Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08 / 187. szám

1992. augusztus 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 Még az idén megalakul a Balatoni Regionális Tanács Tóparti összefogás a tóért Simon Károly, a Balatoni Szövetség elnöke: Október végére kidolgozzuk a javaslatokat... Mindössze másfél éves a Balatoni Szövetség. Elnöke a balatonfüredi Simon Károly, az északi part egyik gyöngy­szemének, Balatonfürednek a polgármestere. — Kezdettől hangoztattuk, hogy igazi gazda kell — mondja —, és azt is, hogy régióban kell gondolkodni. Az északi és a déli partot, meg a közvetlen környé­két, egységes régióként kell ke­zelni és fejleszteni. E témában eljártunk a különböző kormány­zati szerveknél; eljuttattuk javas­latainkat Antall József minisz­terelnök úrhoz is. Az eredmény: meglepő gyorsasággal megszü­letett a döntés a Balatoni Regio­nális Tanács létrehozásáról. Ja­vában tartanak az előkészüle­tek. Az előkészítő bizottság ok­tóber végéig dolgozza ki konkrét javaslatait a regionális tanács működését illetően, és a műkö­dési szabályzatot. Az előkészítő bizottságban ott van — hét mi­nisztérium mellett — a Balatoni Szövetség és a Balatoni Intéző Bizottság is. — Mi a szövetség legfonto­sabb teendője a Balatonnal kapcsolatban? — Mielőbb el kell készíteni az új általános rendezési tervet, ami nemcsak közvetlenül a tó partjára lesz érvényes, hanem a parttól távolabb, de a Balaton­hoz kapcsolódó településekre is: összesen 152 községre, il­letve városra. A Balaton vizének minőségét kiemelten kell ke­zelni. Nem szeretnénk megélni még egy, a múlt évihez hasonló halpusztulást. Döntő változás csak akkor érhető el, ha teljesen megépül a kis-balatoni vízvé­delmi rendszer. Sajnos, csak az első ütem valósult meg ebből a tervből. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb lesz pénz a folyta­tásra és a további tervek is megvalósulnak, hiszen a Bala­ton nagy nemzeti kincsünk. — A csatornarendszerek fej­lesztése szintén kiemelt feladat. Ami a turizmus jövőjét illeti, szö­vetségünk a minőségi turizmus fejlesztésére helyezi a hang­súlyt. Ehhez áldozni kell az inf­rastruktúrára, új zöldterületek kialakítására; pontosan meg­oldva a szemétszállítást és elhe­lyezést az említett 152 település mindegyikén. A szövetség amel­lett is kardosokodik, hogy az idegenforgalmi bevételek jelen­tős részét juttassák már valóban vissza az idegenforgalomba. (Cseresznyák) MESEVONAT — Csihuhu! — kiabálta a copfos kislány a sió­foki kikötőben anyukája kezét rángatva. Ő értetle­nül nézett gyermekére; vonat a hajóállomáson? Néhány pillanattal később hangos zihálással, sípolva befutott a szerelvény. Elől ugye a moz­dony, mögötte szépen sorjában a kocsik. A Lilliput express neve meseországot idéz elénk — a Bala- ton-part ennek nem lehet gyenge utánzata sem. Hacsak az nem számít csodának, hogy a magas árak, szemtelen pincérek és rámenős valutaüzé­rek ellenére még mindig elég sokan keresik fel a nagy tavat. Szóval, a járgánnyal körbe lehet utazni Siófo­kot. Róla nem látni az árcédulákat, a zsír- és ha­mufoltokat a vendéglők asztalán, a „rosszlányok’’ szakadt harisnyáit, csak azt: az idei szezonra vi­rágokkal díszítették a város utcáit. Tán ezért hív­ják mesevonatnak. C. A. Turisták Fotó: Gyertyás László Balatoni időjárás a hétvégén Vigyázzunk a napozással! Még a kánikula is fokozható, erre lesz jó \ W / példa a hétvége. Ugyanis Közép-Európa, köze- lebbről a Balaton térségében állandósult a déli, délnyugati, igaz gyenge áramlás, amely medi- /yTVsx terrán, illetve szubtrópusi eredetű levegőt szál- / / ' \ lit. Ez a levegő nemcsak meleg, hanem igen alacsony nedvességtartalmú is, így a hétvégén csaknem zavartalanul tűző napsütésre számíthatunk, hűsítő záporra, zivatarra semmi esélyünk. A légmozás is gyenge lesz, így ez sem segít elviselni a meleget. Szükség lesz tehát alkalmazkodó-képességünkre, hisz mindkét napon igazi hő­ség, 35 fok körüli, fölötti csúcshőmérséklet várható. Ez közel van az évszázados melegrekordhoz. Az éjszakák is csak alig hoznak felfrissülést, hisz a legalacsonyabb hőmérséklet is 20 fok körül valószínű. A víz is nagyon meleg lesz, reggelenként 26, 27 fokos, dél­utánonként pedig megközelítheti a 30 fokot is. Igazi hőség vár tehát ránk ezen a hétvégén. Török Dénes meteórológus „Használjon füldugót!...” Villák, fizetővendég-szobák, kempingek szinte összenőttek a part mentén a különböző halkabb-hangosabb szórako­zóhelyekkel. Most akkor pihenés vagy szórakozás? Kétségtelen, nagy az ellentmondás: a Bala­tonra érkező vendégsereg egyik része kifejezetten „ki- csapongani” jön. Két-három hétre sutba dob minden „fé­ket”, s kitombolja magából az- egész éves feszültséget. Tel­jesen jogos a pihenni érkező réteg igénye is. Ők nyuga­lomra vágynak, idegnyugtató napokra a hosszú „taposó­malmot” követően. Főleg a húszon-harmincon túli korosz­tály sorolható az utóbbi kate­góriába. Jó lenne hinni, hogy sikerül megtalálni az arany középu­tat. Az idei nyár viszont még igen sok bosszúságra ad, adott okot. Van, ahol a kem­pingezők nyugalmát zavarja a kerítés mentén sebtében fel­húzott, hajnalig nyitva tartó büfé, ahol még mellékhelyiség sincs... Máshol a lakóövezet­ben diszkósátorból bömböl a zene a paplant fejükre húzók fülébe. Miért nincs a Bala- ton-parton különválasztva a szórakozónegyed? Az is egyfajta álláspont, amit egy Lellén nyaraló ötven körüli úr mond a témában: — Akkor sem tudnék túl sokat aludni, ha nem a diszkó szomszédságában lennénk, így éjjelente kiülök a kertbe, és jókat derülök, hová tud al- jasodni az emberi nem éjfél után... Aki viszont nem tűri ilyen békével a ricsajt, az könnyen megkaphatja a ma­gáét. Mint az a harmincasnak tűnő hölgy, aki az egyik föl­dvári zenés mulató hangos vendégeit próbálta csendre in­teni. — Gáz van, nyanya? Használj füldugót! — kapta a „tanácsot”... (fónai) „A Siófokon élő és alkotó Csiszár Elek akkor jön elő és ereszkedik le Fő utcai negye­dik emeleti lakásából, amikor az utolsó turista is fölszedte sátrát, s csak a legelszántabb horgászok maradnak. Az utolsó hajó, a kiürült kikötő, a hallgató csönd szólítja mun­kára, de a legerőteljesebb késztetést akkor érzi, amikor megkeményednek a vizek és leesik a hó...” — idézte Po­gány Gábor művészettörté­nészt Matyikó Sebestyén Jó­zsef, a siófoki Kálmán Imre Múzeum igazgatója, amikor megnyitotta a festőművész ki­állítását a keszthelyi Gold- mark Károly Művelődési Köz­pont nagytermében. Apáca-fürdő, Libás, Téglás-tó, Büdös-árok... a vasúti öböl, ahol compózni szokott... Rég eltűntek az egykor útbaigazító és oly kedves nevek, de Csi­CSISZÁR ELEK KIÁLLÍTÁSA KESZTHELYEN Életmű Van Dyck-barnával és fehérrel szár Elek még ma is gyermek­kori élményeiből táplálkozik. — Én a régi, bennem élő Balatont festem — vallja ma­gáról a művész —, azt a Bala­tont, amiből inni lehetett, ami­kor úgy sügéreztek, hogy nem a saját fabrikálású, boros- üvegdugóból, lúdtollból való pótát figyelték, mert a kirsátly- tiszta vízben látták, hogy jön a hal, jön a horoghoz... — Csiszár Imrének ez az első önálló kiállítása szülővá­rosában, Keszthelyen — mondta Matyikó Sebestyén József„ — Bár az első kritikát is itt kapta dr. Vajkai Auréltól, még 1956-ban: „gazdag színskálája, színei szinte ér­zékiek, amellett Balatonjának ■ragyogása mértéktartó, min­denképp a legjobban sikerült balatoni kép a tárlaton.” Kerítésjavító A kezdeti lépéseket aztán nagy ívű életmű követette; el­sősorban a kisvároshoz kö­tődő, az elmagányosodás és elidegenülés ellen küzdő kis­ember jelenik meg vásznain, melyek emiatt nem nyárias, mediterrán hangulatot, hanem drámaiságot üzennek. Amúgy is jellemzően nem látványt, alakokat, hanem hangulatot ábrázol — elvont, apró, ám feneketlen mélységű tragé­diáit valóságelemekből kom­ponálja képpé. — Egész élet­művemet meg tudnám festeni Van Dyck-barnával és fehérrel — mondta egyszer, és bár ez költői túlzás, nyilván ebből a két festékből fogyaszt a leg­többet. Csiszár Elek ezen az őszön ünnepli 60. születésnapját, keszthelyi tárlata vallomás az életéről. Czéne Attila Az árusok az előnyösebbet támogatják Rivalizáló siófoki piacok A „fület” így szól: a híres sió­foki pulóvervásárral szemben megnyílt iparcikkpiac illegális. Takács József vállalkozó, a terü­let résztulajdonosa, s egyben az új piac vezetője ehhez hozáte- szi: — A „füles” nem túlzottan lep meg, hiszen július közepétől — ekkor nyitottunk —, folyama­tos működésünk ellen az „ak­namunka”. Magam sem tudom, hogy miért? A vállalkozási en­gedélyt (ingatlan-bérbeadás) a Ságvár-Nyim és Som önkor­mányzata adta ki. A szakhatósági követelmé­nyeknek eleget teszek: a Köjál felmérése alapján három WC-t üzemeltetünk, az összegyűlt szemetet kétnaponta elvitetjük, illetve a tűzoltóság vizsgálatá­nak eredményeképpen megfe­lelő számú poroltó készülékkel szereltük fel a területet. Az Apehhez bejelentkeztem, és fi­zetem az adót a vállalkozási nyereségem után. — A tavasszal a siófoki ön- kormányzat — tudomásom sze­rint mintegy húszmillió forintos beruházással — korszerűsítette a velünk szemben lévő piacte­ret, és a Csarnok-Piac Kft tulaj­donosaként működteti — foly­tatja a vállalkozó. — Kiépített autóparkolójukhoz új csomó­pontot alakítottak ki, teljesen fi­gyelmen kívül hagyva érdekei­met. Siófok irányából teljes hosszúságban záróvonalat húz­tak területünk elé. így nem tud­tak befordulni hozzánk a gépko­csik, s lehetetlenné tették akkori vállalkozásom — az autóparko­lás — működését. A régi piac mintegy 350 vásá­rost tudott befogadni, az átalakí­tott viszont csak 220 körülit. Kí­nálkozott hát egy lehetőség: a kiszorult, mintegy 120-130 árusnak — ők a 120 ezer forin­tos állandó bérletet sem tudták megfizetni — nem volt helye. A kényszer és az igény miatt fo­gott bele az iparcikkpiac működ­tetésébe. Ez hosszú távon biz­tos megélhetésnek Ígérkezett. — Két dolognak „köszönhet­jük” azt, hogy mostanában sokat foglalkoznak velünk. Az egyik: a Csarnok-Piac Kft megígérte vá­sárosainak, hogy a körzetben máshol nem lesz piac, így nyitá­sunknak nem túlzottan örüítek. Másrészt a siófoki önkormány­zatnak — konkurenciaként — sértjük az üzleti érdekeltségét. A helypénzeink jóval alacsonyab­bak kocsinként, 50, méteren­ként 100 forint. További előnyünk, hogy áru­saink havonta átlag hét-nyolc ezer forint nettó bérleti díjért árulhatnak, s ezt két részletben fizetik. A monopolhelyzet, amelyet némelyek mesterségesen akar­nak fenntartani, nem tükrözi a vállalkozási szabadság, az egyenlő elbírálás elvét. Sőt, a lakosság érdekeit sem szol­gálja, hisz ha több piac működik a területen, a versenyhelyzet ol­csóbb és minőségileg jobb áruk forgalmazására ösztökélheti a kereskedőket. Czenus Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom