Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-15 / 244. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 15., csütörtök Üzemel a Barátság Kicserélték a Barátság kőolajvezeték hibás, eltörött szakaszát. Az üzemzavar miatt átmenetileg megakadt a szállítás is. A javítás befe­jeződött, a csővezetékben a szállítás zavartalan. A to­vábbiakban a MÓL Rt Gáz- és Olajszállító Üzeme — a környezetvédelmi szakem­berekkel közösen — a talaj­szennyeződés megszünte­tésén dolgozik. Nagymarosi kártérítés Méltányos kártalanítást követelnek a nagymarosi polgárok, ugyanis a giganti­kus építkezés következmé­nyei — telkek kisajátítása, épületek zárolása, elmaradt csatornázás — miatt hozzá­vetőleg 1,1 milliárd forint kár érte a Duna-parti települést. Privatizáció nehézségekkel Napokon belül két új pá­lyázatot is meghirdet az Ál­lami Vagyonügynökség: a veszprémi és a szolnoki Ag- roker Rt értékesítését kí­vánja mihamarabb lebonyo­lítani. Az agráripari cikkek kereskedelmével foglalkozó részvénytársaságok tulaj­donváltásához a felhívást a jogszabályoknak megfele­lően az ÁVÜ már közzétette, ám a szeptember közepei határidőig nem érkezett megfelelő befektetői ajánlat a részvénytársaságok teljes privatizációjára. Földárverések adatai Az elmúlt hétre meghirde­tett 99 földárverésből 79-et tartottak meg. Az árverése­ken 50 419 aranykorona ér­tékű föld talált gazdára. A 721 árverezőből 665-en ju­tottak földtulajdonhoz. Négy esetben született megegye­zés az árverezők között 1000 forintos aranykorona értéken. Az eddigi legmaga­sabb érték 31 000 forint volt aranykoronánként Somogy megyében. Szabványosítási világnap Világszerte október 14-én tartják a szabványosítási vi­lágnapot. Az idén a két szabványügyi világszervezet — a Nemzetközi Szabvá­nyügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) a „nemzet­közi szabványosítás — kulcs a piacok nyitásához” jelszó­val hirdette meg. Ez a jelszó jól szemlélteti azt az általá­nos szándékot, hogy az egyes országok műszaki előírásai lehetőleg egysége­sek legyenek. Átalakuló áfészek Az általános fogyasztási szövetkezetek (áfészek) második országos kong­resszusát a tervek szerint december elején rendezik meg. A szövetkezetek kép­viselői ezen a fórumon dön­tenek a fejlődés további irá­nyáról. Gazdasági megúju­lásukat sürgeti az a tény, hogy jelenleg az országban működő mintegy 300 áfész közül több mint 100 veszte­séges volt az első félévben. A tisztességes jövedelemből már nem megy 8 milliárdos lakbér- és közüzemidíj tartozás Nehéz helyzetben a szolgáltatók is A KSH SEGÍTSÉGET KÉR Összefogás a jobb adatokért (Folytatás az 1. oldalról) Budapesten tegnap Telepü­lésüzemeltetési Konzultatív fórumot hozott létre a Telepü­lési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége, az Ingatlan- kezelési Társaság, a Telepü­lésszolgáltatási, a Hőszolgál­tatási, a Köztisztasági és a Te­lepüléstisztasági Egyesülés, valamint az Ingatlan- és Va­gyonkezelők Szakmai Szö­vetsége, mert a tartozások nemcsak a lakosságot nyo­masztják, hanem magukat a szolgáltatókat is. Különösen az önkormányzati szolgáltató szervezetek dolgoznak olyan, viszonylag alacsony árakon, hogy a hátralékok nagysága és növekedési üteme már a gazdálkodás biztonságát, végső soron pedig magukat a szolgáltatásokat veszélyezteti. Mindez a szolgáltatókat újabb és újabb áremelésre ösztönzi, ennek levét viszont azok kény­telenek meginni, akik egyéb­ként tisztességesen fizetik a lakbért, a közüzemi és egyéb közszolgálati díjakat, hiszen az áremelések őket is sújtják. A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetségének főtitkára, dr. Köllner Ferenc a konzultatív fórum megalaku­lását követő sajtótájékoztatón nyomatékosan hangsúlyozta: a lakásárak és a bérlakások tényleges költsége és a jöve­delmek közötti különbség ma már elérhetetlenné teszi, hogy az emberek tisztességes ke­resetükből fizessék meg a fenntartási díjakat. Emellett tovább romlik a lakásállomány állaga, a legutóbbi számítások szerint az önkormányzatok­nak átadott lakásokat 400 mil­liárd forintnyi felújítási elmara­dás terheli. A lakosság tartozása mellett tetemes a hátralékuk a gaz­dálkodó szervezeteknek is. Ez összefügg a gazdasági szer­kezetátalakításhoz kapcso­lódó csőd- és felszámolási el­járásokkal. Kívánatos volna — hangoztatta dr. Köllner Ferenc —, hogy az Állami Vagyon­ügynökség privatizációs be­vételeinek egy részét a meg­szűnő szervezetek díjhátralé­kainak kiegyenlítésére fordít­sák. Szarvas Tibor, a Telepü­lésszolgáltatási Egyesülés igazgatója ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a konzultatív fórum alakuló ülé­sén fogalmaztak meg. így egyebek között indítványoz­zák, hogy a közszolgálati dí­jaknál 1993. január 1 -je után — ha törvény írja elő a kétkul­csos áfát — ezt ne érvénye­sítsék, vagy pedig öt év alatt fokozatosan vezessék be. Az önkormányzati tulajdonban maradt lakások felújítására, karbantartására hozzanak létre külön állami alapot. A közszolgálati díjtartozások mértékéig legyen lehetősége a szolgáltatónak jelzálogot be­jegyeztetni a nem fizető va­gyonára, illetőleg a díjhátralék váljék adó módjára behajtha­tó vá. Polesz György Az elmúlt 3-4 évben a tár­sadalmi és gazdasági válto­zások oly mértékben felgyor­sultak, hogy elkerülhetetlenné vált az adatszolgáltatók nyil­vántartásának korszerűsítése. A Központi Statisztikai Hivatal ezért egy olyan — egysége­sen kialakított — kérdőívvel kereste meg a gazdálkodó (vállalkozó) szervezeteket, amelynek segítségével pontos képet szerezhet a vállalkozá­sok tevékenységéről, jól ka- rakterizálható szerkezetéről, telephelyeiről, a foglalkoztatot­tak létszámáról, tervezett be­ruházásairól és mindazon alapinformációkról, amelyek lehetővé teszik az adatgyűj­A költségvetés adósságszol­gálati terhei jövőre várhatóan elérik a 204,9 milliárd forintot. Ennyit kell fizetnie ugyanis a költségvetésnek a december végén kialakuló 2136,7 milliárd forint értékű és 1993-ban to­vább növekvő belföldi állama­dósság kamatai után, s az ese­dékessé váló törlesztésekre. A Pénzügyminisztérium tájé­koztatása szerint az adósság- szolgálati kiadások 1991-hez képest megduplázódtak. A múlt évben ugyanis a költségvetés ilyen célra még csak 107 milli­árd forintot költött. Az idén a költség jelentősen megemel­kedett, s várhatóan eléri a 179,9 milliárd forintot. Ha nem is az ez évihez hasonló ütem­ben, de jövőre ismét jelentősen tési rendszer korszerűsítését, rugalmas és célorientált kiala­kítását. A statisztikusok tehát pontos, ha úgy tetszik, napra­kész információkat szeretné­nek „begyűjteni” a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozá­sokról. A szakemberek egy olyan kérdőívet alakítottak ki, amelynek kitöltése nem okoz nehézséget és feltételez egy kölcsönösségen alapuló konstruktív kommunikációt. A hivatal munkatársait tehát kettős cél vezette: egyrészt felmérni a „privatizáció forra­dalmából” következő jelentős változásokat, másrészt, hogy az adatszolgáltatókat előre, időrendi sorrendben és tétele­emelkedik a költségvetés adósságszolgálati kiadása. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly és az idén jelentős deficit alakult ki a költségvetésben, s ezt a Pénzügyminisztérium döntő többségében a pénzpiacról fe­dezte. Az 1990 előtt keletkezett ál­lamadósságok kamatterhei és törlesztési kötelezettsége 100 milliárd forintjába kerül a jövő évi költségvetésnek. A másik 100 milliárd forint viszont arra fog elmenni, hogy az 1991;ben, az idén és a jövőre keletkező jelentős mértékű hiányt folya­matosan finanszírozni tudják. (Tavaly a költségvetés deficitje 114 milliárd forintot tett ki, az idén eléri a 198 milliárd forintot, sen tájékoztathassa az elkö­vetkezendő évben kialakított adatgyűjtéseiről. A KSH segítséget kér a tár­sadalmi-gazdasági élet sze­replőitől. Olyan együttműkö- dést-együttgondolkodást, amely mindkét fél munkáját megkönnyítve, képes lesz a hiteles információrendszer kia­lakítására. Mindez csak az adatszolgáltatók támogatásá­val érhető el. A kérdőívet min­denki megkapta. A KSH me­gyei igazgatóságai október 19-ig várják az információkat. A siker és a kölcsönös biza­lom záloga lesz, ha a gondos­sággal kitöltött kérdőívek ha­táridőre beérkeznek. jövőre pedig 185 milliárd forint lesz.) A 100 milliárd forintból mint­egy 86 milliárd forint szükséges az államkötvények és kincstár- jegyek kibocsátásával össze­függő kamat- és jutalékter- hekre. Jövőre jelentős állam- kötvény- és kincstárjegy-kibo­csátás várható. A költségvetés tervezete alapján a Pénzügy­minisztérium 60 milliárd forint értékű speciális államkötvényt hozhat forgalomba, amelyet az MNB vásárol meg. Emellett le­hetőséget kap 100 milliárd fo­rintnak megfelelő, egy évnél hosszabb lejáratú államkötvény pénzpiaci értékesítésére. A kincstárjegyek év végi állomá­nya jövőre 25 milliárd forinttal növekedhet. Nő a költségvetési hiány Megkétszereződtek az adósságszolgálati terhek A VADNYUGAT SZEÜD ARCA A Yellostown csodái, a pokol bugyrai Az útikönyvek szerint Ame­rika egyik legjelentősebb nemzeti parkjában, a Yellos- townban egy napot, egy évet — bármennyi időt — él lehet tölteni; a látnivaló természeti csodákat alaposan és teljesen nem lehet megismerni. Á ha­zánk egytizedével azonos nagyságú ősvilágot csak azok ismerik igazán, akik állandóan itt dolgoznak. Ám ők is csak a saját „kerületüket”. Mi is ez a Yellostown, Wyoming állam északnyugati sarkában? Miért zarándokol­nak ide a világ minden tájáról az év minden szakában az emberek? Talán azért, hogy az élő, ősi természettel talál­kozzanak. Értendő ez a föld gyomrában, a pokol bugyrá­ban munkálkodó erőkre épp­úgy, mint a széles autóutakon suhanó járművekkel nagysze­rűen együtt élő vadállatokra. A Yellostown több ezer mé­teres hegyekkel övezett, ha­talmas, vulkanikus fennsík. Mindmáig izzanak a közelmúlt tűzhányóit tápláló, működtető magmakamrák. A beszivárgó csapadék és olvadék víz for­róvízzé, gőzzé alakulva ezek­ből tör a magasba. A Yellos- townban vagy tízezer ki- sebb-nagyobb hőforrást, forró vizű tavat, szökőforrást tarta­nak nyilván. Nem tudnám megmondani, hogy ez a gejzírvidék vagy a színes, pokolszagú kéngőzös, festékes források, avagy pe­dig a Niagarával vetekedő Yel­lostown vízesés és kanyon nyújtja a nagyobb élményt. Számomra az igazi csoda a természet rendkívüli közel­sége, az ember által megállít­hatatlan erők méltósága, nagyszerűsége volt. Szavak­kal leírni ezt szinte lehetetlen, csak villanásokat lehet idézni. A gejzírvidéken az Old Fa­ithful (Öreg Hűséges) egy év­százada mindig azonos idő­közben tör fel. Negyven és hetvenöt percenként. Bár táb­A Yellostown-vízesés Iák jelzik, a turista, az érdek­lődő tömeg nagyságából ítélve is pontosan tudja, hogy mikor kell leülnie a gejzír körüli padokra; s 40 perc után a ki­sebb, a 75 perc. után a na­gyobb, 30-40 méter magas ki­törés következik. Itt körben, a nagyszerűen kiépített, sok ki­lométer hosszú utakról meg­számlálhatatlanul sok gejzírt lehet látni, mélykék, szédítő mélységű forró tavakat, pö­fékelő kis buckákat. Nincs az a tervező, építőművész, aki ki tudná találni azokat a formá­kat, színeket, amelyet a föld gyomrából feltörő víz, megol­vasztva az ásványokat, ma­gával hoz a felszínre és az anyagból építkezik. A víz ereje lenyűgöző, döb­benetes és fenséges. A Yel­lostown folyó évszázadok alatt 360 méter mély kanyont vájt magának a sziklák között. A Lowe Falls, a nagy vízesés kétszer olyan magas, mint a Niagara, de keskenyebb. A szirtek tetejét fenyőerdő koro­názza, a kanyon meredek, sárga-lila-bordó falán is meg­kapaszkodik egy-egy fenyőfa, és a mélységben haragos zöld-kéken, hófehér habot hányva hömpölyög a folyó. Bukdácsol, zúg, zuhog a vala­honnan elsodort kövek között. Mi, picinyke lények, embe­rek, csak állunk és nézzük. Egy kicsit megrendültén, egy kicsit meghatottan, sőt egy ki­csit hálásan. Hálásan azért, mert a „picinyke lény” idejeko­rán, a fehér ember megjele­nését követően felismerte: ebbe a természeti harmóniába nem szabad beavatkozni! Az óriás testű amerikai bölény, a „bufalo” azért sétál most is bé­késen a parkoló autócsodái közé. Az „Öreg Hűséges” na­gyobb kitörése A jávorszarvas, a gímszar­vas azért legel az út mentén, mert nincs bántódása, s meg­szokta a forgalmat. A kedves, fürge prérikutyát szinte kézből lehet etetni, a folyók partján háborítatlan hódvárak sora­koznak. Ha hegyi kecskék kergetőznek az úton, az autók megállnak. A világvárosban, Mineapolisban a szálloda ab­lakából kora reggel kinézve kanadai vadlibacsapatot lát­tam totyogni a parkolóban. Az autósok tisztelettel utat adtak nekik. Egyszóval: az ősi ter­mészet megszokta a XX. szá­zadot, és a század ezt érté­keli. Jól megférnek egymás mellett. Mert el lehet férni. Csak egy kicsit vigyázni kell egymásra! Egy kicsit tisztelni a másságot, kicsit örülni a hajnali harmatcsepp csillogá­sának, a négyezer méteres hegycsúcs augusztusi zúzma­rahullásának és a mélyben hömpölygő folyó habfehér fod­rának. Igen, kicsit vigyázni kell mindarra, amire azt szoktuk mondani: élet. Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom