. Földényi János a szociális tanácsról Mind a kultúra és művelődés, mind a szociálpolitika esetében is mélyen igaz az a manapság mind többet emlegetett szólam: noha nem profitorientáltak, elvi és gyakorlati támogatásuk hosszú távon busásan megtérülő vállalkozás. Persze, ha számbavesszük, hogy e vállalkozási lehetőségre ráébredtek-e az illetékesek, riasztó statisztikát kapunk. Intézményeinek vezetői és gazdasági vezetői részére tartott komplex továbbképzést a Somogy megyei Önkormányzat Balatonföldváron, a Jogar Hotel és Továbbképzési Központ épületében. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy beszélgetésre invitáljuk dr. Orbán Istvánt, a Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara, valamint a szociális tanács elnökét és dr. Földényi Jánost, a szociális tanács titkárát, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezető-helyettesét. — Milyen felépítménnyel dolgozik a szociális tanács? — kérdeztük dr. Orbán Istvánt. — A szociális tanács 167 tagszervezetből áll és 11 szekcióra rétegződik. Ezek közül nagyon jelentős és meghatározó az első számú szekció, ahol a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, valamint a Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Miniszterelnöki Hivatal képviselteti magát. Ez azért meghatározó csoport, mert először kormányzati szinten kell bizonyos kérdésekben megállapodni. — Mi tette szükségessé és közvetlenül mi hívta életre a tanácsot? — Bár a szociális tanácsot egy kormányrendelet hozta létre, ezt a kormány egy alulról jövő igény hatására tette — mondta dr. Földényi János. — A kormányzat meghirdette a Új épületszárny a pécsi klinikán Háromemeletes új épületszárnnyal bővült a pécsi szülészeti klinika; nyolcvannyolc ágy, három vizsgáló, tornaterem, társalgók bővítik az ellátást. Bevezették a külföldön már bevált „rooming” szisztémát, amelynek a lényege az, hogy az édesanya egész nap együtt lehet az újszülöttel. Ebben az épületszárnyban van a betegfelvétel, a járóbeteg-rendelés, és itt kapott helyet az igazgatási osztály is. szociális tanács felállítását, ebbe lehetett jelentkezni. Ezután kellet egy szűrést elvégezni, mivel semmiképpen sem szerettünk volna pártot tudni a tanácsban, de megrostáltuk a szűk helyi érdekű szervezetektől is. Jelenleg a tanács ugyan nem jogi személy, de a tagjai azok: egyesületek, szövetségek, kamarák. — Az említett szekción túl milyen szekciók léteznek a tanács berkeiben? — A demokráciának egy sarkalatos pontja, hogy legyenek civil szerveződések, és azokért legyenek, akikről szól. Az egyik szekciót már említettük, a másik nagyon lényeges csoport az önkormányzatoké, hiszen valójában ők végzik a szociálpolitikai munkát. Aztán a munkaadók és munkavállalók viselkedésének is vannak szociális kihatásai, tehát nekik is jelen kell lenniük. Átmenetileg ugyan visszaszorulóban van a munkaadók szociálpolitikai tevékenysége, mondván, a lényeg a piac. Ez azonban valójában nagyon rövidlátó jelszó; mivel egyszer a munkaadónak is fontos lesz, hogy a jó szakembernek biztosítsa a kedvező feltételeket. — Milyen eredményeket értek el eddig? — A szociális tanács már több tucat, a magyar állampolgárokat közvetlenül és érzékenyen érintő törvénnyel kapcsolatban tette le állásfoglalását, nemcsak társadalom- és szociálpolitikai szervezetek, hanem a kormánypártok, ellenzéki pártok asztalára is — mondta dr. Orbán István. — Mintegy harminc törvény és jogszabály deregulációja tartozik ebbe, ezek között a Tisztelt Ház általános vitában tárgyalja a szociális törvényt, amelynek szövegezésében és korrekciós munkálataiban is részt vettünk. A másik fontos dolog a gyermek- és. ifjúság- védelmi törvény, valamint a családgondozás kormánykoncepciójának megvitatása. — Mely rétegek érdekeit képviseli elsősorban a tanács? — kérdeztük dr. Földényi Jánost. — A társadalmi érdek- egyeztetésnek van számos fóruma, közülük legnevezetesebb az Érdekegyeztető Tanács. Ám ez az érdekegyeztetés alapvetően a munka világára összpontosul. A szociális tanács azok érdekeit igyek szik érvényesíteni, akik ezen kívül vannak: gyerekek, fiatalok, nyugdíjasok, hellyel-közzel fogyatékosok, hátrányos helyzetűek, etnikai csoportok. — Megvannak-e a szükséges működési feltételeik? — No, hát ez a probléma. Nagyon lényeges az, hogy ezt a kormányzat létrehozta. De... a tagokat nem mi válogattuk; alulról szerveződött. Nagyon lényeges az, hogy ez még hangsúlyában se legyen őfelsége lojális, fejbólogató ellenzéke, hogy a szocális tanács a legteljesebb autonómiát kapja. A szociális tanács nem függvénye a Népjóléti Minisztériumnak. Mint megtudtuk: a szociális tanács elnöke és titkára Földváron megkezdte az előkészületi munkáit egy páneurópai szociálpolitikai szimpóziumnak, amelynek Magyar- szág ad otthont 1993-as. Balassa Tamás Semmelwis Tudományos Fórum Első tanácskozását tartotta a Semmelweis Tudományos Fórum, A SOTE Elméleti tömbjében. Az új tudományos rendezvénysorozatot a Semmelweis Orvostudományi Egyetem azzal a céllal indította útjára, hogy évenként'két alkalommal fórumot biztosítson az egyetemen dolgozók tudományos teljesítményének áttekintésére, a kutatók személyes találkozására, az információcsere iránti igény kielégítésére. Az tudományos rendezvényen előadások hangzottak el az egyetem és a tudományos alapkutatások helyzetéről, a résztvevők megismerkedhetnek a 32 egyetemi intézményben folyó tudományos kutatómunka eredményeivel. Lefogyott a király Taufa, Ahau Tupou IV., Tonga királya, aki a Guinness rekordok könyvében a világ legsúlyosabb uralkodójaként szerepel, lényegesen karcsúbb lett. A szigetország uralkodójának testsúlya az 1976-ban egy repülőtéri mérleg 209,5 kilogrammot mutatott. Most a királyi udvar szóvivője elmondta, az uralkodó 125 kilogrammra csökkentette testsúlyát, segítség nélkül mozdulni sem tudott. A 74 éves király az említett eredményt kitartó testgyakorlás révén érte el. A tréninget egy sportcsarnokban folytatta, majd szenvedélyes kerékpározó is lett. A királyság lakossága az első napokban megütközéssel fogadta az uralkodó súlyveszteségéről szóló közleményt. Az alattvalók körében ugyanis a jóltápláltsá- got erénynek tartották. Két év börtön abortuszért A lengyel keresztény pártok képviselői, akik többségben vannak a parlamentnek az abortusztörvény-javaslatot előkészítő különbizottságában, rohamtempóban szavazzák meg a legszigorúbb tilalmakat tartalmazó tervet. Legutóbb a büntető törvénykönyv szükséges módosítási javaslatait fogadták el. Ennek értelmében két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az az orvos, aki terhességmegszakítást hajt végre — ha nem az anya életének megmentése tette azt szükségessé. Ugyanennyivel büntetik azt az anyát, aki maga hajtja végre önmagán az abortuszt. A lengyel törvényjavaslat megfogalmazásából következik, hogy mivel a megtermékenyített petesejtet már embernek tekinti, ugyanez, például a méhbe felhelyezett spirált vagy a legkorszerűbb antibébi-tab- lettákat használókra is. Ezek ugyanis a megtermékenyített petesejt beágyazódását teszik lehetetlenné. A javaslat: táppénz — egy év után is MEDDIG LEHETÜNK BETEGEK? Dr. Kiss Lenke: A táppénz meghosszabbításának lehetőségével azok élhessenek, akiknek a keresőképessége... két éven belül visszaállítható Táppénz címén a munkaviszonyban lévők alapbérük 75 százalékát kapják. Az is köztudott, hogy betegszabadság címén egy naptári évben 10 munkanappal számolhatunk. De vajon mennyit lehetünk egy évben betegállományban? Megálla- pít-e a törvény valamilyen felső határt a munkavállalóknak? Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságon dr. Kiss Lenke főosztályvezető mondta: — Természetesen nincs limitálva a betegség időtartama. A keresőképtelenség elbírálására jogosult orvosnak kell eldöntenie, hogy betegek vagyunk-e, s azt is, hogy tart-e még betegségünk. Azonban azt, hogy meddig jár a táppénz, már jogszabály írja elő. — Meddig jár? — Legfeljebb egy éven keresztül, de bizonyos feltételekkel. Vagyis ha egy éven belül már volt valaki betegállományban és újra megbetegszik, akkor az előző táppénzes időszakkal megrövidül az újabb lehetséges tartama. — Mi lesz az illetővel, ha enynyi idő múltán sem gyógyul fel? — Eddig az volt a gyakorlat, hogy az illető leszázalékolásért folyamodott a társadalombiztosítási hatósághoz. — Meddig lehetünk betegek? — Nagyon szeretnénk, ha azokban az esetekben, amikor a felgyógyulásra a táppénzes időszak lejártát követően néhány hónapon belül esély van, ez a gyakorlat megváltozna. Egy kicsit korai még erről szólni, de elmondhatom: azon dolgozunk, hogy módosítható legyen a törvény. Javaslatunk: ha az egyéves időszak már lejárt, de az orvosi bizottság véleménye az: néhány hónapon belül keresőképessé válik a beteg, legyen meghosszabbítható a táppénz. Ne kelljen a rokkantsági nyugdíjat átmenetileg sem igénybe venni, annak összes terhével, kellemetlenségével együtt! Úgy szeretnénk a törvényjavaslatot megfogalmazni, hogy a táppénz meghosszabbításának lehetőségével azok élhessenek, akiknek a keresőképessége a megbetegedés kezdetétől számított két éven belül visszaállítható.
