Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-02 / 207. szám
1992. szeptember 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 „Ha fiatal lennék, rögtön belevágnék...” Nincs, ki földet műveljen a gadácsi határban A parasztnak kenyeret mindig is a föld adott. A téeszesí- tés aztán mindent elvitt. Ga- dácson most, hogy visszakaphatnák az emberek a földet, már nem maradt, aki megművelje. Egykori gazdái megöregedtek, nagyobb területet kevesen mernek vállalni, a fiatalabbak közül pedig keveseket vonz már a föld. Gadácson senki nem kérte vissza a földjét; úgy döntöttek az emberek, hogy benthagyják inkább a termelőszövetkezetben... — Mi már nem tudnánk megmunkálni azt — mondja Bognár Ferenc, akinek most 500 ezer forintot ér a téeszben levő földje. — Kiadnák, ami az enyém; szóltam is a fiamnak, azt mondta, őneki nem kell. A lányomék megmunkálnák, de hát messze laknak: Topo- náron. Mi ketten a mamával meg nem bírjuk. A fiatalok nem akarnak falun élni. — Nem sajnálja benthagyni a földjét...? — Mit csináljak? Van két holdunk, amin dolgozunk, kukoricát vetettünk, mert disznót, baromfit tartunk. Annyi marha volt itt régen a faluban, mint egy kis téesznek. Mára egy sincs meg, mert nem lehetett eladni, a tejért meg nem jöttek ki; Szilba kellett volna bevinni, de ott sem akarták átvenni. Mindenki eladta a marhát. Disznó is alig van. Mert nem kell senkinek. Tavaly ősszel jöttek, hogy átvegyék: kilójáért ötven forintot adtak volna. Én meg mondtam, hogy annyiért aztán nem adom oda. Levágtuk hát inkább karácsonyra... Nem lehet eladni semmit sem. A termést is megtartják a népek, aztán valamiből legalább tudják etetni az állatokat... Mindenért fizetni kell. Tavasszal a földeket sem szántották fel; előre be kellett adni az árát. — Régebben megérte? — El lehetett adni az állatot. A mostani világ meg olyan, hogy most nem. Nem is lesz már az életben tehenem soha. Szerettem én a földön is dolgozni, de megöregedtünk. Ha fiatal lennék, nem is gondolkodnék, rögtön belevágnék a föld megművelésébe. En mindig lóval dolgoztam, most is vennék egyet... T. K. „MEGHŐBÖRÖDÖTT A FALU NÉPE” Tüzes vita Zsiga Lajos: A szétválás már eldöntött dolog Vétek József: ...elsősorban személyes okból akar elmenni Zsiga Lajos — és a tűz maradéka AHOGY A HIVATALBÓL LÁTSZIK Az önkormányzat segítő keze Van bőven beszédtéma mostanában Göllében: néhány hete a tsz körüli hercehurca borzolja a kedélyeket. Az tudniillik, hogy néhány régi módosabb gazda — Zsiga Lajos volt telepvezetővel az élen — ki akár lépni a szövetkezetből, és létre akarja hozni a maga külön „téeszcsé”-jét. A juss szerint A törvény a kiválásra lehetőséget ad, a valóságban azonban ez nem ilyen egyszerű, hiszen 135-en majdnem ugyanannyi földet vinnének el a tsz-től, mint amennyi a többi majdnem négyszáznak maradna. A maradók tehát egyre jobban neheztelnek Zsigáékra. A kiválni szándékozók is egyre nehezebben nyelik az őket ért sérelmeket. A tsz-vita legújabb fejleményére éjjel került sor: titokzatos módon porig égett Zsigáék egyik gazdasági épülete. Ez magyarázható a többhetes szárazsággal is, a falu azonban szándékos gyújtogatásról beszél. A helyszínt vizsgáló szakemberek véleménye is ez. Sérelemsor Zsiga Lajos az oltás után meglepően higgadt. — Tudom, hogy a szétválás miatt nem vagyunk a faluban népszerűek — mondta —, de nem gondoltam, hogy ilyesmire vetemednek. A szétválás már eldöntött dolog: megtörtént a vagyonmegosztás, a szervezeti megalakulás most van folyamatban. Tudom, hogy nehéz helyzetbe kerül így a téesz, de a sérelmeimet én is sorolhatnám. Például azt, hogy a termelőszövetkezet a vagyonfelosztásnál ho Mintegy 2,5 millió forintért egy új tantermet építettek ezen a nyáron, illetve a cserépkályhákat cserélték fel központi fűtéssel a szili általános iskolában. Lesz Gyula iskolaigazgató elmondta: a 12 tagú tantestületnek majdnem gyan szorított háttérbe bennünket. Egyrészt olyan vagyoncsoportokat állapítottak meg, ami számunkra előnytelen volt, a műszaki felszerelésből kisemmiztek, s ezeket a döntéseket sorra megszavazta a közgyűlés, hiszen mi csak 135-en vagyunk, ők pedig 390-en. Aztán az engem követő aktív dolgozókat a tsz-elnök felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, a munkaviszonyunkat viszont nem volt hajlandó megszüntetni, tehát munkanélküli-segélyre nem vagyunk jogosultak, viszont a keresetünktől elestünk. Amikor ezt szóvátet- tük, azt mondta: azért mentett föl, hogy legyen időnk az új tsz szervezésére, de ha dolgozni akarunk, a téeszben van munka, mehetünk kapálni. Vagy-vagy Vétek József téeszélnök: — Nekem annak a négyszáz embernek az érdekeit kell néznem, aki itt marad. így sem lesz könnyű dolgunk a a fele kicserélődött. Öten elmentek, s helyüket két tanítónővel és három tanárral töltötték be. Tavaly szinte kötéllel kellett fogni a pedagógusokat némelyik vidéki iskolákba, most minden állásra többszörös a túljelentkezés. Igény peszétválás után. Egyébként ennek az egész kiválásnak nem sok értelmét látom, hiszen a jelenlegi téesz jól működött, és jövője is lenne. Zsiga hiúsági kérdést csinált a kiválásból: elsősorban személyes okokból akar elmenni. Égyébként ne gondolja, hogy csak a kiválás miatt nem szeretik itt, a faluban sokan. Jó néhány olyan dolgot csinált itt, felelős'beosztásban, ami nem egészen nevezhető fairnek. A kiválni szándékozók munkaviszonyát valóban nem szüntettem meg, csak a munkavégzési kötelezettségüket. Ok persze azt szeretnék, ha vég- kielégítést is, meg munkanélküli-segélyt is kapnának, de az nem fog ám menni. A bölcs asszony A göllei állapotokat talán az az idős asszony jellemezte a legpontosabban, aki legyintve egy nagyot így szólt az előző este történtekre: „Eh, meghő- börödött a falu népe". Nagy László dig csak idegennyelv-sza- kosokra van. Szilban is most vált végre megnyugtatóvá a szakos ellátottság. Újraéled a sport-, úszó- és honismereti szakkör, s tervezik a padlástér klub- és könyvtárszobává való átalakítását. N. L. Kaposfő polgármestere dr. Antal László körzeti orvos. Megbízatása társadalmi. A körjegyzőséget Taníts Tibor vezeti. Tőle tudtuk meg: Kaposfő nagy fába vágta fejszéjét, de hát ez a fejszék nagy fába vágásának ideje. Máshogy ugyanis nem megy. Az 1800 lelket számláló község képviselő-testülete elhatározásra jutott, miszerint megépíttetik az iskola tornatermét. Ehhez sikerült ugyan majdnem 6 millió forintos céltámogatást nyerni, de a 21 millió forintos végösszeg így is nagy terheket ró az önkormányzatra: pénztárcáját érzékenyen érinti a beruházás. De hát ez már csak így megy. Kis községnek felmutatható kis összegre kevesebb a negyvenszázalékos támogatás is. Kaposfő ezért várhatóan nem lesz képes újabb nagy beruházásra, amíg a tornaterem el nem készül. A negyvenmillió forintos költségvetés nagyobbik része, mint sok helyütt, nagyrészt az intézményi fenntartás költségeiben merül ki. Kaposfőn több mint 21 Jártában-keltében gyakran éri meglepetés az embert. Büssü, augusztus végi hőség, a nap minimum hét ágra süt. Felkapaszkodunk a hor- hón a Jókai utca harminckilencedik számú házáig; bekiáltok, hatására egy asszony tekinget a lugas menedékéből. Adjon isten, köszönök, Lajos bácsit keresem, teszem hozzá. — Lenn van a kertben — mondja az asszony, aztán hozzáteszi: — Lemenni már nem bírok, de mindjár lekátok neki. Ezt teszi, tényleg kiabál; idővel egy kalapos bácsika tűnik föl a lejtős kertből felfelé jövet. Lekezelünk, majd mesélem jöttöm célját, de ezt már a kis parasztházban teszem. Nagy M. Lajos bácsira a postások révén akadtam. Büssü elmaradottsága érdekelt, és ő „ami a szívén, az a száján" ember lévén nagy segítségnek ígérkezett. Beszélgetünk. Ő egy kínai közmondással nyit, miszerint egy kép millió forintba kerül az iskola és óvoda működtetése. Az egészségügyi fejlesztés sem olcsó dolog, bár ez utóbbira sikerült pályázatot nyerni 116 ezer forint értékben. De pályáztak nevelési segély címen is, amelyből 500 ezer forintot nyertek, s ezt a rászorulóknak juttatják. Nem tesznek különbséget viszont a gyerekek között: a testület úgy érzi, hogy ebben e gazdasági helyzetben mindenki rászoruló, és minden kaposfői iskolás megkapja a tankönyvcsomagot ingyen. Ezenkívül minden általános, közép- és felsőfokú iskolában tanuló kaposfői diák kap még kétezer forint segélyt. Mint Taníts Tibor jegyző elmondta: a helyi Kossuth Lajos Termelőszövetkezet már túl van az átalakuláson, a földek egykori birtokosai közül tizennyolcán nyújtottak be kárpótlási igényt az első törvény alapján. A földkijelölések megtörténtek, hamarosan az árverésen is túlesnek. Az előzetes beszélgetések szerint lesz olyan is, aki maga műveli a földjét. B. T. többet mond, mint száz sor írás. S mint elmondta, gondol itt arra, hogy széthordták egy épületet, és azt a fotó miként örökítette meg... Rengeteg a lopás és betörés a környéken, ám ahol nincs törvény, ott civilizáció sincs, vallja, és persze, igaza van. TANÉVKEZDÉS SOMOGYSZILBAN Új utak Zselickisfaludon, Szilvás- szentmártonban, Patcán és Szennában is szilárd burkolatú utak épültek a nyáron.. A négy község úthálózatának rendbetétele mintegy 7 millió forintba kerül. Szennában az iskolához szertárat építtettek, s ezt a nebulók már használják. Az iskola köré kerítést is készítenek. E munkálatokra hárommillió forintot fordít az önkormányzat. Gázvezeték Sántoson Július elején kezdték el építeni s a napokban el is készül a gázvezeték-rendszer Sántoson. Létrehozására építőközösség alakult. A településen élő családok mintegy nyolcvan százaléka vállalta magára a gáz bevezetésével járó ötvenezer forintos költséget. Emlékmű Csökölyben Csökölyben a II. világháborúban elesettek tiszteletére állítottak emlékművet. A megemlékezésen az elesettek hozzátartozói, a település lakói helyezték el koszorúikat. Segély a tanévkezdésre Kercseliget képviselőtestülete döntött a beiskolázási segélyekről. 1500 forintos támogatást szavaztak meg a köz ség összes óvodásának és általános iskolásának, a közép- iskolások pedig 4000 forintos segéllyel kezdhetik az idei tanévet. A mintegy száz gyereket érintő támogatásból az általános iskolásoknak már meg is vették a tankönyveket és a legszükségesebb taneszközöket. A képviselő-testület decemberre további támogatást is tervez. Útjavítás Nagyberkiben A nagyberki képviselők ígérik, hogy a szüretre járhatóvá teszik a Szalacska- és a Kata-hegyi utakat, három éven belül pedig burkolattal is ellátják ezeket. Útjavításokra és útépítésre háromszázezer forintot fordítanak. Majd a múltban kutakodunk: 1959. március másodikára megyünk vissza, amikor Büs- süben megalakult az első kolhoz, és elvették Lajos bácsi legelőjét. Akkor még marhákat is tartott, ma már csak egy öreg lova van. De ekkor már rég nem az elmaradott Büssü- ről beszélgetünk, hanem a magyar parasztról, akitől hajdanán elvették azt, ami neki az életet jelentette. A földet. Lajos bácsi kikísér, közben egy versbe kezd, hosszú páros rímelésű versbe, és soha nem akad el; tudja, mintha a testébe-húsába írták volna. Elvégre a magyar paraszt siráma ez. Aztán egy népi írót idéz. Mennünk kellene már, mondom, beszélgetünk mi még, de ehhez egy hét kéne. Nem igaz, cáfol meg, kevés lenne az. És mosolyog. Szegényen, de büszkén él egy Lajos bácsi Büssüben. Benne elevenen él a magyar paraszt örök büszkesége. Balassa Tamás „Egy kép több, mint száz sor ’
