Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08 / 187. szám
1992. augusztus 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — REPÜLŐNAP 9 Immáron a harmadik repülőgépes bemutatót szervezi a Corvin alapítvány. A számos repülőalapítványok közül a nemzetközi repülőnapok megszervezésével kiemelkedő sikert értek el. Ismerjük meg az alapítvány célját; elsődleges feladatként a katonai repülő-balesetek sérültjeinek, áldozatai hozzátartozóinak támogatását jelölték meg az 1990 óta működő szervezetben. Az alapítvány kuratóriuma, amelynek alapításkor tagjai Gőgös Ottó, Majoros József, Kaszper József Gobányi Sándor, a másik cél érdekében is sokat tett. Nevezetesen a katonai repülök kapcsolatainak fejlesztéséért, nemzetközi repülőnapot szerveztek. Az ö munkájuknak volt nagyrészt köszönhető a tavalyi Thunderbirds bemutató, és az idei légiparádé. A kötelékek A kötelékrepülés, amely gyakorlatilag a gépek egymástól való távolságát, egymáshoz való viszonyát jelenti a levegőben, nagy gyakorlatot, sok munkát követel a pilótáktól. A gépek számától függően géppárról, rajról, négyes-ötös-nyolcas, stb. kötelék alakul ki. Katonai gépeknél a kötelékrepülés a meghatározott harcrendet is jelenti. Számos formát vehetnek fel a gépek így ék, rombusz, lépcső, kígyó, stb. Az idén Taszáron a hazaiak mellett három nemzet légierejének kötelékrepülését is láthatjuk. A sort a svájci légierő Patrouille Suisse csoportja nyitja meg Hunter típusú gépekkel. A hat pilótából álló kötelék az 1964 óta működő csapat munkáját reprezentálja. Ahogy azt magukról elmondták büszkék rá, hogy a bemutató során nemcsak az egyéni tudásukat mutathatják be, hanem a csapat egységét is. Az egység évenként 5-6 bemutatót tart. A lengyel kötelékrepülő TS-11 Iskra típusú gépekkel tartanak bemutatót. A kétüléses elsősorban gyakorló célokat szolgáló gépeket 1963-ban rendszeresítették a lengyel léierőnél. A legnagyobb nyugat-európai légierő képviseletében a francia Patrouille de France tart bemutatót. A nyolc Alphajet-tel 1982 óta dolgozik a csoport, céljuk, hogy a jelentős francia repülős hagyományok méltó folytatói legyenek, ami bemutatóik láttán úgy tűnik sikerült is. Van olyan figuráció a bemutatójukban, ahol a gépek szárnya nem egészen kétméternyi távolságra van egymástól. (Fotó: Tokunaga) Gépcsodák, csodagépek Az idei repülönapon is sok gépcsoda jön Taszárra. Összeállításunkban ezek közül mutatunk be néhányat. Sok érdeklődő nézte meg a Szll-22 (Fitter-C) gépet, amelyet a Magyar Honvédségnél elsősorban felderítő feladatok ellátásra rendszeresítettek. A változtatható szárnynyilazású vadászbombázó 4 tonnányi fegyverzettel emelkedhet a levegőbe. Különböző típusú levegő-föld rakéták, légi bombák és gépágyú tartozik fegyverzetébe. Most láthatjuk a „varacs- kos-disznót”, vagyis a repülő harckocsinak is nevezett A-10A típusú gépet. E géptípusnak fő jellegzetessége a rendkívül nagy fegyverterhelés, a 21,5 tonna felszállótömeg egyharmad részét teszi ki a fegyverek súlya. Viszonylag alacsony sebességgel repül, utazósebessége tengerszinten óránként 550 kilométer. A gépet úgy építették meg, hogy előkészítetlen talajú, tábori repülőterekről is felszállhat. Olasz-német-angoi közös fejlesztésű a nagy népszerűségnek örvendő Tornado. A két tagú személyzete (pilóta, operátor), s a gép automatikus terepkövető rendszerrel van ellátva, jellemző fegyverzete a különböző kazettás bomba. Hajtóművéhez tolóerö-fordító berendezés tartozik: ez igen rövid (365 m) leszállási út- hosszt biztosít. Nagy szerepet kapnak egy-egy támadáskor a harci helikopterek. Ezek közül a hazai légvédelem is rendelkezik a MI-24-es (HIND) típussal, a „Bakony” harci helikopterezred bemutatót is tart velük. A NATO kódján „szarvastehén” elnevezésű gépet a szárazföldi erők támogatására fejlesztették ki. Fegyverzete mozgatható géppuskából, harckocsielhárító rakétákból és különféle célok elleni rakétákból áll. A számítógépes ellenőrzés és irányítás kitűnő példája a MIRAGE-2000 francia gyártmányú vadászgép. Nagy távolsági felderítő és célkövető lokátorokat építettek be a gépbe, fedélzeti fegyvereit is számítógép vezérli. Igen erős fegyverzetű viszonylag nagy hatósugárban (1200 km) képes repülni. A kilencvenes évek első felében mindenképpen alaptípusnak tekinthető vadászgép. Tavaly a Thundebirds egység mutatta be, mit is tud az F-16-os. Idén is láthatjuk ezeket a kiváló gépeket. Jellemzőjük, hogy a fedélzeti számítógép immáron egy „komplexumban” vezérli és ellenőrzi a navigációs és fegyverrendszereket.
