Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-15 / 244. szám

1992. október 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Egymillió forint felújításra A homokszentgyörgyi ön- kormányzat majd 1 millió forin­tot költött a művelődési ház fejlesztési munkálataira. A pénzből a létesítmény egy harminc négyzetméteres fő­zőhelyiséggel bővült, amely jó szolgálatot tesz a különböző rendezvények szervezésé­ben. Két új kazán beépítésé­vel sikerült a rossz hatásfokú, régi fűtési rendszer hiányos­ságait pótolni. A képviselő-tes­tület tagjainak kezdeménye­zésére a kőműves szakipari munkák nagy része társa­dalmi munkában készült. E ki­sebb beruházások részei an­nak a programnak, amellyel az intézmény fokozatos felújí­tását tervezi meg a helyi kép­viselő-testület. Bővül a kollégium A nagyatádi kollégium tető­terét beépítik. így 25 hellyel bővülhet a diákszállás. A tető­térbeépítés gazdaságosságát tovább növeli, hogy a tető- szerkezet és a héjazat felújí­tását amúgy is el kellett volna végezni. A tetőtér teljes beépí­téséhez azonban a tervezett tizenöt millió forint nem ele­gendő, további céltámoga­tásra van szükség. Járdaépítés társadalmi munkában Nagykorpád régi gondja volt a rossz minőségű áramellá­tás. A hiba forrását, az elöre­gedett trafóállomást a Dédász szakemberei október harma­dikén újra cserélték. A faluban 180 méternyi járdát is leaszfal­toztak. A lakók társadalmi munkában építik a járdát az önkormányzat pedig a mun­kához kellő anyagokat vásá­rolta meg. Parképítés Taranyban Taranyban a régi postaépü­let helyén parkot alakít ki az önkormányzat. Az épület tör­melékeivel a Csokonai utcá­ban javítják ki a kátyús, gyak­ran sáros útszakaszt. Az isko­laépület mellett kialakítandó park területén jelenleg a belvíz elvezetésén dolgoznak. Szabási tervek Szabáson a szennyvíz-ügy végére pontot szeretne tenni az önkormányzat. Mivel a falu önerőből képtelen lenne meg­oldani a problémát, ezért cél- támogatási kérelmet nyújtot­tak be, amelyben egy kazettás szennyvíztisztító megépítésé­hez kérnek támogatást. A há­rommillió forintos beruházás mellett egy tornatermet is épít­tetne az önkormányzat, me­lyet eddig anyagi segítség hi­ányában szintén nem tudtak megvalósítani. A hatmillió fo­rintos beruházást szintén megpályáztatta a község. A községházát tették rendbe, most járdát építenek Bakháza önálló útja Két éve jól választottak a bakháziak, amikor arról volt szó, hogy önállóan boldogul­janak vagy olvadjanak be a háromfai önkormányzatba. Ők az önállóságot választották és két év eredményei is ezt a döntést igazolják. Nagy Tibor polgármester egyben képviselő is a kis falu háromtagú testületében. Öt­millió forintból gazdálkodhat­nak évente, s ebből sokat — csaknem három és fél milliót — költenek az intézmények fenntartására, ugyanakkor fej­lesztésre is mindig marad va­lami... Tavaly a kábeltévé-rend­szert készíttették el. Köz­pontja a községházán talál­ható, és egy helyi stúdió létre­hozására is van lehetőség. Lakásonként csekély össz- szeggel, 6 ezer forinttal kellett beszállni, ezt azonban három év alatt törleszthetik a helybe­liek. Az önkormányzat ehhez portánként 8 ezer forinttal já­rult hozzá. A gázcseretelep is értékes beruházás, hiszen eddig több kilométert kellett megtenni, míg valaki tele pa­lackhoz juthatott. A közeljövő­ben pedig járdát építene a falu. — Sok az idős ember, de vannak fiatalok is, a közélet­ben pedig leginkább a közép- osztály vesz részt. Az elmúlt években több új ház épült a községben. Egy-egy rendez­vény, bál összehozza az em­bereket Bakházán. A megújult községháza pincéjét nemrég adták vállalkozásba. Az ott nyíló pinceklubban esténként is összejöhet a falu népe. Beszélik, hogy valamikor hatalmas kastély állt a kicsiny falu közepén. Ám a harmincas években elbontották, és ma már csak egy romos harangto­rony jelzi az építmény egyet­len megmaradt bástyáját. A csúcsában lévő gólyafészek­kel már régóta szimbóluma ez az apró falunak, ahol a hívők egy kápolnává bővítenék az emléket... B. Zs. Háromfa súlyos gondja: a munkanélküliség A szövetkezet átalakulása nagy lehetőség Háromfán nemigen akad munkalehetőség, ezért sokan járnak a környező települé­sekre, elsősorban Nagyatádra dolgozni. Az ingázók száma a munkaképes lakosság csak­nem kétharmadát teszi ki. Az utóbbi években azonban sú­lyos gond a munkanélküliek növekvő száma. A községben az intézmé­nyeken - önkormányzaton, óvodán és iskolán — kívül csak a termelőszövetkezet kí­nál munkalehetőséget. A ter­melőszövetkezet átalakulása után azonban félő, hogy ismét többen vesztik el állásukat. Akik a nagyatádi üzemekben dolgoznak, nekik sem biztos a megélhetésük. A létszámleé­pítésekkor ugyanis a cégek elsősorban a vidéki munkáso­kat küldik el, hiszen az utazta­tási költségek emelkedésével nem éri meg őket foglalkoz­tatni. Háromfán jelenleg 77 mun­kanélkülit tartanak nyilván. Vannak, akiknél a munkanél­küliség után járó támogatás ideje már lejárt, így ők csak a jogszabályban előírt 4 ezer fo­rintnyi szociális támogatást kapják havonta. A munka- nélküliek jó része szakmun­kás, ám köztük még diplomás falusi értelmiségi is akad. So­kan — elsősorban a szak­munkások — közvetlen ta­nulmányaik befejezése után maradtak állás nélkül. A több­ség keresete 10 és 16 ezer fo­rint közt mozgott, de akadtak olyanok is, akiknek a bére alig haladta meg az ötezer forintot. A község vezetői a munka­ügyi központ kirendeltségének a vezetőjével is tárgyaltak az ügyben: miként lehetne a falu egyik legnagyobb gondját, a növekvő munkanélküliség problémáját enyhíteni. Közhasznú munkásként 15-20 személyt foglalkoztatna az önkormányzat Általában a képzetlen munkaerőt lehetne megnyerni, ők a parkgondo­zást, ároktisztítást és más ha­sonló feladatot végeznének el. Az átalakuló szövetkezet nagy buktató, de ugyanakkor nagy lehetősség is lehet a falu számára. A képviselő-testületi tagok most azon törik a fejü­ket, miként lehetne a község­ben új munkahelyet teremteni. A kastély épületét szeretnék hasznosítani, de az sem ki­zárt, hogy apportként viszik be egy vállalkozásba.-b­Föképpen olyan közhasznú munkásokat foglalkoztat a taranyi önkormányzat, akik valami­lyen ok miatt nem részesülhetnek munkanélküli-segélyben. Most a volt jegyzői épület egy részét újítják föl, s ott melegedőt és egy önkormányzati raktárát alakítanak ki. Iharosban visszavárják az értelmiséget Iskola márpedig kell! Árverés az idén nem lesz, az őszieket azonban van hová vetni—Az önkormányzat visszakéri a vegyesüzletet is Iharos társközségként nem sok jót ért meg az elmúlt negyven év alatt. A tanácsi és a téeszvezetők is mind vidé­kiek voltak, egyikőjüket sem érdekelte igazán a kis falu sorsa. Amikor nyolc éve Berényiharos néven szerették volna a faluközpontba olvasztani az iharosiakat, felszínre törtek az indulatok. Most a község ismét önálló, az értelmi­ség visszacsábításáért az önkormányzat foggal-körömmel küzd... — Napról napra keveseb­ben vagyunk — panaszolta Katona József, a falu polgár- mestere. — Elsorvasztották a községet, a fiataloknak mára nem maradt érvényesülési le­hetőségük sem. Sokan Csur­góra és Nagykanizsára járnak dolgozni, ők már kevésbé kö­tődnek a faluhoz, reggel men­nek és csak este jönnek haza ismét. Akik a berényi téeszben dolgoznak, ők inkább a háztá­jiból élnek meg. Nemrég tizenkét millió forin­tot költöttek a volt iskolaépület felújítására. A házban most orvosi rendelő van, három he­lyiséget pedig az egyház kért — és kapott — vissza. A belső úthálózat felújítására is több mint egymillió forintot költött az önkormányzat. Ötszáz mé­ter járdát építettek és rendbe tették a község határában lévő ravatalozót is. — Újra indítanánk az alsó tagozatot a faluban. — foly­tatta a polgármester. — A terv már tavaly is szóba került és nagy vitát kavart. Akkor a ke­vés gyermek és a szülők ér­dektelensége miatt nem való­sulhatott meg, jövőre azonban ismét megpróbáljuk, nem ad­juk föl! Az érem egyik oldala, hogy osztályonként 5-6 gyermek kedvéért érdemes-e egy isko­lát fenntartani és hogy az ösz- szevont osztályokban miként lehet jól oktatni a gyermeke­ket. — Kevesebb gyermekkel azonban jobban tud foglal­kozni a pedagógus, és az óvónő kimutatása szerint jö­vőre várhatóan 12-13 elsős kezdi meg a tanulmányait. A fő érv mégis az, hogy az is­kola felállításával újabb értel­miségi jönne a faluba, akinek az irányításával ismét fel­pezsdülhetne az élet... A falu ellátása — nyugodtan mondjuk ki — egyszerűen si­ralmas. A vegyesüzletet az önkormányzat szeretné maga hasznosítani, ám mint a pol­gármester elmondta: az áfész-szel mindezideig nem tudtak egyezségre jutni. A ve­zetők nem zárkóznak el mere­ven, de az idő egyre múlik. A polgármester állítja, hagy ér­dekeltséggel az ellátást köny- nyedén javítani tudnák. Iharosban az idén már nem kerülhet sor az árverésre. Ezért a berényi téesz az érvé­nyes kárpótlási jeggyel ren­delkezőknek ingyen ad földet, hogy el tudják vetni az őszie­ket. A szövetkezet évről évre veszteséget termel és a jövő­ben várhatóan jó néhány em­ber fölöslegessé is válik...-barna­Elhatározták: beállnak az idegenlégióba FAT LOPOTT A KŐMŰVES FAKERESKEDŐ Kis csoport vágta a fát Nagyatád határában. A mun­kavédelmi előírásoknak meg­feleltek, szorgalmasan dolgoz­tak és módszeresen a legér­tékesebb tölgy- és kőrisfákba süvített bele kezük alatt a láncfűrész. A tucatnyi fát ki­termelték, hozzáértő módján szabályosan feldarabolták, majd fogadott fuvarossal el is szállították. A tulajdonosok csak néhány nappal az eset után kaptak észbe. A mun­kákhoz ugyanis egyetlen kel­lék hiányzott csak: a megren­delőiével... T. József, M. Károly, B. György, H. József és C. Ró­bert szorgos kis csapatot al­kotva járták a környék erdőit. Soha nem kérdezték, hogy vághatják-e a fát. A kétmilliós lopássorozat végére a nagy­atádi rendőrkapitányság nyo­mozói tettek pontot. T. József a csapat vezetője vállalkozó. Mint bélyegzője tanúsítja: fakereskedő és kő­műves. Fél év alatt sokfelé megfordultak, de mindenhol csak az első osztályú árut ke­resték. A „szajrét” aztán fake­reskedőként bélyegzővel ad­ták tovább. T. József még az „üzletből” származó forgalmi adót is rendre visszaigényelte. Amikor a rendőrség egy más ügy miatt bevonta a bélyegző­jét, akkor sem volt elég: másik bélyegzőt vásárolt és folytatta tovább... Amikor égett a lábuk alatt a talaj, merész vállalkozásba fogtak. A favágók elhatároz­ták, hogy beállnak a francia­idegenlégióba. Ki is utaztak, ott azonban inukba szállt a bá­torság és hamar visszatértek Magyarországra. Most mindannyian szabad­lábon várják az ügy befejezé­sét.-bézsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom