Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-24 / 250. szám
1992. október 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 Rendez, forgat, szinkronizál Pogány Judit ff • • pergő napjai Nem unatkozik a kaposvári Csiky Gergely Színház színésznője, Pogány Judit. Színpadra állította a Szélkötő Ka- lamonát, amelyet folyamatosan javítgat, képviselőként eljár a városi közgyűlésekre, éjszakánként pedig egy osztrák film szerepét magolja németül. — Minden előadását megnéztem idáig a Szélkötő Ka- lamonának, s hihetetlen boldogság tölt el, hogy a gyerekek el vannak varázsolva a darabtól — meséli. — Őrült drukkolás, üvöltés árad a nézőtérről. Egészséges igazságérzet és öröm ötvözetét érzékelem. Tudom, hogy az előadás tele van hibákkal; ezeket folyamatosan javítjuk is. — A gyermekdarab rendezésén túl láthatjuk-e színpadon? — Kaposváron a Csao, Bambinóban játszom, amelyet Bezerédi Zoltán állít színpadra, és Ascherrel is együtt dolgozom majd. Ezekről tudok egyelőre. A nemrégiben alakult budapesti Kolibri Színház meghívására pedig Spiró György két Hrabal-egyfelvo- násosát mutatjuk be. A Zajos magányból készült monológot Kottái Robi mondja, s én rendezem. A Házimurik című kisregényből készített monológot én adom elő Robi rendezésében. Az évad végén pedig — szintén a Kolibriben — egy cigánynépmeséből, Kárpáti Péter által írt darabot rendezek. — Hamarosan Bécsbe utazik egy forgatásra. Kit alakít a filmben? — Nemrég volt egy próbajátékom A lázadás című osztrák filmben. Egy szélsőséges érzelmi világú női szerepet boldogan játszanék magyarul. De német nyelven... Egyelőre tele vagyok rémülettel, hogy meg tudom-e csinálni. Ugyanis nagy kiborulások, veszekedések váltják egymást a filmben. Közben nem lehet a szövegen gondolkodni... Fájdalmas, de nem tudok nyelveket. Ez a mi generációnknak komoly vesztesége. Mivel nemigen mozoghattunk korábban, így igényünk sem volt az idegennyelv-tanulásra. Ezért indulok dramaturgunkkal, Julian Riával Bécsbe, aki nyolc évig élt Berlinben és nagyszerűen beszéli a németet. Egyébként Joseph Roth regénye nyomán készül a film, s Michael Haneke a rendezője. A főszereplő Branko Sama- roczky. Ő lesz a partnerem az 1918-ban játszódó filmben. Háborús özvegyet alakítok, aki egy hadirokkant felesége lesz. Az igazi, nagy forgatás november hatodikén kezdődik. — Közben pedig halljuk a Kacsamesékben is „hápogni”... — Három kacsát szinkronizálok a mesefolyamban. Szakmai érdekesség számomra, hogy a három különböző hangot — amelyik közül egyik sem azonos saját, természetes hangommal —, legtöbbször nem két szalagra, hanem egyre vesszük föl. Gyakran a saját szavaimba is kénytelen vagyok belevágni. Egyszerre négy-öt részt csinálunk meg. Én élvezettel adom hangomat a kacsáknak. Örülök, hogy ilyen idős koromra is nyitott tudtam maradni a mesék iránt. Amit a normális felnőttek gyerekesnek neveznek, azt én a világ iránti kíváncsiságnak tartom. A piros kacsa, Niki a legvásottabb az összes közül. Viki, a kék, kicsit tudálékos, a zöld Tiki a kedvencem. Éz a kiskacsa a leg- naívabb, legesendőbb; viszont gyakran a legtaláléko(Fotó: Csobod Péter) nyabb és a legokosabb is. Bár a történeteken van mit kifogásolni, de a rajzfigurák olyan gazdagon viselik az emberi tulajdonságokat, hogy a gyenge meseanyag ellenére is szeretnivalók ezek a filmek. L S. Idegenforgalmi, kulturális kapcsolatok Västernorrlanddal Somogy a kiválasztott Kurt Jansson: ez a megye csodás természeti kincsek rejteke (Fotó: Gyertyás László) SZIGET ES FESZEK BERLINBEN Kedvezmény a „nyitott ajtók napján” Svéd delegáció járt Somogybán Kurt Jansson, a vás- ternorrlandi tartomány közgyűlése elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai között volt orvos, telekommunikációs és turisztikai szakember, újságíró, kutatóbiológus és népművész. Fogadta őket dr. Gye- nesei István, a megyei közgyűlés elnöke is. A tanácskozás szünetében kérdeztük a svéd vendéget a kapcsolatok Kezdeteiről, a jövőbeni együttműködés lehetőségei* ről. — Mint minden a világban, a mi ismeretségünk is a vélet- 'en műve — meséli Kurt Jansson, aki egyben Kramfoss város polgármestere is. — Há- rom éve egy magyar küldöttség látogatott el hozzánk, s tagjait meghívtuk vacsorára. A delegációban ott volt a Siótour egyik képviselője is. Mi tagadás, sok szó esett az idegenforgalomról, hiszen nekünk is nagy a turizmusunk. Ekkor gondoltuk ki közösen: a nem csak idegenforgalmi kapcsolatokból mindannyian profitálhatnánk. így esett a választás Somogyra megyére. — Milyen együttműködésre gondot? — A protokoll-látogatások helyett a szakemberekkel kell mielőbb személyes kapcsolatot kialakítanunk. Jött velünk orvos is, ő elrohant már a kaposvári kórházba. Diákcseréket tervezünk, újságírók, egészségügyi dolgozók, műszaki szakemberek látogatását várjuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon anyagi szempontból nehezebb az élet, mint nálunk, ezért mi kisebb létszámban jönnénk egy-egy alkalommal, mint a somogyi kollégák. Közösen kell rájönnünk: mi lehet új, érdekes a másik szakmájában, mivel gazdagíthatnánk munkáját, s adhatnánk segítséget. Ez a látogatások során majd kiderül. Én azt remélem, hogy ezek egy idő után szoros szálakká válhatnak, s ez magyarnak, svédnek, egyaránt jó. — Hányadik alkalommal látogatott ei Somogyba? — Most vagyok ezen a szép vidéken harmadszor. Kicsit sajnálom, hogy a ködök idején, s nem korábban jöttem. Akkor sokkal magával Tagadóbb lenne a látvány. A dombok és a Balaton ezernyi színéről is más impresszióim lennének. Mégsem szomor- kodom, mert tudom, hogy Somogyország csodás természeti kincsek rejteke. Ezek természetesen más jellegűek, mint amit nálunk láthat a vendég. A mi tartományunkban 10 ezer apró tó van — Svédországban egyébként 93 ezer — , no meg ott a tengerpart 3-400 méteres sziklás oldalaival. Vásternorrland és Somogy között nagy a különbség; éppen ez teheti érdekessé a két megye kapcsolatát. — Van-e önöknél olyan jelentős idegenforgalmi cég, mint nálunk a Siótour? — Nincs. A mi tartományunk nem vállalhatja fel egy ilyen mamutcég működtetését. Nálunk kisebb önálló vállalatokra épül az idegenforgalom. Ennek ellenére rendkívül imponáló a Siótour tevékenysége. Többek közt ezért is jöttünk Somogy megyébe, de az idegenforgalom mellett azt tervezzük, hogy már a jövő évben megindulhat a svédmagyar együttműködés. Kulturális és talán gazdasági té- refi is. Lörincz Sándor Többhetes szünet után, Keserű Ilona festőművésznő és a Váci Műhely 33 litográfiájának kiállításával, alaposan felújítva és rendkívül tartalmas programokkal várja ismét a látogatókat a berlini Magyar Kulturális Központ, új nevén: a Magyarország Ház. A számítógépes adatbankkal is rendelkező ház most „nyílt napot” rendezett, a gyerekeket rajzfilmekkel és tombolával szórakoztatták, a felnőtteket magyar lánccsoportok, borok és ételspecialitások kötötték le. A berlini Ibusz-iroda kedvezményes magyarországi utakat hirdetett: aki „a nyitott ajtók napján” foglalt le szilveszteri kirándulást Magyarországra, 10-35 százalékos árkedvezményt kapott. Kurucz Gyula igazgató közvetlenül az újranyitás előtt újságírók előtt azt mondta, hogy a berlini Magyarország Ház egyszerre akar sziget és fészek lenni, a konstruktív emberek otthona, a Kelet- és Nyugat-Európában élő, az előítéletektől mentesen gondolkodók centruma. A videotékával, tízezer kötetes könyvtárral rendelkező Magyarország Ház fel akarja karolni a keletnémet kiadókban korábban magyar irodalommal foglalkozó, manapság munka nélkül tengődő műfordítókat, saját folyóiratot kíván kiadni — évente négyszer —, s ehhez a vállalkozásához most támogatókat keres. A német főváros egyik legjobb galériáját kívánják fenntartani, helyi stúdiómozikkal; a lengyel, a csehszlovák és az orosz kultúrközponttal összefogva fogalommá vált kelet-európai filmeket szeretnének bemutatni, elsőnek Fábri Zoltán Körhintáját. A magyar organikus építőművészetet bemutató rendezvény sorozatra kis kápolnát kívánnak felépíttetni az épület előtt. A kultúrközpontban, amely az utóbbi egy évben „Határok nélkül” mottóval rendezvény- sorozaton mutatta be a kortárs magyar kultúrát Berlinben, a közeli jövőben levetítik a Csengery Adrienne énekművésznőről készített portréfilmet, s hamarosan a vendégünk lesz az NDK-ból kiutasított költő, Reiner Kunze is. (Kunze 1972 és 1977 között, mielőtt „elbocsátották volna az NDK állampolgárság kötelékéből”, már csak a magyar kultúrközpontban tarthatott felolvasóestéket.) Október 15-én kezdők és haladók számára magyar nyelvtanfolyamok indultak, és a ház a jobb tájékozódás érdekében a berlini újságírók rendelkezésére bocsátja a Magyarországról érkező sajtótermékeket is. Kiállítás 56 tiszteletére Három év óta minden őszszel képzőművészeti kiállítást rendez Debrecen 1956 tiszteletére a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezete. Az idei bemutatót a Déri Múzeum kupolatermében nyitották meg. Világtörténelem Megjelent a Springer Hun- garica atlaszsorozatának újabb kötete, a Világtörténelem. A húszezer példányban kiadott mű kronologikus sorrendben követi végig a történelem eseményeit. A kiadvány a nagyobb korszakokat egy-egy fejezetbe gyűjtve — földrajzi és politikai egységek, államalakulatok, szövetségek szerint — tárgyalja. A Világtörténelem 249 színes oldalt és 6347 tárgyszót tartalmaz. Magyar pénzek A magyar pénztörténet híven tükrözi nemzeti történetünk minden fontos mozzanatát, ezért nemcsak a szűk szakmai körnek, hanem az elmúlt 150 év magyar történelme iránt érdeklődőknek is érdekes lehet Rádóczy Gyula és Tasnádi Géza Magyar papírpénzek 1848-1992 című könyve. Ez az eddig megjelent legteljesebb kiadvány a magyar papírpénzekről. Ismeretlen Moholy-metszet Moholy-Nagy László festő, fotográfus eddig ismeretlen linómetszetére bukkantak egy New York-i magángyűjteményben. A metszet hazahozatalában a Külügyminisztérium nyújtott segítséget a Szépművészeti Múzeumnak. Az 1920-ban készült próbanyomat a múzeum grafikai kiállítótermében látható. Bajai tímármühely Új épülettel gazdagodott a szentendrei skanzen. A bajai tímárműhely eredetileg 1860-ban épült fel. A műhelyt az új helyén berendezték a gyártáshoz szükséges teljes felszereléssel. Hamarosan egy újabb lakóépülettel és egy pékműhellyel gazdagodik a skanzen. A világkiállítás évére összesen hat épületet állítanak még föl Szentendrén. Egyházi és világi érmek Jeles személyiségekhez, sorsfordító történelmi eseményekhez kapcsolódnak Bozó Gyula festő- és éremművész munkái, amelyekből Budapesten a Gellért Szállóban nyílt kiállítás. Többek között itt látható a Magyar Köztársaság kikiáltásának tiszteletére készült érme, a tárolóban helyet kapott Mátyás király halálának .500., valamint Széchenyi István születése bicentenáriu- mára készült alkotása is. Ünnepi hangverseny A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Magyar Zenei Kamara pénteken este ünnepi hangversenyt rendezett Budapesten, a Mátyás Templomban. A műsorban szerepelt a szolnoki gimnázium leánykara, a Mátyás Templom énekkara, a pécsi Nevelők Háza kamarakórusa, a Pedagógusok Szakszervezetének Bartók Kórusa és a Vasas Kórus. A magyar és az egyetemes egyházi kórusművészet legszebb műveiből adtak elő.
