Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-01 / 232. szám
1992. október 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A nagyatádi kórház sorsa A nagyatádi kórház fenntartásában érdekelt barcsi, csurgói és nagyatádi térség polgármesterei és jegyzői október 7-én újabb koordinációs megbeszélésre gyűlnek össze. Az összejövetel célja nem más, mint hogy végre pont kerülhessen annak a javaslatnak a végére, amely szerint a kórház a környező települések társulásában működne; így nemcsak Nagyatádra maradnának a fenntartással kapcsolatos gondok. A társulásos működtetéssel minden résztvevő település egyben az intézmény résztulajdonosává is vállna. Kevesebb burgonya termett Mindenütt dolgoznak a burgonya betakarításán a homokháton. A munkákat hátráltatta a hosszan tartó meleg időjárás. A mikei termelőszövetkezet tárolói azonban a megszokott módon telnek. Az idei termés a szárazság miatt körülbelül ötödével lesz kevesebb, mint az elmúlt években volt. Olcsó tüzelő az időseknek Szociális támogatásként természetes juttatást: kedvezményes tűzifát kapnak az egyedül élő segesdi öregek. A fához az idősek olcsóbban juthatnak hozzá, a szállítás és a felfűrészelés költségeit pedig az önkormányzat vállalta magára, "zenfelül az óvodásoknak -zer, az általános iskolásoknak 1800, a középiskolásoknak 2000 ezer, míg a főiskolán tanulóknak két és fél zer forint támogatást nyújtanak. Nyelvi tagozat a gimnáziumban E tanévtől a nagyatádi gimnáziumban nyelvi és természettudományi tagozatos osztályok is indultak, és a képzés a következő tanévben folytatódik. A nyelvi tagozaton angol nyelvi képzés folyik emelt óraszámban. A természettudományi képzés keretében matekot, fiziát és kémiát tanulnak a diákok. Szentgyörgyi telefonok A barcsi telefonközpont megépülésétől is függ a ho- mokszentgyörgyi telefonhálózat-fejlesztés. Az már biztos, hogy a községben rövid ;dőn belül csaknem százan irthatnak távbeszélő-készü- ákhez. S ha a tervezett bar- jsí fejlesztés elkészül, akkor az országos távbeszélő-hálózatba is bekapcsolódhatnak a homokszentgyörgyiek. Nagyatádot is elérte az „IMS-kór” Kiköltöztetik a lakókat Nem életveszélyes csak meg kell erősíteni Nagyatádot is elérte az „IMS-kór”, legalábbis ez a hír terjedt el a városban, amikor a Széchenyi-téri IMS technológiával épült OTP-s lakóház került szóba. Tény, hogy a házból kiköltöztetik a lakókat, és az épületet nemsokára ál* ványerdő borítja majd be. Hogy mennyire romlott le az épület állaga, mi indokolja a hirtelen sürgölődést, ezt kérdeztük az OTP műszaki osztályának vezetőjétől, Rengett Gyuláiéi. — Sürgölődésről szó sincs, az azonban tény, hogy meg kell erősítenünk a házat. Olyanná alakíttatjuk, mint egy hagyományos vasbeton szerkezetű építményt. Az épület azonban a híreszteléssel ellentétben nem életveszélyes, a Műszaki Egyetem szakértőinek vizsgálata szerint sem észlelhető a szerkezeten semmiféle elváltozás. — Akkor mi indolkolja az átalakítást? — A vizsgálat szerint a károsodás! folyamat már megindult. A lakókat azonban nem szerettük volna aprólékos vizsgálódással zaklatni, ezért csak egy úgynevezett roncso- lásmentes vizsgálatot végeztettünk el. A szakértők a kiköltöztetés után alaposabb vizsgálatot javasolnak. A felújítás, átalakítás mértéke is ettől függ majd. — Ráfordítás nélkül meddig „húzhatta" volna az épület? — A szakértők a jelenlegi állapotokat öt évig szavatolták... B. Zs. ERŐSZAK — CSALÁDI KÖZREMŰKÖDÉSSEL Elvette a pénzét is Egy ötvenegy éves asszony tett feljelentést szeptember 24-én a nagyatádi rendőrkapitányságon. Elmondása szerint őt szeptember 19-én az esti órákban behívták egy görgetegi lakásba, majd ott a 48 éves férfi családtagjai — felesége és leánya — segítségével lefogta, a földre szorította és erőszakoskodott vele. A nyomozás eddigi adatai szerint este héttől hajnali ötig háromszor próbálkozott a férfi, aki egyébként utasította családtagjait a „közreműködésre”, hogy erőszakosan közösüljön a nővel. Azt, hogy az asszonyt hogyan sikerült ennyi időn át a lakásban tartani, a további nyomozás deríti ki. Az elsőszámú gyanúsított a sértett védekezésre képtelen állapotát kihasználva a nála levő hatszáz forint készpénzt is elvette, tehát a kifosztás bűntettének alapos gyanúja miatt is folyik ellene vizsgálat. A férfi, aki alaposan gyanúsítható ezen bűncselekmények elkövetésével, előzetes letartóztatásban várja a vizsgálat befejezését. SEGESD VÁLASZÚT ELŐTT ÁLL Víz vagy gáz A polgármester a szennyvízre szavaz — a falu gázvezetéket építene A segesdi önkormányzat jókora megtakarítással, 8 millió 700 ezer forintos maradék tőkével kezdté négyéves működését. Ez az összeg az önkormányzat számára lehetővé tette, hogy céltámogatásokat pályázzon meg és jelentős beruházásokba kezdjen. Elsőként a községhez tartozó, 180 lelket számláló Lász- lómajor kapott önálló vízmüvet, így az ott lakók egészséges ivóvízhez juthattak. A lászlómajori vízműtársulat létrehozására és működtetésére az önkormányzat 8 és fél millió forintot költött. A másik jelentős beruházás: a tornaterem építése csaknem húszmillió forintba került. A tollaslabdasport új fellegvára elkészült, a műszaki átadás folyamatban van, várhatóan az év végére az iskolások is birtokukba vehetik. Mellettük szinte eltörpül, hogy a Kölcsey utcában kiépítették a vezetékes ivóvíz hálózatát, és apporttal szálltak be a község határában megépült benzinkút-vállalkozásba is. A község három orvosi rendelőjébe pedig több millió forint értékű műszert vásároltak. Egy teraszos-kazettás szennyvíz- tisztítót is átadnak az idén, ehhez a falu határáig a szennyvízvezetéket is megépítik. A több mint másfél kilométeres, különleges technikával készülő csőrendszer szintén sok pénzébe kerül a segesdieknek, ám az önkormányzat most válaszút előtt áll:.. A vita azon folyik: vízre vagy gázra költsék-e a segesdi milliókat. A szennyvízcsatorna kiépítését ugyanis egy felmérés eredménye szerint csak Az új víztorony Lászlóma- jorban alig valaki — a lakosság három százaléka — támogatja a községben, míg a földgázt sokan használnák lakásukban. Dr. Mohr Tamás polgármester véleménye szerint a szennyvízhálózat céltámogatással pár év alatt megépülhetne, de sokan még nem tudják felmérni, hogy a százmillió forintos beruházás mit jelentene a község életében. Ugyanakkor a gázvezeték-rendszer csak a környék más településeinek hozzájárulásával képzelhető el, hiszen központi támogatásra ebben nem számíthatnak a seges- diek. A döntés még várat magára, annyi azonban biztos, hogy ismét nagy fába vágják fejszéjüket a segesdiek. Barna Zsolt Tésztagyár a Rinya-parton Újabb színfolttal gazdagodott nemrég a Rinya-parti város élelmiszeripara. Magánválla- kozásként a Trade-Mix Kft alapított egy száraztésztagyártó üzemet. A kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készülő nagyatádi metélttésztát és tarhonyát a keleti országokba exportálják, ahonnan barterszerződés keretében értékes kerámiákat és más fogyasztási cikkeket kapnak. Elektromos harangot és videót vettek Rinyaszentkirály magára talál Falunkat az elöregedés veszélye fenyegeti — mondta Horváth József, Rinyaszentkirály polgármestere —, de az elmúlt két évben azon munkálkodtunk, hogy a település lakossága otthonának és magáénak érezze azt a környezetet, ahol él. Ennek szellemében dolgozott a képviselő-testület is. A választások óta eltelt időben két mellékutcát szilárd burkolattal láttak el, felújították a községházát: a falubeliek így kulturált körülmények között érezhetik magukat, rendezvényeik megtartására fiatalok és idősek egyaránt lehetőséget kapnak. Színes tv és videó áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. Lehetőségeikhez képest támogatták az egyházakat. Elektromos harang elkészítéséhez adtak segítséget a katolikus templom felújításhoz pedig a református egyháznak. A második világháborúban elesetteknek emlékművet állítottak. A végtisztesség körülményeit segítették elő azzal, hogy ravatalozókocsit vettek, a ravatalozó tetőszerkezetét felújították, a hozzá vezető utat burkolattal látták el. A fiatalok és idősek sorsát egyaránt figyelemmel kísérik. Nyugdíjasaikat a Vöröskereszttel Harkányba vitték. A fiatalok első lakáshoz jutásához az önkormányzat a lakás értékének 12 százalékáig ad vissza nem térítendő támogatást. Az idén az iskolakezdésre a legkisebbek kétezer, a szakközépiskolások és felsőfokú tanulók ötezer forintot kaptak. A jeles falvak között tartják nyilván Rinyaszentkirályt: az államalapító István király településükhöz kötődését augusztus 20-án a Parlamentben tett látogatása alkalmával is kifejezte a polgármester, ahová vezető állami tisztségviselőktől kapták a meghívást. Horváth József továbbra is bízik munkájuk eredményességében, ezen keresztül a falu népességmegtartó erejében. Németh István
