Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 9., szerda Olcsó kisgép állattartó farmereknek Már folyamatosan gyártja a takarmánykeverőt és darálót a magántermelők számára a Bábolna Részvénytársaság. A praktikus kisgépet kifejezetten az állattartó farmerek munkájának könnyítésére fejlesztették ki a bábolnai szakemberek. Az egyszerű felépítésű és karbantartást alig igénylő kisgéppel a gazdák otthonukban saját terményükből állíthatnak elő táp- koncentrátum hozzáadásával teljes értékű takarmánykeveréket. A tapasztalatok szerint az így készülő takarmány 20 százalékkal olcsóbb, mint a készen forgalomba kerülő keverékek. Drogos izraeli katonák Az izraeli katonák hat százaléka narkós — jelentette ki David Mena képviselő, a kábítós- dzerek elleni harcot irányító izraeli parlamenti bizottság tagja. Az izraeli hadseregnek 176 ezer tényleges tagja van. A tartalékosok száma 430 ezer. Mena képviselő az ország északi részében tett körútja során elhangzott beszédében elmondta, hogy 200-250 ezer azoknak az izraelieknek a száma, akik kábítószer fogyasztók és közülük 30-40 ezren szenvednek kábítószer-függőségben . Földárverések Az eddigi összesítések alapján, az országban 238 földárverést tartottak, és így 72 ezer 511 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az augusztus 24-étől szeptember 6-áig terjedő időszakra összesen 148 árverést hirdettek meg, s ezekből 10 maradt el érdektelenség miatt. Az árveréseken 980 licitálásra jogosult személy vett részt, közülük 862-en vettek földet kárpótlási jegyeikért. Az összesen elárverezett 72 ezer 511 aranykoronányi földből 746 aranykoronányi volt az erdő. EKG készülék valamennyi rendelőben Tatabányán a város összes körzeti orvosi rendelőjét és az ügyeleti szolgálatot is ellátták EKG készülékkel. Ügy most már nincs szükség arra, hogy a körzetekből a szakrendelő intézetekbe utalják a betegeket EKG-vizsgálatokra. A városi ön- kormányzat az egészségügyi alapellátásra szánt összegből 12 millió forintot fizetett a 23 darab NIHON OHDEN típusú, a japán csúcstechnológiát képviselő berendezésért. A készülék diagnosztizál, egyetlen gombnyomásra analizálja, számszerűen kinyomtatja a vizsgálat eredményeit. A lelet hitelességét különböző zavarszűrők garantálják. Eltűnőben a letéti jegyek Szinte eltűnőben vannak a piacról a letéti jegy típusú lakossági megtakarítási formák. Öt nagybank közül csak az Országos Takarékpénztárnak (OTP) és az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknak volt ilyen értékpapírja. Az OTP jelenleg is forgalmazza változó kamatozású letéti jegyeit, melyek az idén bruttó 25 százalékos kamatot hoznak. A hároméves lejáratú értékpapírra a második és a harmadik év után kamatos kamat jár. Amíg a készlet tart, folytatódik a Kereskedelmi és Hitelbank bruttó 20 százalékos évi kamatú diszkontjegyének a kibocsátása. „Születésszabályozás” az egészségügyben Dr. Seffer István az európai színvonalú műtőben (Fotó: Kovács Tibor) Glemp bíboros levele AJÁNDÉK BOGLÁRNAK A krakkói Boglarczycy Egyesület vasárnap a megemlékezést követően a balatonboglári lengyel-magyar barátság házában ajándékokat adott át a városnak, közöttük egy feszületet, amelyet Josef Glemp bíboros, Lengyelország prímása áldott meg. A feszület kísérő levelében a bíboros a bogiáriak második világháború idején tanúsított helytállását méltatta. A fiatalság az összes nemzet, az egész világ jövője — ezek a szavak, amelyekre olyan gyakran emlékeztet II. János Pál — világossá teszik a II. világháború során a Balatonnál létesített lengyel iskolák értelmét és azt a magyar testvéreink által elvállalt áldozatkész erőfeszítést, amellyel kockáztatva saját biztonságukat, de még életüket is, igyekeztek a lengyel fiataloknak biztosítani a tanulás legjobb feltételeit. A tanulás felvétele és az ismeretek továbbítása a jobb jövőhöz, a nehézségek leküzdéséhez fűzött mély remény bizonyítéka, de annak is, hogy bekövetkezik az a pillanat, amikor a megszerzett ismeretek tisztességes munkában találják meg gyümölcsüket. Ez a reménye a lengyel ifjúságnak, amely 1939 év szeptember havában kénytelen volt elhagyni hazáját, termékeny talajra talált magyar földön — nem létt elfojtva, hanem a magyarok baráti segítségének köszönve megvalósult. Ezért adózunk hálával mindazoknak, akiket akkor kitöltötte a remény. Innen erednek elismerésünk szavai Bala- tonboglár és más helységek, ahol az utolsó háború alatt lengyel iskolák voltak, lakosai számára ugyancsak azért is, hogy a fél évszázad előtti magatartásukat megismételve ugyanezzel a reménnyel segítenek a jövőbe tekinteni ma is, amikor mindkét nemzetünk a soron következő történelmi próba elé állott. Isten, aki minden jóság forrása, legyen az ő jutalmuk. Ezért fia, Szűzanyja közbenjárásával kérem őt erre és szívből adom áldásomat. Jozef Glemp bíboros Lengyelország prímása Újra divat a nádfedél Valószínűleg országosan is egyedülálló dr. Seffer István plasztikai sebész főorvos és dr. Renner Adrien fül-orr-gégész szakorvos kezdeményezése: a kaposvári orvosházaspár saját erőből létesített poliklinikát. Az épület — a kaposvári Szent Imre utcában — gyönyörű. Ami fontosabb ennél: rendelőiben és műtőjében a legkorszerűbb eszközök. Környezete csöndes, tiszta. Csak a megye támogatta — Meghirdették az egészségügy privatizációját — modnta dr. Seffer István —, de ez a gyakorlatban nagyon nehezen valósul meg. Kellemesen meglepett az állami tisztiorvosi szolgálat segítőkészsége, de az megdöbbent, hogy ennek az adminisztratív háttere mennyire rendezetlen. A feleségemmel közösen, saját erőből, bankkölcsönökből hoztuk létre ezt a poliklinikát, egy elegáns, emberközeli betegellátás érdekében, amelynek csak egy része lenne a plasztikai sebészet. Tudom, hogy ez utóbbit a magyar társadalombiztosítás nem finanszírozza, de mert a tb kormányrendelettel deklaráltan június elsejétől szektorsemleges, a többi profilunkat finanszírozni kellene. Ugyanakkor nagyon rossz híreket hallok: a Népjóléti Minisztérium illetékes főosztálya a pályázatunkat sem javasolja finanszírozásra. Ha a tb nem finanszírozza a beavatkozásokat, akkor a magánklinikán készpénzzel kell fizetni. Ez érthető az esztétikai sebészet esetében, de nem az az általános — a rekonstrukciós — a kézsebészet, a szemészet és a fül-orr-gé- gészet esetében. Mi vállaljuk az állami egészségügynél elegánsabb és sokkal olcsóbb ellátást. Érthetetlen, hogy mért nem éri meg ez a magyar társadalombiztosításnak? Somogybán minden fórumon javasolták a társadalombiztosítási finanszírozásunkat. A félelem ára — Mi lehet az akadály? — Félnek dönteni, azt mondani, hogy nem finanszírozzák, mert azzal aláássák a privatizációs törekvéseket. Mindenki félti a cégét. Félnek azt is kimondani, hogy finanszírozzák, mert esetleg olyan lóra tesznek, amelyik nem befutó. Félnek attól, hogy nem komoly a vállalkozás, esetleg nincs mögötte fedezet. — Furcsa. Ezek szerint ebben a társadalomban csak az egyik fél, az egyén vállalhat kockázatot? — Ezért nagyon kevés az egészségügyi vállalkozás Magyarországon. Kétezer magyar orvos pedig sufniban rendel, mert nem mernek beruházni. Aki színvonalra törekszik, annak legalább plasztikai sebésznek kell lenni, mert az oda forduló pácinsek legalább addig fenntartják a klinikát, amíg a tb dönteni mer. Mindenki jól járna, ha... — Ezek után mire épít? — Az eddigi tapasztalatomra, a betegeimre, a szaktudásomra és arra, hogy a fizető és külföldi paciensek addig finanszírozzák, amíg a tb-vel dűlőre jutunk. Vagy, ha a tb. a kormányrendelet ellenére mereven elzárkózik mindenféle ajánlatunktól — ugyanis négy megye onko- dermatológiai ellátását. 9000 szakorvosi órát vállaltunk és a teljesítménymutatóink nagyon jók, tehát van mire építeni — akkor az egész privatizáció hazugság volt, s nem lesz más, mint a poliklinika összes profilját megszüntetve marad egy plasztikai sebészet. Ha csak ezt csináljuk, akkor nem tudunk fejleszteni és nem tudjuk ellátni például azt, aki bejön egy arctumorral. Miért érné meg az államnak a magánklinika? Mert működtetése, fenntartása, műszerrel való ellátása, a tulajdonost terheli. A beteget gyorsabban, magasabb színvonalon és olcsóbban láthatják el luxuskörnyezetben a vállalkozó orvosok. Ezzel leveszik a terhet a most már katasztrofális helyzetben levő állami betegellátásról. Amíg a tb-vel nem rendeződnek a dolgok, készpénzfizetéses lesz a vállalkozás. Erre építve ki tudja meddig lehet talponmaradni ebben az ínséges világban? Várnai Ágnes Aki náddal fedi be a házat, annak nem kell kalapálnia, szegelnie, vagy nehéz cserepeket cipelnie. Ehelyett varr- nia kell, s ügyelnie arra, hogy a hosszú nádnyalábok szép egyenletesen sorakozzanak a tetőn. Akár ez az oka, akár más, tény, hogy egyre több tulajdonos rakat nádfedelet lakóházára Németországban, jóllehet annak négyzetmétere kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos háztatőé. A nádfedél konjunktúrája legkevesebb tíz esztendeje tart már, különösen Schleswig-Holstein tartományban, Friedrich Nissen tetőfedő mester ennek okát három tényezőben látja: egyre több nádfedelű ház áll műemlékvédelem alatt; növekszik az emberekben a környezet kímélésének igénye; a falumegújítási program 1983 óta jelentős eredményeket ért el a tartományban. Közismert, hogy a nádfedelet tűzveszélyessége miatt, a középkor óta mind nagyobb mértékben száműzték a városokból, sőt súlyosabb tűzka- tasztrófák után tiltották is. Falun azonban változatlan népszerűségnek örvendett, különösen mivel az Észak-Német- országban valamikor bőségesen növő nád olcsó tetőfedő anyagnak számított. Ma ellenben azok a németek, akik náddal akarják befedni lakóházukat, kénytelenek a szükséges nád 70 százalékát külföldről — Magyarországról, Lengyelországból, Romániából és Törökországból — beszerezni. Külkereskedelem Bécsböl szemlélve Érdekviszonyok esv vásár tükrében Dr. Melega Tibor: Hétezer körül van az osztrák-magyar vállalkozások száma Gazdasági fórumot tartottak a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokról a bécsújhelyi vásáron, ahol az idén csak egy magyar kiállító, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát volt jelen. A konferencia résztvevője volt dr. Melega Tibor, a bécsi magyar kereskedelmi képviselet vezetője. Két éve dolgozik ebben a beosztásban, s egyik legjobb ismerője a magyar-osztrák gazdasági, kereskedelmi kapcsolatoknak. o — Hosszú évek óta élénkek ezek a kapcsolatok — mondta. — Egyik legfőbb jellemzőjük eddig is az volt, hogy évről-évre az osztrákok javára billent a mérleg. A múlt évi összforgalom 26 milliárd schilling volt, s az osztrák többlet 3,2 milliárd forintot tett ki. Az idén történt meg először az, hogy volt olyan hónapok amikor magyar többlet keletkezett. — Mi vagyunk talán a legrosszabb kereskedők? — Az osztrák ipar fejlettebb és ezért az osztrák termékek versenyképesebbek. Emellett sokkal szigorúbb á védővámrendszerük is, mint a miénk. A rendszer- váltás előtt néhány száz csatornán folyt a kereskedelem a két ország között. Napjainkban már 7 ezer körül van az osztrák-magyar vállalkozások száma. © Miután a magyar partnerek általában tőkeszegények nyilvánvaló, hogy az e kapcsolatokból származó haszon nagyobb része nem a magyar vállalkozók zsebébe kerül. A vásáron azért vett részt csak egyetlen magyar, mert nincs erre pénzük. Pedig a távlati gazdasági kapcsolatok kiépítésében ezek a részvételek elengtedhetet- lenek. A vásáron is lehetett tapasztalni, hogy bár szomszédaink gazdagabbak, mint mi, mégis sokkal jobban vigyáznak értékeikre, s védik körömszakadtáig érdekeiket. Hiába fáradoznak a magyar vezetők már régóta a szigorú vámelőírások mérséklésén, alig tapasztalható változás. Azt is hiába kérjük, hogy legalább a határmenti megyékből fogadjanak szervezetten vendégmunkásokat nagyobb számban, a válasz udvarias kitérés. Marad továbbra is a kockázatos fekete munka. © Az utóbbi időben az is megfigyelhető osztrák gazdasági körökben, hogy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ne menjen ki a tőke Ausztriából keletre, így Magyarországra sem. Maradjon az országban, ott fektessék be. Szavakban gyakran más hangzik ugyan el, de vállve- regetésből, udvarias közhelyekből még nem lesz haszon, inflációcsökkenés, életszínvonal-emelkedés. Cseresznyék István
