Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08 / 187. szám
1992. augusztus 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 Még az idén megalakul a Balatoni Regionális Tanács Tóparti összefogás a tóért Simon Károly, a Balatoni Szövetség elnöke: Október végére kidolgozzuk a javaslatokat... Mindössze másfél éves a Balatoni Szövetség. Elnöke a balatonfüredi Simon Károly, az északi part egyik gyöngyszemének, Balatonfürednek a polgármestere. — Kezdettől hangoztattuk, hogy igazi gazda kell — mondja —, és azt is, hogy régióban kell gondolkodni. Az északi és a déli partot, meg a közvetlen környékét, egységes régióként kell kezelni és fejleszteni. E témában eljártunk a különböző kormányzati szerveknél; eljuttattuk javaslatainkat Antall József miniszterelnök úrhoz is. Az eredmény: meglepő gyorsasággal megszületett a döntés a Balatoni Regionális Tanács létrehozásáról. Javában tartanak az előkészületek. Az előkészítő bizottság október végéig dolgozza ki konkrét javaslatait a regionális tanács működését illetően, és a működési szabályzatot. Az előkészítő bizottságban ott van — hét minisztérium mellett — a Balatoni Szövetség és a Balatoni Intéző Bizottság is. — Mi a szövetség legfontosabb teendője a Balatonnal kapcsolatban? — Mielőbb el kell készíteni az új általános rendezési tervet, ami nemcsak közvetlenül a tó partjára lesz érvényes, hanem a parttól távolabb, de a Balatonhoz kapcsolódó településekre is: összesen 152 községre, illetve városra. A Balaton vizének minőségét kiemelten kell kezelni. Nem szeretnénk megélni még egy, a múlt évihez hasonló halpusztulást. Döntő változás csak akkor érhető el, ha teljesen megépül a kis-balatoni vízvédelmi rendszer. Sajnos, csak az első ütem valósult meg ebből a tervből. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb lesz pénz a folytatásra és a további tervek is megvalósulnak, hiszen a Balaton nagy nemzeti kincsünk. — A csatornarendszerek fejlesztése szintén kiemelt feladat. Ami a turizmus jövőjét illeti, szövetségünk a minőségi turizmus fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ehhez áldozni kell az infrastruktúrára, új zöldterületek kialakítására; pontosan megoldva a szemétszállítást és elhelyezést az említett 152 település mindegyikén. A szövetség amellett is kardosokodik, hogy az idegenforgalmi bevételek jelentős részét juttassák már valóban vissza az idegenforgalomba. (Cseresznyák) MESEVONAT — Csihuhu! — kiabálta a copfos kislány a siófoki kikötőben anyukája kezét rángatva. Ő értetlenül nézett gyermekére; vonat a hajóállomáson? Néhány pillanattal később hangos zihálással, sípolva befutott a szerelvény. Elől ugye a mozdony, mögötte szépen sorjában a kocsik. A Lilliput express neve meseországot idéz elénk — a Bala- ton-part ennek nem lehet gyenge utánzata sem. Hacsak az nem számít csodának, hogy a magas árak, szemtelen pincérek és rámenős valutaüzérek ellenére még mindig elég sokan keresik fel a nagy tavat. Szóval, a járgánnyal körbe lehet utazni Siófokot. Róla nem látni az árcédulákat, a zsír- és hamufoltokat a vendéglők asztalán, a „rosszlányok’’ szakadt harisnyáit, csak azt: az idei szezonra virágokkal díszítették a város utcáit. Tán ezért hívják mesevonatnak. C. A. Turisták Fotó: Gyertyás László Balatoni időjárás a hétvégén Vigyázzunk a napozással! Még a kánikula is fokozható, erre lesz jó \ W / példa a hétvége. Ugyanis Közép-Európa, köze- lebbről a Balaton térségében állandósult a déli, délnyugati, igaz gyenge áramlás, amely medi- /yTVsx terrán, illetve szubtrópusi eredetű levegőt szál- / / ' \ lit. Ez a levegő nemcsak meleg, hanem igen alacsony nedvességtartalmú is, így a hétvégén csaknem zavartalanul tűző napsütésre számíthatunk, hűsítő záporra, zivatarra semmi esélyünk. A légmozás is gyenge lesz, így ez sem segít elviselni a meleget. Szükség lesz tehát alkalmazkodó-képességünkre, hisz mindkét napon igazi hőség, 35 fok körüli, fölötti csúcshőmérséklet várható. Ez közel van az évszázados melegrekordhoz. Az éjszakák is csak alig hoznak felfrissülést, hisz a legalacsonyabb hőmérséklet is 20 fok körül valószínű. A víz is nagyon meleg lesz, reggelenként 26, 27 fokos, délutánonként pedig megközelítheti a 30 fokot is. Igazi hőség vár tehát ránk ezen a hétvégén. Török Dénes meteórológus „Használjon füldugót!...” Villák, fizetővendég-szobák, kempingek szinte összenőttek a part mentén a különböző halkabb-hangosabb szórakozóhelyekkel. Most akkor pihenés vagy szórakozás? Kétségtelen, nagy az ellentmondás: a Balatonra érkező vendégsereg egyik része kifejezetten „ki- csapongani” jön. Két-három hétre sutba dob minden „féket”, s kitombolja magából az- egész éves feszültséget. Teljesen jogos a pihenni érkező réteg igénye is. Ők nyugalomra vágynak, idegnyugtató napokra a hosszú „taposómalmot” követően. Főleg a húszon-harmincon túli korosztály sorolható az utóbbi kategóriába. Jó lenne hinni, hogy sikerül megtalálni az arany középutat. Az idei nyár viszont még igen sok bosszúságra ad, adott okot. Van, ahol a kempingezők nyugalmát zavarja a kerítés mentén sebtében felhúzott, hajnalig nyitva tartó büfé, ahol még mellékhelyiség sincs... Máshol a lakóövezetben diszkósátorból bömböl a zene a paplant fejükre húzók fülébe. Miért nincs a Bala- ton-parton különválasztva a szórakozónegyed? Az is egyfajta álláspont, amit egy Lellén nyaraló ötven körüli úr mond a témában: — Akkor sem tudnék túl sokat aludni, ha nem a diszkó szomszédságában lennénk, így éjjelente kiülök a kertbe, és jókat derülök, hová tud al- jasodni az emberi nem éjfél után... Aki viszont nem tűri ilyen békével a ricsajt, az könnyen megkaphatja a magáét. Mint az a harmincasnak tűnő hölgy, aki az egyik földvári zenés mulató hangos vendégeit próbálta csendre inteni. — Gáz van, nyanya? Használj füldugót! — kapta a „tanácsot”... (fónai) „A Siófokon élő és alkotó Csiszár Elek akkor jön elő és ereszkedik le Fő utcai negyedik emeleti lakásából, amikor az utolsó turista is fölszedte sátrát, s csak a legelszántabb horgászok maradnak. Az utolsó hajó, a kiürült kikötő, a hallgató csönd szólítja munkára, de a legerőteljesebb késztetést akkor érzi, amikor megkeményednek a vizek és leesik a hó...” — idézte Pogány Gábor művészettörténészt Matyikó Sebestyén József, a siófoki Kálmán Imre Múzeum igazgatója, amikor megnyitotta a festőművész kiállítását a keszthelyi Gold- mark Károly Művelődési Központ nagytermében. Apáca-fürdő, Libás, Téglás-tó, Büdös-árok... a vasúti öböl, ahol compózni szokott... Rég eltűntek az egykor útbaigazító és oly kedves nevek, de CsiCSISZÁR ELEK KIÁLLÍTÁSA KESZTHELYEN Életmű Van Dyck-barnával és fehérrel szár Elek még ma is gyermekkori élményeiből táplálkozik. — Én a régi, bennem élő Balatont festem — vallja magáról a művész —, azt a Balatont, amiből inni lehetett, amikor úgy sügéreztek, hogy nem a saját fabrikálású, boros- üvegdugóból, lúdtollból való pótát figyelték, mert a kirsátly- tiszta vízben látták, hogy jön a hal, jön a horoghoz... — Csiszár Imrének ez az első önálló kiállítása szülővárosában, Keszthelyen — mondta Matyikó Sebestyén József„ — Bár az első kritikát is itt kapta dr. Vajkai Auréltól, még 1956-ban: „gazdag színskálája, színei szinte érzékiek, amellett Balatonjának ■ragyogása mértéktartó, mindenképp a legjobban sikerült balatoni kép a tárlaton.” Kerítésjavító A kezdeti lépéseket aztán nagy ívű életmű követette; elsősorban a kisvároshoz kötődő, az elmagányosodás és elidegenülés ellen küzdő kisember jelenik meg vásznain, melyek emiatt nem nyárias, mediterrán hangulatot, hanem drámaiságot üzennek. Amúgy is jellemzően nem látványt, alakokat, hanem hangulatot ábrázol — elvont, apró, ám feneketlen mélységű tragédiáit valóságelemekből komponálja képpé. — Egész életművemet meg tudnám festeni Van Dyck-barnával és fehérrel — mondta egyszer, és bár ez költői túlzás, nyilván ebből a két festékből fogyaszt a legtöbbet. Csiszár Elek ezen az őszön ünnepli 60. születésnapját, keszthelyi tárlata vallomás az életéről. Czéne Attila Az árusok az előnyösebbet támogatják Rivalizáló siófoki piacok A „fület” így szól: a híres siófoki pulóvervásárral szemben megnyílt iparcikkpiac illegális. Takács József vállalkozó, a terület résztulajdonosa, s egyben az új piac vezetője ehhez hozáte- szi: — A „füles” nem túlzottan lep meg, hiszen július közepétől — ekkor nyitottunk —, folyamatos működésünk ellen az „aknamunka”. Magam sem tudom, hogy miért? A vállalkozási engedélyt (ingatlan-bérbeadás) a Ságvár-Nyim és Som önkormányzata adta ki. A szakhatósági követelményeknek eleget teszek: a Köjál felmérése alapján három WC-t üzemeltetünk, az összegyűlt szemetet kétnaponta elvitetjük, illetve a tűzoltóság vizsgálatának eredményeképpen megfelelő számú poroltó készülékkel szereltük fel a területet. Az Apehhez bejelentkeztem, és fizetem az adót a vállalkozási nyereségem után. — A tavasszal a siófoki ön- kormányzat — tudomásom szerint mintegy húszmillió forintos beruházással — korszerűsítette a velünk szemben lévő piacteret, és a Csarnok-Piac Kft tulajdonosaként működteti — folytatja a vállalkozó. — Kiépített autóparkolójukhoz új csomópontot alakítottak ki, teljesen figyelmen kívül hagyva érdekeimet. Siófok irányából teljes hosszúságban záróvonalat húztak területünk elé. így nem tudtak befordulni hozzánk a gépkocsik, s lehetetlenné tették akkori vállalkozásom — az autóparkolás — működését. A régi piac mintegy 350 vásárost tudott befogadni, az átalakított viszont csak 220 körülit. Kínálkozott hát egy lehetőség: a kiszorult, mintegy 120-130 árusnak — ők a 120 ezer forintos állandó bérletet sem tudták megfizetni — nem volt helye. A kényszer és az igény miatt fogott bele az iparcikkpiac működtetésébe. Ez hosszú távon biztos megélhetésnek Ígérkezett. — Két dolognak „köszönhetjük” azt, hogy mostanában sokat foglalkoznak velünk. Az egyik: a Csarnok-Piac Kft megígérte vásárosainak, hogy a körzetben máshol nem lesz piac, így nyitásunknak nem túlzottan örüítek. Másrészt a siófoki önkormányzatnak — konkurenciaként — sértjük az üzleti érdekeltségét. A helypénzeink jóval alacsonyabbak kocsinként, 50, méterenként 100 forint. További előnyünk, hogy árusaink havonta átlag hét-nyolc ezer forint nettó bérleti díjért árulhatnak, s ezt két részletben fizetik. A monopolhelyzet, amelyet némelyek mesterségesen akarnak fenntartani, nem tükrözi a vállalkozási szabadság, az egyenlő elbírálás elvét. Sőt, a lakosság érdekeit sem szolgálja, hisz ha több piac működik a területen, a versenyhelyzet olcsóbb és minőségileg jobb áruk forgalmazására ösztökélheti a kereskedőket. Czenus Csaba
