Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-21 / 275. szám

1992. november 21., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Hajók a sólyatérben Virág és zene vár a rendelőben Két orvos egy faluban Som jól járt—Amerikából hozattak műszereket A somi háziorvos várótermében virágok, újságok fogad­tak. Beljebb megnyugtató zene. Szinte hihetetlen: a 670 lel­kes apró település rendelőjében hordozható számítógépet látni nyomtatóval, amellyel a betegek mindenkori állapotát tartják nyilván. Kisosz-fórumok a Balaton-parton Nyolc Balaton-parti települé­sen szervezett tórumot ezen a héten a Kisosz megyei szerve­zete, Balatonberény és Siófok között. A mindenki számára nyi­tott tanácskozásokon a résztve­vők többek között megfogalmaz­ták, hogy hiányos az idegenfor­galomban szereplők közötti összhang, a nemzetközi propa­ganda, a vállalkozók pedig a he­lyi fejlesztési lehetőségeket sem ismerik kellőképpen. A szerve­zők a legfontosabbnak azt tart­ják: folyamatosan beszélő vi­szonyt tudnak e fórumok révén is kialakítani az egyéni és tár­sasvállalkozókkal, ráébresztve őket, hogy fontos az ő vélemé­nyük. Hétfőn Lellén. kedden Szemesen, szerdán Fonyódon és Földváron, csütörtökön pedig Zamárdiban várják beszélge­tésre az érdeklődőket. 55 év házasságban Fehérvári Ferenc és fe­lesége, Szalay Teréz tegnap­előtt ünnepelték 55. házassági évfordulójukat. A somogyegresi házban az emlékek mellett a ro­konok és barátok is ellátogattak, s gratuláltak az idős párnak. Cigányprímás-plakát a múzeumban A Cigányprímás díszes, kora­beli amerikai bemutatójára hí­vogató plakátját ajándékozta a napokban Németh Sándor, a Fővárosi Operettszínház mű­vész-igazgatója a siófoki Kál­mán Imre múzeumnak. Az egész évben látható tárlat hétfő kivételével naponta 9-15 óra között tekinthető meg. Óvodát terveznek Jutón Nemrég vezették be a gázt a siójuti családi házakba, s las­sanként elkészülnek a telefon- vonalak is. Jelenleg az óvoda és a polgármesteri hivatal épületét tatarozzák. Az iskola a tanév­kezdésre szépült meg; melegí­tőkonyha is került melléje, hogy a gyerekek ellátási gondjait megoldják. A juti aprók még a balatonszabadi óvodába járnak — elkészültek a tervek, de már alapján az intézménynek helyet kerítenek a faluban, megoldva ezzel a gyerekek oda-vissza szállításának problémáját is.. A hattyúk méltóságteljesen úsznak a siófoki öböl vizén, nem zavarja őket a sólyatéren dolgozó, ügyeskezű munká­sok kopácsolásának zaja. Az utasok jobb kiszolgálása érdekében folyik az Almádi nevű vízibusz átalakítása nyi­tott, sétafedélzetű hajóvá, a Tünde motoros teljes lemez­cseréje hamarosan befejező­dik. A Badacsony és a Siófok katamaránon a személyzet szolgálati és pihenőhelyeit ko- szerűsítik, így gondoskodva a jobb munkafeltételekről. A dolgozók figyelmének kö­zéppontjába került a novem­ber első napjaiban bemutatott magyar-német közös vállal­kozásban készülő úszó be­tonmóló, amelynek gyártása hosszú távon adhat munkát és megfelelő jövedelmet. Úgy gondolják, hogy az ország minden gazdasági problémája ellenére, folyamatosan nö­vekszik a balatoni vitorlások száma és ehhez megfelelő ki­kötői bővítések tartoznak. Ez egy komplex feladat, amely­hez a téli tárolás, karbantar­tás, felújítás, vízreemelés -ki­emelés és számos kikötői szolgáltatás tartozik, ezt a kft — Nem értek egyet azzal, hogy az állam úgy próbál be­vételre szert tenni, hogy újabb és újabb adókat talál ki, s ez­zel csalásra ösztönzi az egyre sanyarúbb körülmények kö­zött élő lakosságot — mondta Kovács Miklós, Balatonboglár polgármestere. — A vidéket ellepték a „vállalkozók”, s bár nagy részük nem megfelelő körülmények között kínálja alacsony színvonalú szolgál­tatását, az önkormányzatok korlátozási szabadsága na­gyon is véges. Kovács Miklós csábítóbbá szeretné tenni Boglárt, s eh­hez meg is találja a lakosság egy részében az egészséges lokálpatriotizmust. A vállalko­zók száma azonban csekély, pénz nélkül pedig nagy dolgo­kat véghezvinni manapság szinte lehetetlen. A város jövő évi tervezett 280 millió forintos európai színvonalon képes lenne kiszolgálni. A sólyatéren hajók és ma­darak társaságában beszélge­tünk Speri Istvánnal és Kocsis Józseffel, a Mahart Balatoni Hajózási Kft két dolgozójával. Az első percekben meglepő az a tájékozottság, amilyen részletességgel ismerik a vál­lalatuk helyzetét, gondjait. Ké­sőbb megtudjuk; ez abból ered, hogy a vállalat vezeté­sének törekvései egybeesnek a dolgozók érdekeivel és a közös célok, a megfelelő munkafeltételek egységes szemléletet alakítottak ki a kft-n belül. Tudják, hogy meg­szűnt minden állami támoga­tás, amely eddig elég jelentős volt s amelyet az eladott je­gyek után kaptak. Felismer­ték, hogy az önállóságuk alapkövetelménye az, hogy gazdaságosan tudjanak üze­melni. Az az első percektől kezdve világos volt, hogy a személy-, teherszállítás és a kompforgalomból származó bevételek nem elegendőek az egyre jobban öregedő hajóál­lomány és a kikötők szükség- szerű karbantartására, felújí­tására és a rezsiköltségek fi­költségvetéséből legföljebb 50 millió jut fejlesztésre, a többit felemészti az intézmények működtetése. Helyi adókból pénzt szerezni, többet a 22 milliónál nem lehet — az em­berek Bogláron is túlterheltek, no meg az idén sem fizették be rendesen a kurtaxát. Szó­val, szűkösek a lehetőségek. — Első helyre a szennyvíz- csatorna továbbfejlesztését terveztük — tájékoztatott Ko­vács Miklós. — Aztán át kell gondolnunk az oktatás helyze­tét is, a település ugyanis ki­nőtte intézményeit. A kerté­szeti szakközépiskola bőví­tése hosszú évekre megol­daná gondjainkat, nyaranta pedig idegenforgalmi célokra is hasznosíthatnánk a kollégi­umot. Boglárlelle rendelkezett részletes rendezési tervvel, de a két település már jó ideje kü­nanszírozására. A megoldást a vállalat külső munkák felvál­lalásában, kiegészítő tevé­kenységben látta. Dr. Kopár István, a kft ügy­vezető igazgatója optimista. Úgy gondolja, hogy a 146 éve fennálló balatoni hajózás tra­díciói megfelelő alapot, erköl­csi tartást adnak a fennmara­dásért folytatott munkához. Ez évben — a visszaeső idegen- forgalom miatt — 6 százalék­kal csökkent az utasforgalom. Az ilyen veszteségeket új el­képzelések, ötletek és tervek megvalósításával kell pótolni és az alaprendeltetésükből adódó feladataik mellett ke­reskedelmi, reklám és szolgál­tatói igényeket is kielégítenek. A működéshez szükséges feltételeket a vállalat vezetése biztosítja, 1992-ben a dolgo­zók 20-25 százalékos bérfej­lesztésben részesültek. Fi­gyelmet fordítanak a szak­munkásképzésre, utódok ne­velésére; jelenleg 8 ipari tanu­lót alkalmaznak, akik lakatos, villanyszerelő, asztalos, he­gesztő és az esztergályos szakmával ismerkedik. Ondrejovics László Fotó: Gyertyás László lön életet él. Boglárinak 6300-an vallhatják magukat. Bogláron már papírra vetették az új elképzeléseket, a tervek számos fórumon mentek ke­resztül, így például a lakosság és a vállalkozók is vitatkoztak felőle. Mint a polgármester elmondta: végre elmozdultak a holtpontról. Új városközpont épül, hol főképp üzletek ké­szülnek majd. — A terület jó részét eladjuk a vállalkozók­nak — tájékoztatott Kovács Miklós. - A bérlet ugyanis nem csábító számukra. Pályázatot írunk ki; általános törekvés, hogy első helyen a helyi lako­sok szerepelnek. Persze, ha nem lesz elég tőkéjük, vagy kedvük, akkor ide engedünk kívülről érkezetteket is. Azért támogatjuk egyébként a Bog­láron élőket, mert nekünk fele­lősséggel hosszú távon kell gondolkodnunk. Czene Húsz vizsgálat elvégzésére képes feltöltött állapotban az EKG-készülékük az utcán, sőt a mező kellős közepén is. Odébb a mutatóujjra egy mozdulattal felerősíthető digi­tális kijelzésű vérnyomás- mérő, nyugati színvonalú szemfenék- és fülvizsgáló-ké- szülék. Mindez dr. Pánczél Katalin tulajdona, akit a telepü­lés önkormányzata kért fel há­ziorvosának, s ők is honorál­ják, mivel a társadalombiztosí­tás által nyújtott fizetséget egy másik orvos kapja. Hiába kér­ték, az illetékes nagyberényi önkormányzat nem akarja megosztani a területet. So­mogy megyében a harmadik, amúgy országosan is ritka eset borzolja így a bennfente­sek kedélyét. A betegek bizto­san profitálnak ebből, mivel náluk megvalósult a szabad orvosválasztás. — Most veszünk új számí­tógépprogramot —'mondta dr. Pánczél Katalin. S mutat asz- szisztense, Kapitányné Ko­vács Terézia felé, aki a gépet kezeli. Mint megtudtam: a mű­szereket az USA-ból szerez­ték be. Olcsóbbak, megbízha­tóbbak, korszerűbbek a hazai termékeknél. De nem csak a szupergépek jutnak jelentős szerephez a kis faluban. Rendszeresen, legalább ha­vonta előadásokat szervez­nek; járt már itt, s segítette ta­nácsaival a falusiakat mentő­orvos, természetgyógyász. — Büszke vagyok arra, hogy két alkoholistát sikerült leszoktatnunk a szeszről — mondta a doktornő. — Ők ma is minden nap felkeresnek bennünket. Egyébként tervez­Dr. Pánczél Katalin zük, hogy az egész lakossá­got „megszűrjük”, hogy kide­rüljön; ki él magas vércukorral, kinek magas a vérnyomása. Sajnos, sok az egyedülélő idős ember a faluban - tette hozzá. — Fontos lenne a há­zigondozás; erre végképp nincs pénze a szűk költségve­téssel dolgozó önkormány­zatnak, így egyelőre társa­dalmi alapon működő riadó­láncot próbálunk létrehozni. Délutánonként is rendel­nek, hogy a dolgozóknak ne kelljen szabadnapot elfecsé­relniük, ha probléma támad az egészségükkel. Dr. Pánczél Katalin maga hozza Siófokról a gyógyszert a betegeinek, hogy nekik ne kelljen utazniuk. — Amikor idejöttem, egy vérnyomásmérőt találtam csak, meg egy kiöregedő, egészségügyi szempontból is elhanyagolt falut — így az or­vosnő. — Jó partnerre talál­tam Lenkey Tibor polgármes­terben. Mostanra sikerült „fel­lázítanom" az anyukákat, akik el is kezdtek aláírásokat gyűj­teni — ennek hatására jövőre valószínűleg elkészül végre Som saját óvodája. Somban nincs munkahely, a munkanélküliek száma lega­lább hetven. Naponta 20-25 beteg keresi fel a rendelőt. Amikor azt mondom dr. Pánc­zél Katalinnak, hogy ezzel az eszközparkkal úgymond jobb helyütt is talált volna magának praxist, csodálkozva néz rám. — De hát ide hívtak — mondta egyszerűen. Kép és szöveg: Czene Attila Bogláron a bogiáriakat támogatják Új városközpont épül Elkészült Somogytúron az új orvosi rendelő. 436 lakos ta­lálhat itt gyógyírt betegségére. Saját orvost azonban nem tud eltartani a település. Harangszót hoz a karácsony Som napszámosai Fiatalember lapátolgatott szorgosan a somi főutcán. A 22 éves nőtlen Szabó János amolyan mindenesként dol­gozik az önkormányzatnál. — Nyáron kaszálok, ilyen­kor meg, amikor hidegebbre fordul az idő, fűtök — mondta. — Közben épületet bontok, segítek a falu ügyes-bajos dolgaiban. Szabad időmben sajnos Ságvárra vagy Be- rénybe vagy Siófokra kell utazni, ha szórakozni akarok, akár a többi somi fiatalnak — tette hozzá. — Amúgy a me- tálzenét kedvelem. — Csendes falu a miénk — így Bokor Andrásné. — Én ta­karítok az önkormányzat in­tézményeiben. Hál’istennek, végre sikerült rendbe tenni az utcákat. Nem kell sárban járni, amikor az ebédet viszem az öregeknek. Az önkormányzat most készül automata haran­got építeni a katolikus temp­lomban, hogy ne kelljen ünne­pekkor vagy temetésre haran- gozót hívni. — Azt már én is tudom majd kezelni — mondta még. — Úgy néz ki; kará­csonykor ki is próbál­juk. Czene Szabó János és Bokor Andrásné

Next

/
Oldalképek
Tartalom