Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08 / 187. szám

1992. augusztus 8., szombat 8 (Fotó: Kovács Tibor) Nyugati pilótaképzőben a magyar katonák Csurgai Miklós vezérőrnagy: A korszerű légvédelem kialakítása nem rövid távú feladat... (Folytatás az t. oldalról) A légvédelem működését többek között ezek a kérdések határozzák meg. Ennek függvé­nyében működik jól vagy rosz- szul. Barcs határváros és igen nehéz, sőt nem is lehet megvé­deni egy légitámadás esetén. Persze igaz ez a többi határ­menti városra is, hacsak nem já- rőröztetnénk megfelelő mennyi­ségű repülőgépet állandóan a városok légterében. Erre azon­ban békében sem gazdasági, sem katonai lehetőségünk nincs. — Várható-e technikai fejlesz­tés a légvédelemnél és ha igen, milyen? — Ezt elsősorban az ország gazdasági helyzete határozza meg. Elképzelések, tervek van­nak, de ezekről beszélni is csak akkor érdemes, ha némi remény is mutatkozik a megvalósítá­sukra. Fontosnak tartom azon­ban elmondani, hogy a korszerű légvédelem kialakítása nem rö­vidtávú feladat és nemcsak technikai, hanem személyi felté­telei is vannak. Úgy gondolom, jelenlegi állományunk jól kép­zett, felkészült szakemberekből áll: megtartásuk is fontos, hi­szen rájuk építve szerezhetjük be a korszerű eszközöket. — Az egykori Szovjetunió is­kolái megszűntek, a magyar hallgatók hazajöttek. Van-e le­hetőség most arra, hogy külföl­dön tanulhassanak? — Jelenleg is többen tanulnak angol, amerikai, francia és más iskolákon is. Ez ügyben egyéb­ként a Honvédelmi Minisztérium illetékesei széleskörű tárgyalá­sokat folytatnak. Örömmel mondhatom, hogy a nyugati ka­tonai iskolákon is kiváló ered­ményt érnek el tisztjeink, bizo­nyítva a magyar katonai oktatás jó színvonalát. Kovács Tibor A PROGRAM 9.30 megnyitó 1.10.00-10.10 MIG-21 BIS egyéni magyar Kapos ezred 2.10.10-10.17 Macchi egyéni olasz 3.10.17-10.27 L-39 egyéni cseh és szlovák 4.10.27-10.35 Hawk egyéni Angol Királyi Légierő 5.10.35-1043 Irida egyéni lengyel 6.10.43-11.13 6 x Hunter kötelék svájc 7.11.13-11.21 F-111 egyéni USA 8.11.21-11.31 MÍG—23 MF egyéni magyar Pápa 9.11.32 5 x Hawk félsz. országjáró Királyi Légierő magyar rgv-kel 10.11.33-11.42 A-10 egyéni USA 11.11.42-11.52 JAR-96 egyéni román 12.11.52-11.58 Gazella hel. egyéni francia 13.11.58-12.06 Ml—24 D egyéni magyar-Szentkirályszabadja 14.12.06-12.13 Őrlik egyéni lengyel 15.12.13-12.28 3 x MIG-21 BIS kötelék magyar-Kapos 16.12.29-12.31 5 x Hawk leszországjáró Angol kir. légierő magyar rgv.-kel 17.12.31-12.46 6 xlskra kötelék lengyel 18.12.46-12.56 4 x MI-17 hel kötelék magyar Szentkirályszabadja 19.12.56-13.06 L—59 egyéni cseh és szlovák 20.13.06-13.16 SZU-22 M3 egyéni magyar-Kapos 21.13.16-13.25 2 xMI-240 géppár magyar Szentkirályszabadja 22.13.25-13.35 F-4G, F—16 géppár USA 23.13.35-13.43 F-16 egyéni holland 24.13.43-13.52 A-6 egyéni USA 25.13.52-14.00 F-16 egyéni belga 26.14.00-14.10 Mirage-2000 egyéni francia 27.14.10-14.18 MÍG—29 egyéni cseh és szlovák 28.14.18-14.27 F-15 egyéni USA 29.14.27-14.35 Harrier egyéni Angol királyi légierő 30.14.35-14.43 SZU-27 egyéni orosz 31.14.43-14.52 Mirage-5 egyéni belga 32.14.52-15.22 6 x Alpha JET kötelék francia 33.15.22-15.52 2 x AN-26,3 x MI-17 ete ugrás magyar 34.15.55-16.00 Motor, MIG-21 BIS, auto gyorsulási verseny SOMOGY HÍRLAP — REPÜLŐNAP A mesterhármas A három MIG-21-es szinte függőlegesen tör fölfelé; izzó fehér a, gépek fáklyalángja. Aztán az egyik gép balra ki­fordul a kötelékből, s kezdődik a tánc, amelyet hivatalosan légiharcnak neveznek. Dósa József őrnagy repül az „ellen­séges” gépen, amelyet a repü­lőnapra — megkülönbözteté­sül — sárgára festettek. A kö­telékparancsnok Doma Sán­dor alezredes, a kísérő pedig Tülkös János százados, aki a parancsnoki gép jobb szárnya alatt repül, s — így mondta — kerülgeti a fáklya sugarát. Valamennyien a Kapos va- dászrepülő-ezred Turul szá­zadának pilótái. A „műsor” tizennégy perces. Tavaly még csak tizenegy percig tartott. — Tanultunk a tavalyi be­mutatóból, akkor csak légiharc volt. Az idén megtoldjuk azzal, hogy a bemutató végén az egyik gép — 1000 kilométer körüli sebességgel hajtja végre a besorolást. A géppár pedig leszállóüzemmódon kis sebességgel megy végig a ki­futópálya felett. — Mit jelent az ezer kilomé­ter körüli sebesség? — Azt, hogy másodpercek alatt végigér a gép. — S mit érez ilyenkor a pi­lóta? — Semmit — mondja a százados — Csak jobban fi­gyel, mert hibázni ilyenkor már nem lehet. A gépek a kifutópályán is úgy rohannak háromszöget alkotva, mintha össze volná­nak kötve, s így emelkednek szinte ugyanabban a pillanat­ban a magasba is. Aztán tizennégy perccel ké­sőbb a földön gurulnak ismét. Rájuk mutatva a repülésve­zető azt mondja: — Ezalatt a 14 perc alatt annyi kerazint használtak el, amennyivel egy óráig a leve­gőben maradhattak volna. — Akkor sokba kerül a repü­lőnapra a felkészülés. — Ezeket a gyakorlatokat különben is végeznénk. Mi szériagépekkel repülünk. Kercza Imre Doma Sándor alezredes, Dóra József őrnagy, Tülkös Janos százados BOSZORKÁNYOK TASZÁRON A levegőt járó emberek találkozója Pilótatalálkozó volt Vesz­prémben a katonai repülő­gép-vezetőknek. Az első az or­szágban. Pinkóczi József alez­redes, a Kapos harcászati repü­lőezred hajózótisztje mondta: — Ez a találkozó egy hosz- szabb szervezőmunka eredmé­nye volt. A célja a fiatal és az öreg pilóták közti kapcsolat épí­tése. A szervezők közül meg kell említeni Kositzky Attila ez­redest, aki régóta kutatja, keresi már a világban szétszóródott, második világháborúban harcolt magyar pilótákat. Sikerült is megtalálnia a legendás Boszor­kány század sok tagját. Velük korábban is volt már kapcsolat: hírnevük, helytállásuk példamu­tató. A vezetésem alatt álló egy­ség el is határozta, hogy felveszi az ő századuk nevét. így aztán már Taszáron is vannak Bo­szorkányok. Olyan összejövetel volt ez, ahol halottnak hitt bajtársak ta­lálkoztak: 1937 óta nem volt ilyen. Az egykor JU-88-as gé­pekkel harcoló pilóták rendkívül nagy tapasztalattal rendelkez­nek, sokat használhatunk belő­lük a kiképzések során. Elmond­ták például kiképzésük, lelövé- sük, fogságba esésük történe­tét. Ezek mind fontos tapaszta­latok: azt lehet mondani, hogy ők az élő repüléstörténetek. Sa­ját tapasztalatuk alapján be­szélnek például az úgynevezett tájékozódási vezetésről, amit a ma pilótája csak könyvekből is­merhet. Az országos találkozón a re­pülőgép-vezetők hivatástudata, a levegőt járó emberek közvet­lensége is tapasztalható volt. Öt német pilóta vendége is volt a találkozónak: ők is a második vi­lágháborúban harcoltak. Felve­tődött, hogy gyűjtést szervez­zünk olyan emlékmű elkészíté­sére, amely a katonai repülők­nek állít emléket. Azt még nem tudni, hogy hol lesz és milyen, hiszen csak a következő talál­kozókon dől majd el. Elhatároz­tuk ugyanis, hogy minden évben találkozunk. A mi Boszorkány-csapatunk is megemlékezik a hősökről: augusztus 7-én emléktáblát avatunk itt Taszáron a második világháborúban elesett, az egy­kori Boszorkány-rajban harcolt pilóták tiszteletére. Erre az eseményre természetesen a ve­teránokat is várjuk. (Kovács) A taszári repüloszazad jelvényei (Fotó: Kovács Tibor) A legfiatalabb Litauszki Zoltánt először SZU-22-es kabinjában pillan­tottam meg. Fejjel lefelé re­pült. — Szokatlan érzés lehet— mondtam azt követően, hogy földet ért. — Először valóban szokat­lan volt, de meg lehet szokni. Erre való a gyakorlat... A mostani repülőnapra minden gyakorlónapon készültem. A szakmát jó kipróbálni. Litauszki Zoltán főhadnagy 1984-ben ült először repülő­gépbe, mégpedig Kassán egy motoros repülőbe. Ahhoz a csapathoz tartozik, amelyik nem a Szovjetunióban tanulta meg a szakmát; a legfiatalabb repülőnemzedék tagja, s azt tartja: élvezet kipróbálni, hogy mire képes a robosztus ter­metű gép. Hivatalosan felde­rítőrepülőnek tartják, de a fegyverzete alkalmassá teszi földi célok leküzdésére is. Azt, hogy mennyire mozgé­kony ez a gép a repülőnapra bizonyítani is akarja. — Vincze Péter őrnagy dolgozta ki a bemutatót. Úgy lett kerek egész, hogy gyakor­latot részben egy kicsit min­dig bővítettük, csiszoltunk rajta. — S mit kíván a repülő- napra? — Tiszta égboltot, jó időt. K. I. Egy kis repülés történet Sok híve, még több csodálója van a re­pülőbemutatóknak szerte a világon. Ha­zánkban az első bemutatót 1909. október 17-én tartotta Budapesten Blériot a La Manche csatorna első átrepülője. Az ér­deklődésre jellemző, hogy az Üllői út vé­gén lévő gyakorlótérre 200 ezer ember ment ki. Lehet, hogy ez a bemutató is szerepet játszott abban, hogy mi magya­rok is szerelmesei, sőt fanatikusai lettünk a repülésnek. Jó példa erre Kutassy Ágoston (1879- 1932), aki minden vagyonát feláldozta, hogy repülőgépet vehessen és vezethes­sen. Ő volt hazánkban az első számú pi­lótaigazolvány tulajdonosa. Nem marad­tunk el a gépek építésében sem, 1909 és 1914 között aviatikusaink 43 repülőt ké­szítettek. Asbóth Oszkár (1889-1960) olyan légcsavart, és helikoptert konstru­ált, amivel nemzetközi hírnévre is szert tett. A repülő show-k közül az 1920-as rá­kosmezei repülőnap emelkedik ki, ahol többek között elsőként mutattak be ejtő­ernyős ugrásokat is. Az 1921-es trianoni egyezmény megtiltotta Magyarország­nak, hogy bármilyen katonai repülőszer­vezetet létrehozzon. Maradt hát a sport­repülés világa, a vitárlázórepülésnek ka­posvári vonatkozása is van. A Somogy Megyei Automobil Club repülő osztálya híressé vált, hiszen 1930. április 15-én itt tett „A” vizsgát az első magyar nőrepülő: Alaffy Genovéva. Különböző repülőala­pítványok is támogatták a repülés ügyét. A II. világháború után is több kisebb in­tézmény vett részt a repülés újraindítá­sában. Konstruktőreink is hírnévre tettek szert. Olyan híres vitorlázógépeket készítettek, mint a Vöcsök, a Cimbora, a Góbé. Az MHSZ karolta fel a repülés iránt kedvet érző fiatalokat és több szakosztályban — vitorlázó, műrepülő, sárkányrepülő, hő- légballonos stb. — foglalkoztatta őket. 1960 óta augusztus 20-án az Országház fölött mindig láthattunk repülő programot is. Több megyei városban is tartottak rendszeres bemutatókat. Volt azonban egy olyan ága a repülés­nek, amit igazán csak kevesen láthattak. Ez a katonai repülés. Áttörés ebben iga­zából csak a nyolcvanas évek végén, a ki­lencvenes évek elején történt, amikor megnyitották a nagyközönség előtt a ka­tonai repülőtereket, s a közönség élőben láthatta, mit tudnak a csúcstechnológiát képviselő harci gépek. 1990-ben Taszáron jött létre a Corvin Alapítvány. Egyik céljuk, hogy olyan ren­dezvényeket szervezzenek, amelyek a magyar és a nemzetközi repülők kapcso­latát fejleszti, nagyszabású „népün­neppé” válva. Az F 16-osok tavalyi bemu­tatója régen nem remélt tömeget vonzott a nem is túl régen még szigorúan zárt reptérre. Az idén szervezésükben 12 ál­lam légiereje tart bemutatót. Az ilyen ren­dezvények világszerte ritkák, Európában pedig nincs is hozzá hasonló. (Kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom