Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

1992. szeptember 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Honismereti tábor­terv Kötésén Kötésén nagy hagyomá­nyai vannak a honismereti te­vékenységnek, nyaranta szerveznek táborokat is. Ezek kellemesebb környe­zetben történő megvalósítá­sának teremtene kitűnő lehe­tőséget, ha az iskolaépület egyébként már rendezett ud­varában táborhelyet alakít­hatnának ki. A tervek szerinti negyven fős táborozási lehe­tőség mintegy három-négy­millió forintba kerülne, amit csak pályázat útján képes előteremteni az önkormány­zat. A komplex tervet több pá­lyázaton is szerepeltetik. Kereszt-tisztelet Göllében Kisasszony, Mária napjára készült el Göllében az a ke­reszt, amelyet az idő homá­lyából, az enyészetből hoztak vissza lelkes, szülőföldjüket és lakóhelyüket tisztelő fiata­lok. Valaha a szőlőhegyen állt egy kereszt, amelyre csak az idősek emlékeznek, hiszen azt az 1846-os földosztás és szőlőföld-kimérés után állít­tattak a volt göllei jobbágyok, kimutatva Isten- és vallássze- retetüket. A fából ácsolt fe­szület az idő martalékává vált. A mai keresztet a szom­szédos Igáiból hozták Göl- lébe, ahol a templomkertben porladtak elemei. Színházi tájelőadások A kaposvári Csiky Gergely Színház idén sem feledkezik meg a „vidék” közönségéről, és már október hónapban több tájelőadást is tart. So­mogybán elsőként Siófokon vendégszerepei a társulat, A kaukázusi krétakör című da­rabot láthatják az érdeklődők 26-án. Ezt a Bracht-darabot mutatják be a közeli Komlón és Nagykanizsán, de a kicsit távo labb eső Dunaújváros­ban és Gödöllőn is. Bővült az orvosi rendelő Kerekiben Vízvezetéket építettek Ke­rekiben — a település minden házába elért a hálózat. Az or­vosi rendelő a régi tanács­épületből visszaköltözött a helyére a Posta mellé, a volt magtárt bővítették, és vizes­blokkot is alakítottak ki. Kü­lön gyermekrendelőt építettek a felnőtt mellé, s az intéz­mény csinos várótermet is kapott. Műemlék irányjelzők Kaposváron Információs tájékoztató és eligazító táblák kihelyezésé­vel növelni kell a bemutatásra alkalmas műemlékek ismert­ségét — határozták el Ka­posváron. Ehhez azonban a tulajdonosok hatékony köz­reműködése is szükséges. Fogadalom a fegyelmezőben Az ország legkisebb hely­őrségévé zsugorodott nagy­atádi fegyelmező zászlóalj harmincnyolc újonca szomba­ton tett katonai esküt. Két­százötven hozzátartozó, ba­rát és ismerős előtt Simon Róbert és társai ünnepélyes fogadalomtételét Bődi Ferenc alegységparancsnok fogadta. A város vezető tisztségviselői mellett első ízben részt vettek az ünnepségen a helyi refor­mátus és katolikus egyház képviselői is. Esküt tettek az újoncok A kaposvári Táncsics Mihály laktanyá­ban szombaton rendezett ünnepségen részt vett Preininger Ambrus vezérőr­nagy, magasabb egységparancsnok, dr. Ferenczy László rendőr ezredes, a So­mogy Megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője és Sziráki István rendőr őrnagy, a Kaposvári Rendőrkapitányság képvisele­tében. Kaczor József alezredes a lakta­nya parancsnokának köszöntője után Preininger Ambrus vezérőrnagy szólt az esküt tett fiatalokhoz. Beszédében emlé­keztetett rá, hogy bár a szolgálati idő csökkent, a katonai teendők ellátása most is nehéz, felelősségteljes feladat. Fotó: Kovács Tibor Megkezdődött a vadászati szezon Somogybán A zselici erdőben puska­végre került az első, valószínű­leg érmes trófea. Egy német vadász terítette le a 12,5 kiló- nyi agancsot hordó szarvast. Amennyiben az értékes trófeát szeretné magával vinni, akkor több mint húszezer márkát kell fizetnie érte. A somogyi vadá­szati szezon alig egy hete kez­dődött meg, s eddig harminc szarvasbika szerepel a vadá­szok terítéklistáján. A somogyi erdőgazdaság területén ezen kívül még minden bizonnyal szép számmal akadnak majd éremesélyes példányok, s az elkövetkező egy-két hét alatt sokaknak kedvezhet a va­dász-szerencse. Az előrejelzé­sek szerint inkább csak a tehe­tősebb külföldiek célozhatják meg a drága vadakat. Eddig egyetlen hazai vadász sem akadt a megyében, aki meg­próbált volna éremesélyes szarvasbikát lőni. Megyei valasztmanyi ülést tartott az MDF Napirenden a „rejtélyes tanulmány” (Folytatás az 1. oldal rőt) Tőle a sajtó képviselői mindössze azt tudhatták meg, hogy az országos gyűlést elő­készítő anyagról van szó, amit minden megyei választmány megtárgyal, amely politikai ér­tékelés az elmúlt esztendők­ről. Kiderült az is, hogy nem egy konkrét tanulmány volt te­rítéken, hanem olyan munka, amely majd az országos gyű­lésen áll össze tanulmánnyá. — Több választmányi ülést tartottak már, nyilván sűrű­södnek bizonyos pontokon a gondolatok. — Sűrűsödnek, csak nem akarom megelőzni a végleges anyagot. — Akkor csak egy-két dol­got említsen... — Majd ha készen lesz az anyag — mondta Nahimi Pé­ter. A titkolozónak tetsző MDF országos elnökségének tagjai­tól nem sok konkrét dologról hallottunk. Többnyire csak azt erősítették, hogy az MDF tag­sága felelősséggel mond vé­leményt nagy társadalmi kér­désekről. De hogy melyek ezek a kérdések, azt nem árul­ták el. Herényi Károly és dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő próbálta méltányolni az újság­írók erőfeszítéseit. Gaál An­tal hangsúlyozta: két évnyi tu­datos munkával az MDF profi párt lett, amely a pragmatiz­mus és a programpártiság felé fejlődött. A parlamenti frakció megvitatta, hogy mi az, amit két év alatt megtettek, megte­hettek volna, és ezután még megtehetnek. Megemlítette azt is, hogy a privatizáció, a munkanélküliség és a szövet­kezeti átalakulás is foglalkoz­tatja az MDF-tagokat. A vá­lasztmányi ülés hasznos és tényszerű volt. Herényi Károly elmondta: a VI. országos gyűlés meghatá­rozó lesz az MDF életében. A megbeszélés lényege az volt, hogy az MDF-tagok politikai akarata a legpontosabban je­lenjen meg az országos gyű­lésen. Szóba került az MDF alapszabályának módosítása is. A szövetkezeti átalakulási törvény végrehajtása nagy gondokat okoz a megyében — mondta az elnök. Elhagzott az is, hogy á szövetkezetek zöme csak formálisan alakul át. Az agrárértelmiség sok he­lyen nemtelen eszközökkel akadályozza az átalakulást. * * * Meglehetősen furcsára si­keredett a szombati sajtótájé­koztató. Miközben kiselőadá­sokat hallottunk a pragmatiz­musról és a konkrétságról, konkrét kérdéseinkre nem kaptunk választ. Minden párt­nak jogában áll eldönteni: mi az, ami életéből a nyilvános­ságra tartozik és mi az, ami nem. Ám ha komolyan gondol­ják, hogy sajtótájékoztatót hívnak össze, akkor ott illene mondani „valamit”. (Lengyel) Hálózatbővítés, emlékműemelés és szeszfőzde felújítás Berényi portalan utak Ibusz-mérleg az idegenforgalmi idényről 25 százalékkal kevesebb külföldi turista volt a Balatonnál Ezekben a napokban az utolsó poros utca is elkerül Nagyberényből. Az önkor­mányzat közel nyolcmillió fo­rintos beruházásáról Pintér József, a falu jegyzője tájékoz­tatott. Elmondta azt is, hogy a munkálatok során 16-18 ezer négyzetméter útszakasz por­talanítását végeztették el. Ugyancsak aktuális téma az a nevelési pályázat, amellyel 444 ezer forintot nyertek el. A képviselő-testület emellé még hozzátett egy jelentős össze­get, és az így keletkezett pénzből a tanulók beiskolázá­sát finanszírozták. A mintegy 180 általános iskolás korú gyermek 3-3000, a közép- és felsőfokú tanulmányokat foly­tató Berényiek egyenként 4000 forint segélyben része­sültek. A teljes segítség több mint nyolcszázezer forintra rúgott. Szociális támogatásra még mindig van mobilizálható tartalék; félmillió áll a rászoru­lók rendelkezésére. Tavaly szeptemberben ugyan már megkezdődött a tanítás az új iskolában, ám a villanyfűtési rendszer némi változtatást igényelt: a hálózat bővítése 6-700 ezer forintot tett ki. Nem feledkeztek meg a berényiek az I. és a II. világ- háborús áldozatokról sem; emlékmű emelésével tiszte­legtek a hősi halottak előtt. A költségvetés további fél­milliója a szeszfőzde és tarto­zékainak renoválására fordít- tatott. B. T. Ez persze nem a végső számadat, hiszen a szezon ér­tékelését, gazdasági eredmé­nyeit nehéz lenne néhány nap alatt kiszámítani. A pénzügyi szakemberek, statisztikusok dolga lesz, hogy hamarosan tisztábban láthassunk: meny­nyivel esett vissza a balatoni turistaforgalom. Az Ibusz szakemberei sze­rint 20-30 százalékkal keve­sebb külföldi vendég kereste fel a magyar tengert, mint az elmúlt évben. Az osztrákok, németek változatlanul szíve­sen veszik igénybe az Ibusz szolgáltatásait, alig változott a holland turisták száma, Olaszországból viszont a vártnál jóval kevesebben ér­keztek augusztus hónapban. Lehet, hogy ebbe az is bele­játszik: csökkent a magyar lá­nyok érdeklődése a tálján fia­talemberek iránt. Borlai László, a Balatoni Igazgatóság vezetője szerint a vendéglátás színvonala sokat emelkedett az elmúlt néhány évben. Elegáns lakások, pan­ziók, esztétikus éttermek vár­ják a hazánkba látogatók szá­zezreit, de közöttük egyre ke­vesebb a magyar vendég. Pe­dig — mint tudjuk — hazai tu­rizmus nélkül szinte ered­ménytelen beruházások szü­letnek; oly hosszú ennek hiá­nyában a megtérülési idő. Borlai László még egy ér­dekes dologra hívta fel a fi­gyelmet: érdemes az elő- és utószezonra erőteljesebben koncentrálni a Balaton mellett is. Az igazgatóság ugyanis ta­valy — első ízben — kará­csony és szilveszter idősza­kában több vendéget fogadott a tó mellett, mint a főváros. Most az a cél, hogy ez ne kampányszérű szervezés, hanem tervszerű munka eredménye legyen, s hogy ősztől tavaszig láthassunk kül­földi turistákat a Balaton mel­lett. (Süli) SZABADDEMOKRATA AGRÁRFÓRUM KAPOSVÁRON Ha a kormány á-t mond... A mélyülő agrárválságból való kilábalás elengedhetetlen feltétele, hogy kialakuljon az agrárpiacok és az állami bea­vatkozás világos rendje. Ebben minden parlamenti párt egyet is ért, a végrehajtás módja körül azért még akadnak ellentétek. A kormány már kidolgozta és egyszer tárgyalta is az új törvénytervezetet az agrárpici rendtartásról. Ez ab­ból is látszik, hogy a tervezet vitája, illetve véleményezése még tart, de a szabaddemokraták által benyújtott módosító csomagot csak úgy emlegetik, mint ellentörvényt. Szombaton az SZDSZ So­mogy Megyei Érdekegyeztető Tanácsa rendezett agrárfóru­mot, amelyre meghívták az érdekelt szakembereket, elő­adónak pedig a párt agrárszakértőjét, Juhász Pált. Sajnos, az előadó tech­nikai okok miatt egy óra ké­séssel érkezett, s addigra már mélyen benne jártak a részt­vevők a vitában. így előadást nem is tartott Juhász Pál, in­kább kérdésekre válaszolt, il­letve elemezte a törvényter­vezet néhány részét. A felvetések között elsőként természetesen azt emelték ki, hogy e tervezet jelen formája túl nagy szerepet ad a kor­mánynak, illetve a szaktárcá­nak. Nem tisztázott továbbá — fejtette ki Páris András or­szággyűlési képviselő — az ál­lami kötelezettségvállalás, vagyis a működéshez nincse­nek meg az állami garanciák. Herner Endre, a Mezőgazda­sági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének megyei titkára a terméktanácsok szerepét és lehetőségeit firtatta. Szerinte a kulcspozícióban lévő termék- tanácsok csak feladatokat kaptak, de jogosítványt nem, ami nélkül tehetetlenek lenné­nek. Ráadásul a működésük­höz szükséges anyagiak elő­teremtése is tisztázatlan. Abban e fórum résztvevői is egyetértettek, hogy a törvény­nek időtállónak kellene lennie, hisz az mindegy, milyen párti kormány van hatalmon, az ag­rárpiacnak működni kell, nem lehet négyévente új törvénye­ket kitalálni és főként azokhoz alkalmazkodni. Juhász Pál még a szereplők körét sem tartja tisztázottnak, ami nélkül pedig — mint mondta — nem lehet törvényt alkotni. A vitában részletesen szóba került a részpiacok helyzete, a földkérdés, és természetesen e törvénytervezet kapcsolódó részei. Végül is a kormány törvénytervezete helyett a minden párt és érdekvédelmi szervezet munkatársait össze­fogó Agrár-klub javaslatait tá­mogatták inkább a résztvevők, mondván: az biztosítaná az összehangolt szabályozást, és azt, hogy az intézkedések kialakításában részt tudjanak venni az érdekeltek is. V. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom