Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
1992. november 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Válás Igáiban A hét végén tartotta vagyonmegosztó közgyűlését az igali Aranykalász termelőszövetkezet. Két csoportos és tíz egyéni kiváló vagyonkivitelét jóváhagyta a közgyűlés, majd az ezt követő átalakuló közgyűlésen kimondták az új tipusú szövetkezet megalakítását. Az igazgató tanács elnöke a korábbi szövetkezeti elnök: Nagy György lett. Kápolnafelújítás Somogytarnócán A somogytarnócai temetőkápolnát felújíttatta a megyei temetkezési vállalat. A temetőben a kápolna körül kövezett teret alakítottak ki és urnafalat létesítettek. Idegenforgalmi szövetség A Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal idegenforgalmi szövetség megalakítását tervezi, amelyben a szakmához kapcsolódó minden vállalkozás részt vehet. A szövetség a megyei idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztések összehangolását szorgalmazza. Pályázat kaszinóra A szerencsejátékokról szóló törvény játékkaszinókra vonatkozó előírásainak ismeretében a nagyatádi képviselőtestület hozzájárult, hogy a pénzügyminiszter a városban játékkaszinó működtetésére koncessziós pályázatot írjon ki. A játékkaszinót külön épületben csak erre elkülönített helyen lehet üzemeltetni. Útalap-visszatérítés Október 20-án lépett életbe az útalapról szóló törvény végrehajtási rendelete. Ennek értelmében november 15-től igényelhető vissza a vasúti, vízi közlekedéshez, valamint a mezőgazdasági tevékenységhez felhasznált üzemanyag útalapjának bizonyos része. Somogybán 76 mezőgazdasági szövetkezetét és tizenegy állami gazdaságot érint a visszatérítés mértéke. Leégett egy nyaraló Balatonszárszón Kigyulladt egy nyaraló Balatonszárszón: eddig ismeretlen ok miatt hétfőn este tűz keletkezett Gotthilf Andor budapesti lakos szárszói, Jókai utca 64. szám alatti nyaralójában, s leégett a fő és melléképület tető- szerkezete; lángok martalékává váltak a nyaraló berendezési tárgyai is. A kár körülbelül ötmillió forint. A tűz keletkezésének okát szakértők vizsgálják. Talányos Készker-ügy Nyilatkozott a volt gazdasági igazgatóhelyettes (Folytatás az 1. oldalról) Indoklásként a Készker rt-nél jelentkező súlyos likviditási gondok okainak tisztázása, illetve az rt kettéválása kapcsán felmerült vagyonmegosztás megnyugtató rendezése érdekében tartott vizsgálatok jegyzőkönyvi megállapításai szerepeltek. A vizsgálatot a polgármesteri hivatal és az rt felügyelő bizottsága végezte. Ennek alapján az ön- kormányzati vagyon védelme érdekében került sor az igazgatóságok visszahívására. Találgatásokra adott okot az is, hogy a beosztásukból felfüggesztett főállású igazgatósági tagok nevét senki sem volt hajlandó kimondani. A négy személy közül dr. Bödő Imre volt gazdasági igazgató- helyettes nyilatkozott lapunknak. — A felmentett igazgatók hivatalosan nem tudják, hogy miért került sor a visszahívásukra — mondta Bödő Imre. — Csak homályos magyarázatot kaptunk, hogy elvesztettük a bizalmat. Személy szerint engem nem rúgtak ki, mert negyedévvel ezelőtt bejelentettem, hogy szeptember 30-ával eljövök a cégtől. Annak rendje-módja szerint beadtam a fölmondásomat, és közös megegyezéssel jöttem el. Másrészt az október első hetében tartott igazgatósági ülésen hivatalosan bejelentettem, hogy lemondok igazgatósági tagságomról, mivel nem aszerint valósult meg az rt tulajdonosi összetétele, mint amiben előzetesen megállapodtunk. Tudtunk arról, hogy hónapokon keresztül vizsgálat folyt a cégnél, de tőlünk senki semmit sem kérdezett. Amikor megszületett az „eredmény”, akkor sem voltak kíváncsiak a véleményünkre. Minden fontos kérdésben az igazgatóság döntött, ahol az önkormányzat képviselői vannak többségben. Valamennyi vállalati döntés így született. A 15 pontban megfogalmazott „megállapítás-sorozat” minden egyes tételére megfelelő magyarázattal szolgálhatok. Az idei üzleti tervben az első félévben veszteség szerepelt, míg az év végére nulla körüli eredményt prognosztizáltunk. Meggyőződésem, hogy a visszahívásra nem a menedzsment gazdasági tevékenysége miatt volt szükség. Ezért bármilyen vizsgálatnak alávethetik tevékenységünket. ELŐSZÖR CSAK ÖTVEN SZÁZALÉKKAL Januártól lakbéremelés Kaposváron elodázták a döntést — Újra kell fogalmazni a lakásgazdálkodási koncepciót Tegnap ülést tartott a kaposvári közgyűlés. A 29 napirendi pont között szerepelt az önkormányzat lakásgazdálkodási koncepciója, a bérlakások lak- béremelése és az értékesítésre kijelölt házingatlanok elidegenítésének meggyorsítása. A kaposvári polgárok közül feltűnően sokan voltak kíváncsiak a testület döntésére; ezek a kérdések a lakosság nagy részét közvetlenül vagy közvetve érintik. Sajnos, csalódottan és bosz- szúsan kellett távozniuk; a képviselőtestület ugyanis az említett kérdésekben reggel 9-től délután 3 óráig tartó vita után sem tudott érdemi döntést hozni. Úgy határozott, hogy a lakásgazdálkodás koncepciójáról szóló előterjesztést újra kell fogalmazni és meg kell vitatni a bizottságokkal, a társadalmi szervezetekkel?). A bérlakások lakbéremelésével kapcsolatos tervezet is csúfosan megbukott, noha készítői alapos munkát végeztek. Végül a testület úgy határozott, hogy a minden részletre kiterjedő lakbéremelésre jövő év július 1-jével kerüljön sor. A közgyűlés azonban — dr. Baka József tanácsnok kezdeményezésére — a január 1 -jével Kaposváron 50 százalékos lak- béremelést vezet be, azzal az indokkal, hogy a jelenlegi lakbérek nem fedezik a lakásfenntartási és felújítási kiadásokat. Azért döntöttek az ötven százalék mellett, mert biztosra vették, hogy a lakbér 1993. július 1-jétől ennél jóval magasabb lesz. Ez a kérdés még az idén újra a testület elé kerül, mert az emelés mellé a szociális támogatás tervét is le kell tenni. Az üres önkormányzati kasz- sza mellett még inkább meghökkentő, hogy másodszori nekifutásra sem döntöttek az ön- kormányzati bérlakások elidegenítésének meggyorsításáról. Az egyik cél ugyanis az lett volna, hogy gyorsan növeljék az önkormányzat bevételeit és csökkentsék a minden kaposvári polgárra nehezedő bérla- kásfentartási költségeket. Mára már bebizonyosodott, hogy a korábbi döntésnek megfelelő hatvan százalékos vételárral nem megy a bérlakások eladása. Ennek oka az, hogy az önkormányzat fenntartja magának a jogot, hogy részletfizetés esetén emelje a kamatot és csökkentse a visszafizetés futamidejét. Minden kicsit is számolni tudó bérlő-tisztában van vele, hogy ez a kitétel anyagilag teljesen ellehetetlenítheti. A vételár egy összegben való kifizetésére, amely elháríthatná ezt a veszélyt, a legtöbben képtelenek. Ezért lett volna fontos, hogy a mostani javaslatnak megfelelően 20, 30, 40, illetve 60 százalékos vételár között választhassanak a bérlők. Ez az előterjesztés a Fidesz-frakció korábbi javaslatát fejlesztette tovább, amely egyszer már megkísérelte elérni, hogy az ön- kormányzat „szálljon le” végre a földre, és — más városokhoz hasonlóan — a piaci viszonyoknak megfelelően értékesítse a bérlakásokat. Dr. Baka József, dr. Fekete László, dr. Szép Tamás ésDaxner Gábor képviselők azonban elérték, hogy az előterjesztést támogatók egy része is elbizonytalanodjon, és végül a döntést újabb vizsgálatok meg viták után későbbre halasszák. Szita Károly alpolgármester sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. Kijelentette: attól tart, hogy ezek a halasztások az ön- kormányzat gazdálkodását veszélyeztetik. Damásdi Miklós képviselő pedig elfogadhatatlannak tartotta az ülésen megnyilvánult munkamódszert, amely — úgymond — időközben benyújtott előterjesztésekkel, újabb variációkkal és javaslatokkal lehetetlenné teszi az érdemi döntést. Szegedi Nándor Korszerű, a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő szűrőberendezéseket állítottak üzembe a kaposvári nagymalom lisztcsomagoló üzemében. Az új berendezések a levegőből elszívják a port, s csak a tiszta levegőt engedik ki a szabadba. Az új beruházás körülbelül egymillió forintba került. (Fotó: Gyertyás László) 22 millió vendég Idestova két hónapja elbúcsúztak a Balatontól nyári vendégei. Kevesen voltak. Ideje hát megvonni a mérleget; milyenre sikeredett a szezon. Bár az alapos elemzést még nem vetették papírra, az országos idegenforgalmi szakhatóság azt már közhírré tette: ebben az esztendőben több mint 22 millió külföldi kereste föl hazánkat. Szép nagy szám, ha azt vesszük alapul, hogy kétszerese az ország lakosságának. A remek statisztikát azonban alaposan lerontja a tény: „alig” 13 millió vendég tartózkodott Magyarországon egy napnál hosszabb ideig. Két dologra következtethetünk ebből. A turisták nagy része maximum annyi időre áll meg hazánkban, míg bevág egy nagyadag pacalpörköltet, lefojtja azt valami jófajta pálinkával, s már siet is tovább — olyan vidékére Európának, ahol minőségi szolgáltatást kaphat a pénzéért. Mások csak annyi időt töltenek nálunk, míg eladják csempészárujukat vesznek valamit — mondjuk egy kétéves Daciát, megtankolja azt —, aztán usgyi haza. Aztán vissza, ide-oda. A balatoni vendégvárók sem dőlhetnek nyugodtan hátra a kényelmes fotelban, visszagondolván a szezonra. Ha nem is dicsekednek vele, legtöbbjük tudja: mit kellett volna másképpen tenni, hogy jobban menjen a bolt. Persze nem ártana végre egy országos koncepció, amelyre felfűznék elképzeléseiket. Különben jövőre még kevesebben keresnek fel bennünket. Czene Attila Mérsékelt érdeklődés, kevés licit Szennyvíztisztítót tervez Hetes Hetes új szennyvíztisztító telep építését tervezi, emellett szemétlerakót is létesítenek. Mivel a régi szennyvízlerakó telep a kárpótlással magántulajdonba került, a szennyvizet Kaposvárra kell szállítaniuk igen magas költséggel. Hetes négy községgel közösen tervezi a szemétlerakó építését. Csalétek veszettség ellen Nyolcvanezer veszettség elleni csalétket helyeznek ki idén a rókák fertőző betegségének leküzdésére. Az immunanyagot a nyugati határtól egyelőre mintegy 25-30 kilométeres sávban repülőgépről helyezik ki. Jövőre az ötezer négyzetkilométeres terület fokozatos bővítését, így Somogybán is akkor terjedhet el ez a védekezési forma. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Matusik Valter hivatal- vezető elmondta, hogy a legnagyobb területet Jutában árverezték: itt 1898 aranykorona értékben 136 hektárnak lett új tulajdonosa. Legmagasabb értéket Somogyjádon licitáltak, itt egy, mindössze 0,99 aranykorona értékű földterületre 31 ezer forintos kikiáltási áránál csapott le a kalapács. Kiugró volt még egy alkalommal az 5700 forintos ár, a többi esetben az induló 3000 forintos alapár alatt keltek el a területek. A somogyi átlag 500 és 1000 forint közötti aranykorona-érték. A hivatal 1993. február 28-ig elkészítette már az árverési ütemtervet. Némely esetekben szombaton és vasárnap is tartanak árveréseket. A beadott kárpótlási igényekről a hivatalvezetőtől megtudtuk, hogy megyénkben 29 ezer 700 ügyben kell határozatot hozni. Október utolsó harmadára elkerülték a 16 ezret. Az eddigi tapasztalatok szerint a határozathozatalokat igen nagy arányban vették tudomásul az érintettek, hiszen fellebbezés mindössze 107 esetben történt. Akkor is jórészt a törvény nem ismerése vagy helytelen értelmezése miatt. Több esetben nem vették tudomásul a degresszió alkalmazását vagy éppenséggel azt, hogy a kár alapja az elvételkori állapot. A földrendező bizottságokról kérdezve megtudtuk, hogy mindössze 40 jelezte megalakulását. Számukra a hivatal tájékoztatót is tartott, mert a tapasztalatok szerint ugyan tevékenységük nem széles körű, de azt sem értik igazán. Fő feladatuk az lett volna, hogy október 31-ig nyilatkoztassák a gazdálkodó szervezeteket: megművelik-e a kárpótlásra kijelölt földterületeket? Ha ugyanis a szövetkezetek nem művelik meg, akkor a földrendező bizottság jogosult kijelölni azokat a földet művelni szándékozókat, akik árverésre jogosultak, hogy a gazdálkodó szervezettel szerződést kössenek a táblák megművelésére. A kárpótlási törvény végrehajtási folyamatában minden érdekeltnek megvan a feladata, ezt kellene végre tökéletesen megismerni, és csak azzal foglalkozni. A megyei hivatal vezetője elmondta, hogy március végére valószínűleg elbírálják az „első” kárpótlási törvény beadványait, de minden felesleges érdeklődés csak rabolja az ugyancsak szűkre szabott munkaidőt. — Ne sértődjenek meg az állampolgárok, inkább tartsák be az ügyfélszolgálat rendjét. Hétfőn, szerdán, pénteken 8- 12 óráig foglalkoznak az ügyintézők az ügyfelekkel — mondta végezetül a hivatalvezető. Egyébként a helyi önkormányzatoknál az 1991. XXV. törvény alapján benyújtható kárpótlási igényekkel összefüggésben mintegy 1600-an feleslegesen adták be az 1992. IL. törvény alapján rendszeresített formanyomtatványt. Döntő többségük ugyanis már kézhez kapta a határozatot, mások már a kárpótlási jegyekkel is rendelkeztek. Mészáros Tamás ŐE) BANK Vállalkozóknak számlavezetés kedvező hitelfeltételek OTP BANK MINT MINDIG (216245) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt.
