Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-12 / 241. szám

1992. október 12., hétfő

SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK

5

Marcali küldöttség utazik Künzelsauba

Marcali nemsokára viszonozza Künzelsau küldöttségének szeptember eleji látogatását. Negyvennyolc tagú delegáció utazik a német testvérvárosba; a háromnapos út során aláírják a két település testvér- városi szerződését, és tárgyalnak a gazdasági, kulturális és személyi kapcsolataik minél átfogóbb fejlesztéséről.

Példát mutató természetvédők

Újabb német természetvédelmi csoport dolgozik megyénkben: ezúttal Somogyfajsz testvérközségéből, Schnacken- burgból és környékéről érkezett húsz fiatal a somogyi természet- védelmi szervezet meghívására Boronka környékére, itt-tartóz kozdásuk alatt a fekete kökörcsin termőhelyeit segítenek az akácfáktól megtisztítani. Ezenkívül, mint Temesvári Tibor, a szervezet munkatársa elmondta, tevékenységük példamutatóan fontos a magyar falvak lakóinak az európai szellemű és szintű környezetvédelembe való beilleszkedése végett.

Mesztegnyői

táncosok

látogatása

Mesztegnyői küldöttség utazott a bácskai Horgosra, amelynek fiataljai a nyáron részt vettek a somogyi község nemzetközi honismereti táborában. Horgos most ünnepli a település fennállásának 220. évfordulóját, s erre meghívta Mesztegnyő képviselőit is. A 45 tagú küldöttségben 25 fiatal honismereti-körös: ők Horgoson a hét végén somogyi népszokásokat, táncokat mutattak be.

Somogyfajszon segítik a tanulást

Az iskolai térítési díjak és a tankönyvköltségek átvállalását határozta el múlt heti ülésén Sompgyfajsz képviselő-testü- lete. így valamennyi fajszi tanuló — azok is, akik Somogyvárra, illetve a marcali kisegítő iskolába járnak — ingyen kapja a tankönyveket, ingyen veheti igénybe a napközis ellátást. Ezzel jelentősen könnyebbé válik tanulásuk.

Járda épült Pusztakovácsiban

A falut átszelő müút csaknem teljes hosszában betonjárda épült Pusztakovácsiban. Az építés utolsó, befejező munkálatain dolgoznak már. A járda elkészülte után a pusztakovácsi főutcán is balesetveszély nélkül közlekedhetnek a gyalogosok.

Westel-siker

Marcaliban a kulturális központ kamaratermében mutatta be a múlt héten a hazánkban egyre ismertebb cég az általa forgalmazott rádiótelefonokat. Horváth Endre, a cég kereskedelmi képviselője szerint a megkötött szerződések, illetve az értékesített készülékek száma jóval felülmúlta reményeiket.

HÉT CSALÁD VITT KI MINTEGY HATMILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ VAGYONT

Böhönyei

kiegyezés

Az idén csak „szedd magad” szőlészet

Töppedt szemek a tramini-fürtökön

— A Böhönyén is megalakított földosztó bizottság megegyezett a termelőszövetkezettel, hogy a kárpótlásra kijelölt területeket a szövetkezet megmunkálja, s ha a vetés- szerkezet úgy hozza, beveti. Műveletlen földterület nem marad az idén a böhönyei határban — ezt ///és. László szövetkezeti elnök mondta, amikor napi gondjaikról, sikereikről érdeklődtünk.

Az első kárpótlási földárverés alkalmával mindössze 13 személy licitált és szerzett tulajdonjogot mintegy 40 hektár szántóterületre és 4-5 hektár erdőre. Sajnos, késik a területek kimérése, így az új gazdák nem tudják elfoglalni birtokukat. Az őszi munkák félideje van. Szépen sorol a 300 hektár repce, s 170 hektáron kel őszi árpa. 550-600 hektáron tervezték az őszi búza vetését, amelynek vetőmagját sa- járt előállításból csávázzák. A 60 hektáron termesztett cukorrépát a sárvári cukorgyárnak szállítják. Szőlészetükben az idén a „szedd magad” akció volt a jellemző.

— A 80 hektár ültetvény sorsa még nem dőlt el, de az idén Böhönyén nincs feldolgozás. Tőkén eladtuk a termést, hiszen a hordóink java még a tavalyi terméssel van tele. Pedig 25 hektár a char- donnay, s van merlot-nk és otonell muskotályunk is. Ezek

pedig exportképes borszőlők, de az egész ágazat bajban van. A vagyonfelosztó közgyűlés során a tagság elfogadta a 7 kiválni szándékozó család mintegy 6 millió forint értékű vagyonkivitelét. így öt szolgálati lakást, egy traktort és egy pár lovat felszereléssel, valamint egy ISV istállót vittek ki a közös tulajdonból.

— Az átalakulást kimondó közgyűlés várhatóan az új típusú szövetkezet mellett voksol. Utána már csak az alapszabályt kell elfogadni és meg kell választani a tisztségviselőket. Mindenképpen ki kell alakítani az önálló elszámolási egységeket, mert ebből lehet tovább alakítgatni az „elvárt” tulajdonlási formáknak megfelelően a közös gazdaságot — mondta a szövetkezet elnöke.

Mivel ipari tevékenység folytatására nincs kilátásuk, ezért a kurrens növényfajták termesztésére és a termények magasabb feldolgozottságára vállalkoznak Böhönyén. így álltak rá a máktermesztésre. Próbálkoznak a növényi olajok előállításával is. . Jelentős

szarvasmarha-állományuk megtartását a tejszövetke- zet-rendszerű teljestej- és tejtermék-értékesítés sikerétől remélik. A már jól üzemelő gazdabolt és a térség ellátását biztosító húsbolt is igazolja, hogy jó úton járnak Böhönyén.

(Mészáros)

Lefogyóban a 27 hektárnyi tramini a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát lengyeltóti telepének ültetvényén. 8 tonnára becsülik a termésátlagot a szakemberek, de a seregélyinvázió szertefoszlat- hatja a reményeket. Pedig a fürtök töppedt szőlőszemei és a borászati üzemben mért 19- 20 mustfok igencsak kiváló minőséget sejtetnek.

— Ma 185-en szüretelnek. Ha itt végeztek, akkor már

csak a 22 hektár merlot van hátra — mondta Dankó József, a lengyeltóti telep vezetője.

Az üzemi utakon telepítették azokat a német gyártmányú, PB-gázzal üzemelő riasztókészülékeket, amelyek a hívatlan szüretelőktől óvják a termést.

A hangrobbanás után felröppenő zászlócskák mintegy 8 hektárról tudják kellő távolságra tartani a seregélyeket. A

(Fotó: Király J. Béla)

nem szárnyas „önkéntes szü- retelők” ellen az idén kutyás járőr védi a szőlőt és a szomszédos dióültetvényt.

A mézédes nektárt csur- rantó szállítójárműveket óvatosan kerülgetik a dióskonténerekkel manőverező traktorok. Nagyüzem van Puszta- szentgyörgyön és a lengyeltóti központban.

M. T.

FRANCSICSÉK KENYERE JÖVŐRE BIZTOS

A csömendi magvető

Hetven felé közeledve, eszközök nélkül nem lehet vállalkozni

(Fotó: Király J. Béta)

Újra jött a régi gazda — megrendelőként

Gyártmányváltás

Tapsonyban

Csömend falutábláját elhagyva, a kanyarban épp boro- nálták a reggel felszántott homokot. A mintegy 500 négyszögölnyi kertalját évek óta Fran- csics Antal bérli, hogy háztáji jószágának eleseget termeljen. Nyugdíjasként hajdani főfoglalkozását folytatva egészíti ki szerény, a megélhetésre már alig elegendő nyugdíját.

— Kukorica volt ebben a földben az idén, de alig szedtünk ie öt mázsányit. Csupán a 2000 forint bérleti díjat termelte meg ez a parcella — sorolja a feleségével kettesben élő hajdani kisbíró, majd önálló gazda és a tsz-szervezés után ipari munkássá vedlett csömendi polgár.

Máig sérelmezi, hogy nyugdíjazásakor nem számoltak el négy évet a kilencből, amit kisbí- róként Nilklán töltött. A szövetkezet szervezésekor 24 kataszteri hold földet adott be kényszerűen a közösbe, s otthonra maradt egy pár lova. Kárpótlási igényt nem nyújtott be, csak a felesége jogán szerzett, 44 aranykorona kárpótlási jeggyel várják a csodát. Eszközök nélkül, 67-68 évesen vállalkozni, újra kezdeni nem lehet. A bérletet is azért vállaljuk, hogy legyen a jószágnak mit adni. A nyugdíjból már itt Csömenden sem lehet megélni — zúdítja ránk a panaszáradatot, míg felesége már az otthon gáliccal csávázott búzát csorgatja a lavórba, hogy elkezdhesse a vetést.

— Az uram nyáron aratáskor a szövetkezetben dolgozott, az ott kapott búza egy részéből vetjük most a jövő évi kenyérnek valót — mondja Francsicsné, majd gazdaasszonyi tudását a büszkeséggel vegyítve teríti a jövő évi „életet” a frissen elmunkált barázdába. Fél évszázadnyi idő múltán ismét kuriózum lett a saját sorsát kézbe vevő gazdálkodó. Vajon milyen áron?

Mészáros Tamás

Tapsonyban olyan ipari létesítmény működik, amelyik talán példája lehet a korszerű kisüzemeknek. Valaha a Me- •dicor röntgengyár egyik vidéki üzeme volt, amit „veszteségesének ítélve felszámolt a részvénytársaság. Szerencsére akadt egy nyíregyházi vállalkozó, aki látott benne „fantáziát”, s egy éve megvásárolta.

— Mi változott az üzemben?

—Szinte minden. Elsősorban a gyártmányszerkezet, — mondta Kiss Csaba ügyvezető igazgató. — Korábban röntgenkészülékeket készítettünk, a tulajdonosváltozás után pedig építőipari technikai berendezéseket: kőműveskonzolokat, állványokat német exportra. Ugyanoda szállít a Pa- licz Művek — ez az új nevünk — 12 kilowattos aggregátorburkolatokat is.

Ausztriába a Holzherrnek faipari gépvázakat készítünk, az Elzettnek pedig bútorzárakat. Nagyon sok bérmunkát végzünk egy pécsi autójavító vállalatnak is.

Az átállás nem volt könnyű. A termelés beindulása után azonban az üzem csaknem valamennyi volt medicoros dolgozót újra alkalmazta.

— Helyesebben szólva: visszavettük. Aki a régi gárdából továbbra is itt akart dolgozni, megtalálta a helyét.

Száztíz személyt foglalkoztatnak most. Egyharmaduk

tapsonyi, a többiek Marcaliból járnak ide, illetve a környék más településeiről.

— Ami az eredeti profilunkat, a röntgenkészülék-gyártást illeti, ezzel félévig nem foglalkoztunk. Nemrég azonban megkeresett a Medicor, s most már nem gazdaként, hanem megrendelőként jgyártat velünk készülékeket. Évi termelésünk értéke e többféle termékből 130-140 millió forint.

— Mennyi ebből az export?

— Több mint a fele. Hozzá kell tennem: mi csak a vázat állítjuk elő, s alapos minőségi kontrollnak vetjük alá. A típusnak megfelelő röntgencsövet már a megrendelő építi be.

— Milyenek a kilátásaik?

— Egy fennmaradni akaró kisvállalatnak mindenekelőtt rugalmasnak kell lenni, s akár egyik napról a másikra változtatni kell a termékszerkezetét. Ezt a röntgengyártás is igazolja.

A Palicz Művek tapsonyi gyára néhány nap múlva ünnepli első születésnapját.

— Most már túl vagyunk a legnehezebb időszakon — mondta Kiss Csaba. — Munkánk minősége, a szállítási határidők betartása megfelel a szigorú nyugati követelmé- neknek. S ez meglátszik a kereseteken is. Azt hiszem, nyugodtan nézhetünk a következő évek elé.

Metz A. Márton

Hívatlan szürete lök ellen gázriasztó és kutyás őrség