Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 1992. szeptember 10., csütörtök Nemzetközi ifjúsági labdarúgótornát nyert a Kaposvári Honvéd Bravúros beugrás a Liverpool helyett Olaszországi focikrónika Macerata tartomány Olasz­ország középső részén, az adriai oldalon található. Már ötödik alkalommal rendeznek itt nemzetközi ifjúsági labda­rúgótornát, évről-évre kitűnő csapatok részvételével. Az idén kilenc együttes kapott meghívást a szeptember 1-5. között rendezett viadalra, de az utolsó pillanatban az FC Li­verpool lemondta a részvételt. A szervezők gondján egy olasz menedzser segített. An­tonio Mazzolini megkereste a Kaposvári Honvédőt, ahonnan a nyár folyamán az olasz C-li- gás Faenza együtteséhez közvetítette az ifiválogatott Horváth Zoltánt. Zoli édesap­ján keresztül megérkezett a meghívás, a kedden kezdődő tornát megelőző pénteken. A hadsereg vezetői rugal­mas hozzáállásának köszön­hetően a hét végén vala­mennyi formaságot sikerült el­intézni. így hétfő hajnalban út­nak indulhatott a küldöttség Déváid László egyesületi el­nök vezetésével. A tizennégy, húsz éven aluli, Honvéd-játé­kos mellé két labdarúgót adott kölcsön a Rákóczi FC. Hozzá­juk csatlakozott Olaszország­ban a már kint játszó Horváth Zoltán, akinek új klubja adott engedélyt a játékra. A tornán részt vevő kilenc csapat három csoportban kezdte a küzdelmeket. A Hon- védnak két első osztályú olasz együttessel, a Juventussal és a Pescarával kellett össze­mérnie erejét. A másik két csoportot a Bánik Ostrava, Bari, Napoli és a Nottingham Forest, Roma, Civitanovese hármas alkotta. Utóbbi gárda képviselte a rendező tarto­mányt. A legjobb négy közé a három csoportgyőztes és a legjobb második kerülhetett. A mérkőzéseken győztes csapat három pontot kapott, döntet­len esetén 11-es rúgások kö­vetkeztek, ami után kettő il­letve egy pont jutott a csapa­toknak. Tolentino városkában ját­szotta első mérkőzését a Honvéd késő este, villanyvilá­gítás mellett. Az összeállítás a következő volt: Ferencz - Mező, Tökölyi (Köves), Barócsai, Prantner, Schuszter (Ács), Nagy Cs., Bíró, Horváth Z., Kollár (Ki­rály), Kulcsár. A meccs etőtt kissé lámpa­lázas magyar fiatalok remek játékkal mutatkoztak be, s már az első félidőben 2-0-ra ve­zettek. Szünet után sem vál­tozott a kép, s végül nagy kö­zönségsikert aratva 4-0-ra győzött a Honvéd. Köves László edző szerint — aki már több mint nyolc éve dolgozik a gárdánál — még soha ilyen jól nem játszott csapata. Való­sággal leiskolázták ellenfelü­ket a kiismerhetetlenül cse­lező Kulcsár Kornél vezetésé­vel. A remek győzelmet követő szabadnapot a tengerparton töltötte a társaság, majd más­nap a Juventus következett a maceratai stadionban. A négy közé jutáshoz már egy mini­mális vereség is elég lett volna, de a fiúk nem elégedtek meg ennyivel. Bíró 53. perben lőtt góljával megnyerték a ta­lálkozót, s ezzel a csoportel­sőként jutottak tovább. Sajnos Horváth Z. súlyosan megsé­rült, s a további mérkőzéseken már nem játszhatott. A győztes csapat a követ­kező volt: Ferencz - MezőTökölyi, Barócsai, Prantner, Ács, Nagy Cs., Bíró, Horváth Z. (Köves), A győztes csapat. Állnak: Déváid László egyesületi elnök, Kollár Adám, Barócsai Csaba, Ács Ferenc, Kulcsár Kornél, Schuszter Roland, Tökölyi gábor, Köves László edző, Antonio Mazzolini, Szűcs János gyúró, Prantner Attila, Ferencz Norbert, Horváth Zoltán. Guggol­nak: Tibai Attila, Mező tamás, Nagy Csaba, Köves Roland, Király Ernő, Péter Nobert, Bíró Norbert, Pammer Attila. Kollár (Király), Kulcsár (Pam­mer). Az elődöntőben a kupavédő Bánik Ostrava volt az ellenfél. Mindkét csapat győzött az első két meccsén, s azokon még gólt sem kapott. Döntő­nek is beillett volna találkozó. Az előző nap nem játszó csehek voltak a pihentebbek, s a mérkőzés nagyobb részén ők támadtak. Ferencz kapus azonban remekül védett, s néhányszor a szerencse is mellette volt. 0-0 lett az ered­mény, s következtek a 11 -es rúgások. Ebben 4-2-re jobb volt a Honvéd, az ellenfél ugyanis egy büntetőt fölé rú­gott, egyet pedig Ferencz ka­pus hárított — kétszer. Az első védése után megismételtette A legjobb kapus: Ferencz Norbert A gólkirály: Bíró Norbert A legjobb edző: Köves László (jobbról) a bíró a 11 -est. A kaposváriak­tól Kulcsár, Bíró, Nagy Cs. és Mező nem hibázott. A döntőt kiharcoló csapat összeállí­tása: Ferencz - Mező, Tökölyi (Köves), Barócsai, Prantner, Ács (Schuszter), Nagy Cs., Bíró, Kulcsár, Kollár (Péter), Király. A döntőt a maceratai stadi­onban vívta egymással A Honvéd és a Napoli. A mérkő­zést a második félidőtől egye­nes adásban közvetítette az olasz televízió. Csapatunkból hiányzott Kollár Ádám, aki az elődöntőben bokasérülést szenvedett. A fináléban alábbi együttes szerepelt: Ferencz - Mező, Tökölyi, Barócsai, Prantner, Schuszter (Ács), Nagy Cs., Bíró, Kulcsár (Péter), Köves, Király. A nápolyiak kezdtek jobban, a Honvéd jobbára csak véde­kezett. A második játékrész felétől azonban az olasz gárda is fáradni kezdett, s ekkor már a mieink előtt is adódtak lehe­tőségek. Az utolsó percben a végig kitűnően védő Ferencz egy biztos gólnak látszó lövést hárított — következhetett a kétszer tíz perces hosszabbí­tás. Az öt nap alatt már a ne­gyedik mérkőzését játszó ka­posvári gárda a ráadásban fel­támadt, s egymás után három gólt rúgott a teljesen elfáradt Napolinak. Bíró kétszer, Prantner egyszer volt ered­ményes. Ezzel hatalmas meg­lepetésre a Kaposvári Honvéd nyerte a tornát. Az eredményhirdetésen az elsőnek járó óriási méretű ser­legen kívül néhány kisebb is a Honvéd birtokába jutott. A leg­jobb kapusnak Ferencz Nor­bertét választották, míg a gól­király — holtversenyben egy cseh labdarúgóval — Bíró Norbert lett három góllal. A legjobb edzőnek természete­sen Köves László bizonyult. Szerény célkitűzéssel érke­zett Maceratába a somogyi küldöttség. Az utolsó pillanat­ban beugró csapat a nagy­nevű ellenfelek ismeretében csak a tisztes helytállásban reménykedett. Az első győz­tes mérkőzés után — ahol a játékosok egymást múlták felül — azonban megjött az étvágy. Az alakulóban lévő gárda — amelyben néhány frissen bevonult játékos elő­ször lépett a pályára — egy­ségesebb képet nyújtott, mint egész évben együtt készülő ellenfeleik. Ez a remek csa­patszellem hozta meg az NB lll-as klub páratlan sikerét. Köves László értékelésé­ben elmondta, elégedett va­lamennyi játékosával. Jól beil­leszkedett a csapatba a két Rákóczi-focista Mező és Tö­kölyi. A kapuban Ferencz is­mét bizonyította klasszisát, a védelemben Prantner és Ba­rócsai biztos ember volt. A kö­zéppálya legjobbja Bíró volt, de a másik újonc Nagy Cs. is kitünően helytállt. Horváth Z. sérüléséig jól játszott, akár­csak Kollár. Kulcsár volt a leg­népszerűbb a csapatban, a technikás csatár hamar kivívta a közönség elismerését. A siker értékét növeli, hogy csapatunknak szinte vala­mennyi mérkőzésen az ellen­fél mellett a játékvezetővel is meg kellett küzdeni. Az olasz 1 bírók minden esetben — így a döntőben is — a hazai együt­teseket segítették. Jövőre ismét megrendezik a tornát. A szervezők ígérete szerint újra meghívják a ka­posváriakat, így lesz alkalom megvédeni a kivívott bajnoki címet. Viszlát tehát 1992-ben, Maceratában! Kép és szöveg: Kele János Keresd a „rókát” Rádió iránymérő világ- és Európa bajnokság Siófokon Moszkván túl a Párizs-Peking ralli Vajon hányán érkeznek célba? A Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség (IARU) Siófokon rendezi meg a napokban VI. Rádió Iránymérő világ- és Eu- rópa-bajnokságát. Tegnap délelőtt a Hotel Ezüstpart üdü­lőben Molnár Árpád, Siófok polgármestere köszöntötte a 24 nemzet majd 300 verseny­zőjét, s nyitotta meg a vetél­kedést. Á rádió iránymérő sportág tulajdonképpen a táj­futás és a rádiózás „kereszte­zéséből” született. Ezen a versenyen egy öt hektáros te­rületen kell a rádiósnak minél rövidebb időn belül, egy kis vevőkészülékkel felszerel­kezve, megtalálnia az elrejtett adót, az úgynevezett „rókát”. Két helyszínt jelöltek ki a ren­dezők erre a terepversenyre: ma reggeltől a Balatonsze- mes-Balatonöszöd közötti er­dős, lankás területen vetél­kednek a sportolók. Pénteken szabadnapjuk lesz, (Balatoni hajókázáson vesznek részt), szombaton pedig a Siófokhoz közeli Nagyberény-Darány- puszta közötti erdő a verseny színhelye. (Papp Zsuzsa) Több mint egyéves késés­sel dördült el a startpisztoly a párizsi Eiffel-torony tövében, ahol útjára indították a világ leghosszabb motorkerékpár- és autós ralliját. A 151 ver­senyző Párizsból Moszkván át Pekingig 16.131 kilométert fog megtenni. Az autókból, teherautókból és motorkerékpárokból álló karaván a német fővárost érintve, Varsó felé vette útját, majd innen Moszkvába ér­kezett. A győztes szeptem­ber 27-én Pekingeben, a Mennyei Béke terén fogja át­szakítani a célszalagot. A nagyszabású versenyt a francia rallizó, Rene Metge szervezte még tavaly. Akkor a Gorbacsov elleni puccskí­sérlet miatt meghiusúlt a terv, s csak idén szeptember 3-án indulhatott a verseny. Az útvonal áthalad a volt Szovjetunió államain: Oroszországon, Belorusz- szián, Kazahsztánon, Türk­menisztánon, Kirgizián és Üzbegisztánon. Ezután Mongólia következik, ahon­nan szeptember 26-án ér a karaván a kínai Nagy Falhoz. A versenyzés feltételei Moszkván túl már fölöttébb kemények. Háromezer méter magas hegyekre kell felka­paszkodni, onnan pedig le, a tengerszint alá, nem szólva a hőmérsékleti szélsőségekről nulla és 48 fok között. Az út­vonal lenyűgöző részei közé tartozik a Góbi-sivatag, a Káspi-tó duzzasztógátja, a Karakum-sivatag, valamint Kirgizia nevezetes hegyi tava, az Issyk Kul. 85 évvel ezelőtt már végig­járták a 16.000 kilométeres útat, akkor azonban fordított irányban, Pekingből Pári­zsig. Ehhez Scipion Borg­hese hercegnek nyolcvan­egy napra volt szüksége. Á mostani verseny szer­vezői úgy számoltak, hogy a résztvevők százkilométeres átlagsebességgel érik el a közbülső célpontokat. Per­sze nem mindenki állja majd a kemény próbatételt. A vá­rakozások szerint végül is jó, ha a nevezők hatvan száza­léka célba jut. Ferenczy Europress Rebollo érem nélkül maradt A Barcelonában zajló IX. paraolimpia íjászversenyei so­rán nem jutott érem a 25. nyári játékok megnyitóján közremű­ködött versenyzőnek. A 36 éves spanyol mozgás- sérült íjász, Antonio Rebollo, sokáig emlékezetes módon, tüzes íjával lobbantotta fel a lángot olmpiai stadionban. A Los Angeles-i paraolimpia ezüst- és a szöuli mozgássé­rült játékok bronzérmese ezút­tal a negyeddöntőben kiesett. Rebollo elmondta, hogy edzéseit némileg zavarta a láng meggyújtását megelőző felkészülés, ám ennek elle­nére úgy érzi, a tőle elvárt ér­met már a megnyitón nyújtott produkciójával megnyerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom