Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 24., kedd A tokaji termése pincékben A keleti piacok elvesztése miatt Tokajhegyalján nagy­mérvű eladatlan borkészletek halmozódtak fel; mintegy 350 ezer hektoliter bor vár ve­vőkre, többségében a kombi­nát pincéiben. A vegyesválla­latok megalakulásával a bor­mennyiség csökkeni kezdett, hiszen az új tulajdonosok a pincékkel együtt megvásárol­ták az abban lévő készleteket is, és ki-ki saját maga gondos­kodik azok belföldi és külföldi értékesítéséről. A kombinát pedig úgy döntött, hogy az aránylag kisebb értékű bora­ikból kiváló minőségű hegyal­jai borpárlatokat készít, ezek iránt ugyanis van kereslet. Debreceni hét New Brunswickban Debreceni hetet rendeznek jövő júniusban a New Jersey állambeli New Brunswickban, Debrecen testvérvárosában. Nagy hangsúlyt adnak annak, hogy új üzleti kapcsolatokra tehessen szert a város, a me­gye gazdasága: bemutatják a debreceni élelmiszer- és élel­miszerfeldolgozó ipar, a koz­metikai- és a divatcikkipar termékeit. Az előkészületekbe bekapcsolódik a fiutgers Egye­tem is, ahol évek óta működik magyar tanszék, tanítanak magyar nyelvet és irodalmat. Kávésokk Miután az elmúlt évek, sőt évtizedek negatív csúcsait döntögette sorra a nemzetközi piacon a kávé ára, az utóbbi két hónapban némi áremelke­dés volt tapasztalható. Azzal a lépéssel, hogy a kávéexportá­lók visszafogták a kivitelt, si­került megállítani az árcsök­kenést és némi áremelést el­érni. Ennél látványosabb eredményre azonban nem számíthatnak, mivel a nem­zetközi piacon még mindig túlságosan sok a kávé — vélik a szakértők. Kevesebb a fekete kaviár Oroszország az idén közel 30 millió dollár exportbevétel­től esik el amiatt, hogy keve­sebb fekete kaviárt értékesít külföldön. Az Interfax beszá­molója szeirnt a kisebb kivitel oka, hogy az állami exportvál­lalat a tavalyinak mindössze harmadát, 700 tonna kaviárt dolgozott fel. Az emberiség fele városlakó A világ népességének 51 százaléka városokban él majd 2000-ben — állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet Genfben közzétett jelentése. A statisztikai adatok szerint a világ kevésbé fejlett térségei­ben a városlakók 2000-ben a lakosság 45, 2025-ben pedig 61 százalékát teszik majd ki. A fejlettebb térségekben viszont ez az arány 75, illetve 83 szá­zalék lesz. Unicef-akció Az Unicef Magyar Nemzeti Bizottsága a Tv2 és a Média- press Kft együttműködésével kampányt kezd a munkanélkü­liek gyermekeinek segítésére. Ez az Unicef eddigi legna­gyobb magyarországi akció­ja. A különféle rendezvények csúcspontja egy televíziós műsor lesz december 6-án. Az akció alapvető célja az, hogy segítsenek egyenlő esélyeket teremteni a munkanélküliek gyermekeinek is az iskolázta­tásban. Lakástörvénytervezet ellenzéki szemmel Polgárok széles körét érintő lakástörvény tervezetét terjesz­tette be a kormány a közelmúltban a parlament elé. A szabad- demokrata frakció szakértőinek véleménye az, hogy az alapja­vaslat nélkülözi azokat az elemeket, amelyeket egy hosszú távra szóló koncepcionális, piaci viszonyokat és érdekvédel­met összehangoló modern lakástörvénynek tartalmazni kell. Közszolgálati adattár Közszolgálati adattárat hozott létre Budapesten az ÁSZSZ Informatikai Rt, társulva az Állami Népességnyilvántartó Hi­vatallal, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, to­vábbá vállalva a minisztériumok, intézmények és egyéb szervezetek adatállományainak terjesztését. A Magyar Köz- szolgálati Adattár tevékenységének lényege: az információ­szolgáltatást teljes komplexitásában, a jogi feltételek mara­déktalan betartásával biztosítja. Információt tud adni többek között a népesség, az ingatlannyilvántartás és a statisztika adatairól, céginformációiról, üzleti ajánlatokról. Kaposvári gyerekek sikere pécsi versenyen „Jókat bolyongtunk a városban” A társadalom jelentős ré­szének anyagi helyzete meg­rendült, illetőleg lényegesen romlott. Az is tény, hogy bér­lakásban a polgároknak nem a leginkább tehetős rétege la­kik, így érthető a fokozott kö­vetelmény, hogy az elfoga­dásra kerülő lakástörvény is­merje el az emberhez méltó lakhatáshoz való jogot, te­remtse meg a lakásbérleti jog­viszonyokban a piac érvénye­sülését. Ez utóbbi azonban fokozatosságával és kíméle­tességével óvja meg a már va­lóban sokat próbált társadal­mat az anyagi csődtől, amely a lakás elvesztése esetén gyakran teljes egzisztenciális csődöt jelenthet. A törvény te­remtse meg a bérlők és bér­beadók korrekt, mindkét fél számára garanciákat jelentős jogviszonyának alapjait. A ter­vezet szerintünk ezeknek a követelményeknek nem felel meg. Ezért az SZDSZ parla­menti frakciója egy módosító csomag előterjesztésével el­fogadásra alkalmassá kívánja tenni a kormány tervezetét és közvetett. módon „belecsem­pészni” a hiányzó lakáspoliti­kai koncepciót. Az alábbiak­ban azokat a legfontosabb vál­toztatásokat ismertetem, ame­lyeknek megtárgyalása feltét­lenül fontos. A lakbéremelés korlátozása A javaslat nem kívánja kor­látozni és ütemezett mérté­kűvé tenni a lakbéremelést. Mi szükségesnek tatjuk ezt, most ennek hiányában bármikor és bármilyen összeget lehetne emelni úgy az önkormányzati mint az egyéb lakások bérét. Az is nyilván való, hogy a bér­lakások bére messze elmarad a piaci lakbértől, és a fenntar­tási költségének nagyon kis hányadát fedezi. Mindenkép­pen szükséges a mai helyzet­ből a piaci lakbér időszakába átlépéshez a fokozatosság. A cél a társadalom, illetve a bér­lők teherviselő képességének növekedéséhez közelítő arányban történő fokozatos emelés. Jogok és kötelezettségek Ebben a tárgykörben a ter­vezet nagyon szűkszavú, és visszautal egy olyan jogsza­A boglárlellei áfész Hullám éttermi együttesét Kerekes László 1980. október 1-jén vette át, és szerződéses üz­letvezetőként 1990. augusz­tus 9-ig üzemeltette. A megál­lapodás szerint az árubeszer­zéshez az áfész nem biztosí­tott pénzt. Az üzletvezetőnek tehát arra kellett törekednie, hogy a vásárlást közvetlen fi­zetéssel bonyolítsa le. A szö­vetkezet csak akkor vállalta a számla kiegyenlítését, ha a szállító az üzletvezetővel köz­vetlenül nem volt hajlandó szerződést kötni. Ilyen ese­tekben Kerekesnek három napon belül be kellett fizetnie bály alkalmazására, mely a törvény hatálybalépésével ha­tályát veszítené. Mi a feleket érintő fontos rendelkezéseket be kívánjuk építeni a tör­vénybe. Vétel és elővásárlás Meg kell oldani az önkor­mányzati lakások megvásár­lása iránti igény, valamint az önkormányzati vagyongazdál­kodás összehangolását. Meg­ítélésünk szerint az előterjesz­tés alkotmánysértéssel fenye­get, tekintve, hogy az alanyi joggá minősített önkormány­zati lakás megvásárlási jogát önkormányzati rendelettel kor­látozni engedné. Javaslatunk az elővásárlási jog gyakorlá­sát helyezi előtérbe az önkor­mányzatok tulajdonosi jogai­nak figyelembevétele mellett. A lakhatás joga A korábbi úgynevezett „igényjogosultság” fogalmát az alapjavaslat megszünteti. Semmi nem írja elő, hogy ki, mikor, milyen alapon, milyen lakásra tarthat igényt. Próbál­kozásunk arra irányulna, hogy törvényi szinten kerüljön elis­merésre az egyik legalapve­tőbb emberi szükséglet: az emberhez méltó lakhatáshoz való jog. Akik a maguk erejéből nem képesek lakásszükségletüket biztosítani, azok támogatást kaphassanak. Támogatási rendszer Új fejezetben összefoglalva szeretnénk egy komplex tá­mogatási rendszert beépíteni, amelynek alapja három féle támogatás lenne. — Lakásfenntartási támo­gatás illetné meg szigorú felté­telekkel azokat, akik nem ké­pesek a piaci ár felé közelítő lakhatási költségeket (lakbér, közüzemi költségek) fizetni. A szociális gondoskodás valami­lyen formája elengedhetetlen; egyre többeket fenyeget az anyagi létbizonytalanság. — A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerébe javasoljuk beépí­teni az önkormányzatok lakásépítési, felújítási és fenntartási kiadásainak költ­ségvetési támogatását. Ez a megoldás kötelezettséget a számla ellenértékét. Mivel ennek ellenére érkeztek az áfészhez olyan számlák, ame­lyeken „Kerekes László Bog- lárlelle és Vidéke Áfész Hul­lám Étterem”, és MNB-száma volt feltüntetve, a szövetkezet ezt a bélyegzőt bevonta. Kerekes azonban nem esett kétségbe: elkészítette ugyan­ezt a bélyegzőt azzal a „kis” különbséggel, hogy nem az áfész MNB számlaszámát, hanem a saját OTP-számla- számát tüntette fel rajta, ame­lyen — mint később kiderült — mindössze néhány száz forint volt. Az új bélyegzővel 1989. március 15. és április 14. ko­rona az önkormányzatokra, fenti célokra történő alap lét­rehozására, ám a költségve­tés ezt az alapot egészítené ki a kétszeresére. — A harmadik támogatási forma a bérlakás állomány nagyságához igazodó norma­tív támogatási rendszer lenne, amelyről az éves költségvetés rendelkezne az önkormányza­tok javára. A nem fizetők gondja Sajnos ismert, hogy mily sok a fizetésképtelenné vált család, akiknek száma a jövő­ben növekedhet, és akik a kormányjavaslat szigorú sza­bályainak alkalmazásával rö­vid úton és durva módon ke­rülhetnek ki lakásukból. Pró­bálkozásuk arra irányul, hogy ez a folyamat garanciális ele­mek beépítésével lassítható legyen, a felmondási idő jelen­tősen hosszabbodjék meg. Bizonyos kötelezettségek a bérbeadót is terheljék, például vizsgálnia kellene a bérlő lak­bértámogatási jogosultságát, de mód lenne az önkormány­zati és a bérlő közötti egyez­ségkötésre, esetlegesen ki­sebb terhekkel járó lakásba való költözésre. Kényszerbérlők, kényszer-bérbeadók Az eredeti javaslat meg sem kísérli, hogy megoldást talál­jon erre a több tízezer jog­alanyt érintő problémakörre. Itt is a fokozatosság elve a lé­nyeg azzal, hogy a piaci vi­szonyok kialakulása együtt jár­jon a kényszerbérlők védel­mével, ne kerüljenek lényege­sen hátrányosabb helyzetbe az önkormányzati tulajdonban lévő bérlőkkel szemben. — A bérbeadók írásbeli hozzájárulása nélkül befo­gadható személyek körét az élettársa, a nagyszülővel és az unokával kívánjuk bővíteni. Úgy ítéljük meg, ennek hiá­nyában figyelmen kívül marad a magánéleti szféra és az életkörülmények változása. A lakásbérleti jog folytatásának lehetőségét is tágítani kíván­juk. Jogcím nélküli lakók A módosító csomag készítői úgy ítélik, meg hogy annak eredményeképp megváltozna a törvényjavaslat egész szer­kezete, határozott koncepció alakulna ki az átmenet nehéz­ségeinek leküzdésére. zött különböző italokat vásá­rolt a Balatonboglári Mező- gazdasági Kombináttól azzal, hogy az árut az áfész fogja ki­fizetni. A módszert alkalmazta másoknál és más termékek vásárláskor is. A jelentéktelen összeget tartalmazó OTP-számlájáról természete­sen senki sem tudta az áru el­lenértékét leemelni. A Fonyódi Városi Bíróság dr. Böröcz Margit tanácsa Ke­rekes Lászlót kétrendbeli foly­tatólagosan, üzletszerűen el­követett jelentős kárt okozó csalás bűntettében mondta ki bűnösnek, s kétévi és hathó­napi börtönre ítélte. (Szegedi) Városismereti versenyt ren­dezett a polgármesteri hivatal sportirodája és a természetba­rát-bizottság Pécsen. Négy kategóriában lehetett indulni: felnőtt, általános iskolai felső és alsó tagozat, illetve családi. Az alsó tagozatosok közül, a kaposvári Honvéd Utcai Álta­lános Iskola természet­járó-szakkörének egyik csa­pata — Kocsis Eszter, Krum Enikő, Potó Sándor Zsobrák Zita — lett az első. A boldog negyedik osztályosok egymás szavába vágva, csillogó szemmel, lelkesen mesélik élményeiket: — Két hétig minden délutá­non a Pécsről szerzett köny­veket bújtuk. — Nekem a papám régeb­ben Pécsen lakott, és vele ké­szültem. — Mi meg azelőtt csak az állatkertet láttuk. Alig találtunk meg néhány szobrot. Térké­pünkön még a régi utcanevek szerepeltek; szerencsére a feladatlap hátoldalán volt egy rajzos térkép, ahol a régi és az új nevek is megvoltak. — Lehetett kérdezősködni az utcán, meg mindenféle se­gédeszközt használni. Egy bácsi mondta meg, hogy ez a Szent Flórián szobor. Nagyon sok feladatot kellett megoldaniuk. Volt egy 13+1-es totó, ahol ki kellett ta­lálni, hogy a megadott szobrok milyen utcában vannak. Aztán még 40 feladat, ami­hez végig kellett járnunk a tör­ténelmi városrészt a Dischka Győző utcától a Király utcán át a Széchenyi térig, majd a Szent István téren át vissza a művelődési házba. Olyan kérdések voltak, mint ki a védőszentje a baziliká­nak? S mi volt a Széchenyi tér rendeltetése a középkorban? — Négy óra alatt kellett vé­gigjárni az útvonalat és kitöl­teni a feldatlapot. Jókat bo­lyongtunk a városban. Sanyi nézte az órát, nehogy túllépjük az időt, én írtam... A végén már majdnem lefa­gyott a kezem. Enikő és Esz­ter figyelte a térképet, meg la­pozta a könyveket — mondta Zita. — Az is fontos, hogy én lát­tam el édességgel a csapatot. Ha már nagyon kivoltak, kinyi­tottam a hátizsákom: „Lányok, vegyetek egy kis kekszet, rá- gót!” A gyerekek felkészítő tanára, Budainé Ölti Mag­dolna két éve vezeti az alsó­tagozatos természet­járó-szakkört: — Tavaly egy csapatot indí­tottunk a Kaposvári Termé­szetbarátok Turistaegyesülete által rendezett városismereti versenyen — mondta. — Ott harmadik helyezést értünk el. Ilyen versenyekre még nem­igen visznek kicsiket. Mi is csak az idén merészkedtünk távolabbra. S ezért is nagyon örülök, hogy a negyedikesek megelőztek tősgyökeres pé­csiket. — Egy évig nálunk lesz a vándorserleg — mondják örömmel a gyerekek. — Kap­tunk jutalomkönyveket, meg egy oklevelet, amit sokszoro­sítani fogunk, hogy mindegyi­künknek legyen belőle. — Még a verseny előtt kér­dezte tőlünk egy pécsi ripor­ter, hogy hányadikak szeret­nénk lenni. Amíg mi gondol­koztunk, Sanyi elszólta magát: „elsők”. — Miért, talán nem volt iga­zam? S. Pap Gitta Dr. Páris András országgyűlési képviselő Hamis bélyegzőt használt Két és fél évet kapott a csaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom