Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-03 / 234. szám
-któber 3., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Még óránként jár a komp Egyre kevesebben utaznak a Mahart menetrendszerűen <özlekedő járatain. Siófok-Ba- atonfüred-Tihany között na- aonta három, míg Fonyód és Badacsony között négy alka- ommal fordulnak a hajók. A <omp 7-18 óra között óránként indul Szántódról, és északi part felé — vissza — az utolsó járatra 18.30 órakor ehet felszállni. A Asványkiállítás Siófokon E hét végén rendezik meg a VI. balatoni nemzetközi ás- ványgyűjtő-találkozót a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban. A program tegnap kora reggel kezdődött, amikor a vállalkozókedvű természet- barátok elindultak a Bakonyba ásványokat és őslény-lenyomatokat felkutatni. Ma délelőtt már rendezett kiállítás várja a látogatókat, holnap 13 órakor pedig eredményt hirdetnek: megválasztják a szerencsés kutatót, aki a legszebb leletekre bukkant. Továbbképzés a „moziban” Megszűnt a mozi Ságváron — kényszerűségből, mert felemelték a filmek kölcsönzési díját. A település vezetői előadóművészeket, kiállítókat hívnak majd a kihasználatlanul maradt terembe, és azon gondolkodnak, hogy továbbképzéseket szerveznek a falu lakosainak. Mindennek egyelőre gátat szab, hogy nincsenek megfelelő kiszolgáló helyiségek. Ezeknek az építését most tervezik. Két orvos egy faluban Nem sok apró falu dicsekedhet azzal, hogy lakói két orvos közül választhatnak. A 670 lelkes Somban nem a társadalombiztosítás, hanem az önkormányzat finanszírozza a nemrég érkezett dr. Pánczél Katalin gyógyító munkáját. Az is újszerű, hogy nem állami céggel, hanem egy magán- személlyel főzetnek, hogy megoldják a településen élő idős emberek szociális étkeztetését. Tornacsarnok 40 millió forintért Zamárdiban már a padokat ácsolják, amelyek a 40 millió forintos költségvetéssel felépült tornacsarnok lelátójára kerülnek. A terem alkalmas arra is, hogy a falu rendezvényeinek otthont adjon. A Vasút utcában elkészült végre — majdnem 3 millió forintért — a szennyvízvezeték, így már csak Szántódon, a csemete- kerti részen akad majd munkája az efajta közművet építőknek. 640 méternyi utat is lebetonoztak, de Zamárdiban az utak fele még így is poros; a kis faluban 100 kilométer(l) hosszú úthálózat van az ön- kormányzat kezelésében. NÉRÓ NEM SZERETI AZ IDEGENEKET Töreki továbblép Dió a villanyszámlára — A Volán nem küld buszt RENDEZIK MÁRIÁT Százötvenmillió csatornázásra A „falu” határát jelző tábla alatt nagybetűs felirat: közművet építenek. A házak udvarán oltott mész a téglahegyek árnyékában. Az utcán német rendszámú, hosszú Opel. Mindez Töreki. Három esztendeje még csendes puszta, ma kedvelt üdülőhely — úgy tetszik, ősszel is. — A másfél zsáknyi dió, amit összeszedegetek a fa alól, minden évben kifizeti a ház rezsijét — mondja Kovács József, aztán a sarokba támasztja a seprűt, és hellyel kínál. — Persze, meg kell még törnöm, mert héjasán nem akarják átvenni. A szőlőt el kellett adnom, mert már fájnak 71 esztendőt kiszolgált lábaim — mutat fejével a tőkék felé. — Könnyű volt eladnom, mert amióta megépült a betonút s bevezették a telefont, csak úgy csődülnek ide az emberek az ország minden vidékéről. Most meg a vizet hozzák. Lám, hiába akarták Siófokba beolvasztani a falu földjét s lakóit beköltöztetni a városba, csak annyit sikerült elérnie a korábbi vezetésnek, hogy közös lett az önkormányzat. Van itt három lovarda; hintóval hozzák-viszik, lovagoltatják a nyugatiakat: ■ Fejlődünk, s mondom: jó irányba. Pedig el akartak sorvasztani bennünket. Amikor több mint húsz esztendeje átépítettem a dü- ledező házat a fejem fölött, huncutkodnom kellett, mert nem akartak építési engedélyt adni. Néró, a korcs, de gazdájának kedves eb néha az utcára pislant, s dühösen morog — hiába no, sok erre mostanában az idegen. A kocsma mellett 90 házikónak áll központi postaládája; bár sok őshonos töreki meghalt az utóbbi két évtizedben, a távolról érkezők szívesen vásárolják meg az üresen maradt portákat. — Az ellátás tűrhető, a boltban általában minden szükségeset kapni — mondja Nagy József. — Csak az a baj, hogy a Volán nem küld buszt hozzánk, így a tanács járműve szállítja a városba meg vissza az ovisokat, diákokat, meg a dolgozó felnőtteket. Reggel van járat, meg délután, így akinek órányi dolga volna csak Siófokon, az is kénytelen egy egész napot várni a hazajutásra. Nem jól van ez. Egyébként egyetlen szórakozásom, hogy rádiót hallgatok, meg televíziót nézek — folytatta. — Cudar dolog, hogy a politikusok nem az ország jobbítására fordítják idejüket, hanem egymással veszekednek — mondja még, aztán lehajol néhány szem dióért, ami beszélgetésünk közben poty- tyant le a fáról. Mert neki nem a nagypolitikán kell gondolkodnia, hanem azon: hogyan fizeti ki a villanyszámláját. Czene Attila (Tudósítónktól) Balatonmárián három év alatt, 1993 év végéig 140-150 millió forintot fordítanak csatornázásra, s ezzel a község ingatlanainak mintegy 60 százaléka nem szennyezi többé a Balatont. A kedvelt üdülőhely nyugati részének csatornázási tervei is elkészültek — a kivitelezésre várhatóan 1994-ben kerül sor. Akkor, amikor Szentgyörgy és Berény is olyan közművesítési állapotba kerül, hogy ez a két település is ráköthető már a balatonújMájusban, a nyári szezon előtt már Sor került járatritkításra a Kapos Volán siófoki leányvállalatának területén. Azt rebesgették, hogy az őszi menetrendváltozás után még kevesebb helyi, illetve helyközi járat közlekedik Siófokon és környékén. Horváth József, a siófoki leányvállalat személyszállítási üzletágának vezetője most arról számolhatott be, hogy a tervezett csökkentést nem kell végrehajtani. Csak egy-két módosítás lesz, ami nem érinti hátrányosan az utazóközönséget. Siófokon a helyi járatokon a nyár elején hat járatot vontak ki a forgalomból, az utasszámlálási adatok alapján. Most lakossági kérésre egy módosítást tettek: a 6-os 9.40 helyett ezentúl 9.30-kor indul az autóbusz-állomásról. A helyközi járatok változásai: október 1 -je és április 30-a laki regionális szennyvíztisztító műre. Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan a mérnökök rajzasztalán megjelent Bala- tonmária jövőbeni arculata is — a rendezési terv időről időre történő felülvizsgálata ugyanis rendszeres feladatot jelent az önkormányzati vezetőknek, s talán a falu lakosainak is. így ebben már szerepel a 600 ezer forintért felújított Mária alsói öregek klubja, valamint a két esztétikus buszmegálló is, amelyért 400 ezer forintot fizetett a testület. között vasárnap nem közlekedik a 11 .45-ös siófok-balaton- világosi járat, illetve csak Sóstóig megy el. Az Ádándra eddig 7.30 órakor induló busz ezek után 10 perccel korábban megy el, ezenkívül pedig a Siófok— Szántódrév-Bálványos szakaszon kimarad egy járatpár Földvár és Bálványos között a téli időszakban. Horváth József üzletágvezető elmondta: egy busz kihasználtsága akkor mondható optimálisnak, ha oda-víssza legalább harmincán utaznak rajta. Éppen ezért volt szükség arra, hogy olyan helyi járatokat megszüntessenek (erre is még májusban sor került), ahol odafelé is csak négy-öt utas volt, visszafelé pedig teljesen üresen közlekedtek. Ilyen volt egy-egy kiüti és fokihegyi járat is az esti, éjszakai órákban. (Fónai) Marcid a nyári menetrend a siófoki utcákon VILÁGOS PARTJAI Persze, hogy „piciny” a strand ABC ÉPÜL — A SZALONBÓL Javul az ellátás Szabadiban Világos a kétarcú település címmel lapunk szeptember 5-i számában írás jelent meg. A Balatonvilágos Alsótelepi Üdülők Egyesülete nevében erre a következő észrevételt hozta a posta: — A balatonvilágosi üdülők nem „betonteknőt” építettek, hanem „kőszórásos” partvédelemmel védték a telküket az „elhabolás” ellen. Ezek előtt nem keletkeznek „állóhullámok”, nincs „hordalékvándorlás”, és 60 év óta biológiai és hidrológiai egyensúlyban van a partvonal. Ezzel szemben a „vízügyi lobby” által a „megalomániás korszakban” megépített és az önkormányzatok álltai helyenként — például éppen Balatonvilágoson — ma is szorgalmazott „betonteknő” eredménye mi lett? Hadd ne írjam le a jelzőjét! (Lásd: Balatonszabadi)! A „két piciny, nehezen megközelíthető” stranddal kapcsolatban a helyzet a következő: Balatonvilágos mintegy 3 kilométer hosszú partvonalából kb. egy kilométer fövényes homokpart és kb. egy kilométer hosszban államosított villasor volt a tanács birtokában a megalakulásakor. Ezt a két kilométeres szakaszt a korábbi tanácsi vezetők egymás után eladták állami vállalatoknak üdülők céljára. Ezt követően kezdődtek a „községfejlesztési-’célra” történő kisajátítások és a különböző partfel- töltési elképzelések — szerencsére még csak - rendezési terv szinten. A jelenlegi fizetőstrand 30 százaléka korábban a felsőtelepi üdülők „kabinos rendszerű” strandja volt. Egy korábbi tanácstestület elvette tőlünk, és eladta egy üdülőnek. A legutolsó tanács vezetői — ma polgármester és jegyző — kisajátították az üdülőt, hogy nagyobb legyen a strandterület, de ma sem annak használják, hanem vendéglőként üzemeltetik, mert így „többet hoz a konyhára”. Ettől azután — természetesen — „piciny” a strandterület. Ezért tavaly még kisajátítani akartak és a „teljes” partvonalat betölteni. Az idén már csak a strandok előtt akarják feltölteni a Balatont. Úgy látszik, nem ismerik dr. Tarján Lászlóné államtitkár asszony véleményét a partfel- töitésről (Somogyi Hírlap 1992. szeptember 2.). Dr. Grénusz Miklós elnök Balatonszabadi nyolc kilométerre esik Siófoktól. Lakóinak többsége ezért a városban vásáról. Amúgyis ez egyetlen lehetőségük, mert a faluban délelőtt kilenc óra után nem lehet kapni sem friss kenyeret, sem tejet.... Nemrég beregszásziak vették bérbe az egyik üzletet, és lassanként egyre több szabadi lakos jár oda bevásárolni. Pedig a falu közepén ott a siófoki áfész boltja. Igaz, nincs mindenki megelégedve vele... Makk Gyula magánvállalkozó most ABC építésébe fogott. Vegyi árut, cipőt, tejet kínál majd 54 négyzetméteren — egész napon át. Amikor azt kérdem tőle, miért boltba fekteti a pénzét, rám nevet: hát van manapság jobb üzlet a vegyesboltnál? Csak nézek, s figyelem a kőműveseket, ahogy rakják a falat. A leendő üzlettel szemközt valaha (negyven évvel ezelőtt) remekül működött egy vegyeskereskedés. Helyén családi ház áll. Ahogy Sze- renka József polgármester elmondta: örül Makk Gyula vállalkozásának, hiszen a falunak ezen a részén hiányos az ellátás. Az ott lakóknak tehát jól jön a bolt — Makkék vállalkozása. A főképp Szalon sört árusító kocsma bevételét így hasznosítják a tulajdonosok.
