Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-07 / 263. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — SZEMTŐL SZEMBEN 1992. november 7., szombat A parlament az ország tükre A politikusok hibalehetősége — Döntsön a választópolgár Dörnbach Alajos az országgyűlés alelnöke. A sokat tapasztalt jogász sajátos szemszögből, a parlamenti pulpitusról ítélheti meg képviselőtársai, a T. Ház tevékenységét. Ugyanakkor járja az országot, hogy eleven tapasztalatokat szerezzen a köz véleményéről. Nemrégiben Kaposváron járt és az SZDSZ gyűlése után válaszolt munkatársunk kérdéseire. — A választópolgárok gyakran elmondják önnek, hogy mi a véleményük a parlament munkájáról? — Tudom, hogy meglehetősen lesújtó a társadalom véleménye az országgyűlés munkájáról. Ez a tény egyrészt aggaszt, másrészt feladatot ad: a parlament működéséről kialakult kép nem lehet közömbös egyetlen politikus számára sem. Bár az is igaz, hogy Európában, a fejlett demokráciákban, amióta a televízió egyenes adásban közvetíti a T. Ház minden megnyilvánulását, a legnépszerűtlenebb intézmény a parlament. A tükör a hibás? — Nálunk az üres széksorokat teszik szóvá... — Az átlagpolgár nehezen fogadja el azt a munkamódszert, amit a többpárti parlamentben lát. Nyugat-Eu- rópa egyetlen országában sem zsúfolt az ülésterem. Nálunk azért tűrik nehezen ezt „munkamorált”, mert ráadásul hiányzik a politikai vitakultúra. Valóban sok esendőség és gyarlóság mutatkozik a munkánkban a tapasztalatlanság miatt. — Sokan ezt nem ismerik be, inkább a tükröket akarják összetörni... — Pedig a parlamenti képviselők döntő többségének nem volt semmiféle poli- tizálási gyakorlata, amikor erre a pályára lépett. Az ismereteknek és a gyakorlatnak csak azok voltak a birtokában, akik ezt korábban is végezték. De szerencsére ők kevesen vannak a mai országgyűlésben és a közvetlen politikai életben. De az ismeret- és tapasztalathiányból is adódik az ingerültséget kiváltó gyarlóság. — De vannak tagadhatatlan pozitív vonások is... — Valóban így van. Tisztemből adódóan személyes tapasztalatokat is szereztem a lengyel, a cseh, a szlovák, az ukrán, a bolgár parlament működéséről... Mi nagyon fontos teljesítményeket tudhatunk a hátunk mögött, még akkor is, ha sok esetben hibás törvényeket alkottunk. Ilyen törvényhozási versenyfutásban nem lehet jogi remekműveket alkotni. Több törvény szakmai színvonalával elégedetlen vagyok, mégis sokszor fontosabb egy törvény megszületése, mint az aprólékos tökélyre törekvés. — A mi parlamentünk alkotta a legtöbb törvényt... — Ennek kézenfekvő okai vannak. El kell ismerni: nálunk a 70-es, 80-as években elkezdődött a reformkommunisták tevékenysége révén egy átalakulási folyamat. Már a fordulat előtt csíráiban korszerű intézmény- rendszer, bankrendszer jött létre. A privát gazdaság elemei is sokkal korábban alakultak ki, mint más országokban. Tehát ebből is fakad, hogy mi jobban dolgoztunk. De azt is tudom: teljesíthettünk volna többet, jobbat. Emiatt sokat ostorozom a frakciókat és a bizottságokat. Sem jobbak, sem rosszabbak — A képviselőket sem gyúrták különleges anyagból... — Nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak, mint a társadalom átlaga. A parlamenti munkamorál olyan, mint a magyar átlag. A képviselők a társadalom tükörképét alkotják, csak éppen nagyobb a felelősségünk. Bár ilyen történelmi helyzetben a politikusnak sincs több jogcíme a hibázásra, mint egy buszsofőrnek vagy egy pilótának, mert ennek súlyos következményei lehetnek. De nem mindig és nem mindenki éli át ezt a felelősséget: ezért igyekszünk élesztgetni, ébren tartani. Teli zseb és felelősség — Többek szerint teli zsebbel másként érződik a felelősség... — Sok bírálat éri a képviselőket, hogy megtömték a zsebüket és mással nem törődnek. Pedig egy közepes cég középvezetője keres annyit, mint egy átlagképviselő. A képviselők nagy részének tönkre van téve a magánélete. Családok bomlanak fel, néha egészen tragikusan. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkánknak csak kis része zajlik az ülésteremben. — Álláshalmozás és az önkorlátozás teljes hiánya — mondják némelyek... — Az SZDSZ már benyújtott olyan módosító javaslatot, hogy nagyobb részben állami tulajdonú gazdasági társaságokban parlamenti képviselő ne lehessen az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság tagja, mert ez összeegyeztethetetlen. De a többség ezt nem hajlandó napirendre tűzni. Az SZDSZ képviselőinél ilyen nem fordul elő. — Mi tehát a megoldás? — Nyugat-Európában több országban megengedett, több helyütt viszont tilos a képviselőnek egyéb tevékenységet is végezni. Ha mi megtiltanánk a gazdasági tevékenységet, akkor a fe(Fotó: Csobod Péter) lesége vagy az anyósa ne vén csinálná. Kisebb a tiltás haszna, mint ha a választó polgár dönti el: teljesítette-e feladatát a képviselő? L. J. (Fotó: Csobod Péter) Aki először a kutyáknak prédikált Vankó Magdolna: A lelkiismereti szabadság a mozgalom alapértéke Vankó Magdolna a magyarországi keresztényszocialista mozgalom alapító vezetője. Eddigi életútjával is példázza a bibliai idézetet: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Először külföldön voltak sikerei: az osztrák parlament elnöke hívta fel az MSZP egyik vezetőjének figyelmét a 29 éves szőke politikusra. Első hazai fellépésén egy ember állt előtte öt kutyájával. A kutyáknak prédikált. Nemrég Kaposváron járt, s az érdeklődők megtöltötték a termet. — Az MSZP második kongresszusán javasolták, hogy — mint minden szociáldemokrata pártban — itt is legyen hívő tagozat — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére. — Először keresztényszocialista tagozatnak hívtuk, de az első országos találkozó után úgy döntöttünk: jobb ha hívő tagozatról beszélünk, mert a keresztény szót az utóbbi időben egyre többen, egyre furcsább felhangokkal emlegetik. Munkánk alapvetően két részből áll: karitatív tevékenységből és abból, hogy felkutatjuk azokat az egyházi személyiségeket, akiket méltatlanul mellőztek. Mint például Schlachta Margit szociális nővért, akit sokan megtámadtak. Nekem is jutott a kritikákból, hogy miért akarom piedesztálra emelni azt, aki vissza akarta hozni a botütést a parlamentbe. De mi arról a Schlachta Margitról beszéltünk, aki megmentette húszezer zsidó életét. Híd szerepet töltünk be a hívők és a nem hívők között. Olyan közös értékek mentén, mint a szolidaritás, az igazságosság, az empátia és a megértés. Testvér és elvtárs — Kiépült már a szervezetük? — Vannak országos ügyvivőink, akikhez jelenleg 2-3 megye tartozik. De egyre több barátunk, testvérünk, elvtársunk van, aki önzetlenül segíti munkánkat. Ebből adódóan hamarosan fejleszteni kell a szervezetet. — Sokszínű a megszólítás... — Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy két héttel ezelőtt csatlakozott hozzánk egy nyugalmazott unitárius püspök. De azóta, hogy Szegeden Tőkés Lászlóval és Gyulai Endrével találkoztam, másképpen fogad bennünket az egyház is. Féltékenység és kirohanás — Van közös dolguk az egyházakkal? — Sok közös dolgunk lehet, főleg a történelmi egyházakkal az elszegényedés megakadályozásában, egyéb szociális ügyekben. Mostanában nagyon sok a buldózer típusú egyház vagy inkább szekta: sok fiatalt mozgósítanak, de nem biztos, hogy jó útra terelik őket. — Az ön mozgalmát előbb ismerték külföldön, mint itthon. — A tagozatunk előbb került be az Szocialista Inter- nacionáléba, mint az MSZP. Tavaly decemberben a hollandiai ülésen megfigyelői státusszal tagjai lettünk a vallásos szocialisták tagozatának. — Információink szerint az MSZOSZ-en belül is megalakítják a hívő tagozatot. — Valóban, ezért jöttem el Kaposvárra is, mert szóba került, hogy megalakítjuk a hívő tagozatot. Bár a névről még nem döntöttünk: lehet hogy éppen szociális tagozatnak hívjuk. •— Milyen a viszonyuk a keresztény pártokkal? — Sokszor éppen a féltékenység miatt vannak kirohanások ellenünk. És vannak, akik úgy gondolják, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Én Nyíri teológus professzorral értek egyet, aki azt mondta: nincs szükség keresztény jelzővel ellátott pártokra, hanem inkább arra, hogy a pártokon belül legyenek hívő tagozatok. A Kereszténydemokrata Néppárttal nincs hivatalos kapcsolatunk. De néhány helyen jó kapcsolatunk van a koalíciós pártok szervezeteivel. Akiknek tetszik, és akiknek nem — Hány tagjuk van, s mely korosztályra hatnak? — Bejegyzett tagságunk már jóval ezer fölött van. De az egyházban tisztséget viselő embereknek azt javasoljuk: ne lépjenek be a szocialista pártba. Nem szeretném, ha őket is lekommunis- táznák. Minden korosztály megtalálható a mozgalomban. A Dunántúlon sokkal többen vagyunk, mint az Alföldön. Vidéki városokban pedig népszerűbb a mozgalmunk, mint a fővárosban. — Szervesen épülnek be a szocialista pártba? — Minden fontos kérdésben kikérik a véleményünket. Az abortuszkérdésben például nem teljesen az a véleményünk, mint az MSZP frakciójának. Most már az elnökség is kiáll mellettünk. Bár vannak, akiknek kevésbé tetszik a létünk. Ha a következő választásokon jobb eredményeket érünk el, akkor sem hiszem, hogy az MSZP megszabadulna a tagozattól. Ennek a pártnak szerves része vagyunk. A párton belül is híd szerepet töltünk be. — Hamarosan újságot indítanak... — Valóban néhány hét múlva megjelenik a Belső Hang című 32 oldalas havi lap. Az a megtiszteltetés ért, hogy én lehetek a felelős szerkesztő. Jó tollú újságírókat sikerült megnyerni az ügynek. Olyanokat, akik mindig baloldali érzelműek voltak, de az utóbbi időben nem hangoskodtak. Hiánypótló lapnak szánjuk, mert a mai lapkínálat nem tudja kielégíteni az igényeket. Azt szeretnénk, ha széles rétegek megértenék, hogy mit akarunk. Az előzetes megbeszélések szerint a szerzői csapatban szerepel dr. Hálák László, Bodor Pál, Jani- kovszki Éva és egyházi személyiségek is. A hitoktató rovatot egy unitárius püspök vezeti. Mindenképpen emberközeli lapot akarunk készíteni. Lengyel János
