Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

1992. november 24., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Tabon az Árpád vezér pan­zió környékén levő föld- és szőlőtulajdonosoknak — fő­képpen télen és tavasszal — nagy gondot jelentett ingatlan­jaik megközelítése. Saját erő­forrásból 11 -en kezdeményez­ték az útépítést. A siófoki Ökobau Kft csökkentett para­méterű aszfaltutat épített Hő- lyeg-hegyen több mint 200 ezer forint költséggel. Ha az útépítés költségeit a város más területein is vállalják a tu­lajdonosok, akkor a gamesz közreműködik annak a lebo­nyolításában is. Bemutató tanítás Bondor Katalin a tabi tér­ségben levő összevont általá­nos iskolák alsó tagozatos ta­nítói munkaközösségének ve­zetője bemutató tanítást szer­vezett a közelmúltban So- mogymeggyesen. Erre Bálvá­nyos, Kapoly, Zics, Bedegkér, Kánya, Tengőd, Bábonyme- gyer, Baté, Juta és Somogy- meggyes nevelői mentek el. Király Csilla tanító a somogy- meggyesi elsősök bevonásá­val tartott óráján megismer­tette a Zsolnai-féle tanítási módszert. A bemutató tanítást szakmai konzultáció követte. Kisiskolák sportkapcsolata A különféle sportverse­nyeknek többéves hagomá- nya van a bábonymegyeri és a tengődi általános iskola csa­patai között. Októberben a két iskola legjobbjai labdarúgás­ban és kézilabdában Tengő­dön mérték össze tudásukat. A visszavágó tavasszal Bá- bonymegyeren lesz. A felső­sök valamennyien részt vesz­nek a Somogyi sokpróba el­nevezésű versenysorozatán. Diákszállítás vállalkozásban Magánjáratú autóbusz köz­lekedik Nagyberény és Tab között. A vállalkozó — a diák­bérletek mellett — dolgozói buszbérletet is ad a járataira. Ezt a nagyberényiek mellett főleg a somiak, a daránypusz- taiak és a bábonymegyeriek vehetik igénybe. A diákbuszon Volán-tarifával bárki utazhat, aki Nagyberényből Tabra, vagy Tabról Nagyberénybe igyekszik. Molnár Péter nagy- berényi vállalkozó különjára­tok indítását is tervezi. Az iskolai kirándulásokat szervezők kedvezményre is számíthatnak. Tornaterem épül Karádon általános iskolai tornaterem épül. Már kész az iskolaépület és a leendő torna­terem fűtését szolgáló kazán­ház, az iskolai vizesblokk, az öltözők és a szertárak. Az ön- kormányzat úgy tervezi, hogy a tanév végére befejezik az első ütemet, majd hozzálátnak a tornaterem építéséhez. ELZÁRVA A KÜLVILÁGTÓL Szórakozásra sem idő, sem pénz! A kapolypusztai elágazó után balra kanyarodva, Andocs irányába fordulok. Néhány száz méterre az út jobb oldalán közúti jelzőtábla mutatja az utat Somogymeggyes irányába. Keskeny gidres-gödrös „műúton” jutok a zsáktelepülésre. Ha tovább szeretnék utazni, akkor vissza kéne fordulnom a falu végén, mert innen már nem vezet tovább az út. Polcz Ferenc középkorú férfi, aki 1985-ben épített egy kétszintes, háromszobás la­kást. A Fő utca 30. szám alatt laknak. Nehezen indul a be­szélgetés, de aztán belejön. — Nagy gond a mi települé­sünkön — sóhajt egy nagyot —, hogy a szántód-kaposvári útvonalról nincs megfelelő szélességű bekötőút. Emiatt igen balesetveszélyes a köz­lekedés. Két nagyobb jármű már alig fér el egymás mellett. Problémát jelent az is, hogy szombaton és vasárnap egyáltalán nincs buszközle­kedés. Csak vasúton lehet ki­jutni a településről vagy gya­logolunk 5-6 kilométert Ka- polypusztára, esetleg a kapo- lyi honvédség előtti buszme­gállóhoz. De ez még nem minden. Itt van ez az áldatlan telefonálási helyzet. Nálunk mindössze öt vagy hat kézi­kapcsolású telefon van, azon­ban vagy működik, vagy nem. így azt is mondhatom, hogy el vagyunk zárva a külvilágtól! — Ennek ellenére jól érzi itt magát? — Nézze! Én falusi gyerek vagyok. Itt nevelődtem, itt nőt­tem föl, tehát kötődöm a köz­séghez annak ellenére, hogy elmaradott az infrastruktúra vagy mi a neve... Összessé­gében tehát jól érzem magam. De szeretném, ha jobban fej­lődne a mi falunk is! — Van-e munkalehetőség a községben? — Nemigen. Csak a tabi kempingcikk varrodája van itt, a feleségem is ott dolgozik, csoportvezetőféle. Én és még sokan a faluból a kapolyi tsz-ben dolgozunk. Gyalog­munkás vagyok. A nagyobbik fiam szintén a tsz-ben tudott elhelyezkedni, mint traktoros. A kisebbik is Ádándon tanul. — Mit csinálnak szabadide­jükben? — Jaj! Az nekünk nincs. Itt­hon állattartással is foglalko­zunk és napi 13-14 órát dol­gozunk azért, hogy menjünk valamire. De így is nagyon nehéz a megélhetés. Naponta drágul minden. Már azt sem tudjuk, hogy minek mennyi az ára. Csak a fizetésünk nem emelkedik! — Szórakozni, üdülni vol­tak-e? — Ugyan már... Mikor? Mi­ből? Sem idő, sem pénz nincs nekünk erre. Azaz a falusi embernek! K. J. Önsegélyező kör Tabon Ezekben a napokban meg­jelent egy rendszer — a TOP-12 —, amely boldogulást ígér az embereknek. Ténai Béláné szervezte meg a TOP-12 rendszer Tab térségi információs találkozóhelyét. Cégbírósági bejegyzés alap­ján az év eleje óta működik hazánkban ez az önsegélyező kör, amelynek központja Stuttgartban van. Jelenleg Eu­rópa 12 országában működik, hazánkban mintegy 20 ezer tagot számlál. A lényege, hogy az új részt­vevő befizet 270 márkát, melyből 170 az Ibusz Banknál vezetett számlára kerül. Ezzel a 12-es lista utolsó helyét fog­lalja el. Feladata ezután újabb két személy beszervezése, majd a listát hat héten belül továbbítania kell és akkor egy hellyel előrébb lép. A cél az, hogy az első helyre jusson, mert — ha mindenki rendesen fizet —, akkor több mint 400 ezer márka tulajdonosa lesz. Bátovszki Györgyné infor­mációs vezető a tabi találko­zón tájékoztatta az érdeklődő­ket az önsegélyező kör lénye­géről, céljairól. Ez a rendszer a bizalomra épül, s az érdekek vezérlik. (Krutek) Elbocsátás a Chemix kft-nél Csökkentek a megrendelések — Új terméken törik a fejüket Kihasználásra vár az üzemcsarnok (Fotó: Sebők Dezső) Tabon elterjedt a hír, hogy ezekben a napokban létszám- leépítésre készül a darány- pusztai Chemix Kft. Tényleg így van-e? — kérdeztem dr. Váradi Zoltán ügyvezető igaz­gatót. — Igen, folyamatban van az elbocsátás. Mintegy 15-20 dolgozónktól kell megválni, mivel átmenetileg nem tudunk munkát adni nekik. Piacvesz­téssel a tevékenységünk le­szűkült, így várhatóan 5-6 hónapra kénytelenek vagyunk elküldeni az embereket. — Milyen termékek értéke­sítésével van baj? — Nem köthető egyetlen termékhez. Az év második felében jelentősen lecsökkent minden termékünk megrende­lése. Sajnos, ez a folyamat a jövő év első negyedévében is várható. — Hazai vagy külföldi piac­vesztésről van-e szó? — Ez mindkettőre vonatko­zik. Annak ellenére, hogy az exporttevékenységünket mintegy 80 százalékkal növel­tük: azaz ennyivel volt na­gyobb a német partner igénye, mint a megrendelése. Viszont igaz az is, hogy a negyedik negyedévben majd a nullára csökkent a megrendelés és ez várható 1993 első negyedé­vére is. — Tehát csak átmeneti el­bocsátásról van szó? — Az elbocsátás munkajogi szempontból teljes felmondás, de a foglalkoztatási szintet a közeljövőben a piac élénkü­lése után vissza kívánjuk állí­tani, esetleg a lehetőség sze­rint még bővíteni is... — Pénzt nyertek egy mun­kahelyteremtő pályázaton. Most mi a helyzet? — 1991 szeptemberétől húsz dolgozót vettünk föl a munkaügyi központ tabi kiren­deltségével kötött megállapo­dás alapján. Mivel ez a sajná­latos helyzet alakult ki, kérni fogjuk a munkahelyteremtő támogatási hitel 5 hónapos meghosszabbítását. Szándé­kunk az, hogy az ötéves köte­lező foglalkoztatási időszakot a mostani kényszerpihenő ide­jével meghosszabbítjuk. — Kiket küldtek el? — Valamennyien fizikai dolgozók. Általában itt is — mint mindenütt —, az alacso­nyabb végzettségű, nem kon­vertálható tudású munkatársa­inktól voltunk kénytelenek át­menetileg megválni. — Miként fogadták a dolgo­zók az elbocsátásról szóló ér­tesítést? — A piacvesztés már au­gusztusban látszott. Akkor széles körben tájékoztattuk a dolgozóinkat, hogy várható az elbocsátás. Mivel a munka­szerzési törekvéseink nem jár­tak sikerrel, ezért a lépést most meg kellett tenni. Erre dolgozóink lélekben már fel voltak készülve... Én úgy érez­tem, hogy a további bizonyta­lan várakozás helyett meg­nyugvással vették tudomásul, hogy átmenetileg munkanél­küliek lettek. A Chemix kft-nél a múlt év­ben 40 milliós beruházást haj­tottak végre. Jelenleg a meg­épült üzemcsarnoknak csak egy részét tudják hasznosí­tani. Most arra készülnek, hogy olyan terméket gyártsa­nak, amely a megépült üzemre adaptálható. Az igaz­gató elmondta: jó esélyeik vannak arra, hogy a követ­kező év elején új termék gyár­tását indítsák be, amely a fog­lalkoztatás, a műszaki színvo­nal és a környezetvédelem szempontjából is teljesen il­leszkedik az üzem profiljába! Krutek József CSÖKKENT A FELVÁSÁRLÁS Bedegkéren a faluközpont­ban található az Agrotab Fel­vásárló Bt 7-es számú „üz­lete”. Ebben a romos állapotú házban dolgozik Andok László felvásárló és a gázcsere-lera- kat vezetője. — A tabi töválnál kezdtem a munkát 1965-ben — mondja. — Ezután a ktsz-hez kerül­tem, majd 1970-től 1989. feb­ruár 12-ig a Zöldért siófoki és tabi kirendeltségén voltam áruátvevő és kocsikísérő. Mi­vel a a tabi kirendeltség meg­szűnt, a betéti társasághoz mentem, mint felvásárló. — Nem fél ebben a romos épületben? — Hát? Nem mindenki jönne be ide, az biztos! Na­gyon ráférne már a felújítás. — Mit vesz és mit kínál el­adásra? — Vennék én tojást, babot meg miegymást. Csakhogy nemigen hoznak ide semmit. Hogy mit kínálok? Nézze, van itt táp a baromfiaknak, nyulak­nak, disznóknak... Télen a ku­korica és a búza eladásával is foglalkozom. Tavasszal főleg a napos és az előnevelt ba­romfi ad munkát. — Akkor nem nagy a for­galma. — Az utóbbi időben különö­sen visszaesett, mert csök­kent az állattartás a falvakban is. így a táp iránti igény is ki­csi. Két éve és tavaly még volt olyan időszak, amikor a táp­forgalom meghaladta a havi 200 ezer forintot. Most jó ha eléri a százezret. A felvásárlás évekkel ezelőtt havi 8-10 ezer forintot tett ki. Á múlt hónap­ban ez 2700 forint volt. — Mennyi a keresete? — Nem hiszi el. A felvásár­lói munkáért — az ebédpénz­zel együtt — havi háromezret kapok. A gázcseretelepen pe­dig havi forgalomtól függően 3-400 forint jön össze. Ezzel azt hiszem, mindent meg­mondtam... K. J. Egymillió a tengődi postára Tengődön a Petőfi Sándor utca 146. szám alatt található a postahivatal és egy postai szolgálati lakás. Az 1985-ös magyarországi földrengéskor, illetve az utóbbi egy-két év so­rán a falakon repedezések ke­letkeztek. Az épület életveszé­lyessé vált. Benkő Zoltántól, a Pécsi Postaigazgatóság műszaki el­lenőrétől megtudtam, hogy szeptember elején — a siófoki Kvarc Kft kivitelezésében — megkezdődött a ház építé­szeti felújítása. Az épületet vasbetonkerettel körben meg­erősítették, betonkoszorú ke­rült a négy sarok alá, külső és belső vakolást végeztek. A te­tőjavításon kívül kicserélték az aljzatburkolatot és festettek, mázoltak. A műszaki átadás után most már a felújított hiva­tali épületben fogadják az ügy­feleket. A tengődi postahivatal és a melléképület felújítása egymil­lió forintba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom