Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

SOMOGYI HÍRLAP — KERTBARÁTOKNAK 1992. augusztus 18., kedd Őszibarack télire Dömpingjéhez érkezett az őszibarackszezon, itt az ideje az eltevésének is. A termesz­tett, nemesített fajtákból bő­ven válogathatunk ízre, illatra, színre kedvünkre valót. Be­főttnek eltett gyümölcseinket általában héjától megfosztva, apró darabokban tesszük a cukorszirupba, és nem gondo­lunk arra, vajon mennyi aro­maanyagot veszítünk a há­mozással, mennyire rontjuk gyümölcsünk állagát az aprí­tással. A kemény húsú, válogatott, ép őszibarackszemeket bő vízben mossuk meg, majd a gondos lecsepegtetés után tö­röljük szárazra. Óvatos mozdulatokkal, mint a narancsot, aprítsuk gerez­dekre. így a nem magvaváló fajtákból is nyerhetünk szép szeleteket. A befőttes üve­gekbe kis gondossággal szé­pen elrendezve, a hagyomá­nyos módon cukorsziruppal felöntve dunsztoljuk ki. Nemcsak ízében, de látványá­ban is ékessége lehet az őszibarackbefőtt kamránk­nak. Egészben is eltehetjük a ba­rackot a hagyományos mó­don, de mindenképpen ügyel­jünk a szemek tökéletes ép­ségére. Jó ha tudjuk, hogy az így eltenni szándékozott ba­rackot csak vegyszermentes ültetvényről szerezzük be, vagy legalábbis a kötele­ző élelmezésügyi várako­zási időn bőven legyünk túl. Előkészületek az őszi, téli fóliához Mi lesz a primőr télelőn? A hosszantartó csapa­dékmentes időjárástól füg­getlenül hozzá kell kezdeni az őszi fóliasátor előkészü­leti munkáihoz. Legfonto­sabb ténykedés a talajcsere, majd a tápanyagutánpótlás rendbetétele. Ha mindezek­kel végeztünk biztosítsunk megfelelő talajnedvességet a vetendő magok csírázásá­hoz. Fólia alá vethetjük au­gusztus utolsó napjaiig a sóskát, spenótot, a hónapos retket. Ha van előnevelt sa­láta palántánk a fűtetlen fóliába még megfejesedhet október végéig, novembe­rig­Kellemes meglepetés le­het nemcsak az ínyencek­nek, ha gondoskodunk olyan zöldségfélék vetéséről, me­lyek igazi szezonja a tavasz, a nyár. így konyhánkon ter­mészetes „segédanyag” lesz a friss kapor, petrezselyem­zöld, a metélőhagyma. Elduggadhatjuk a friss zöldhagymának szánt dug- hagymát, és a fólia alatt job­ban testesedik a tőosztással is szaporítható sarjhagyma. Időszerű a rebarbara tőosz­tása is. Banánuborka Szederlekvár Cser Ferenc kaposvári kistermelő olvasónk juttata el szerkesztőségünkbe né­hány példányát az általa termesztett „banánuborká­nak”. Elmondása szerint a szokásos uborkához ha­sonló növény bőtermő, na­ponta szedhető. Felhaszná­lása, íze és aromaanyagai hasonlatosak a megszokott növényéhez. A kistermelő megfigyelése szerint a ter­més öntözéssel fokozható anélkül, hogy keseredés lépne fel. Egy kiló szederhez fél kiló cukrot veszünk. A cukorból fő­zött sűrű sziruppal leforrázzuk és másnapig állni hagyjuk a szedret. Majd leszűrjük, levét jó sűrűre elfőzzük és az üvegbe szedett szederre rá­öntjük. Ízesítésként kevés va­níliát és cseppnyi rumot tehe­tünk hozzá. Hűvös száraz kamrába tároljuk. Görögdinnyehéj szirupban Egy újjnyit hagyjunk a héjon a húsból, majd szeletkékre vágva ecetes vízben üvege- sedésig főzzük. Szitán lecse­pegtetve sűrű cukorszirupban felfőzzük, majd üvegekbe rakva kigőzöljük. Citromhéjjal és vaníliával ízesíthetjük. Ékessége lehet kamránknak Egres, paradicsom, tea-tej Hütve a legfinomabb! Egzotikus növényeink a „paradicsomból” Fügefák a kiskertekben Évezredes tartósítási módszer Gyümölcs-, zöldségaszalás Egres-turmix: az egrest — poharanként 5-5 dkg nyers gyümölcsöt számítva — ke­vés vízben puhára főzzük. Megvárjuk amíg teljesen ki­hűl, majd péppé turmixoljuk, ízlés szerint cukrozzuk. Két-három deciliter hideg tejbe két evőkanálnyi egres-» pépet teszünk, majd ha­bosra verjük. Azonnal fo­gyasztható. Tej-teával: forraljunk fel egy liter tejet, és tegyünk bele egy evőkanálnyi teafü­vet. Kavarjuk össze, lega­lább tíz percig hagyjuk állni, szűrjük le. Mielőtt jól lehűte­nénk cukorral, citrommal vagy naranccsal ízesítjük. Paradicsomital — tejjel vagy szódavízzel. Öntsünk a pohárba másfél deci tejet, tegyünk bele 3 dkg paradi­csompürét vagy egy deci ivólevet. Csipetnyi törött fe­hér borssal, sóval ízesítjük. Másfél deci szódavízhez adjunk 3 dkg paradicsompü­rét vagy egy deci ivólevet, törött fehér borsot, életízesí­tőt (ha szükséges még csi­petnyi sót is, de óvatosan, mert az ételízesítőkben sok a szó) és késhegynyi apróra vágott zellerzöldet. Akár tej­jel, akár szódavízzel készít­jük is a paradicsomitalt, jól keverjük össze, és néhány órára tegyük hűtőbe. Egyre többen próbálkoznak az egzotikus növények háztáji meghonosításával kiskertjeik­ben. Többeknek sikerült az uralkodó széljárás irányától vastag kerítéssel, támfallal védett helyen meghonosítani azt az önporzós fügefajtát, mely gondos ápolás mellett bő terméssel honorálja évente a jó gazdát. A tősarjról szaporítható nö­vény már harmadik évében levélhónaljaiban meghozza első terméskezdeményeit, melyek hosszantartó meleg nyáron zamatos gyümölccsé érhetnek. Míg korábban csak a kará­csonyi asztal különlegessége volt az aszalt füge, addig már magunk is gondoskodhatunk e kellemes csemege honi tála­lásáról. A lilásbarnára beérett gyümölcsöket felfűzve, vagy aszalótálcára fektetve a na­pon is megszáríthatjuk, de ha szükséges, az előmelegített sütőben is segíthetjük^ feles­leges vízmennyiség leadását. A kellőképpen töppedt sze­meket aztán felfűzve, vagy kezünkkel meglapítva to­vábbra is a napon tartjuk, majd ha beszáradt, gondosan tároljuk. Két-három napi szik­kasztás után mézben, vagy sűrűbb cukorszirupban is el­tartható a nyers füge, mely összeérve igazán pompás csemegéje lehet egy ünnepi asztalnak. A fügefa átteleltetéséhez okvetlenül fontos, hogy a me­gyénkben előforduló, 15-20 Celsius fokot is elérő fagyoktól megvédjük növényünket. Ezért a lombhullatás után, meghagyva a gyümölcskez­deményeket, gondosan kö­tözzük össze bokrunk ágait. Támogassuk körbe kukorica vagy mákszárral, majd az ág­tövekbe szórjunk bőségesen hullott levelet. Gondoskodjunk a rágcsá­lók, pajorok irtásáról. Nagyon fontos, hogy az így összekö­tözött, téliesített fügefa a tete­jén szellőzhessen, tehát semmiképp ne borítsuk le a csúcsot fóliazsákkal. A tavaszi kibontásnál csak az első gyü­mölcskezdeményeket láthat­juk, de utána hamarosan meg­jelennek a levelek is. Nemcsak látvány, de egzo­tikus gyümölcse miatt gaszt­ronómiai kuriózum is a bő­termő fügefa kiskertünkben. Évezredes tartósítási mód­szer a beérett gyümölcsök napon szárítással való tartósí­tása. A köznyelvben csak aszalás néven ismert módszer elterjedése főként a délnyu­gat-somogyi községekben még napjainkban is nagy di­vat, de elterjedése az utóbbi években ismét tapasztalható. Nem áll rendelkezésre minde­nütt fűthető aszalókamra, de léckeretre feszített szúnyog­háló, vagy a gyúrótáblára terí­tett szívópapír, vagy nedv­szívó asztalkendő is megteszi. A szorgalmas gombagyűj­tők már a nyár során kiválo­gathatják a szedett termésből azokat a darabokat, amelye­ket vékony csíkokra felvágva szívópapíron vagy nedvszívó abroszon kiteregetve a napra megszárítanak. Kiváló téli ételalapanyag, de a legtöbb esetben nagyszerű fűszer ha­gyományos ételeinkhez a szá­rított vargánya, rókagomba. Aszalhatunk még mezei csi­perkét, szegfűgombát is, sőt az ínyencek ritka fűszerként tartják nagy becsben a szárí­tott trombitagomba őrlemé­nyét. Sokan kétkedve fogadják az első sikeres kísérlet befejez- téig a lédúsabb gyümölcsök aszalhatóságáról szóló be­számolókat. Pedig igencsak kellemes csemege a szárított sárgabarack is. A csonthéja­sokat általában kettévá­lasztva, magját kivéve, húsos felével felülre fordítva helyez­zük az aszalótálcára, majd két három nap elteltével forgas­suk a fonnyadó gyümölcsöt. Szilvát aszalhatunk magozva is, de legelterjedtebb formája a kiválogatott ép szemek maggal együtt való tartósí­tása. Ebből a csemegéből fő­zött kompót igazi ínyessége a karácsonyi menünek. Zöldségféléinkből bő ter­més avagy sok hibás gyökér esetén aszalással is tartósít­hatunk a téli konyhára. A gon­dosan megtisztított gyökere­ket vékony szeletekre vag­dossuk, majd a szeletkéket helyezzük a fentebb leírt asza­lótálcákra. Ügyeljünk a gyors száradásra, mert ha a félig aszalódott termés vissza­gyengül a levegő nedvesség- tartalmától, hajlamos a pené­szedésre. Az aszalt sárgaré­pából, petrezselyemgyökérből is kiváló húsleves készíthető, bár a sárgarépa a napon való szárítás során elveszti élénk­piros színét. Akár gyümölcseinket, akár a zöldségféléket, és főként a gombát kizárólag tüll- vagy papírzacskóban tároljuk. Fá­radságos munkánk leggyako­ribb háztáji kártevői a molyok, ezektől óvjuk aszalt készlete­inket. Zöldségnövényeink zöldje is kiválóan tartósítható szárí­tással. Fontos, hogy a gondo­san megmosott csomókat ne a napon, hanem szellős, ár­nyékos helyen akasszuk fel. így a levelekben lévő klorofill nem bomlik fel alkotóelemeire, megőrzi szép zöld színét. Tá­rolásuk vagy légmentesen zá­ródó üvegben, vagy a kam­ránk legszellősebb helyén célszerű. Soha ne tartsuk a főzési párákkal dús konyha légterében, mert megpeny- hedve nemcsak íz- és zamat­anyagait veszíti el, hanem ká­ros penészgombák táptalajául is szolgálhat.-sz­A környék legnagyobb mezőgazdasági boltjának őszi ajánlata! Olasz szüretelő kádak 230-700 literig, Szőlődarálók, szőlőprések, kertművelési eszközök, komplex műtrágyák, őszi virághagymák (tulipán, nárcisz, stb.) Akác boroshordókra előjegyzést felveszünk MARCALI Nyitva: hétfőtől péntekig 8-17 óráig, .gfc szombaton 8.30-12 óráig. W %, Jg Telefon: 85/12-078. (218130, ÁFÉSZ Spilák Kerti Kisgépjavító Szerviz Marcali, Ksrstes Honvéd u. 31. "~*iS * Kapálógépek - eladása beüzemelve kétéves garanciával Fűnyírók - javítása, szervizelése Alkatrészek árusítása! Nyitva: naponta 8-17-ig, szombat: 8-13-ig. Tel. és fax: 85/12-105. (48ooi>­Nagyanyáink receptjei ' 'PV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom