Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19 / 196. szám
1992. augusztus 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Kiállítás az Újvilág magyarjairól Megnyílt a Magyarok az Újvilágban címmel rendezett kiállítás Budapesten a Leg- újabbkori Történeti Múzeumban. Magyarországon először mutatja be a hazai közgyűjteményekben fellelehető, Amerikába kivándorolt honfitársa; inkra vonatkozó tárgyi emlé: keket, dokumentumokat. Külön fejezet foglalkozik a századfordulón „kitántorgó” csaknem másfél millió magyarral, illetve a fasizmus elől az Újvilágba vándorló művészek, tudósok tevékenységével, élet- útjával. a Szabadtéri szentmise Balatonfenyvesen A balatonfenyvesi Family Center Szent István-napi ünnepi műsora holnap délután fél hatkor ünnepi beszéddel kezdődik, majd szabadtéri szentmisére várják a híveket. Ezt követően a budapesti Honvéd Művészegyüttes kórusa a Magyarok fénye című oratórimot adja elő. Immunológusok kongresszusa Budapest lesz a színhelye augusztus 23-28. között a nemzetközi immunológiai kongresszusnak. Az év egyik legnagyobb jelentőségű hazai tudományos eseményére a világ 32 országából mintegy ötezer résztvevő érkezik, közöttük négy Nobel-díjas tudós. Az előadások átfogják a szervezet védekezőképességével foglalkozó kutatások, a gyakorlati alkalmazás szinte minden lényeges területét; foglalkoznak a legrettegettebb betegséggel, az AIDS-szel is. Könyv Horthy Istvánról A Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála című könyv hozzájárulhat a történelem fehér foltjainak eltüntetéséhez. Olyan tényeket tár fel, amelyeket az előző rendszerben elhallgattak vagy meghamisítottak — hangzott el a könyvet megjelentető Auktor kiadó sajtótájékoztatóján. A kötet Horthy István halálának ötvenedik évfordulójára, augusztus 20-ára jelent meg. Műszaki-technikai nyelvtanítási program A Language for Eastern European Development (LEED) alapítvány keretében 11, angol szakmai — főként üzleti, műszaki-technikai, számviteli — nyelveket oktató amerikai szakember ■ érkezett hazánkba. Egyetemeken, főiskolákon, szakközépiskolákban, valamint önkormányzati hivatalokban tanítanak majd, közöttük a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és a Nagy Lajos gimnáziumban. Gyermektalálkozót kezdeményeznek A magyar gyermekek világ- találkozójának jövő évi megrendezését kezdeményezi a „Legyen a betű jó barát!” Alapítvány. Az elképzelések szerint a rendezvény hozzájárulna a hazai és az anyaország határain túl élő fiatalok közötti kapcsolatteremtéshez. Az alapítvány munkaidőben az . 1-339-368-as telefonon várja azok jelentkezését, akik készek támogatni a kezdeményezést. A negyvenedik évfordulón köszöntötték a törzsgárdát Az olvasó ember szolgálatában Dr. Gyenesei István gratulál az egyik kitüntetettnek. (Fotó: Kovács Tibor) Ritka nagy nap volt a tegnapi a somogyi könyvtár-ügy történetében: az emlékezésé. Mert hál' istennek van mire emlékezni, van mit feleleveníteni, van miért örülni, mégha van miért sopánkodni is. De ez már csak így van ebben az ezredvégi magyar hazában; öröm nemigen akad üröm nélkül. Talán már rosszul is éreznénk magunkat, ha minden simán, gondok híján menne, s haladna a szekerünk szakadatlan kátyúmentes, sík úton. Ám még oly változó világunkban is negyven év az negyven év: rengeteg idő, főként egy olyen történelmi traumában bővelkedő szakaszban, mint amilyen nékünk adatott. Mégis: ez az a négy évtized, amikor megszületett a somogyi könyvtárhálózat, amikor a kis települések egytől egyig, ha kis területen, kis állománnyal is, de elkezdték az olvasó ember szolgálatát. S ez a tény már Szita Ferenc könyvtárigazgató gondolatsorába kapcsolódik, amelyet a tegnapi ünnepségen, a megyei könyvtár létesülésé- nek évfordulóján, a törzsgár- datag könyvtárosok kitüntetésének napján intézett a hallgatósághoz. A megye könyvtárosaihoz, akiket megtisztelt jelenlétével dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke és Szabados Péter, Kaposvár polgármestere — az elnök szavával élve: az „önkormányzati gazdák” képviselői. Akiknek köszönhetően a megyei és városi könyvtár a jelenlegi formában működik, és akik — az önkormányzati képviselőkkel karöltve — támogatták a törzsgárda kitüntetését: pénzjutalommal és Gera Katalin képzőművész plakettjeivel elismerve a tisztességes munkát. Eképpen 30 éves munkájáért Neugebauer Béláné ma- gyaratádi, Simon Jánosné szentgáloskóri és Simon Ot- tóné kaposvári könyvtáros részesült jutalomban. Két évtizedes tevékenységét ismerték el Gergely Józsefné, Kószó Andrásné és dr. Sipos Csa- báné kaposvári, valamint Németh Sándorné főnyedi könyvtárosnak. Tízéves szolgálatukért a következők részesültek elismerésben: Bognárné Szemez Tünde Nagyatád, Bojkovszky Tiborné Lengyeltóti, Bukovics Imréné Siófok, Csonka Márta Balatonsze- mes, Fábián Zita, Horváthné Molnár Katalin, Patak Fe- rencné Kaposvár, Hegedűs Éva Fonyód, Papp Lászlóné Mernye, Pongrácz Hona Bala- tonboglár, Pressing Lászlóné Vése, Schnelbach László, Semsi Istvánná Barcs, Somogyi Magyar Ilona Somogy- sámson, Török Istvánná Libic- kozma. A kitüntetett könyvtárosokhoz ezután Szabados Péter és dr. Gyenesei István szólt, majd köszöntötték Szita Ferenc igazgatót parlamenti elismerése, a művelődés szolgálatáért kitüntetése alkalmából. Az igazgató búcsúzásul meggyőződését fejezte ki az írott szó, a könyvek és könyvtarak létjogosultsága mellett. És sikert, egészséget kívánt az elkövetkezőkhöz. B. T. A magyar írók első világtalálkozója A léleknek kell előbb feltámadnia Vita a próza válságáról — Egység és kisebbség (Folytatás az 1. oldalról) A magyar lélek a XXI. században az univerzitásban találhatja meg önmagát, az európai keresztény hagyományok és a keleti vallások gyakorlásában és ismeretében, a nemzeti vonások megőrzésében. A hazai bennünk van, s a lélek, ha még oly súlyosan megsérült is, csak közös erővel gyógyulhat meg — fejezte be előadását. Éles pengeváltásra került sor, amikor Cseres Tibor író a magyar próza válságát a fiatal generációra ruházta, de hangot adott bizakodásának, hogy a történés visszakerül az irodalomba. A „Mi a haza?" kérdésre is sokan keresték a választ. Az íroroszágban élő Kabdebó Tamás szerint a nagyvilágon e kultúrközösségen kívül nincs számodra hely.” Kiss Dénes, költő a magyar nyelv sajátosságaira utalva fejtette ki a véleményét ugyanerről; a közös nyelv hozta egybe a „nagy családot” a magyar írók első világtalálkozójára. — Nekünk a legfőbb képességünk a nyelv — mondta. Szilágyi István kolozsvári író indította el a tanácskozás másik szálát: beszélhetünk-e egységes magyar irodalomról? A pozsonyi Tőzsér Árpád így vélekedett:— Rossz emlékeket idéz fel bennem az egységesítés gondolata. Nem idegen-e a nemzeti jelző is az irodalom fogalma előtt? Szerintem: leszűkítő. Az irodalom egységét a nyelv biztosítja. A feladatok pedig kizárólag esztétikaiak lehetnek. Minden más szándék irodalomtorzító hatású. Az író nem törekedhet egységre. A teoretikusoknak a kötelessége megtalálni az egységet az irodalomban, az író akkor tesz ennek eleget, ha nem egységesedik — fejezte be hozzászólását Tőzsér Árpád. Duba Gyula homokfü- zesgyarmati író szerint a nyelv az irodalom folytonosságának biztosítéka. Az irodalom jövője — amit erősen megkérdőjelezett a bevezető előadás — szintén a nyelvvel kapcsolatos. Megfigyelhettük az anyaországtól távol élő írók hozzászólásaiban azt is, hogy nemcsak a nyelvi közösséget tartják fontosnak, hanem — mint Dudás Károly, aki a délszláv vidékről érkezett — kifejtette: Illyéssel ért egyet. Az író arról ír, ami a lába alatt ég. A magyar írók első világtalálkozója Gyurkovics Tibor zárszavával ért véget. Javaslatát elfogadva a résztvevők nevében levelet küldenek a Nemzetközi Pen Club magyar elnökének, Konrád Györgynek, arra kérve, hogy kezdeményezze a horvát-szerb táborokban található szellem embereinek, az íróknak felderítését. Összefoglalva a másfél napos tanácskozást kiemelte: az ünnep ellenére tapasztalható volt, hogy a „családban” viták is támadnak. A honi magyar irodalom olyan terheket hordoz, amelyek akadályozzák fejlődését, és az kihat a határainkon túl élő magyar írókra is. — Nyújtsunk egymásnak békejobbot; ez az üzenete a magyar írók első világtalálkozójának — mondta Gyurkovics Tibor befejezésül. A házigazda Czoma László, a keszthelyi kastélymúzeum igazgatója az év legjelentősebb helyi rendezvényének ítélve a találkozót, annak minden vendégétől a viszontlátás reményében búcsúzott el. Horányi Barna A tófürdő bicentenáriuma Hévízen nagyszabású ünnepségre készülnek (Tudósítónktól) Hévízen megkezdődtek az előkészületek a tófürdő fennállásának 200. évfordulójának megünneplésére. A város képviselő-testülete állást foglalt: a rendezvénysorozatot 1994-95-ben tartják. Az előkészítő bizottság már megalakult, a tervezett programokról tegnap dr. Kiss Lajos polgár- mester tartott tájékoztatót. Az évforduló ünnepségei 1994. április 2-án a hévízi fürdőért sokat tett Festetich György halála 175. évfordulója napján kezdődnek. Bemutatják a tófürdő történetét, s leleplezik Festetich György mellszobrát. Nemzetközi balneológiái konferenciát rendez a kórház, majd a fürdővárosok önkormányzati vezetőinek és gyógyüdülő igazgatóinak találkozóját tartják Hévízen. A város egy környezet- és természetvédelmi konferenciának is otthont ad; kulturális és egyéb programok nyújtanak látványosságot, szórakozást. Gazdag irodalmi rendezvényt tart a Csokonai asztaltársaság. Operettgála, folklórműsor és több hasonló eseményre kerül sor; a szállodák gasztronómiai bemutatókkal készülnek erre az időre. Hamarosan pályázatot ír ki az önkormányzat a „Hévízfürdő bicentenáriumi rendezvényeinek hivatalos támogatója” címre, s felhívást tesznek közzé a „Hévíz-fürdő 200 éves” alapítvány támogatására. Több kiadvány elkészítését is tervezik. Például egy képes albumot, amely a fürdőéletet mutatja be napjainkig. H. Á.
