Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-26 / 251. szám

1992. október 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Európa legnagyobb összefüggő ültetvénye Diószüret Lengyeltótiban A termés 80 százaléka exportképes (Fotó: Király J. Béla) Gondok között, reménykedve s Átalakulásban a marcali szövetkezet Angol-tanfolyam munkanélkülieknek Tanfolyamot indított a me­gyei munkaügyi központ és a SZÜV 22 marcali és környék­beli munkanélküli számára. A szakképesítésre beiratkozot­tak 330 óra angol tanulás után alapfokú nyelvvizsgát tesz­nek, majd 400 órás számítás- technikai képzésen vesznek részt. A tanfolyam elvégzése után középfokú ismeretek megszerzését igazoló bizo­nyítványt kapnak. Tanulásu­kat a Berzsenyi gimnázium számítástechnikai laboratóri­uma segíti. Kétszáznyolcvan olvasó Vésén A vései könyvtár köteteinek száma jelenleg 2900, az olva- óké pedig 280. A legkereset­tebb könyvek a természettu­dományi sorozatok (Búvár könyvek, Természet Világa) kötetei, a magyar irodalom nagy alkotásai, illetve krimik. Évente 230 ezer forint érték­ben vásárolhatnak új könyve­ket a könyvterjesztő vállalat­tól, illetve egyedi számlával. Heldrungeni vendégek A türingiai Heldrungen vá­ros 20 junior birkózója két edző és négy szülő kíséreté­ben egyhetes edzőtáborozá­son vett részt Marcaliban. Programjukban kirándulások is szerepeltek: megtekintették Zalakarost, megismerkedtek Keszthellyel és Hévízzel. A sportolókat magánházakban látták vendégül a helybeli bir­kózószakosztály tagjai. A lá­togatást jövő nyáron viszo­nozzák a marcaliak. Alapozzák a tornatermet A Surján Rt építi Marcali központi tornatermét. Már vé­geztek a betonalapok öntésé­vel, most a vasbeton talple­mez és talpgerenda vasazatát készítik. Az idei terv előírja még a ragasztott fa tetőszer- kezet elkészítését is. A nem­zetközi szabványoknak is megfelelő — többféle sport- esemény megtartására alkal­mas — teremben négyszázan foglalhatnak helyet a lelátó­kon. A termet, úgy tervezik, jövő augusztusban adják át. Rosszillatú tároló Libickozmán Libickozma házaitól 2-300 métere egy elhagyatott do­hányszárító pajtában üres vegyszereshordók százai ta­lálhatók. A pusztakovácsi té- esz tárolja itt ezeket. Az elnök kijelentette: e hordók mind a Köjál, mint a környezetvédők szerint megfelelő helyen van­nak, ennél jobbat nem tudtak találni, s itteni raktározásuk nem ártalmas a környezetre. Elszállításuk annyiba kerülne, hogy most nem tudják vállalni költségeit... Csak az a szag ne lenne a libickozmai erdőben, gondolja az arra tévedő. A nagy nyári szárazság, majd a hirtelen jött csapadék miatt összeértek a különböző érésidejü diófajták Európa legnagyobb összefüggő dióül­tetvényében. Lengyeltótitól Pusztaszentgyörgyig sorjáz­nak a fák, melyeknek alját bő­séggel teríti a lehullott termés. Diákok szedték vödrökbe, s aztán jött a traktor vontatta Pellenc, a francia rázógép. Pár másodpercnyi remegtető ölelés után megkönnyebbült ágait szinte méterrel maga­sabbra nyújtotta egy-egy fa. — A termés jónak mond­ható, 13-15 mázsát várunk hektáronként — mondta Dankó József, a kombinát lengyeltóti telepének vezetője, A marcali önkormányzat ok­tóber havi rendes ülésszaká­nak napirendjén 16 előterjesz­tés szerepelt. Dr. Frankberger Ferenc rendőr őrnagy, a mar­cali kapitányság vezetője egészítette ki írásbeli előter­jesztését. Részletesen ele­mezte a kapitányság munká­ját, hangsúlyozva, hogy a ka­pitányság mind a technikai felszerelés, mind a létszám tekintetében elmarad a köve­telményektől. A helyzet javulni fog a fonyódi kapitányság, il­letve a böhönyei rendőrállo­más létesítésével. Marcali közbiztonságának növeléséért a járőrszolgálat körzetesítését tervezik. A képviselő-testület tagjai a tájékoztatót egyhangú­lag elfogadta. A napirend másik fontos pontja dr. Ftádler Antal kórház- igazgató előterjesztése volt a fekvő- és járóbetegellátás helyzetéről. Szóbeli kiegészí­tésében a kórházigazgató el­A bíróságokon rendszere­sen tartanak úgynevezett pa­nasznapot, ezekre bárki eljö­het. A Marcali Városi Bírósá­gon hétfőnként adnak lehető­séget az állampolgároknak arra, hogy jogorvoslatot ke­ressenek. A bíróság elnöke, dr. Vajda Zsuzsa elmondta: az utóbbi időben nőtt azoknak a száma, akik élnek a bíróságok adta lehetőséggel. Egy-egy alka­majd hozzátette: — Száz hek­tár a beállt ültetvény, és 45 hektár az új telepítés. Az ültetvényen a hazai ne­mesítés teljes palettája megta­lálható; az A-117-es, nagy lombot növesztő fajtát a mé­lyebben fekvő helyekre ültet­ték, a milotainak és a tisza- csécseinek kedvezőbb a ma­gasabb terület. Az idei aszály különösebb gondot nem oko­zott a diósban, esetleg a ter- mőrügyképződés sínyli meg a szeszélyes időjárást. — 150 tonnányi termésre számítunk, s ennek mintegy 80 százaléka exportképes. 60 tonnát számítunk törésre, a többit héjasán értékesítjük. A tört dió java a belföldi nagy mondta, hogy pár nappal ez­előtt minisztériumi vizsgálat mérte föl a kórház szakmai munkáját, műszerezettségét, s nagyon jónak találta. Dr. Nagy Anna képviselő az egészségügyi és szociális bi­zottság nevében kijelentette: javasolja az előterjesztés el­fogadását, mivel ez olyan do­kumentum, amely pontosan mutatja be marcali egészség- ügyi helyzetét, fejlődési lehe­tőségeit. Záró értékelésében dr. Sütő László polgármester örömmel mondta el, hogy a fe­lettes egészségügyi szervek szerint a marcali kórház és rendelőintézet az országos át­lagnál jobban működő egy­ség. Dr. Koncz Gábor megyei tisztiorvos ehhez hozzáfűzte: a marcali kórház a jövőben is „versenyképes” lesz. Két kiegészítő javaslat beik­tatása után az előterjesztést a testület egyhangúlag elfo­gadta. M. A. M. lommal 25-3o panaszos ke­resi fel őket. Korábban a pa­naszt a bírák vették fel, és ez gyakran okozott kellemetlen­ségeket. Nemegyszer előfor­dult, hogy a panaszos éppen az ellen az ítélet ellen emelt ki­fogást (vagy kért jogi taná­csot), amelyet a panaszt fel­vevő bíró hozott. Ez most megváltozott: fogalmazók ve­szik fel a panaszt Marcaliban is. feldolgozóknak és a kereske­delemnek megy, az export Ausztriába. A központi majorban talál­ható épületben dolgozik a kop­tató gépsor. Korábban vegy­szerekkel fehérítették a tisztí­tott diószemeket, mára az alapos tisztogatás és a szárí­tás maradt. A válogatóaszta­lon gondos kezek ellenőrzik a szemeket, majd a szalag vé­gén zsákolják a 35 miliméter átmérőjű exportcsemegét. A német feliratú tanúsítójegy szerint a zsákocska tartalma 10 kiló. A raklapokon he­gyekké tornyosul, s öregbíti a somogyi dió hírnevét. M. T. Messzenéző tekintete meg­tévesztő. Alig három éve még a végtelenben találkozó sín­páron felbukkanó mozdony körvonalait leste, ma az eset­leg elzalámbolni készülő te­henek mozdulatát kémleli. Kérges tenyere már árulkodik: jó ideje fölcserélte az indító­tárcsát a vasvilla maroktörő nyelével. Megfogalmazása szerint az állami dotáció ígé­rete csábította, no meg a „ma­gad uram" vállalkozási lehető­sége. Kéthelyen a faluszéli, taka­ros Petőfi utcában, a dombol­dalra kapaszkodó gazdasági A marcali termelőszövetke­zetet is keményen sújtotta az idei aszály. Varga László el­nök szerint azonban a nyári betakarítás eredményei job­bak voltak, mint az ősziek. Búzából például 47 mázsa volt az átlagtermés hektáronként, árpából 45. Az őszi aratásé növényeknél már lényegesen rosszabb a helyzet, például az ötszáz hektár napraforgó 16 mázsás átlaggal fizetett, a ku­korica is 50 mázsa körüli, szemben a tavalyi 74 mázsá­val. A hagyományosan nagy területen termelt fűmagvak — szarvaskerep, olaszperje, vö­rös csenkesz, lucernamag — sem hozták a várt eredményt. Az év végi mérleg veszte­séget ígér. Az aszály mellett, mint mindenütt, szerepe van ebben az alacsony felvásár­lási áraknak. — A gabona felvásárlási ára nem éri el a tavalyelőtti év árait — mondta Varga László. — Az idén csak 580 forintot kaptunk a búza mázsájáért. Ilyen árbevétellel nem lehet megvásárolni a 70-100 száza­lékkal drágult műtrágyát, nö­vényvédő szert meg más ipari terméket. Az üzemanyagról nem is beszélek; arra egysze­rűen nincs pénz. Az elnök szerint elsősorban azt kell eldönteni, milyen le­gyen a jövőjük. Az átalakítási közgyűlés e hó 28-án lesz; ott épületekben 7 tehén, 2 anya­disznó, 2 ló és számtalan aprójószág adja Havasi Károly birodalmának népességét. Az MTZ 50-es mellett bálázó, fű­kasza, a bejáratnál Barkas kis­teherautó. Alkatrészből még annyi, hogy egy szerényebb szövetkezeti műhely megiri­gyelné. — Eredeti szakmám szerint géplakatos vagyok. 1989-ig MAV-alkalmazottként dolgoz­tam. Siófokon a forgalmista­sapkát akasztottam szögre, hogy hazajöjjek a családi „bir­dől el minden. Ha például a mindenáron való nyereség ke­rül előtérbe, akkor fel lehet számolni a jelenleg vesztesé­ges állattartást, így pénzt lehet csinálni. De jó lesz-e ez a kö­vetkező évre? Sok türelemre, megfontolt­ságra van szükség most. El­sősorban azért, mert a marcali téesz az elmúlt években jelen­tős fejlesztéseket hajtott végre. Szaktelepet, műhelye­ket építettek, öntözőberende­zéseket telepítettek (500 hek­tárra). Ha ezeket a beruházá­sokat nem végezték volna el, ma más lenne a helyzetük. Könnyebb is, meg nehezebb is. Azért vállalták ezeket a be­ruházásokat meg a velük járó terheket, hogy eredménnyel gazdálkodhassanak. Varga László a nehézségek fő okát abban látja: a mai árak alkalmatlanok arra, hogy könnyedén visszafizessék a hiteleket. A marcali téesz elnöke bí­rálta a kormány mezőgazda- sági politikáját. Sokat idézhet­nék szavaiból. A lényeg azon­ban az, hogy megújulás előtt áll a mezőgazdaság, s ez re­ményekre ad okot. Ez abból is érezhető, amit mondott: „A munkanélküliek előbb-utóbb rákényszerülnek arra, hogy kivegyék a földjüket...” tokra” gazdálkodni — sorolta előéletét a házigazda. A kezdeti évek buktatóin ta­nulva az idén jutott el odáig, hogy takarmányt nem kellett vásárolni. Naponta 50-60 liter tejet adnak át a csarnokban. A szigorodó minőségi feltételek, a tejipari vállalat késedelmes fizetései sem szegték kedvét a falu tehéntartóinak. — Áprilisig közös csarno­kunk volt a termelőszövetke­zettel, de az ott bekövetkezett technológiai váltás miatt a magántermelők tejére más át­vételi lehetőséget kellett ke­resni: 24 gazdával megalakí­tottuk a tehéntartó egyesüle­tet. Havasi Károly megfogalma­zása szerint nulláról nem lehet elindítani egy vállalkozást. A szülői házban, folytatva a szülők jövedelemkiegészítő tevékenységét, dolgozik na­ponta a megélhetésért. Hat aranykorona értékű kárpótlási jegyükhöz várja az édesapja utáni személyi kárpótlás eredményét. Ebből szándéko­zik egy darab földet szerezni, hogy legyen legelő, takar­mánytermő terület a jószá­goknak. — Jól érzem magam. Nincs senki, aki parancsoljon. Az ál­latokban ritkábban csalódik az ember, mint embertársaiban. Már csak a darabka föld kell, mert hit, erő, kitartás az van — summázta Havasi Károly. S hogy beszélgetés közben kér­ges kezét időnként imára kul­csolta? Egy falusi vállalkozó ma így is gesztikulál. Mészáros Tamás Metz A. Márton Körzetesítik a járőrszolgálatot „VERSENYKÉPES” MARAD A KÓRHÁZ Mozdonyfütty helyett kolompszó Forgalmistából tehenész (Fotó: Király J. Béla) SOK A PANASZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom