Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
1992. szeptember 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 Karddal szerzett népszerűség Olimpiai sikeréről vall Szabó Bence A Kaposváron rendezett Alpoktól az Adriáig nemzetközi kiállítás és vásár egyik díszvendége volt. Kedves közvetlenségével, megnyerő modorával, hangulatos előadásmódjával nálunk is sikert aratott. Szabó Bence kardvívó olimpiai-bajnokunk készséggel állt a mi rendelkezésünkre is egy kis emlékidézőre. — Az ön barcelonai győzelme osztatlan siker, egyéniben kardhegemóniánk 28 év utáni visszaszerzését jelenti. Kitörő örömünkhöz azonban egy kis meglepetés társult, hiszen a szakvezetés elsősorban a kardcsapat, egyéniben pedig inkább Nébald György várható sikerére készítette föl a közvéleményt. Az „esélytelenség” nyugalmával — Valóban így volt. Annak ellenére, hogy szakmai berkekben jó vívóként tartanak számon, egyéniben nem soroltak a legnagyobb esélyesek közé. Pedig egypárszor letettem én is a névjegyemet. Két világkupa-győzelmem, EB aranyérmem azért már sejtetett valamit. Az olimpia előtt, ha az esélyekről faggattak, én mindig csak a csapatról beszéltem. És ebben nem volt álszerénység, mert vallom, hogy a csapat-ezüst ellenére ma a világon egyetlen ország sem rendelkezik öt olyan kitűnő kardvívóval, mint Magyarország. Természetesen nagyon készültem az egyéni versenyre is, és senki előtt be nem vallva bizakodtam. — Változott-e a felkészülése a korábbi évekhez képest? — Igen. Külön edzéseket végeztem fizikailag és szellemileg egyaránt. Felkészítésemben első ízben egy pszichológusnő is részt vett. Átvettem az amerikai úszók módszerét, kiemeltem hat versenyt, s azokra külön úgy edzettem, mintha az már az olimpia lenne. Ezekből négyet meg is nyertem, köztük a legfontosabbat, a mesterek tornáját. Ezután éreztem először, hogy lám, a világ legjobbjai között is képes vagyok az egyéni sikerre. Fordulópontok — Mi innen távolról két fontos fordulópontját véltük felfedezni az egyeni szereplese- nek. Egyrészt, hogy csak vigaszágról sikerült továbbjutnia, a másik pedig az emlékezetes Scalzo elleni csatája, amikor az olasz vívót a harmadik asszóban, 4:3-as vezetésénél már mindössze egyetlen találat választotta el a döntőbe jutástól. — Az olimpia sportoló pályafutásomnak nem csupán egy állomása, hanem a végcélja. Ez mindent meghatároz. Én ott, a délutáni döntő előtt kiegyensúlyozott voltam, s miközben iskoláztam az edzőmmel, Zarándi Csabával, éreztem, hogy felgyorsultam, jó a koncentrálóképességem is. Ami Scalzót illeti: amikor ellenem már csak egy találata hiányzott a döntőbe jutáshoz, megláttam a tekintetében az ijedtséget. Ismerem ezt az érzést, tudtam, mire gondol, hogy te atyaúristen, már csak egy találatot kell bevinnem, de vajon sikerül-e? Ez a felismerés nekem akkor elég volt, s pillanatok alatt legyőztem. A döntőben Marini ellen pedig (Foto: Király J. Béla) minden úgy ment, ahogy megálmodtam. — Mikor érezte úgy, hogy most már nem veszítheti el az aranyérmet? — Amíg a döntőt vívtam, csak arra ügyeltem, hogy a következő találatot én vigyem be, s bármilyen hihetetlen, az aranyérem megnyerésére vagy elvesztésére egy pillanatig sem gondoltam. A legnagyobbak társaságában — Ön most bekerült egy olyan előkelő társaságba, amelyet többek között Ters- tyánszky Ödön, Petschhauer Attila, Kabos Endre, Pillér György, Gerevich Aladár, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf neve fémjelzi. Milyen érzés e hallhatatlanokból álló klub tagjának lenni? — Érdekes, hogy először ez meg sem fordult a fejemben. Már itthon, egy élménybeszámolón nevelőedzőm, Jakab László hívta fel rá a figyelmemet. És valóban, bármerre járok, mindenütt tisztelettel megsüvegelnek, őszinte örömmel fogadnak. Azóta sehol nem kell bemutatkoznom, és égyre több jelét látom, személyem más megítélésének mint korábban. Csak fokozatosan kezdtem ráérezni, hogy a mai Szabó Bence az emberek szemében nem azonos a korábbival. —- Nyilván emiatt is változik egy olimpiai bajnok élete. — A közszereplések, az élménybeszámolók, a baráti összejövetelek időszakát élem. És még mindig olyan feldobott állapotban vagyok, hogy mindezek terheit szívesen cipelem. És a jövő? — Régóta bujkál bennem az a kérdés, hogy bár a vívás egyik a legsikeresebb sportágunk, hazai népszerűsége nincs ezzel arányban. Ön mivel magyarázza ezt? — A megítélésével. Amíg a sajtóban csak néhány eldugott sorban hívják fel a figyelmet egy-egy nagyobb versenyre, addig nem várható alapvető változás. Mondok ellenpéldákat. Gödöllőn például jó reklámmal három-négyezer nézővel a város reprezentatív programjai közé tartoznak a BEK vivóeseményei. Vagy említhetném a tavalyi budapesti világbajnokságot, amikor ötezer ember ünnepelt bennünket önfeledten. — Mindezeket örömmel hallva, miként látja a vívás jövőjét Magyarországon ? — A barcelonai arany-és a két ezüstérem ismét csak ráirányította a figyelmet a vívásra. Meggyőződésem, hogy reflektorfényben maradunk, és nemcsak nekünk lesznek ezután szponzoraink, hanem a jövő generációjának is. Semmi okom a pesszimizmusra, Atlantáig nyugodt négy évre számítok. — Ez a négy év a vívásban mit hozhat Szabó Bence számára? — Én annyira jól érzem magamat a hazai és a nemzetközi vívótársadalomban és szűkebb otthonomban, az UTE-ban, hogy harmincéves korom ellenére sem gondolok a visszavonulásra. Atlantáig mindenképpen folytatom, s utána majd ráérek töprengeni a hogyan továbbról. Jutási Róbert Labdarúgó NB III Kaposvári Építők SC- Barcs SC 2-2 (1-1) Akik Siófokra érkeztek Kaposvár, Arany úti sporttelep, 200 néző V.: Pauer. Kaposvári Építők SC: Házi — Nagy, Kurdi, Károlyi, Gi- litsch, Adorján, Harsányi, Balázs (Dékány), Pintér (Cza- bula), Varga, Kiss. Edző: Lan- dek László. Barcs SC: Szlovák — Tóth, Somogyi, Pókos (Laklia), Mangult, Bencsik, PapÁ., Pap T. (Minor), Horváth (Kapronc- zai), Kovács, Bolhói. Edző: Szabó Nándor. Gólszerzők: Kiss (40. p., 5 .méteres fejes, 57. p., hét méterről átemelt a kifutó kapuson), illetve Pókos (41. p., 10 méteres lövés), Kapronczai (82. p., 3 méteres fejes szöglet után). Tegnap játszották a vasárnapról elmaradt Kaposvári Építők SC megyei rangadót. Az első félidő kiegyenlített játékot és mindkét oldalon egy-egy gólt hozott. A második játékrészben a hazaiak gyorsan vezetést szereztek, de utána kimaradtak helyzeteik. Ez megbosszulta magát, mert a vendégeknek nem sokkal a mérkőzés vége előtt egy szögletet követően sikerült egyenlíteniük. Jók: Varga, Gilitsch, Adorján, Kiss, illetve Somogyi, Pókos. Barcs ifi-Építők SC ifi 4-1 (2— V Bíró Imre Vagyim Dodeusz. 1965-ben született, 193 cm magas, bedobó poszton játszik. A Szvetlána Leningrád csapatában játszott, majd egy évet „lehúzott” Bulgáriában. Innen került Siófokra. Az orosz élvonalban 23 pont volt az átlaga. Új csapatában jól sikerült a bemutatkozása, hiszen Balatonfűzfőn a nemzetközi Nitrokémia Balaton Kupán megnyerte a hárompontos dobóversenyt. (Csak érdekességként: az első 10 kísérletéből 10-et beszórt...) Kaposváron a Balaton Fü- szért Kupán nemigen láthattuk, mert sérült volt. Oleg Ljubamov. 1959-ben született, 203 cm magas, a bedobó poszton veszik elsősorban számításba. Korábbi csapata a Szvetlána Leningrád volt. Konsztantyin Szafranov. 1970-ben született, 206 cm magas, center. A Murmanszk csapatában játszott, majd — Dodeuszhoz hasonlóan — egy évet profiskodott Bulgáriában. (Mindhárom orosz kosaras a Vis International Hungary amerikai-magyar-orosz kft közreműködésével került Siófokra.) Lacházi Róbert. 1970-ben született, 197 cm magas, bedobót játszik. Még a rájátszásban szemelték ki maguknak a siófokiak, aminek az eredménye ismert: a SMAFC játékosa ma már a Siófoki Ázulev Kerámia KE csapatát erősíti. A három orosz játékoshoz hasonlóan vele is kétéves szerződést kötött a Bala- ton-parti csapat. Dr. Horváth Balázs bíztatásával Alapkőletétel Kőröshegyen A kőröshegyi általános iskolában mintegy 250 diák tanul. A testnevelési órák megtartása évek óta nagy gondot okozott, ezért a képviselőtestület a múlt év októberében döntött arról, hogy tornatermet és több célt szolgáló közösségi házát épít. Tegnap délután hat órakor diákok és érdeklődő polgárok előtt Pavlek Ferenc polgár- mester ismertette, hogy miként jutottak el a mostani történelmi dátumhoz, amely új fejezetet nyit majd a község életében, hiszen fölépülhet egy kétszintes 830 négyzetméteres alapterületű létesítmény. Hogy ez megvalósulhat, pályázaton céltámogatásként 10 millió forintot nyertek a saját 10 milliós pénzforrás mellé. Dr. Horvájh Balázs, a sportot felügyelő tárcanélküli miniszter röviden szólt a település lakóihoz; összefogásra bíztatta őket, majd a vörös rézurnába tett alapító okiratot elhelyezte az épület alapkövében. Az építkezést már a jövő héten megkezdi a siófoki Komfort Kisszövetkezet. K. J. Az 5-8. helyek egyiket pályázza meg a Siófok Új névvel, de a régi csapattal Ha van csapat, amelyik valóban megszolgálta az NB l-be jutást, akkor az kétségkívül a Siófoki Azulev Kerámia KE férfi kosárlabdacsapata. A tavaly még Ezüstpart SE néven szerepelt gárda az NB ll-es sorozatban egyedül csak Sopronban volt kénytelen fejet hajtani a hazai csapat előtt, a rájátszásban pedig Budafokon kaptak ki. Hazai pályán viszont nem akadt olyan együttes, amelyik le tudta volna őket győzni. Vajon mire lesz képes az újonc NB l-es siófoki csapat az élvonalban? Erről beszélgettünk Csutak Sándor ügyvezető elnökkel, Győrfi István szakosztályvezetővel és az újdonsült vezetőedzővel, Ker- sák Istvánnal. Valójában a feljutást kiharcoló kerettel vág neki az NB I- es küzdelemsorozatnak a Balaton-parti együttes. Egyedül csak Nagy György igazolt az NB ll-es Veszprémhez, Kersák István pedig játékosból „előlépett” edzővé. (Kersák Petőfi Lajost váltotta fel a kis- padon). A csapat váza tehát továbbra is adott. A régi játékosokhoz — Blaumann Antalhoz, Dreifinger Zoltánhoz, Hajnics Imréhez, Szabolcs Ferenchez, Csarnai Mihályhoz, Godena Ferenchez és Kerekes Csabához — négy új „szerzemény” érkezett: Vagyim Dodeusz, Oleg Ljubamov, Konsztantyin Szafranov (mindhárman Oroszországból) és Lacházi Róbert az NB II- es Soproni MAFC-ból. Könnyen elképzelhető, hogy több tehetséges fiatal is — mint például Topschall András, Kohán Márk, Szűcs Péter vagy éppen Viola Gábor— bizonyítási lehetőséget kap majd. Siófokon augusztus 3-án kezdődött meg a munka, immár az új kosarasokkal kiegészülve. A játékosok programjában napi egy edzés szerepelt, majd augusztus 20-tól kezdve heti hét közös gyakorlás volt. Az együttes két felkészülési tornán is részt vett. Balatonfűzfőn a nemzetközi Nitrokémia Balaton Kupán nem kis meglepetést okozva a 11 csapat közül a harmadik helyen kötöttek ki. A siófoki csapat sikerének értékét növeli, hogy az alapozás kellős közepén sikerült ezt a nem várt figyelemre méltó helyezést elérnie. Most a hét végén pedig a rangos mezőnyt felvonultató IX. nemzetközi pénzdíjas Balaton Füszért Kupán vettek részt, ahol a jónevű szlovák Bánik Handlovát —- az egész torna legnagyobb meglepetését szolgáltatva ezzel — sikerült legyőzniük. Ahhoz képest, hogy Kersák István edző szavait idézve: „mi csak tanulni jöttünk Kaposvárra”, nem rossz eredmény... A két fő támogatónak, a Piramis Kft-nek (amely egyébként a Magyar Olimpiai Csapat ezüstfokozatú támogatója) és a siófoki városi önkormányzatnak köszönhetően úgy tűnik, hogy a csapatnak nem lesznek az idén anyagi gondjai. Az NB l-es bemutatkozás szeptember 13-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz, amikor is a Miskolci EAFC látogat el Siófokra. (A hazai mérkőzések — amint azt tavaly már megszokhattuk — általában ebben az időpontban lesznek majd.) Az újoncrangadón természetesen győzni szeretne Kersák mester csapata. Erre egyébként minden esélye meg is van, hiszen a rájátszásban mindkétszer sikerült őket megverni. A várható kezdőötösről nem tudunk beszámolni: mindig az adott forma dönt majd arról, hogy kik lépnek pályára. Mint újonccsapat, természetesen a bentmaradás kiharcolását tűzték ki célul Siófokon. Ezt azonban úgy szeretnék megvalósítani, hogy a rájátszás során lehetőleg ne a kiesés ellen, hanem a középmezőny tagjaként az 5-8. helyek egyikéért legyenek harcban. A két felkészülési tornán látottak bizakodásra adnak okot, s úgy tűnik, hogy az újaknak is sikerült beépülniük a csapatba. Ponterős játékosok, leigazolásukkal jelentősen sikerült erősíteni. Siófokon egyébként úgy vélik, hogy hazai pályán semmi nem elképzelhetetlen, bármelyik csapatot meg lehet fogni. Énnek pedig — ismerve a csapat eddigi eredményeit és a felkészülési tornákon látott formáját — valós alapja van. Tavaly mintegy 300-400 néző előtt játszotta mérkőzéseit a siófoki együttes. Szeretnék, ha idén még tovább növekedne a nézőszám; éppen ezért — és a kosárlabdasport népszerűsítése érdekében — úgy döntöttek, hogy a diákok ingyen tekinthetik meg a mérkőzéseiket. Fenyő Gábor
