Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 14., hétfő Gyakoribbak az egzisztenciális krízisek Aki bemutatkozik, s aki nem — Kaposváron jól felszerelt az SOS szolgálat A hét végén volt a sürgősségi telefonszolgálatok munka- csoportjának első konferenciája Kaposváron. Dr. Stark András, a Bárány Megyei Mentálhigiéniai Intézet igazgató főorvosa, a Pannónia Pszichiátriai Egyesület elnöke mondta a Somogyi Hírlapnak: Szüreti gondok Szabadiban Olcsó a királyleányka Fornastól napjainkig — Nagyüzemek válságban Ingatlantőzsde start E héten hivatalosan is meg­kezdi tevékenységét az ingat­lantőzsde Célja, hogy a mos­tani ingatlanárak helyett meg­felelő árakon, az ingatlanok tényleges értékén cseréljenek gazdát az eladásra szánt épü­letek, telkek. Az ingatlantőzs­dén a hivatalos induláskor 12 tőzsdecég tevékenykedik majd. Kezdetben 50-100 épü­letet és ingatlant vonnak be a tőzsdei kereskedésbe. Bajban a miskolci húskombinát Leállt a miskolci húskombi­nát, Északkelet-Magyarország egyetlen olyan húsipari válla­lata, amely a nyugati piacokon is exportképes volt. A vállalat nyolcszáz dolgozója otthon várja a fejleményeket. A hús­kombinát az elmúlt évben több mint 200 millió forint veszte­séget halmozott fel, az idén az eladósodási folyamat annak ellenére folytatódott, hogy ne­gyedére csökkentették a ko­rábbi termelést. Primagáz-MOL szerződés A MÓL Rt szerződést írt alá a Prímagáz Hungária Rt-vel propán-bután termékek hosz- szú távú eladására. A szerző­dés alapján a világpiaci árak­hoz igazodó érték ellenében a MÓL 200-250 ezer tonna propán-bután terméket bizto­sít rögzített szállítási feltételek mellett a Prímagáz Hungária Rt-nek. A megegyezés bizto­sítja azt, hogy a közelmúltban privatizáció útján a Prímagáz tulajdonába került hét töltőál­lomás hosszú távon biztos nyersanyaghoz jusson. Üzleti találkozó Szolnokon Tisza Express Management Business címmel nemzetközi üzleti találkozó zajlott a hétvé­gén a szolnoki megyeházán a kis- és középvállalkozások kamarája, a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei önkor­mányzat kezdeményezésére és a Bodex Kereskedelmi és Információs Iroda technikai szervezésében. A háromna­pos üzleti tárgalások célja a FÁK országai és a hazai vál­lalkozások gazdasági kapcso­latainak megteremtése, erősí­tése volt. — Az öngyilkosság-megelő­zés tette szükségessé szerte a világon a szolgálat létrehozását. Az Egyesült Államokban több évtizedes múltja és hagyomá­nya van. Az öngyilkosság előtti lélektani helyzetben levők öntu­dattanul vagy indirekt módon segítséget kérnek. Ennek a lé­lektani állapotnak a jellemzője az ambivalencia: az, hogy sze­retnének élni, de így nem tud­nak. Ebben a kettősségben kezd átbilleni a mérleg oda, hogy nem megy tovább, felad­ják, de ad még öntudatlanul is egy esélyt. Itt van jelentősége a telefonszolgálatnak, hogy átbil­lentse a mérleget a másik ol­dalra: arra, hogy érdemes, fon­tos az élet, mert egyedi és meg­ismételhetetlen. — A telefonos segély- szolgálat ingyen és gyorsan elérhető. Mennyire diszk­rét? A búza esetében a termés­átlagok olyan alacsonyak vol­tak, amire több mint 10 éve nem volt példa. Az összesen 5,4 millió tonna termés 63 százaléka 3,444 millió tonna származott búzatermesztés­ből. A termés mennyisége je­lentősen, 42 százalékkal, vagyis 2,537 millió tonnával maradt el a tavalyi év ered­ményétől. A jelentős csökke­nést a kenyérgabona 26 szá­zalékkal kisebb vetésterülete és a 22 százalékkal alacso­nyabb termésátlaga együtte­sen okozta. A gazdaságok az előző évi 1,152 millió hektárral szemben 847 ezer hektáron termesztettek búzát. A ter­— Nagyon fontos, hogy diszk­rét. Nem kell bemutatkozni. Ezt egyébként a legritkább esetben teszik meg a hívók. Amikor va­laki bemutatkozik, akkor lehet tudni, hogy az már nagyon sú­lyos lélektani állapot. Ilyenkor szinte azonnal személyes kap­csolatra van szükség. Az ano­nimitás azért fontos, mert sokkal könnyebb olyan módon elmon­dani a legbensőbb problémát, ha nem tudja kivel beszél. Ez a névtelenség azonban nem je­lent személytelenséget. A diszk­réció sokkal erősebb szemé­lyességet, intimitást tud terem­teni. — Miért tartja fontosnak, hogy a sürgősségi telefon- szolgálatok munkacsoportja évenként konferenciát tart­son? — Mert nagy lélektani teher azoknak, akik vállalják az ügye­leteket. A telefonszolgálatok mésátlag hektáronként alig haladta meg a 4 tonnás érté­ket, ami a múlt évinél 1,13 tonnával, míg az 1986-90 évek átlagánál 820 kilogram­mal kevesebb. Megyénként a termésátlagok eltérően alakul­tak, míg Baranya, Győr-Mo- son-Sopron és Tolna megyé­ben 5 tonna felett takarítottak be hektáronként, addig az al­földi és északi megyék ter­mésátlaga 4 tonna alatt ma­radt. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a rozs esetében sem. A 134 ezer tonnás termés- mennyiség az előző évinél 87 ezer tonnával, 39 százalékkal kevesebb. 1,9 tonnás termés­átlaga 19 százalékkal, míg ve­szoros teamot alkotnak, szük­ség van arra, hogy időnként rá­lássanak önmagukra. Erre jó eszköz az a tükör, amit a többi hasonló munkával, nehézséggel küzködő telefonszolgálatok tud­nak nyújtani. Szükség van arra, hogy kicseréljék tapasztalatai­kat és a legújabb szakmai in­formációkat. — Pécsen 18 éve vezették be a telefonszolgálatot. Vál­toztak-e azóta az okok, ami­től az emberek krízishely­zetbe jutnak? — Súlyosbodik és gyakoribbá válnak az egzisztenciális krízi­sek. A biztonságos munkahely­ről való kiszakadás felkészület­lenül éri az embereket. Ha va­laki munka nélkül marad, akkor az az önértékelésének olyan sú­lyos zavarát jelentheti, ami egy egész család krízisét okozhatja. Megítélésem szerint Kaposváron jól felkészült stáb várja estén­ként a hívásokat. Fontos, hogy végre működik a szolgálat: min­den nap este 7-től reggel 7-ig valaki van a vonal másik végén, aki arra vár, hogy segítsen em­bertársain. Kirsch Vera tésterülete 25 százalékkal volt kisebb idén. Az ősziárpa 3,7 tonnás termésátlaga 18 szá­zalékkal maradt el a tavalyi ér­tékektől, amit a 4 százalékkal nagyobb vetésterület sem tu­dott ellensúlyozni, hiszen ösz- szességében 834 ezer tonnát, 145 ezer tonnával kevesebb termést takarítottak be. A ta­vaszi árpa esetében másként alakult a helyzet. A vetésterü­let növekedésének köszönhe­tően ugyanis 56 százalékkal több, összesen 887 ezer tonna termett idén. A termés­hozam ugyanakkor 14 száza­lékkal maradt el a megelőző évekhez képest. Zabból a ta­valyinál 12 ezer tonnával töb­bet, 144 ezer tonnát takarítot­tak be. Az eredmény annak köszönhető, hogy mind ter­mésátlaga, mind vetésterülete nőtt az elmúlt évhez viszo­nyítva. (Folytatás az 1. oldalról) — A 6o-as évek végén kez­dődött nálunk a szőlőtermesz­tés, fenn, az Öreg-hegyen — emlékezett vissza Fridrich György, a Siómente Tsz ága­zatvezetője. — A 85-87-es időszakot kivéve, amikor fagykár miatt egész táblákat kellett felszámolnunk, soha nem volt gondunk az ideihez hasonló árbevétel kieséssel. A problémák a múlt évben kez­dődtek. Alkalmazkodási lehe­tőségeinket szűkíti, hogy nem világfajta, s nem is kedvező eladhatóságé szőlőt terme­lünk — azok ugyanis jórészt odavesztek az előbb említett késő tavaszi fagyban. Legna­gyobb mennyiségben királyle­ányka terem, mintegy 50 hek­táron. A chasselas 20-30 százalékát csemegeszőlőként értékesítjük; tavaly remek osztrák piacot találtunk, ahová 300-500 mázsányi fürtöt tu­dunk eladni. Aszály aszalta fürtök Szánkón húzták az egyre nehezebb ládákat a kordonra felcsalogatott szőlőtőkék kö­zött a munkások. — Nem valami szép a ter­més — panaszkodtak. — Az aszály nem tett jót sem a mi­nőségnek, sem a mennyiség­nek. Virágzáskor felmérték: mennyire hálálja meg a szőlő az egész éves gondoskodást. Az akkori várakozástól bizony 30 százalékkal. elmarad az eredmény, mint ahogyan el­maradt a csapadék is, A szakemberek véleménye szerint a magántermelők könnyebben átlábalnak a ne­hézségeken, mint a nagy­üzemek. 10-20 hektó jó bort ugyanis viszonylag könnyű el­adni ismerősöknek, a környék vendéglőseinek. A válság el­sősorban azokat a cégeket érinti, akik a nemzetközi piac hirtelen beszűkülése miatt nem tudtak új feldolgozási le­hetőséget vagy értékesítési kapcsolatokat találni. A sza­badiak megpróbáltak beépülni a Balaton-part idegenforgal­mába — sajnos idén sem az az igényes vendégkör érke­zett, aki az étteremben a helyi ételspecialitás mellé helyi bort rendel. Pedig — ebben az esztendőben először — Frid­rich Györgyék saját palacko­zásé borral jelentek meg a pi­acon. Igaz: az 5000-5000 bu- télia merlot, illetve királyle­ányka „csomagolása” a kis té­tel miatt igen sokba került. Jól­lehet megérte, mert miközben ráébredtek, hogy csak a lokál­patriotizmusra építeni nem szabad, felkeltették nyugati borkereskedők figyelmét. A merlot story Szólni kell külön is a merlot- ról. Az üveg saját tervezésű címkéjén szőlőfürt nevet a kí­váncsiskodóra — a motívumot egy ásatáskor talált ruhakap­cson találták. Történt, hogy a 15 éves háború alatt, amikor a török szultán janicsárjai és ta­tár segédcsapatok dúlták fel a vidéket, valaki 1506 és 91 kö­zött vert magyar, osztrák, len­gyel és brandenburgi pénzér­méket rejtett a föld alá. A lelet legszebb darabja, az említett szőlő alakú ruhakapocs jelzi, hogy a szőlőművelés egyik legrégibb és legkedveltebb foglalkozása volt az itteni em­bereknek. A levéltári anyagok már 1229-ben említenek For- nas és fia néven egy helyi termelőt! A késői utódok nem vallottak szégyent boruk mi­nőségével: minden évben ér­mek garmadáját nyerik. Minőségi váltás — Ha a romló tendencia ál­landósul, akkor vagy a tagok között fel kell osztani a terüle­tet, vagy — sajnos — fel kell számolni jó néhány tábla tőkét — sóhajtott nagyot az ágazat­vezető. — Aztán a helyükre lassanként minőségibb fajtá­kat telepítve próbálhatjuk el­érni a hegyközség rangot — továbbra is a bogiári gazda­sággal szövetkezve, francia minta alapján. Czene Attila Mit hoztak a kalászosok? A tavalyi év eredményeinél 31 százalékkal kevesebb ka­lászos gabonát takaríthattak be idén a gazdálkodók, a ve­tésterület 12 százalékos csökkenésének és a szerény ter­mésátlagoknak köszönhetően — derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. KISGAZDA HAPPENING KAPOSVÁRON Telt ház a „vezér” pártján Torgyán József: „Antall úr, vége, nem tűrjük tovább az ország kirablását!” Az elnök szokatlanul visszafogott volt Osztrák hitel vállalkozóknak A Raffeisen Zentralbank Österreich nevű osztrák bank­tól is igényelhetnek hiteleket a kelet- és közép-európai kis- és középvállalatok, miután a pénzintézet együttműködési megállapodást írt alá az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal. Az osztrák pénzinté­zet egyelőre 50 millió dollár hi­tel szétosztására kapott felha- talazást, szükség esetén azonban a hitelkeretet újból feltöltik. Hitelfelvevőként olyan kelet-európai kis- és közép­üzemek jönnek számításba, amelyek már magántulajdon­ban vannak. Ipari zóna Székesfehérvárott Új munkahelyeket teremtő, húsz közepes méretű vállal­kozást befogadó ipari zóna lé­tesítését tervezik Székesfe­hérvárott. A Regionális Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány, valamint a francia-magyar ér­dekeltségű Paribas Rt elkép­zelései alapján mintegy 30 hektárnyi területen valósítják meg a beruházást, várhatóan a jövő év elején. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt megelőzően Szilágyi La­jos színművész versével igye­kezett megalapozni a hangu­latot. A főtitkár hangsúlyozta: a kisgazdapárt története az árulások és a nagygyűlések története. Azt is elmondta, hogy azért van szükség a nagygyűlésekre, mert a sajtó korábbi vezetői átmentették hatalmukat, a televízió egyes csatornáját az MDF, a kettest az SZDSZ birtokolja, a Kis­gazdapártnak pedig semmi sem jutott. Szólt arról, hogy az FKGP-nek tulajdonítják a me­zőgazdaság tönkretételét, de ehhez nekik semmi közük, hi­szen a földművelésügyi mi­niszter nem is volt kisgazda, de ezzel a névvel teszi tönkre az ágazatot. Azért kell a nagygyűlés, hogy elmondhassák: milyen helyzetben van az FKGP. El­árulták a pártot és ekkor állt a függetlenségi törekvések élé­re Torgyán József. Amíg az FKGP a függetlenségéért küzd, addig nem lehet meg­kérdőjelezni, ki a párt elnöke. Érdekes az is — így a szó­nok —, hogy a bíróságok akar­ják eldönteni: ki legyen az el­nök. — Parlamenti diktatúrá­ban élünk — mondta Gyi- mothy Géza. — A képviselők nem hívhatók vissza, a minisz­terelnök nem váltja le alkal­matlan minisztereit. Anyagilag is tönkre akarnak tenni ben­nünket: ezt a feladatot Né­meth Béla kapta Antall József­től. Nagy várakozás előzte meg dr. Torgyán József beszédét. Az elnök szokatlanul vissza­fogott volt, ezért többen arra gondoltak, hogy a hely szel­leme hatott rá (a volt pártis­kola nagytermében beszélt). De tévedtek, mert hamar kide­rült: választási programnak tetsző, összefogott, a retorikai fogásokat a tartalom alá ren­delő beszéde a távlati célok elsőbbségét hangsúlyozta. — Kezdjünk egy nagy me­netelésbe, s meneteljünk ad­dig, amíg a parasztság, a ma­gyar nép nem kerül a hatalom csúcsára — mondta Torgyán József. — Ki kell mondani: An­tall úr, vége, nem tűrjük to­vább az ország kirablását! Nekünk, a népnek azért kell összefogni, letenni valaki mel­lett a voksot, hogy győzhes­sünk. Az MDF egy új állampárt helyzetébe küzdötte fel ma­gát, de a korábbinál még ve­szélyesebb a hatalom gyakor­lása, mert a többpárti demok­ráciára hivatkozva megté­veszti a nemzetközi közvéle­ményt. A szónok beszélt a pri­vatizáció visszásságairól, a nép kisemmizéséről, szűk csoportok érdekei szerinti gazdasági átalakulásról. De szóba került a kisgazdapárt el­leni támadás, a parlament működésének visszássága és a kormány önkényeskedése. — A kormánynak olyan pénz­ügyminisztere van — mondta az FKGP elnöke —, aki három hónap alatt nem tud értel­mezni egy ötsoros írást. Nem tudja, hogy ki a kisgazdapárt! — Ha győzünk a választá­sokon, úgy fogunk cselekedni, ahogy 1990 tavaszán meg­ígértük: egy tollvonással adjuk vissza a tulajdont. Nem fo­gunk jogászkodni a múlt fel­számolásában sem — mondta a nagygyűlésen Torgyán Jó­zsef. Áz a célunk, hogy ennyi évtized után legyen egy olyan erő, amely a magyar népnek ki tud harcolni egy soha nem látott lehetőséget. (Lengyel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom