Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22 / 198. szám
1992. augusztus 22., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 maradását, sót többeket doppingváddal is illettek, amelynek lehetett is valóság magva. Tudni kell, hogy a helyi Berek söröző saját főzetű, jeges italából jelentős mennyiséggel járult hozzá a nap sikeréhez, s bizony, abból a verseny utáni győztesköszöntőre már nem futotta. De íme, a további győztesek listája. A kajakozóknál korosztályonként Lukács Bence, Vass Krisztián, a kenu-négyeseknél a Köcski Balázs, Vass Krisztián, Horváth Zoltán, Németh Tamás, a hölgyeknél ugyanebben a számban Lukács Ákosné és a három Lukács „grácia” — Emese, Andrea és Zsófia — alkotta kvartett volt a legügyesebb, s egyben a leggyorsabb. A dobogósok talán kissé do- bogóbb szívvel vették át érmeiket és a kalóriát pótló csokoládét, miközben a hatalmas bográcsban ott fortyogott a kétszáz^) adagos gulyás, amely versenyzőnek és nézőnek egyaránt ingyen dukált. Horváth Gábornak, Fonyód polgármesterének öröme kétszeres lehetett, hiszen ő mint a megye sportbizottságának elnöke is szemlélte az eseményeket. íme, a véleménye! — Mi annak idején, amikor még számos ranggal illeték ezt a napot, kifejezetten a szentist- váni név szellemében indítottuk el ezt a tömegsport-eseményt, és szeretnénk, ha így is maradna. Lám az emberek nem fordulnak el a sporttól, kedvelik a mozgást, ha megteremtjük hozzá a lehetőségeket. Tekintsük ezt is ez ünnep egyik üzenetének! Erről szólt ott, a helyszínen rövid ünnepi köszöntőjében Imre Iván, a Balaton szerelmese, a Münchenben élő építész, aki a sportvetélkedővel kapcsolatban megjegyezte, hogy azért is fontosak ezek a kis versenyek, mert az emberek ezek révén szerethetik meg a sportot, s egyben ilyen alkalmakkor tanulnak meg győzni is. Jutási Róbert (Fotó: Kovács Tibor) Merész gondolat volt szörf- és vitorlásversenyt hirdetni Szent István napjára. Az idei nyár, s főként az utóbbi napok időjárásából következően nemigen kínálkozott nagyobb esély ennek megrendezésére, mint mondjuk, egy korcsolyaversenyére. Hiába lesték többen is az eget csütörtökön reggel a fonyódi Petőfi vízitelepén, még az a menetrendszerűen érkező kis fuvallat sem lengedezett, amely a víz és a szárazföld közti hőmérséklet-különbségből adódóan többnyire megzizzenti a fák levelét. Mondom ez sem jött, mert ezekben a napokban nemcsak az ember talpa alatt ég a talaj, hanem a máskor „hűs habokban" is melege támad. Vakarta is fejét dr. Lukács Csaba, a sportegyesület víziszakosztályának vezetője, s rezignáltan megjegyezte, tizenkét éve rendezője ennek a vetélkedőnek, de ehhez hasonló csendes körülménye soha nem voltak. Sebaj, így sem maradt el az esemény, amely — bizonyára a tó miatt — szép publikumot vonzott a vízitelepre. Tény, hogy a kajak- és kenuversenyek lebonyolítására ideálisabb „terepet” nem is lehetett volna találni. Mintha lehengerelték volna a tó felületét, olyan tükörsima vízfelület várta a hátára kívánkozó- kat. Gyorsan vízre is kerültek a kajakok és a kenuk, így a meghirdetett verseny „érdemibb” része — amelyben elsősorban nem az elemek, hanem az emberi erő és a tecnika játszhatta a főszerepet — mégis csak sorra kerülhetett. Csaknem százan jelezték indulási szándékukat, s gyorsan megnyugodhatott mindenki, miután Lukács dr. közölte, hogy aki vízre vágyik, azok közül valamennyien „járművet” kaphatnak a fenekük alá. Mint említettem, indulókban nem volt hiány. Ugyanez már nem mondható el a beérkezőkről. Mert amint elkezdődött a verseny, hamarjában kiderült, hogy ez a sima víz is milyen „göröngyös” tud lenni néha. Bár kinn, a parton a városi ifjúsági fúvószenekar pattogós indulókkal diktálta a tempót, ezt sokan elengedték a fülük mellett. Mert míg a rajtra a derű, addig a versenyre a boru(lás) volt inkább a jellemző. Mi tagadás, olimpikonjaink közül Gyulaiéknak és Pulaiék- nak egyelőre nincs miért aggódniuk. Mert bár azt énekelte a parton a kiegészítő műsorban fellépő Péterdi Gabriella, hogy „széles a Balaton vize” — szép számmal akadtak, akiknek nemcsak a híd volt keskeny rajta, hanem a pálya is. így aztán többen előbb értek partot, mint szerették volna. Akadtak pályaelhagyások, a dodgemből átvett ütközések, és... Bár Gabriella szopránja révén a dallamok ott úsztak a versenyzőkkel, hogy „ nem esem, neem eesem, én a Balaton vízéébe”, az első megmártózkodás nem késett sokáig. Ez aztán elindította a lavinát. A hőgutától tartva többen inkább a borulást, mintsem a beérkezést tekintették elsődleges céljuknak. Hogy őszinte legyek, magam sem tudom, hogy a győztesek, avagy a megmártó- zók ábrázatáról olvashattam le a nagyobb megelégedést. No, ezzel koránt sem akarom azt mondani, hogy a győzelemnek nem volt rangja. Mert voltak heves párhacok is. Az ifjúsági kategóriában ötszázon győztes Doma Robi, aki az ősztől már a TF hallgatója, irigylésre méltó stílusban a nap legjobb idejét kajakozta. De ugyanolyan boldog volt a felnőtteknél győztes Jáhn Dönci is, aki néhány lapátjával kevert fröccsel szerzett előnyt s egyben tekintélyt, mindjárt az elején, hogy aztán Gacs- csot maccsolva elsőként evezzen be a célba. Vagy említhetném, a családi kenu-négyesek vetélkedőjét, ahol az ezüstérmes helyen beevező Horváth família vette át az aranyat, mert mint kiderült, az őket megelőző négyes — családias együttműködésük ellenére — több családból verbúválódott. Szóval apróbb kis ügyeskedések is akadtak, de a magas hőfokú hangulaton ez mit sem változtatott. Nem akadt egyetlen óvás sem, pedig az is ingyenes volt. Igaz, voltak — elsősorban a vesztesek között — akik kifogásolták az ilyen nagy verseny előtt kötelező szexvizsgálat elA szörfösöket és vitorlázókat „lefújta” a szél(csend) Vízi verseny „buktatókkal”, vidám merülésekkel Megyei II. osztály Déli csoport. Az első forduló eredményei: Bélavár- Kaposmérő 1-0, Somogyud- varhely-Bolhás 5-1, Lábod- Homokszentgyörgy 2-1, Ka- posszerdahely^Gyékényes 3-2, Kastélyosdombó-Vízvár 1- 4, Kadarkút-Berzence 2-0, Lakócsa-lnke 3-2. Északi csoport: Az első forduló eredményei: Öreglak- Nágocs 2-2, Táska-Balaton- szabadi 2-1, Andocs-Mernye 2- 0, Kéthely-Szőlősgyörök 3- 1, Zamárdi-Toponár 0-3. Körzeti bajnokság Kaposvár, I. osztály: Hed- rehely-Várda 3-2, Kaposfő- Felsőmocsolád 8-2, Magyar- egres-Surján SE 2-3, Kiskor- pád-Patalom 0-4, Mike-Ka- posfüred 0-2, Somogyjád- Ráksi 3-1. II. osztály: Kaposújlak- Somogyjád 4-2, Osztopán- Taszári E. 2-2, Bodrog-Jákó 4- 2, Mezőcsokonya-Fonó 6-1, Szentgáloskér-Somo- gyaszaló 1-0, Csököly-Alsó- bogát 1-2, Gölle-Kazsok 2-1. Nemzetközi torna Csokonyavisontán Nagy érdeklődés mellett játszották le a mérkőzéseket a torna mindkét napján. Az első napi eredmények: Cso- konyavisonta-Szulok 1-1 (11-esekkel 8-7), Altavilla (olasz)-Sellye 3-1. A második napi eredmények: Szulok-Sellye 3-3 (11-esekkel 9-8), Csokonya- visonta-Altavilla 4-1. A tornagyőzelmet a Csoko- nyavisonta szerezte meg 5 ponttal. További .sorrend: 2. Altavilla 3,3. Szülök 2,4. Sely- lye 2. Kispályás kupa Nagyatádon A Nagyatádi Polgármesteri Hivatal és a városi labdarúgó Szövetség Nagyatádon a strandfürdőn augusztus 20-a kispályás labdarúgó tornát rendezett 11 férfi és egy női csapat részvételével. A nők a fiúkkal egy csoportban játszottak, és tisztességesen helytálltak. A torna végeredménye: 1. 2. sz. általános iskola, 2. Herkules, 3. Kutas, 4. Hurrikán csapata lett. A győzelem reményében a Vidi ellen EGY ZSENI ÚJJÁSZÜLETÉSE Kicsoda Ön Bobby Fischer? Hazai bemutatozásra készül Pusztai László és csapata szombaton este a Video- ton-Waltham ellen. A váci fiaskót a Bányász háza táján senki sem tekinti tragikusnak, elég ha csak a váci tréner, Csank János megállapítására hivatoznak, aki a játék alapján nagyon nagyra értékelte a siófokiak teljesítményét. Pusztai László edzőt első NB l-es mérkőzésének eredménye egyáltalán nem törte le. Mint mondta, a labdarúgást játszó két csapat végig azonos erőket vonultatott föl, s csupán apróbb pontatlanságok okozták csapata vereségét. Már kevesebb jót mondott a hétközi pécsi MK-találkozóról, amikor talán kissé alá is becsülték NB lll-as ellenfelüket. Fő, hogy továbbjutott a Bányász, és most fogadkoznak a fiúk, hogy a Videoton ellen már nemcsak a játékkal lehetnek megelégedve a nézők. A fehérváriak győzelemmel kezdték a bajnokságot, odahaza a PMSC-t győzték le, s ez bizonyára egy kis önbizalmat kölcsönöz számukra a balatoni kiránduláshoz. A Vidi- nek lényegében már az előző bajnokságban kialakult az arculata, de ezt remélhetőleg a Bányásznak ellensúlyozza majd a hazai. Pusztai László elmondta, hogy nem tervez különösebb változást csapatán, még azon gondolkodik, hogy Barna helyén ezúttal Szabadinak szavaz bizalmat, ő ugyanis valamivel támadóbb szellemben játszik. Ez a csapat kezd tehát: Bíró- Kolovics, Zare, Olajos, Barna (Szabadi)-Maro- zsán, Meksz, Zsadányi, Elekes, Kámán, Kirchmayer. Csere: Brakszatórisz, Varsányi, Kovács, Halzov vagy Szabó Z. A találkozó villanyfényben, 19 órai kezdettel kerül lebonyolításra. A sakkvilág valósággal beleremegett, amikor megtudta, hogy Bobby Fischer visz- szatér az aktív versenyzéshez és szeptemberben asztalhoz ül hajdani ellenfelével, az orosz Borisz Szpasszkijjal. Fischer 1972-ben Szpasszkijtól módosította el a világbajnoki címet Reykjavikban, s azóta nem volt hajlandó kiállni senkivel, s amennyire lehetett, nemcsak a sakkversenyeket, de a nyilvánosságot is kerülte. Hogy húsz év után mi vitte rá az újrakezdésre, nem lehet pontosan tudni. Talán a győztes számára kitűzött 5 millió dollár, talán az a körülmény, hogy az asztal, amely mögött ellenfelei ülnek, többé nem hidegháborús frontvonal. Az is lehet, hogy Claudia Makarow, akit egy szektában ismert meg, s aki állítólag rendkívül nagy befolyást gyakorolt a most 49 esztendős mesterre. Mondják, hogy Claudia 1988-ban még megakadályozta a Fis- cher-Szpasszkij visszavágó megrendezését, s talán Bobby most sem lépett volna a nyilvánosság elé, ha Los Angelesben képre nem csalja őt egy amerikai forgatócsoport. A júliusban készült felvételeken kövér, bozontos szakállú, magányosan tántorgó csavargót látni, s volt barátai is magába roskadt embernek írják le, aki sakkönyvekkel és vitaminkészítményekkel körülbástyázva élt, s önmagával sakkozott. Mivel a sakkozók általában harminc éves korukra érik el csúcsformájukat, egyesek most attól félnek, hogy a Fischer-Szpasszkij visszavágó két sakkaggastyán találkozója lesz, akik a gyalogokat is alig tudják majd mozdítani. Mások viszont már arról álmodoznak, hogy ha Fischer legyőzi Szpasszkijt, utána találkozhat Garri Kaszparovval. Bármi is történjék, nyilvánvalónak látszik, hogy szinte függetlenül a sakktáblán zajló eseményektől, a mérkőzés nem lesz unalmas. Az emlékek még viszonylag frissek. Bobby Fischer már 1972-ben egy excentrikus ember összes rossztulajdonságait magával vitte a párosmérkőzésre. Minden találkozóra késve érkezett, halálra gyötörte partnerét és a rendezőséget különféle panaszaival. Panaszkodott a hangoskodó közönségre, a világításra, s tiltakozott az ellen, hogy filmezzenek játék közben. Amikor négy évvel később meg kellett volna védenie világbajnoki címét, olyan feltételeket szabott, amelyeket sem az ellenfél, sem a nemzetközi sakkvilág nem tudott elfogadni. Most, hogy Fischer újrakezdéshez készülődik, hívei igyekeznek jobb színben feltüntetni, mint amilyennek a világ megismerte. Svetozar Gligoric nagymester szerint Fischer páratlan sakkjátékos, s ha tényleg asztalhoz ülnek Szpasszkijjal, esélyes egy újabb győzelemre. Ha tényleg asztalhoz ülnek. A mérkőzés szeptember 2-án kezdődik, s még a rendező üzletember — Jezdi- mir Vasiljevic is csak reméli, hogy Fischer szeptember 2-án ott lesz a teremben. A bizonytalanság talán nem lenne ekkora, ha világosabbak lennének a zseniális sakkozó motívumai. Senki nem érti, hogy húsz esztnedő után miért egyezett bele a játékba. A már említett lehetséges okokon kívül lehetségesnek tartják, hogy Fischer ezzel a parabolával — nagy távozás utáni nagy visszatéréssel — kíván helyet biztosítani magának a sakktörténetben. Bizonyára nem véletlen, hogy döntése nem sokkal egy másik volt világbajnok, Mihail Tál közelmúltbeli halála után érett meg. Raymond Keene brit nagymester úgy tudja, hogy Tál halála „szörnyű megrázkódtatás volt Fischer számára. Tál egyike volt azon kevés sakkjátékosoknak, akik tudtak játszmát nyerni Fischer ellen, s amikor meghalt, Fischer rádöbbent, hogy nem várhat tovább”. (Atlantic)
