Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 14., hétfő Amerikai tábornok Magyarországon Teddy Gray Allen altábor­nagy,* az Amerikai Egyesült Ál­lamok Védelembiztonsági Együttműködési Hivatalának igazgatója Raffay Ernőnek, a Honvédelmi Minisztérium poli­tikai államtitkárának meghívá­sára — küldöttség élén szom­baton hazánkba érkezett. A tábornok tárgyalásokat folytat a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség különböző szintű vezetőivel. Surján László Koppenhágában Surján László népjóléti mi­niszter szombaton elutazott Koppenhágába, ahol részt vesz az Egészségügyi Világ- szervezet Regionális Bizott­ságának ötnapos ülésén. A bizottság ülése, Surján László elnökletével arról tárgyal, mi­ként lehetne növelni a közép- és kelet-európai országok egészségügyének anyagi tá­mogatását. Ennek érdekében a testület 11 millió dolláros pótköltségvetés elfogadását kéri a WHO-tól. Constantinescu ellenzi Több mint tízezer ember vett részt szombaton Kolozs­várott a szeptember 27—i ro­mániai elnökválasztások legje­lentősebb ellenzéki jelöltjének nagygyűlésén, ahol a Demok­ratikus Konvenciót képviselő elnökjelölt, Emil Constanti­nescu nyilatkozatot olvasott fel. Ebben szorgalmazta az orsz-ág megszabadítását a kommunizmustól. Egyidejűleg úgy fogalmazott, hogy ellenzi a primitív nacionalizmust, a szélsőségek politikáját és a sovinizmust. A Duma elemzi Vladimír Meciar szlovák mi­niszterelnök nyíltan naciona­lista megnyilvánulásai arra kényszerítik a szlovákiai ma­gyarságot, hogy autonómiát akarjon, állapította meg a Duma című ellenzéki bolgár napilap szombati számában. A cikk szerzője egyebek mel­lett hangsúlyozta: a magyar kormány már sokszor kinyil­vánította, hogy nem vitatja a jelenlegi határokat, ugyanak­kor a szomszédok attól félnek, hogy a „Nagy-Magyarország” iránti nosztalgiá a nacionaliz­mus újjáéledéséhez fog ve­zetni. Erőegyensúly Göncz Árpád rádiónyilatkozata Csak társadalmi tüzelő ágyúkkal? A boszniai nagyváros Bosanski Brodtól mintegy 12 km-re húzódik a front. Az itt harcoló szerb és az egyesült horvát-muzulmán erők szinte állóháborúra rendezkedtek be: napok óta egyre intenzívebbek a harci cselekmények, mégis az első vonal mozdulatlan marad. (Képünk a front horvát-muzulmán oldalán készült.) Radovan Karadzic a bosz­niai szerbek vezetője elfogad­hatatlannak tartja a légtér tel­jes lezárását célzó nyugati tervet, mivel — szerinte — ez befolyásolná az erőegyensúlyt Boszniában. A boszniai szerb erők ugyanakkor csak rész­ben tettek eleget annak, hogy nehéztüzérségüket ENSZ el­lenőrzés alá vonják. Szara­jevó környéki állásaikból to­vábbra is lövik a várost. Panic jugoszláv miniszter- elnök Kína segítségét kéri Pe- kingben a Kis-Jugoszlávia el­len hozott nyugati szankciók feloldása érdekében. Panic leszögezi, kormánya minden vállalt kötelezettségét telje­síti. A jugoszláv miniszterel­nök Pekingből Moszkvába utazik, ahol találkozik Jelcin orosz elnökkel is. közmegegyezés adhat kiutat (Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági elnök a ha­zánkban zajló folyamatok fő irányát tekintve határozottan foglalt állást amellett, hogy demokratikus átalakulás tör­ténik Magyarországon. Hogy ez milyen hosszú lesz, hány lépcsőből áll majd, azt senki sem tudja megmondani, mert e folyamat nem ad lehe­tőséget semmilyen összeha­sonlításra, sőt mivel az indu­láskor egy-két ütemmel előbbre tartottunk, a kör­nyező ország'ok mérhetik magukat a mi fejlődésünk eredményeihez. Göncz Árpád egyetértett azzal, hogy jelenleg a szociá­lis probléma okozza a legsú­lyosabb gondokat, azonban felhívta a figyelmet, hogy az átmenet három síkon, a poli­tika, a gazdaság és a társa­dalmi élet síkján zajlik, és ezek elemei bár nem mér­hető módon, de kölcsönösen hatnak egymásra. A demok­rácia kereteinek, politikai in­tézményrendszerének meg­teremtése a legegyszerűbb feladat, ugyanakkor jóval nehezebb elsajátítani a de­mokrácia politikai gyakrola- tát, azt az előbb-utóbb ösz­tönszerűvé váló magatartást, amely a demokráciákat jel­lemzi. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági élet folya­matainak jelentős része a statisztika szeme elől el­zárva zajlik, és ez a helyzet felmérése szempontjából nem kis gondot okoz. Rendőrgyilkosság Vácon A Pest-megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint tegnap hajnali fél 3 körül Vác lakott területén Máté András rendőr zászlós, a Váci-rendőrkapitányság beosztottja, szol­gálatteljesítés közben üldözőbe vett két fiatal férfit, mert azok gépkocsilopással próbálkoztak. Az üldözés során az elköve­tők egyike két késszúrással megsebesítette a rendőrt, aki a helyszínen meghalt. A Váci-rendőrkapitányság forró nyo­mon való üldözés után rövidesen elfogta a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható K. Roland 17 éves monori lakost. Őrizetbe vették és emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. Növekvő külföldi-ellenesség Németországban Szabadkereskedelem korlátokkal Az NGKM véleménye Bush elnök kezdeményezéséről Bush elnök kezdeményezése nemcsak rendkívül jelentős és megtisztelő, de egyben a magyar gazdasági átalakulás pozitív megítélésének is fontos jele — mondotta Major Ist­ván, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak helyettes államtitkára azzal a hírrel kapcsolatban, hogy George Bush amerikai elnök Detroitban elmondott beszé­dében kijelentette: amennyiben a kongresszustól meg­kapja a felhatalmazást, lépéseket tesz szabadkereskedelmi megállapodás létrehozására Lengyelországgal, Magyaror­szággal és Cseh-Szlovákiával. Növekszik a németek köré­ben a külföldi-ellenesség, va­lamint azoknak a száma, akik adott esetben nem mennének el szavazni. Németország nyugati részében a válasz­tásra jogosultak 35 százaléka nem járulna az urnák elé, ke­leti részében pedig 42 száza­lék ezeknek az aránya. Egy­idejűleg a német állampolgá­rok 51 százaléka messzeme­nően indokoltnak tartja a „Németországot a németek­nek!” jelszót. Erre az ered­ményre jutott az Infas Intézet­nek a WRD rádió megbízásá­ból végzett felmérése, amely­nek soránt 1000-1000 embert kérdeztek meg Németország keleti, illetve nyugati részé­ben. A megkérdezettek 26 százaléka vélekedett úgy, hogy teljes mértékben vagy messzemenően indokolt a „Külföldiek takarodjatok!” kö­vetelés. 37 százaléknak volt az a véleménye, hogy „a né­meteknek védekezniük kell a külföldiekkel szemben a saját hazájukban”. A WDR a felmé­rés eredményét ismertetve megállapította, hogy az idé­zett jelszavak megítélésében alig volt eltérés tapasztalható a Németország keleti és a nyugati felében élő polgárok között. A helyettes államtitkár véle­ménye szerint Bush elnöknek az a nagyszabású kezdeménye­zése, hogy a „visegrádi hár- mak”-kal az USA szabadkeres­kedelmi megállapodást hozzon létre, pillanatnyilag csak a sajtó­jelentések alapján kommentál­ható. A felvetés mérlegelése­kor tudatában kell lenni annak is, hogy az USA súlya a magyar külkereskedelmi forgalomban — szemben a nyugat-európai or­szágok 60 százalékot megha­ladórészesedésével—mintegy3- 4 százalék. A magyar külgazda­sági kapcsolatrendszer jövőbeli fejlődésének alapvető iránya az EK-hoz való közeledés, a teljes jogú tagként való mielőbbi csat­lakozás érdekében. E folyamat előrehaladása, gyorsasága meghatározó fontosságú az USA-val kötendő esetleges szabadkereskedelmi megálla­podás szempontjából is. Amennyiben az EK-hoz való csatlakozásunk a távoli jövőbe tolódna az elkövetkezendő idő­szakra nem lenne akadálya az USA-val való szabadkereskede­lem kialakításának. A Megsebesült Sas és a sasfiak Koszovo — a következő háború? „Ha a boszniai lidércnyomásnak egyszer végeszakad, Koszovo következik. Talán még előbb is..." — ezt a nem éppen derülátó előrejelzést a brit lapok kockáztatják meg annak kapcsán, hogy közzétették a „Wounded Eagle” (Megsebesült Sas) című tanulmányt. Az MSZP a jobbratolódás veszélyéről Lemondott Hardy Ilona Lemondott posztjáról Hardy Ilona, a Budapesti Érték­tőzsde ügyvezető igazgatója, és megválik tőzsdetanácsi tagságától is. Hardy Ilona el­mondta: funkciójától szemé­lyes ambíciói miatt válik meg. A tőzsdetanács úgy döntött, hogy az ügyvezető igazgatói funkcióval a következő, 1993 tavaszán esedékes közgyűlé­sig a belső válság elkerülése érdekében egyik szakembe­rét, Lotfi Farbodot bízza meg. Kolera az USA-ban Az Egyesült Államokban az idén észlelték a legtöbb kolera megbetegedést azóta, hogy 1961-ben megkezdték a rend­szeres nyilvántartást. Atlantá­ban (Georgia állam) az Ameri­kai Járványügyi Hatóság kö­zölte, hogy január eleje és au­gusztus vége között 96 kole- rás megbetegedés vállt is­mertté. Tavaly egész évben mindössze 26 megbetegedés­ről szereztek tudomást. A Londonban működő, nagytekintélyű Európai Vé­delmi és Stratégiai Kutató In­tézet, Marko Milivojevics veze­tése alatt tevékenykedő mun­kacsoportja annak a balkáni válsággócnak szentelte vizs­gálódásait, ahová sajnos igen könnyen átterjedhetnek a ju­goszláv utódállamokban folyó háború lángjai. A csaknem 11 ezer négy­zetkilométeren elterülő Ko­szovo, Szerbia félautonomnak mondott tartománya, amely Montenegróval, Makedóniával és Albániával határos. Kétmil­liós népessége kilencven szá­zalékban albán s kontinen­sünkön itt a legmagasabb a népességszaporulati arány: harminc esztendeje még csak 954 ezren lakták. A hol a felszín alatt lap­pangó, hol nyíltan kitörő fe­szültség évtizedek vagy in­kább évszázadok óta kitapint­ható. A szerb legendák ehhez a vidékhez kötik népük erede­tét. 1389 július 15-én, Szent Vitus napján, a koszovói fővá­ros, Pristina szomszédságá­ban fekvő Rigómezőn (Ko­szovo Polja) szenvedtek sú­lyos vereséget a Lázár herceg vezette szerb hadak a törö­köktől s ezzel megpecsételő­dött az ország sorsa, csaknem öt évszázados ottomán meg­szállás következett. A magu­kat sasfiaknak nevező albá­nokat viszont a század elején elnyert függetlenség óta fog­lalkoztatja, hogy a határaik mellett élő honfitársaik száma meghaladja saját állampolgá­raik felét. A hajdani Jugoszlávián be­lül az albánok szövetségi ál­lamot szerettek volna formálni Koszovóból (mint amilyen Szlovénia, Horvátország stb. volt), de az megmaradt Szer­bián belüli autonom terület­nek, s még ez az önkormány­zat sem volt teljes. Állandó harc folyt a jogokért, a hátrá­nyos helyzet megszüntetésé­ért, de az Albániához történő esetleges csatlakozás hívei nem jelentettek komoly erőt. (Taszítólag hatott a kemény ti­ranai diktatúra s a koszovóinál is nagyobb albániai szegény­ség.) Á sokszor véres össze­tűzésekbe torkolló tüntetések nyomán Milosevics szerb ve­zető 1988-ban még ezt a fél-önkormányzatot is felfüg­gesztette s az 1989-ben meg­rendezett Szent Vitus ünnep­ségre hatszázezer szerbet mozgósított egy rigómezei nagygyűlésre. Akik azután hazautaztak, de azzal a jel­szóval, hogy ha kell, vissza­jönnek. Az albánok viszont — Szerbia tiltakozása ellenére — saját nemzetgyűlést választot­tak s kiépítték ellenállási szer­vezeteiket. Közben Albániá­ban is rendszerváltás zajlott, de az életkörülmények úgy romlottak, hogy — az említe­tett tanulmányt idézve — „fegyverrel a kézben harcol­nak a mindennapi betevő fala­tért." Feloldható-e békésen a válság? Vagy szerb katonai beavatkozás következik és menekültek százezrei özönle­nek az éhező Albániába (és máshova, szerte Európában) s következik az újabb lidérc­nyomás. Réti Ervin A társadalmi konfliktusok sű­rűsödésével a politikában meg­jelent a jobbratolódás veszélye, ennek nyomán pedig új politikai helyzet állt elő - állapították meg az MSZP politikusai a hét végi, kétnapos frakcióülésén a politikai helyzetet elemző viták eredményének összefoglalása­ként. Amint az ülés után, a Do­bogókőn tartott tegnapi sajtótá­jékoztatón HomGyu/apártelnök leszögezte: tekintve, hogy az MDF nem határolódott el kellő- képpenaszélsőjobboldalinéze- teket képviselő Csurka-féle irányvonaltól, az MSZP a jelen­legi MDF-es kormánnyal sem­miféle együttműködést nem tud elképzelni. Az MSZP módo- sítjaakorábbiegyenlőtávolság- tartás elvét, s az SZDSZ-szel és a Fidesz-szel szorosabb együttműködésre törekszik, mert megítélése szerint a jelen helyzetbenazellenzékierőknek összefogásra van szükségük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom