Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-12 / 241. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1992. október 12., hétfő Pályaválasztási konferencia Az új gazdasági helyzet megköveteli, hogy a pálya- választási tanácsadó intézetek szerepe erősödjön, s egyértelműen a megváltozott munkaerőpiaci követelményekhez igazodjon. A mélyponton lévő szervezetek tevékenységének megújítása nem tűr további halasztást, hiszen munkájukra most van a legnagyobb szükség, a lehető legtöbbet tehetik azért, hogy az iskolából kikerülő pályakezdők ne munkanélküliként induljanak majd az életnek. Mindezt az érintett szakemberek fogalmazták meg azon az országos pályaválasztási konferencián, amelyet Nyíregyházán tartottak. Az Ofész a 2000 forintos tandíjról Az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség választmányát megdöbbentette a művelődési minisztériumnak az a bejelentése, miszerint jövő év szeptemberétől a felsőoktatási intézményeknél havi 2 ezer forintos tandíjat vezetnek be — közölte Gilly Gyula, az OFÉSZ elnöke. Elhangzott: a tandíjjal kapcsolatban mind a mai napig semmiféle politikai egyeztetés nem történt a kultuszminisztérium és az OFÉSZ között. Az a tény, hogy az Országos Felsőoktatási Érdek- képviseleti Szövetség a felsőoktatási törvénytervezet és a felsőoktatás fejlesztési koncepciójának kidolgozása során a tandíj bevezetésének tényével nem vitatkozott, még nem a feltétel nélküli beleegyezést jelenti. Leszögezték, hogy a tandíj bevezetését csak a hallgatói hitelrendszer kidolgozása és működtetése, valamint a juttatások feltételeinek megteremtésével tartják lehetségesnek. Az érték védelmében SPINDLER BÉLA A MAGYAR SZÍNÉSZ KAMARÁRÓL Manapság egyre inkább érzékelhető: a változások hatása kisugárzik a színházművészetre, a színésztársadalomra is. És ez a hatás nem ér véget a gazdasági következményeknél. A por, melyet az új feltételrendszer kavart, egyelőre szabadon szálldogál; a légkör letisztulása nem megy magától. Tenni kell hát valamit, ami segít navigálni a színészeknek a megújhodott viszonyok tengerében, ami segít fogalmakat alkotni a „másról”. A teljesség igénye nélkül erről szól a Magyar Színész Kamara léte. Hogy még mi másról, abban Spindler Béla kamarai ügyvivő, a Csiky Gergely Színház színművésze segített tájékozódni. Találkozásunkban az időpontok egyeztetése okozta a nehézséget, ám egy kellemes őszi délidő végre a színházparkban talált bennünket. — Kissé fáradtnak látszik. — Napok óta ingázom Budapest és Kaposvár között, a reggeli gyorssal megyek és van amikor csak hajnalban érkezem haza. Tárgyalunk a minisztériumban, a szerzői jogvédő-hivatalban, és még jónéhány helyen. Egyszóval a kamara igyekszik teljes erőbedobással képviselni a színésztársadalom érdekeit, noha ez ebben a pillanatban nem olyan egyszerű. — Miként definiálható röviden a színész kamara? — A Magyar Színész Kamara a színésztársadalom érdek- és értékképviseletét szeretné ellátni. Különösen az utóbbira, az érték képviseletére tenném a hangsúlyt. Ennek szükségessége megfogalmazódott a szeptemberi közgyűlésünkön is, ahol a tagság nem is annyira az egzisztenciális problémákra, mint inkább a művészi értékek védelmére volt érzékeny. Az értékvédelem az, amitől a kamara leginkább különbözik a szakszervezettől, amely csupán az érdekvédelemre koncentrál, hiszen azért jött létre. (Fotó: Kovács Tibor) — A kamara, ha jól tudom már létezett és kielégítően működött a háború előtt. — Igen, működött, és nagy befolyással volt a magyar színjátszás életére.- Az a kamara megszabta azt, hogy ki lehet kamarai tag, és olyan jogosítványa is volt, amellyel kizárhatott embereket a tagságából, akik valami fegyelmi vétséget követtek el. Tehát szankcionált, amire bizony néha ma is szükség lenne, még akkor is, ha ez a jogosítvány néha ellenérzést vált ki. Aztán annak a kamarának volt segélyalapja is a rászoruló művészek támogatására. A tagság rendszeresen konzultált a rendezőkkel, és tulajdonképpen már a menedzselésnek is megvoltak a csíraszerű kezdeményei. — Az újjáalakult színész kamarát jelenleg milyen feladatok érintik leginkább? — Tevékenységünk egyik sarkallatos pontja a közalkalmazotti törvény. A törvény azon részére, amely a színházak működését meghatározza, arra én semmilyen körülmények között nem mondhatom azt, hogy aki ebben konzultált, aki ezt megfogalmazta, aki ezt elfogadta, az szemmel tartotta volna a színház művészi érdekeit. Ez a törvény a magyar színházakat tönkre fogja tenni, ha nem történik meg a módosítása. Egyébként a kamara elsődleges törekvése, hogy kivegye magát a közalkalmazottak köréből. — Milyen struktúrában dolgozik a kamarai tagság? — Ott tartunk, hogy megalakultak azok a csoportok, amelyek különféle feladatokai foglalkoznak. Olyan hatalmas ezeknek a feladatoknak a száma, hogy lassan kevés lesz a fővárosi színésztagságunk arra, hogy utánajárjon és tárgyaljon qzekben az ügyekben. így tárgyalunk a szerző jogvédő-hivatallal, amelynek két eltérő elképzelése van arról, hogy a színészi munka alkotó tevékenység-e, avagy nem. Van egy másik csoport, amely a társadalombiztosítási törvény ránk vonatkozó rendelkezéseit próbálja javaslatokkal megváltoztatni, amelyek jövő évtől kedvezőtlenül érintik a színésztársadalmat. Ezek tűzoltómunkák, nem lehet várni velük éveket. De beszélhetnék az új kollektív szerződésekről, s akár a szakmai nyugdíj kérdéséről is. És mindemellett meg kell fogalmazni a kamarai törvényt, amelyre nekünk már van egy tervezetünk. A Magyar Színész Kamara Jordán Tamás elnökletével több fronton küzd az érdekek, de legfőképpen az éktékek védelmében. Teszik ezt olyan művészek, emberek, akik biztos nem erre születtek, de tudják: valami megváltozott, és ha most nem idomulnának a feladathoz, akkor lehet, hogy később a feltételek lennének idomtalanok a színművészet létéhez. És ez az, amit nem tesz kockára a kamara. — Köszönöm a beszélgetést. Balassa Tamás ORSZÁGOS TÁRLAT NYÍLIK NAGYATÁDON Mai magyar faszobrászat A Nagyatádon nevezetes nemzetközi faszobrász alkotótelep és a városi művelődési ház harmadik alkalommal rendezi meg az országos faszobrászati kiállítást. Noha az idei évben a telepen csupán a korábban készült alkotások konzerválása történt meg, a művészeti tevékenység sem szünetelt, jelzi az október 16-án megnyíló országos faszobrászati kiállítás. Negyvenhárom szobrász mintegy nyolcvan alkotását mutatják be a nagyatádi művelődési házban. Az 1975. óta működő nyári nemzetközi faszobrász szimpozion nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy fórumot teremt a hazai művészeknek. Az október 16-i megnyitón adják át a díjakat, délelőtt 11 órától tárlatvezető mutatja be a szoborparkot. A kiállítás november 29-ig tekinthető meg, a látogatók között a műpártolókra, műgyűjtőkre is számítanak. A kiállításon szereplő művek közül bemutatjuk Wee- ber Klára Pártában című kisplasztikáját. CSÖNDES MIRELIT-JUBILEUM 50 éve egy Vág-völgyi magyar faluban... Garaun-opera Óriási közönségsikert aratott a Berlini Állami Operaházban Carl Heinrich Ga- raun „Cleopatra e Cesare” című négy és fél óra hosszat tartó dalműve, amelynek ősbemutatója II. (Nagy) Frigyes utasítására 1742. december 7-én volt az Unter den Linden Királyi Operaház megnyitója alkalmából. Az operát Fred Berndt rendezte és a díszleteket is ő tervezte. v Elkelt Lennon Oscar-díja Egy névtelenségét őrző Beatles-rajongó 110 ezer dollárt áldozott a legendás Beatles tulajdonát képező, magas eszmei értékű szobrocskáért. A máig töretlen népszerűségű Beatles együttes mind a négy tagja Oscar-díjat kapott a Let It Be (Úgy legyen) című játékfilm legjobb daláért. Ugyanezen az árverésen adták el Jack Ruby 24 oldalas kéziratát 12 100 dolláros összegért. Jack Rubyt azért ítélték el, mert 1963 november 24-én — két nappal a Kennedy elnök elleni dallasi merénylet után — lelőtte a feltételezett gyilkost, Lee Harvey Oswaidot. Ruby a dokumentumban arról számol be, hogy mit csinált a Kennedy-gyilkosság utáni két napon. Valójában mit is jelent az, hogy mirelit? És mióta hasz. náljuk? Egyszer végigkérdeztem jó néhány háziasszonyt erről — többségük a hatvanas évek elejére emlékezett. A mirelit azonban sokkal korábbi, s talán megérdemel egy-két szót — csöndes jubileumformán — mostanában, amikor éppen ötvenéves. o Születésekor háború volt Európában és a világban. Keleten a nyári német offenzívák csatái dúltak akkortájt, alig fél évvel Sztálingrád, Voronyezs, Kurszk sorsfordító ütközetei előtt. S a hadszíntereken, a hadtápnál aligha ismernek bármit is az élelmiszerek gyorsfagyasztásáról. A „Me- názsi” részben frissen rekvi- rált, részben szárított és konzervált raktári készletekből készült a hadviselők mindekét oldalán. Jóllehet a németek kiterjedt hűtőlánccal rendelkeztek már ekkor Nyugaton és Észak-Afrikában. Mégis elmaradtak a szövetséges haderőktől. A háború kitöréséig az USA és Németország haladt a világ élvonalában a gyorsfagyasztó iparág tudományos előkészítése terén, s a gyártásban is. A negyvenes évek elején a német titkosszolgálatnak feltűnt, mennyire visszaesett az US Army fehérlemezfelhasz- nálása, vagyis a konzervké- szítés. A jelenséget a „korlátlan tengeralattjáró-háború” sikerének tudták be, miszerint a német „U-hajók” jelentős amerikai ónszállítmányokat süllyesztettek el. Tévedtek. A szövetségesek szinte valamennyi hadszíntéren nagyobbrészt hűtő- és gyorsfagyasztó kapacitásukkal biztosították már ekkor a csapatok ellátását. Ez idő tájt néhány megszállott fiatal mérnök a maga erejéből — hézagos ismeretekkel, jószerével szakirodalom nélkül — eltökélten kísérletezett egy kezdetleges gépen a gyorsfagyasztási technológia kialakítására Galánta közelében, egy Vág-völgyi falu, Ma- gyardiószeg konzervgyárában. A Mezőgazdasági Ipar Rt (GEORGIA) ottani cukorgyára mellett egy a maga korában modern konzervgyár is működött. Itt próbálkoztak az új fagyasztóipari eljárással, amely- lyel 1942 nyarától már óránként 200 kg jó minőségű idénygyümölcsöt és zöldfélét tudtak gyorsfagyasztani. Az árut Frigelite-márkanéven hozták forgalomba, főleg külföldön. így a következő évben nagyobb volumenű termelésre készülhettek átállni, amihez megfelelő nagyteljesítményű gép kellett. Ilyennel csak a németek rendelkeztek akkor. Hadicélokra, természetesen. A géphez mégis hozzájutottak, alighanem a véletlen és a háború kimenetele révén. © A német hírszerzés nyilván tudomást szerzett arról, mi folyik Diószegen. A gyár két fiatal vegyészmérnöke hamarosan meghívást kapott Karlsru- heba, a Wermacht titkos földalatti laboratóriumában, ahol maga Robert Plank professzor fogadta őket. A laborban — Hidasi Vilmos visszaemlékezése szerint — éppen tengeralattjárók élelmezésére folytak gyorsfagyasztási kísérletek. Amikor visszatértek, már a helyszínen várta őket az akkori legmodernebb alagút-rendszerű fagyasztóberendezés, amellyel már óránként 500 kg gyümölcsöt, zöldséget, készételeket állíthattak elő. Ezen folytatták a munkát, természetesen a Wermacht megrendelésére és céljaira, a keleti front hadtápvonalainak ellátására. Kis tételekben két budapesti csemegebolt is részesülhetett belőle. Ide főleg gyümölcs- és deliká- tesz ételféléket szállítottak. A front közeledtével, 1945 elején, a diószegi szakember- gárda többsége Nyugatra, Németországba kényszerült távozni. A gépek leszerelésére már nem jutott idő, így az ottmaradó egyik mérnök irányításával folytatódhatott a termelés. Az akkor már Slád- kovicovo-i konzervgyár gyors- fagyasztó üzeme a hatvanas évek közepéig működött. Akkor a gépek elöregedése és átszervezések okán a fagyasztás megszűnt. A kassai pogram, a Be- nes-kormány kitelepítési rendeleté nyomán a diószegi gyorsfagyasztó mérnököknek is el kellett hagyniok Csehszlovákiát. Budapesten azonban ismét találkoztak, s rövidesen itt is megteremtették a gyártási feltételeket. Cse- pel-szigeten 1947-ben indult meg a termelés. Termékeiket Mirelité márkanéven küldték piacra, elsősorban külföldön. (Mirelité = Mezőgazdasági Ipar Rt. elite termékei). A háború utáni években számos nyugati országban és a skandináv államokban is újdonságnak számított a magyar mirelit, azaz MIRELITÉ. © A gyorsfagyasztó iparágat az ötvenes-hatvanas években erőteljesen fölfejlesztették. Az ország mintegy 15 nagyobb városában működtek a Magyar Hűtőipar gyárai. A hetvenes évek elején már 60 ezer, 100 ezer tonna gyümölcs-, zöldség- és ételféle — mintegy 200 féle termék! — készült gyorsfagyasztással Magyarországon. Ezzel az egy főre jutó termelésben olyan országokat köröztünk le akkor, mint Franciaország és az NSZK. A Magyar Hűtőipari Vállalat 1988 elején megszűnt. Tíz gyára önálósult, privatizáló- dott vagy éppen átalakulóban van. Miközben új társulások, üzemek is létesültek, jórészt a beáramló külföldi tőkével. A hazai fogyasztás nem csökkent észrevehetően, a termékválaszték állandóan bővül, a nyugati export folyamatosan növekszik. A Bajai Hűtőipari Rt-nál például évente ezer tonnával. Négy éve még — vállalati formában — négyezer tonna árut, tavaly nyolcezer tonnát exportáltak. 1992-ben pedig 15 200 tonna össztermékeikből kilencezer tonna gyorsfagyasztott árut küldenek Európa szinte valamennyi országába. A mirelit keresett, megbecsült áruféle a világpiacon. Ötven évvel születése után tisztelet, elismerés illeti mindazon mérnökök, szakemberek emlékét, akik bölcsőjénél jelen voltak. Wallinger Endre
