Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
1992. szeptember 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Ök még csak esetét, csollányt szednek... Hogyan tartsa meg a falu fiataljait? Somogy öregedő megye, s főképp az apró falvakban alig élnek már fiatalok. Nincs munkalehetőség, így inkább a városban próbálnak szerencsét. A felnövekvő falusi fiatalság pedig nem találja a helyét, s legtöbbször nem tud mit kezdeni magával. Sok településen az ott élő ifjúságot egy esemény mozgósítja csak a diszkó... Az egyik, Kaposvárhoz közel eső településen, Göllében megpróbáltak ellene tenni. A polgármester elpanaszolta: hiába volt minden a fiatalok érdekében, a szándék kudarcba fulladt. Rendbe tettek és átadtak a település gyerekeinek egy ifjúsági klubot, 'amely éjjel-nappal a rendelkezésükre állt. Cserébe csak annyit kértek, hogy tartsák rendben a termet és a környékét, néha kaszálják le a füvet, szedjék össze a szemetet. Egy darabig ment is a dolog, aztán jöttek a problémák: a randalírozás, a balhék... A megbízott pedagógus nem vállalta tovább a felügyeletet, a fiatalok pedig egyszerűen nem tudtak maguk közül olyan személyt választani, akire szívesen hallgatnának, s aki vállalta volna a felelősséget — értük. Ezért a klubot be kellett zárni. Bár a polgármester reméli, hogy csak átmenetileg, s megemberelik magukat a fiatalok, és arra használják a termet, amiért létesült: értelmes célokra. Persze, nem mindenütt sikertelen a próbálkozás: Mesz- tegnyőn a fiatalok jövője őseik múltjából táplálkozik, magukénak érzik településüket, s ott az Agrya, az agrár- és falusi ifjúság szervezete vagy a falun élő fiatalok szövetsége. Nem egy község létérdeke, hogy a fiatalok ott maradjanak, letelepedjenek. A hogyant pedig közösen kell megtalálniuk... Tóth Kriszta Nagyberki, csornai vélemények Ki kinek tartozik? Iskolaháború után A nagyberki általános iskolát építésekor arra tervezték, hogy a településhez tartozó, környékbeli községek gyerekeit is befogadja. Helyzetén a települések szétválása sem változtatott, hiszen a környék alakuló önkormányzatainak saját iskolára volt legkevésbé pénzük. Válás göllei módra Tüzes vita Göllében címmel egy hete ezen az oldalon jelent meg írás. A kiválók nevében és felhatalmazása alapján ehhez fűzte a következő megjegyzést Babócsai Károly. Vétek József tsz-el- nök azt nyilatkozta, hogy a kiválni szándékozók „azt szeretnék, ha kielégítést meg munkanélküli segélyt is kapnának, de az nem fog menni.” Mi nem munkanélküli segélyt és kártérítést akarunk. Egyet: a fölmon- dási időt és a vele járó vég- kielégítést. Ehhez ragaszkodunk, s ha kell, bírósági úton is érvényesítjük igényünket. Én egyébként nem a csoportosan, az egyénileg kiválók közé tartozom. Ingyen tankönyv Somogyszilban Ingyen kapják meg a tanévkezdés elengedhetetlen tárgyi feltételeit, a tankönyveket a somogyszili iskolások. Ezen- felül hatéves korig minden gyermek háromezer forint, hattól tizennégy éves korig négyezer forint beiskolázási segélyt kap a somogyszili önkormányzattól. A rászorulóknak ingyenes étkeztetést és ruhasegélyt is biztosítanak a képviselő-testület határozata értelmében. Karácsonykor is segítenek A nagyberki képviselő-testület is elöntött a beiskolázási segélyekről, s ennek alapján az általános és középiskolásaik fejenként kétezer forintot kapnak még szeptember elején. Kétszáz gyereknek közel ötszázezer forintot osztanak szét. És bár még egy kissé messze van, karácsonykor további támogatást is szeretnének nyújtani a község gyermekeinek. Megveszik a bérletet is Ötvenhat általános és középiskolásának ezerhétszáz forint beiskolázási segélyt nyújt a simonfai önkormányzat a tanévkezdésre. Ezenkívül megveszik számukra az autóbuszbérletet is egész évre. Egy visszaigénylő A község általános és középiskolásainak kétezer forint beiskolázási támogatást állapított meg a mosdósi ön- kormányzat. Összesen háromszázezer forintot osztanak szét az iskolakezdők között. Október 15-én adják át a mosdósi faluházat, amelyben helyet kap az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal is. Mosdóson is megalakult a földrendező bizottság: nincs sok dolguk eddig egy személy igényelt vissza földet. — Méghogy Büssü nem el- máradott falu! — fakad ki a fiatalember. — Hiszen itt még víz sincs; azt, amit meg a kutakból húzunk fel, nem adhatjuk a csecsemőknek, mert akkor nekik annyi!. A falu el van nyomva, nekem elhiheti, és mégsem nyilvánították elmaradott településnek. — A polgármester nem tud tenni valamit? — Igyekszik az, de nagy ívben leszarják. És amíg mi ezzel az áldatlan helyzettel küszködünk, a cigányok nappal is lopkodják a tyúkokat. Visznek mindent, ami mozdítható. E kissé lehangoló párbeszéd adta meg az alaphangját büssüi látogatásunknak. Sebaj, gondoltuk, majd csak rátalálunk a falu optimista'polgárára, csupán keresni kell. Lelövöm a poént: nem sikerült. Minden jószándékú igyekezetünk ellenére sem; Büssü lakosaiban nem buzog az életkedv. Már amennyiben egyáltalán lehet életről beszólni, szemrevételezve a kihalt utAz erdők megélhetést biztosítanak a közelében élő embereknek. így van ez a zselici településeken is, ahol a fakitermelés, fafeldolgozás ad munkát az ott élőknek. Bőszénfán működött a környék legnagyobb fa- feldolgozója, amit aztán 1991. március 1 -jével egy káefté vásárolt meg. Öles farönk-rendek mindenütt, a visszamaradt apróhulladék, a fűrészpor dombokban áll. A Linden faipari kft két ügyvezető igazgatója, Maráz Kálmán és Hrabovszki András — faipari mérnökök — elmondta: a telep megvásárlásával ugyan kellett létszámot csökkenteniük, de még így is 70 embernek adnak munkát, főként bőszénfaiaknak. A kft öt fafajtával dolgozik: tölggyel, bükkel, hárssal, cserrel és akáccal. A farönköket szalag- fűrészes technológiával darabolják föl, s fűrészárut, bútroléce- ket, parkettaléceket, frízeket állícák sorát. A fentebb nyilatkozó, kérésére inkognitóban maradt fiatalember eligazítását követve a cigánynegyed felé vesszük az irányt. Bekanyarodunk, majd látván a földesút kínálta gyors megfutamodási lehetőség hiányát, önkéntes visszakozzt hajtunk végre. Odébb kannákkal, vödrökkel felszerelt gyerekek téblábolnak a folyékony életelemet adó kút körül. — Tizenkettek vagyunk testvérek — felel kérdésemre Horváth Piroska —, de a legtöbben már férjhez mentek. A szüléink meg Kapósban dó- goznak. — Miből éltek? — Gyógynövényeket gyűjtünk, esetét, csollányt szedünk. Ha van belüle pénz, akkor eszünk, ha nincs akkor meg nem eszünk. Hogy ők ebből tartják fenn magukat, ahhoz nemigen fér kétség; gyerekek még. De a felnőtt cigány lakosság megélhetési forrásai felől egybehangzóak a vélemények. — A gyerekre mennek rá — tanak elő. A kész terméket azután hazai és külföldi piacokon értékesítik. Exportálnak Olaszországba, Németországba, Svédországba és Ausztriába. A fát a Zselic adja, a környező területekről vásárolják fel. Évente mintegy 13-14 ezer köbméter hengeres fát fűrészelmondja névtelenül az asszony —; a családi pótlékból élnek, de az igen kevés píz. Egyébként meg amit érnek, lopnak. Persze azért akad köztük rendes embör, az dógzik is. De nehogy megírja, kivel beszélt, mer’ megruháznak, mint szó- dás a lovát! — Mit gondol, mit lehetne tenni, akár kormányzati szinten is? — Nem tudom én aztat, ez csak rosszabb lesz! Jön a tél, nem lesz gyógynövénykeresetük, és ha a gyerekek fölnőnek, még családi pótlékot sem kapnak majd utánuk. Akkor lesz csak csúnya világ Büssü- ben! A település közepén félig- meddig felújított parasztházat találunk, kerítésén tábla: Haus Frei. Megvan hát a keresett optimista lelkületű polgár, aki ráadásul falusi turizmusra adta a fejét. De a portán burjánzó gazt szemlélve, ő sem ebből lesz kapitalizálódó kis országunk gazdag embere. Balassa Tamás nek fel, a szükséges mennyiség mindig rendelkezésükre áll. A hulladék sem vész kárba, a lakosság megveheti a maradék fát vagy dolgozói illetményként osztják ki. A fűrészport is értékesítik: téglagyárak veszik meg felhasználásra. T. K. A gyerekek tehát maradtak, az önállósodott falvak pedig fizettek Nagyberkinek a gyerekeik után, mivel az állami normatív támogatás természetesen nem volt elegendő. Nemrégiben azonban a „keleti megyehatáron” valóságos kis háború dúlt: iskolaháború. o — Az itteni iskolába 328 gyerek jár, az állami normatíva gyerekenként 36 ezer forint, idén viszont 69 ezer forint lenne szükséges — magyarázza Embersics József, Nagyberki jegyzője. — Számítástechnikai termet, nyelvi labort, sportályát építünk. Valamennyi érintett önkormányzat elfogadta, hogy a különbö- zetet, 33 ezret nekik kell fizetniük, kivéve a csornait. Ők először megtagadták a fizetést, majd miután az ottani szülőknek levelet küldtünk, hogy ha az önkormányzatuk nem fizet, nem tudjuk a további iskoláztatást biztosítani a gyermekeiknek, ennek hatására kifizették egy részét: 22 ezret. Már tavaly is hasonló gond volt egyébként a csornaiakkal. Idén még a megbeszélésre sem jöttek el. Pedig ezekre a fejlesztésekre a magasabb színvonalú oktatásért van szükség. Hogy gyerekeinknek — a csornaiaknak is — versenyképes tudásuk legyen a városi iskolások mellett. © — Tavaly gyerekenként 18 ezret kért Nagyberki, az idén több mint 33 ezret — mondja Orbán Ottó csornai polgármester. — Elfogadjuk, hogy megnőttek a költségek, ezért fizettünk ki 22 ezret, vagyis húsz százalékkal többet mint tavaly. Azért ennyit, mert a kormány is ilyen arányban — 30-ról 36 ezerre — növelte meg a normatív támogatást. Ez az összeg — úgy véljük — fedezi a működési költséget, a fejlesztés pedig szerintünk a tulajdonos dolga. Arról persze nem beszélnek Nagyberkiben, hogy ők mennyivel tartoznak nekünk. Amikor végre sikerült kijárnunk, hogy külön egészségügyi körzetté válhasson Csorna és Szabadi, úgy állapodtunk meg, hogy az állami támogatás továbbra is Berkibe érkezik, és ők továbbadják nekünk egy részét: ezt aláírták, elfogadták. Másfél év óta nem láttunk ebből a pénzből semmit. Csorna és Szabadi jelenleg az egyetlen olyan egészségügyi körzet, ahová nem jön állami támogatás. A magunk erejéből tartjuk fenn. A külön orvosi körzetre is azért volt szükség, mert míg Nagyberkiben naponta volt rendelés, Szabadira meg Csornára heti fél nap jutott, holott a fenntartási költségek közösek voltak. A szomszédos Szabadival közösen terveznek új iskolát. — Már az építőanyagokat is elkezdtük gyűjteni. Szeretnénk gazdaképzéssel is megpróbálkozni a szakközépiskolákba, szakmunkásképzőkbe föl nem vett gyerekek számára. Gyakorlati oktatásra pedig tangazdaságot szeretnénk létrehozni. Nekünk is szükségünk van tehát minden fillérre. © Manapság mindennaposak az efféle viták: mindkét fél a sérelmeit sorolja, és nem hajlandó engedni. A megegyezésig csak kevesen jutnak el. Csornának és Nagyberkinek azonban végül is sikerült. A napokban Csorna kifizette az iskolásai után járó teljes ösz- szeget, Nagyberki pedig ígéretet tett az orvosi körzet pénzének átutalására. Mindkét fél belátta, hogy fölösleges a torzsalkodás. Nagy László PÉNZT HOZ A ZSELICI RENGETEG Fűrészáru exportra — Fafeldolgozó magánkézben „Nehogy megírja, mert megruháznak, mint szódás a lovát!”
