Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 4., szerda Több villamosenergia hazai lignitből Az év elején önállósodás eredményeként már a tüzelőanyag beszerzésében is szabadon dönthetnek az erőművek, így a Villamos Művek az import szén helyett egyre inkább magyar bázisra támaszkodhat. A Mátrai Erőmű részvénytársaság felkínált több- let-lignittermelésére, illetve többlet-eneregiatermelésére is alapozhat a jövőben a vállalat. Kárpótlási jegyek árfolyama A kárpótlási jegyek súlyozott átlagára a Budapest Értékpapír- és Befektetési Rt bizományosi forgalmában elérte a cím szerinti érték 75,55 százalékát — jelentették be tegnap. Az árfolyam emelkedése három hete kezdődött, s némi megtorpanás után folytatódott a múlt héten is. A kárpótlási jegyek piacának élénkülésére utal az is, hogy a múlt héten is viszonylag nagy mennyiségű — 31,5 millió forint címértékű — kárpótlási jegy adásvételében működött közre a BÉB Rt. így már egy hete folyamatosan 30 millió forint fölött van a forgalom. Szakértők vizsgálták a sertésvészt Leghamarabb a jövő héten foglalkozhat az EK állatorvosi bizottsága a magyar sertés- pestis kérdésével, attól függően, hogy elkészül-e a helyzetet értékelő szakvélemény. A közöspiaci szakértők a múlt héten vizsgálták hazánkban ezt az állategészségügyi problémát, s megállapodtak, hogy a sertéspestis által érintett térségben szerológiai szűrést is végeznek a sertésállományon. Bővülő koreai kapcsolatok A Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központ szervezésében ötnapos szeminárium kezdődött Balaton- füreden magyar, koreai, osztrák, cseh, szlovák és lengyel szakemberek részvételével. A maga nemében első eszmecserét, amelynek fő témája a kutatás, a fejlesztés és a továbbképzés, köszöntötte Park Jong Vu, a Koreai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. A hatok javaslata A szakszervezeti föderációk vezetői határoztak arról, hogy november 13-14-én szükséges az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülését megtartani. Ézen a jövő évi átfogó gazdasági, szociális megállapodást készítik elő a szociális partnerek. A szakszervezeti vezetők tisztázták, hogy milyen feltételeket határozzanak meg a gazdasági, szociális megállapodáshoz. Kézikönyv munka- nélkülieknek A munkaerőpiaci helyzetről szóló gyakorlati útmutató sorozatában új kézikönyvet jelentetett meg a Struktúra DC kiadó. A Munkanélküliség, foglalkoztatás című könyv a juttatásokról, támogatásokról, az átképzésről és mindezek jogszabályi hátteréről ad információkat a munkanélkülieknek és a pályakezdőknek egyaránt. TÖRVÉNYJAVASLAT AZ 1956-OS BŰNCSELEKMÉNYEKRŐL Elvileg elévülhetetlenek Elkészült az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról. Mint a tárca vezetői elmondták: valójában az elvileg elévülhetetlen cselekmények büntethetőségére vonatkozó, a Btk-ban korábban megfogalmazott és ma is érvényben lévő jogszabályokat foglalták össze a parlament elé kerülő javaslatban. Hazánk már 1954-ben törvényerejű rendeletben fogadta el azt a genfi nemzetközi egyezményt, amelynek értelmében a háborús és az emberiség ellen elkövetett bűntettek nem évülnek el. Az akkori érvelés szerint a súlyos jogsértések kategóriájába tartozik — egyebek között — a szándékos emberölés, a kínzás vagy embertelen bánásmód, a testi épség vagy egészség elleni súlyos merénylet is. Ide sorolják a törvénytelen elhurcolást vagy áthelyezést, a túszok szedését, valamint a vagyontárgyak — katonailag nem indokolt — nagymérvű, törvénytelen és önkényes eltulajdonítását. Az 1956-ban érvényben lévő jogszabályok ezeket a cselekményeket ma is öttől tizenöt évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújthatják. A mostani törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az elkövetőket az akkori vagy ha az számukra kedvezőbb, akkor a Btk jelenlegi büntetési tételei alapján ítéljék el. A szakemberek szerint a kormány törvényjavaslata alapján azokat lehet esetleg felelősségre vonni, akik behívták a szovjet csapatokat, akik a több mint húsz sortűzben — például Mosonmagyaróvárott, Salgótarjánban és a parlament előtt — védtelen embereket gyilkoltak vagy gyilkoltat- tak meg. A jogszabály értelmében bíróság elé állíthatók azok is, akik a forradalom leverése után a megtorlásokra parancsot adtak. Megerősítették a sajtótájékoztatón, hogy a több mint három évtizeddel ezelőtti cselekmények földerítésére kizárólag a Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala, míg a bírósági eljárás lefolytatására csak a Fővárosi Bíróság az illetékes. -szóMegindul a PR-képzés Februártól, Magyarországon először a Külkereskedelmi Főiskolán külön szakként megkezdődik a Public Relations szakemberek képzése. Szeptembertől pedig — a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is megindul a szervezetek, gazdálkodó egységek külső és belső információcseréjét megkönnyítő PR-tevékeny- ség oktatása — jelentette be Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) elnöke. A magyar gazdálkodók még nem mérték fel, mekkora jelentősége lehet a jó információs kapcsolatoknak. A PR-cégek tevékenységét, amely elősegíthetné az információáramlást, egyelőre mégis többnyire csak a nyugati érdekeltségű vállalatok veszik igénybe. A tájékozódás hiánya okozza gyakran, hogy alapvetően PR-es munkamegbízásokkal reklámügynökséghez fordulnak. A magyar alapítású cégek számára rendkívül kemény versenyt jelentenek a multinacionális vállalatok széles kapcsolatokkal és nagy know-how-val rendelkező magyarországi irodái, bár biztató, hogy a helyi viszonyok ismerete sok esetben még nagyobb projektek esetén is többet nyomott a latban már eddig is. Az MPRSZ-nek jelenleg 27, az ország különböző területein működő PR-ügynökség a tagja. Turisták az adóállomáson Turistacsoportok is megtekinthetik az eddig megközelíthetetlen kékestetői televízió és adóállomás műszaki részlegét, az-ott dolgozó szakemberek vezetésével. Az MTV és a rádió műsorsugárzásának, a nemzetközi összeköttetések megteremtésének „titkaiba” is bepillanthatnak. Gyógyszertári központok AVÜ-tulajdonban Kezdődhet a privatizáció A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejétől az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Ezzel új korszak kezdődik a hazai gyógyszerellátásban: megindulhat a gyógyszertári központok és a patikák régóta várt szétválasztása, s egyben privatizálásuk. A magánkézbe adás menetéről a privatizálást irányító Állami Vagyonügynökség főtanácsosa, Mohosné dr. Lomtai Mária elmondta: a privatizációt — a Népjóléti Minisztériummal, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamarával közösen kialakított koncepció szerint — az egész országban egységes elvek alapján kívánják megvalósítani. Az ÁVÜ alapvetően decentralizációs szemléletet kíván érvényesíteni, amelynek eredményeként az eddigi kétlépcsős gyógyszer-nagykereskedelem egylépcsősre egyszerűsödik. Az átalakulás első lépéseként az ÁVÜ rövidesen privatizációs biztosokat nevez ki a központok élére. A szaktárca egyetértésével és a kamara javaslatára kiválasztásra kerülő úgynevezett privatizációs biztosok feladata — a vállalat vezetése mellett — elsősorban a privatizáció előkészítése és a decentralizáció lebonyolítása lesz, az ÁVÜ utasításai szerint önálló privatizációs döntési jogkör nélkül. A 20 központ privatizációra való előkészítése mellett az első lépcsőben négy vállalat: a Bács-Kiskun, a Békés, a Hajdú-Bihar és a Győr-Mo- son-Sopron megyei gyógyszertári központ átalakítása kezdődik meg. Az ÁVÜ célja, hogy — a működőképesség megtartása mellett — értékesítse a vállalatok önállóan is működőképes egységeit. A központok ezen részeire nyilvános versenyeztetés útján keres majd vevőt, hazai és külföldi befektetőkre egyaránt számítva. A meghirdetett decentralizációs szemlélet a patikák esetében is érvényesül. A privatizáció az összes magyarországi patikát érinti, vagyis csaknem 1300-at, melyeket szintén pályázati úton, nyilvános versenyeztetéssel kíván értékesíteni a vagyonügynökség. A gyógyszertárak esetében ugyanakkor szigorú szakmai feltételek is érvényesülnek. Az ÁVÜ is egyetért azzal, hogy a patikák nem kizárólag kereskedelmi egységek, hanem a közegészségügyi ellátás részei. Az egységes gyógyszerellátás biztosítása érdekében ezért az úgynevezett személyi jog elve alapján kerülnek meghirdetésre a patikák; eszerint gyógyszertárat csak gyógyszerész üzemeltethet. A működtetési jog és az állami tulajdonú vagyontárgyak megszerzéséért indítandó pályázatokra így csak gyógyszerészi diplomával rendelkező személyek jelentkezhetnek majd. Azonos ajánlatok esetén elsősorban az adott patika dolgozói részesülnek előnyben. Ha több jelentkező is van egy patikára, úgy figyelembe veszik még egyebek mellett a szakmában eltöltött évek számát, a szakképesítéseket, illetve a pályázó rendelkezésére álló anyagi eszközöket. A privatizáció nem teszi lehetővé a hagyományos értelemben vett licitálást, s azt is kizárja, hogy egy gyógyszerész több patika tulajdonjogát elnyerje. Tiltakoznak a természetvédők A természetvédők, környezetvédők élesen bírálják azt a koncepciót, mely szerint a frankfurtihoz hasonló hatalmas tranzit légikikötő létesülne — akár külföldi tőke bevonásával is — a kiskunlacházi, egykori szovjet katonai repülőtér helyén. Felhívták a figyelmet arra, hogy a térségben egyedülálló lehetőségeket kínál a kavicsbányászat nyomán kialakított mintegy 40 tisztavizű tó és Budapest közelsége. Itt található egy másik, a Balatont és a Velencei tavat tehermentesítő üdülőkörzet is a ráckevei-soroksári Duna-ág mentén. A repülőtér lehetetlenné tenné ezen a területen az üdülést, a pihenést, veszélyeztetné a természeti értékeket. A létesítmény felmérhetetlen károkat okozna a közeli Kiskunsági Nemzeti Park állat- és növényvilágában is. Elvesztette a nevelés jogát is Hét év börtönre ítélték gyermekgyilkosságért A gyermekgyilkossággal vádolt 25 éves Morbert Lászlómé ügyében hozott ítéletet a megyei bíróság dr. Mateevics Lászlómé tanácsa. A férjétől különvált fiatal- asszony egy háztartásban élt négyéves kislányával, édesanyjával és testvérével Kaposváron a Béke utcában. Egy nős férfival tartott fenn szoros kapcsolatot. Ez ugyan tavaly novemberben megszakadt, ám hamarosan észrevette, hogy terhes. Ezt azonban otthon és munkahelyén egyaránt eltitkolta. Orvoshoz sem fordult. Július 28-án hajnalban a magzatvíz jelezte, hogy a kicsi bebocsátást kér a családba. Morbertné, noha tisztában volt azzal, hogy mi várható, hiszen már szült, még ekkor sem kereste fel az orvost. Bement dolgozni. Munkahelyén rosszul lett, s ezért hazakéretőzött. Nyolc órakor a fürdőszobában már meg is szülte a gyermeket, miközben a szomszéd szobában kislánya aludt. Az egészséges fiú azonban nem verte fel sírással a házat, csak rug- dalódzással jelezte, hogy él. így aztán a kislányt nem riasztották fel álmából a szüléssel rendszerint együtt járó zajok. Jobb is, mert a látottakat aligha felejtette volna el. Édesanyja, aki őt oly szeretettel babusgatta, testvérkéjét törülközőbe csavarta, majd műanyag zacskóba tette, aztán az ötödik emeleti szemétledobó csatornába hajította. Koponyatörés és agyzúzódás végzett vele... A csecsemő holttestét egy szemétben kutató ember találta meg. A nyomozás — a lakosság segítségével — bravúros gyorsasággal felkutatta a gyilkos anyát, aki őrizetbe vétele után a nőgyógyásznak beismerte tettét. A tárgyaláson tulajdonképpen minden — a bűncselekmény bizonyítása szempontjából fontos — kérdésre választ kapott a bíróság. Csak a legfőbb kérdés maradt megválaszolatlan: mi indított egy jó anyagi körülmények között élő, gyermekét szerető, tisztességgel nevelő 25 éves nőt arra, hogy újszülöttjét hidegvérrel meggyilkolja? Erre a homályos utalások, a környezettől való félelem éppúgy nem adnak magyarázatot, mint annak a feltételezése: netán az asszony az utolsó órákig reménykedett abban, hogy a férfit a gyermekkel magához kötheti. Joggal háborodott fel tehát a közvélemény, ítélték el a gyilkosságot a tanúk, akik között olyan is akadt, aki nyomorék gyermeket nevel nagy szeretettel és bizakodással. A bíróság Morbert László- nét emberölés bűntettében találta bűnösnek és halmazati büntetésül hétévi börtönre, a közügyektől nyolcévi eltiltásra ítélte. Tekintettel a körülményekre, az elkövetés kegyetlen módjára, megszüntette a szülői felügyelet jogát négyéves kislánya felett. A vádlott az ítélet hallatán összetört, édesanyjából pedig kitört a kérdés: hogyan lehet ezért ilyen súlyos büntetést adni? Arra kellett választ adnia, hogy vállalja-e a négyéves kislány nevelését, vagy intézetbe utalják? A nagymama vállalta a gyermek gondozását. Ami a büntetést illeti: az ilyen bűncselekményekért 2-től 15 évig tartó szabadság- vesztés adható. A tanács elnöke hangsúlyozta: a hétévi szabadságvesztés mellett szól az elkövetés kegyetlen módja, továbbá az, hogy az ilyen bűncselekmények elszaporodtak a megyében. A gyermekgyilkosoknak azzal is számolniuk kell, hogy elveszíthetik élő gyermekeik nevelési jogát. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. A vádlott és védője enyhítésért fellebezett. Szegedi Nándor
