Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22 / 198. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. augusztus 22., szombat Uszítás-mérséklet Bukarestben A romániai sajtó tegnap változatos terjedelemben és hangsúlyokkal foglalkozott a budapesti kongresszusokkal. Jeszenszky Géza levelének széles körű ismertetésével, illetve a Cotidia- nul című ellenzéki lapban megjelent, az előző napok hangulat- keltését élesen bíráló vezércikkel először volt tapasztalható az uszítás elutasítására irányuló törekvés. Ugyanakkor az elnöki palotához közel álló Dimineata hasábjain az eddigi legdurvább magyarellenes támadás volt olvasható, a lap nagy részét ez töltötte ki. Jelcin összegezte a tanulságokat Nincs újabb puccsveszély, de számolni kell a szociális elégedetlenség növekedésével — jelentette ki Borisz jelcin tegnap másfél órás moszkvai nemzetközi sajtóértekezletén. Az oroszországi elnök szerint a tavalyi hatalomátvételi kísérlet óta eltelt idő legfontosabb tanulsága, hogy helyes volt beindítani a radikális gazdasági reformokat. A politikai struktúra még nem felel meg egy demokratikus állam követelményeinek, ezért fel kell gyorsítani az új alkotmány kidolgozását. Manoiescu-nyilatkozat Houstonban Az amerikai kormány, a törvényhozás egyetért velünk abban, hogy Románia is megérdemel már egy demokratikus kormányt — erről beszélt egy nyilatkozatában Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártjának elnöke. A houstoni kongresszus vendége hangoztatta: az amerikai politika változását jelzi, hogy a tanácskozásra meghívták a romániai demokratikus ellenzék vezető képviselőit, de nem kapott meghívást a Megmen- tési Front. Peking csalogató engedményei A kínai kormány rendkívüli engedményeket és kedvezményeket helyezett kilátásba a külföldön tanuló kínai diákoknak, hogy hazacsalogassa őket tanulmányaik befejeztével. A külföldi ösztöndíjasok a kínai értelmiség legképzettebb rétege. A most kiadott kormányrendelet egyrészt gazdasági előnyökkel kecsegteti a visszatérőket, márészt előre felmentést ad nekik minden politikai csínytevésükért. Görög válasz a külföldi vádakra Görögország tegnap leállította északi határain áthaladó üzemanyag-exportot — jelentette be a görög miniszterelnök a kormányülést követően. Konsztantin Micotakisz szerint az intézkedés válasz azokra az egyes külföldi sajtóorgánumok és politikusok által hangoztatott, de minden alapot nélkülöző vádakra, miszerint Athén megszegi a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargót. Bagdad túsznak szánja Ride-t A bagdadi bíróság hétévi börtönbüntetésre ítélte a 33 éves Paul Ride brit állampolgárt illegális határátlépésért — így értesült az ITV brit független tévé. Ride júniusban tűnt el Kuvaitból, ahol egy brit cégnél dolgozott. Londonban gyanítják, hogy az iraki kormányzat túsznak szánja az Irak elleni új amerikai-brit- francia fenyegetés miatt. Magyarok III. világkongresszusa ..Új ígéretet hordoz a magyar csillaqforduló” Egyre szorosabb a verseny Bush fogadkozik: úrrá lesz a gondokon (Folytatás az 1. oldalról) Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy gazdaságunk egy része megkezdte a kikapaszkodást a gödörből, s kivitelünknek 70 százaléka már a fejlett országok piacaira irányul. Kádár Béla szerint az év első felében a külgazdaságban megváltozott a csillagállás, és ez a „magyar csillagforduló ígéretét hordozza magában”. A miniszter után Barsiné Pataky Etelka szólt az egybegyűltekhez. A címzetes államtitkár az expóról szólva kifejtette: a világkiállítás megrendezése felelősség, de a vállalására a kreativitásunk, s alkotóerőnk feljogosít bennünket. Napjaink kihívása — ez csendült ki a felszólalásokból —, hogy Magyarország gazdasági kisugárzása minél nagyobb hatókörű legyen, s ennek érdekében a világban élő magyaroknak össze kell fogniuk. Nagy Károly egyetemi tanár az anyanyelvi konferencia munkájáról számolt be, A síiták a muzulmán vallás egyik ágát alkotják. Az iszlámon belül a hetedik században következett be a szkízma, azaz az egyház- szakadás, s akkor vált szét a síita és a szunnita vallási ág. Bár a világban a szunniták vannak többségben, Irakban a síiták, azaz a 17 és fél milliós lakosság 55 százaléka síita. Az Öböl-háború után a síiták felkelést robbantottak, ki Szaddam Húszéin kormánya ellen. Mivel azonban külső támogatást nem kaptak, a kormányerők leverték a felkelést. Ezt követően mintegy 200 ezer síita a dél-iraki mocsaras vidékekre menekült. Az iraki hadvezetés — figyelmen kívül hagyva az ENSZ-tűzszüneti megállapodásokat — ezért hangsúlyozva: az anyanyelv megőrzése stratégiai fontosságú feladat. A Magyarok Viágszövetségének küldött- közgyűlése tegnapi ülésén elfogadta a szervezet új alapszabályát, és megvitatta a személyi javaslatokat. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke rámutatott: a tanácskozást áthatja az a kívánság, hogy a régióban ne az előítéletek határozzák meg a nemzetek kapcsolatait. Hozzátette: ennek érdekében minden revízióra — nem határ-, hanem erkölcsi revízióra — szorul. Elmondta azt is: a Magyarok Viágszövetsége ezentúl négyévenként rendezi meg kongresszusát. A tájékoztatón hangsúlyozták: a demokratikus fejlődés érdekében a szövetség alulról felfelé épül, a pártoktól és a mindenkori kormánytól egyaránt független lesz. A küldöttközgyűlés határozata szerint a Magyarok Világszövetségének ezentúl nemcsak szervezetek, hanem egyének is tagjai lehetnek. próbálja harci gépekkel térdre kényszeríteni a felkelő síitákat. Washingtonban úgy vélik, hogy támogatást kell nyújta- niok a bombazáporban élő síitáknak. Milyen erők vethetők be az iraki gépek ellen? LÉGIERŐ, az Égyesült Államok az Öböl térégében legkorszerűbb katonai repülőgépeivel rendelkezik, azaz F-117-es vadászbombázóval, F-14-es, F-15E és F- 16-os vádászgépekkel, A- 10-es csatagépekkel, amelyek a szárazföldi erők támogatására alkalmasak, valamint EF-111-es és AWACS típusú felderítő repülőgépekkel. Nagy-Britan- nia a múlt héten jelentette be, hogy hat Tornádó típusú vadászbombázót küld a térségbe. A Rudé Právo 1968-ról A Varsói Szerződés csapatai az egykori szovjet tábornokok nyomására eredetileg már 1968 júliusának végén — tehát egy hónappal előbb — bevonultak volna Csehszlovákiába, Leonyid Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkár azonban még két további tárgyalási fordulóra szánta el magát. Ez derül ki a Rudé Právo híradása szerint az eddig még nyilvánosságra nem hozott dokumentumokból. A dokumentumok szerint a Varsói Szerződés csapatai már 1968. július 29-én készen álltak a „Duna-művelet” — vagyis a bevonulás — végrehajtására. Ezt követték az eredménytelen csúcstalálkozók a szlovák-szovjet határon, majd augusztus 3-án Pozsonyban. Csak ezután véglegesítették a bevonulás időpontját: augusztus 21-ét — idézi a CSTK csehszlovák hírügynökség a prágai lapot. A dokumentumokból Bencik szerint rekonstruálni lehet a hadművelet előtörténetét is. Eszerint az 1968 őszére tervezett cseh-erdői hadgyakorlatot előrehozták június végére. Ez június 30-án fejeződött be, de a szovjet csapatok csak szívós tárgyalások után, augusztus 3-án hagyták el Csehszlovákiát. HADITENGERÉSZET. Az amerikai haditengerészet 19 hadihajót állomásoztat folyamatosan az Öbölben. Köztük van az Independence repülőgép-hordozó is. Az amerikaiak hat hajóval vannak jelen a Vörös-tenger vizein, és 18-cal a Földközi-tenger térségében. A brit királyi haditengerészet három hajót vezényelt a térségbe, köztük a legnagyobb a HMS Edinburgh romboló. A franciák csak egy fregattot küldtek az Öbölbe, de Dzsi- butiban bevetésre készen vár több francia haditengerészeti egység. SZÁRAZFÖLDI ERŐK. A nyugati hatalmak közül csak az Egyesült Államok állomásoztat szárazföldi erőket — 23 800 katonát — az Öböl térségében. Közülük 5.200 tengerészgyalogos, akik kuvaiti katonákkal jelenleg közös hadgyakorlaton vesznek részt. Dzsibutiban mintegy 4 ezer francia katona állomásozik. (Folytatás az 1. oldalról) Az elsősorban a választási propagandát szolgáló, látványos, négynapos houstoni kongresszus csúcspontjaként harangozták be a hivatalosan is újrajelölt Bush programadó beszédét. Az igen közepes szónok hírében álló elnök ezúttal dinamikusan, hatásosan beszélt, de aligha szolgált olyan vonzó, új tervekkel, amelyek magával ragadják az ingadozó választók millióit. Az elnök (amint a kongresz- szus legtöbb szónoka) méltatta az elmúlt 12 év republikánus kormányainak külpolitikai sikereit, a hidegháborúban aratott győzelmet, a kommunizmus bukását és kijelentette: ő lesz az első amerikai elnök, aki ellátogat egy szabad, demokratikus Kubába. Az elnök azt ígérte, hogy külpolitikai döntéseiben a pártpolitika nem fog szerepet játszani és hangoztatta: Amerikának nemcsak katonailag és gazdaságilag, hanem az export szempontjából is szuper- hatalomnak kell lennie. Az egyórás beszéd — Irak említésén kívül — egyetlen konkA bécsújhelyi vonatszerencsétlenség sérültjei közül 12- 13-an tegnap már elhagyhatták a kórházakat. A MÁV vezér- igazgatósága szervezésében az rét külpolitikai kérdéssel sem foglalkozott. Utalás sem volt a délszláv válságra, sem más, időszerű problémára — újabb jelzésül arra, hogy a választási harcban minden a belpoli- ikai kérdésektől függ. Bush igen élesen támadta az évtizedek óta demokrata többségű törvényhozást, és önkritikát gyakorolt, amiért két éve (a költségvetési hiány csökkentése érdekében) megegyezett velük adóemelésben. Új ciklusában az adók csökkentése várható, ígérte. A munkanélküliség, a szegénység kérdései nem is fordultak elő beszédben, de Bush hatásosan hivatkozott párthíveinek hazafias érzelmeire, az „amerikai szellemre”, az akadályt nem ismerő szabad vállalkozásban rejlő megújulás lehetőségére. Bush beszéde az „igazi” választási kampány megindulását jelzi a november 3-i szavazás előtt. A CNN felmérése szerint egyébként Clinton 51:39 arányban vezet Bush előtt. Az arány a párt- kongresszus előtt 56:37 volt. A szakértők egyre szorosabb versenyt jeleznek. Atlasz Biztosító szállította őket haza. Akik a hazaszállítottak közül további kórházi kezelésre szorulnak, azokat a MÁV-kór- házban fogják ellátni. Síiták Dél-Irakban Washingtoni diplomáciai források szerint az Egyesült Államok konzultációkat folytat szövetségeseivel arról, hogy miként lehetne megakadályozni az iraki katonai repülőgépek berepülését Irak déli területeire, ahova a bagdadi rendszer ellen felkelt síiták menekültek. Hazaértek Bécsújhelyről a. könnyebb sérültek Angolul csak tízig tud számolni... Egy amerikai Ukrajnában Amerikai televíziósok a napokban felfedeztek egy amerikai állampolgárt, akit Sztálin nem engedett vissza szülőföldjére a Szovjetunióból a világháború után. Mihail Szemko, aki most 73 éves és egy Petricsi nevű nyugat-ukrajnai faluban lakik, kijelentette a Reuter brit hírügynökség munkatársának: szeretné meglátogatni szülei sírját az Egyesült Államokban, de egész családjával kívánna oda utazni. Amerikai diplomaták már fel is keresték Szem- kót. Mint elmondotta: szülei 1923-ban hagyták el pennsyl- vániai otthonukat, amikor ő négyéves volt. Apja a lengyel- országi szénbányákén keresett munkát, de visszatért Amerikába, amikor Mihail 14 éves volt. A fiú lengyel mostohaanyjával és fivérével Johnnal Lengyelországban maradt. Amikor a németek elfoglalták Lengyelországot, átszöktek a frontvonalon a Szovjetunióba. — Az oroszok besoroztak a hadseregbe, és a frontra küldtek — mesélte. A háború után, 1947-ben azonban letartóztatták, mert amerikai útlevélért folyamodott. Azóta nem is próbált érintkezésbe lépni az amerikai hatóságokkal. 1956-ban ismét letartóztatták. Kémkedéssel vádolták, és azzal, hogy összeesküvést szít a kormány ellen. Négy hónapig tartották fogva Lvovban, de azután szabadon bocsátották, mert semmiféle bizonyítékot sem találtak ellene. Szabadulása előtt aláírattak vele egy iratot, amely azt igazolta, hogy nem verték meg, pedig többször bántalmazták. Szemko visszautasította a felajánlott szovjet állampolgárságot. Egy cukorgyárban, majd egy termelőszövetkezetben dolgozott. 1981-ben a KGB elvette amerikai születési bizonyítványát. — Azt hiszem, arra használták, hogy egy kémet küldjenek az USA-ba. A bizonyítványt sohasem kaptam vissza — mondotta. Most 65 éves feleségével, Stefániával és 41 éves leányával, Theodiziával él a falucskában, ahol „Mike” néven becézik. Angolul azonban csak számolni tud, és azt is csak tízig. Szemko és felesége ezer- hatszáz rubelt (kb. 10 dollárt) keres havonta. Ebből éppen- hogy szűkösen megélnek. Eddig ő az egyetlen életben levő amerikai állampolgár, aki Sztálin miatt nem térhetett vissza szülőföldjére, és akiről az amerikai hatóságok tudnak. Forintos hírek Nyári árak a Forintosnál pólók 120-160 Ft fehér zokni 55 Ft-tól női alsó 60-90 Ft férfi alsó 80 Ft galléros pólóing 200 Ft melltartók 300-420 Ft női szandál 300 Ft körömlakk 50 Ft-tól valamint Philips elektronikai termékek nagyker áron a Somogy Áruház melletti fodrászat mellett FORINTOS KFT (218077/c)
